Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-02 / 199. szám

Xll ÉVE, 199. SZÁM

Ä „KELETI ÚJSÁG“ vasárnapi melléklet«

19

Alig egy féléve láttam Bebeket. Annak az embernek a társaságában volt, aki ama bizonyos hajnalban oóaállott a hetman elé. Láttam, nagyon összeszoktak. A kutyabehozta gazdáját hozzánk és azóta is eljárogattak ide. Megtudtam, hogy ez az orosz zsidó kint volt Egyptomban és Szíriában szerencsét próbálni, de visszajött ide és a kikötőben kereste az orosz utasokat, kalauzolgatta őket, igy tartotta fenn magát egy ideig, amig az élelmesebbek ki nem zavarták ebből a foglalkozásából. Aztán egy hotel portásának kisegítője lett, megbetegedett és meghalt. Bebek magára marad.

Magára maradt és eljött ide hozzánk a vendéglőbe, ahol eleinte a vendégek megvendégelték délben és este. Megkapta a porcióját és ment. De egyre gyérültek a vendégek és akik jöttek, azok is megcsappant koszton éltek. Tetszik tudni, rossz konjunktúra szakadt Konstantinápolyra !

Bebek ezt az ő okos eszével gyorsan fölfogta. Látta, nálunk legföljebb ha egy-egy falatot kap, mire megelégedett és ment megszerezni a másik falatot más vendéglőben, harmadikban és negyedikben, mert tessék elhinni, a konjunktúra másutt éppoly rossz, mint minálunk. így koldulta össze ebédjeit és vacsoráit, amig egy hóbortos magyar a Rubin szálloda éttermében ebéd-alapitványt nem létesített Bebek számára.

Igen. ebéd-alapitványt! Ez a magyar Pestről került el Angorába. Pincér volt és a város csatornahálózata kiépítésének egy részét vállalta. Jó pénzzel jött haza és amikor a Rubinban megpillantotta Bebeket és megtudta a sorsát, igy kiáltott föl:

— Te szerencsétlen pára, a testvérem vagy az elhagyatottságban! Ide nézzenek, vettem ma egy repülősorsjegyet. Ha bármelyik nyereményt megütöm vele, ez Be- beknek ebéd-alapitványul szolgáljon. Vendéglős ur, hallotta?

Odaadta a sorsjegyet a vendéglősnek és mit tesz isten? Egy hét múlva kihúzták a Bebek sorsjegyét százötven török lírával. Hat hónapig ember elkosztolhat ebből a pénzből. Igen, de Bebek alig hat hétig uras- kodhatott a nyereségből, mert a magyarnak elfogyott a pénze és ment Thráciába szerencsét próbálni. Ám ahogy ment, úgy is jött vissza, lábbeli, fehérnemű nélkül, kérem szépen. Ha pedig az ember igy áll, akkor kénytelen inkább magára gondolni, mint egy idegen kutyára — ez csak természetes. Bebek ezután már csak azt kapja, amit a pincér odavet neki, szegénynek. Es ha ezzel nem lakott jól, akkor megy tovább egy korcsmával. Parancsol még egy habos kávét? Friss, most készült el éppen!“

így adta elő Bebek sorsát a bécsi nő, Frau Markhuber szapora szav akkal és gyöngédséggel az orosz hetman hűtlen, de igazságos és koldussorsra jutott kutyája iránt. *

Bebek az ő nyúlt, okos fejővel sehogy sem párolgott el az emlékezetemből. Látni akartam őt másnap délben is a mecénásával, ama bizonyos leégett magyarral. Odamentem a vendéglőbe és egy népes asztal mellett koldustlirelemmel és esdő, éhes pillantásaival megláttam Bebeket. Mintha nagyon érdekelték volna, úgy hallgatta szegény az anatóliai kincskeresésben lecsúszott kalandorok világot megváltó okoskodásait. És mohón esett neki egy-egy koncnak, amit uj gazdája dobott eléje az alapítványi kosztból.

Leültem. Magamnak sört, Bebeknek csontot és főtt tüdőt rendeltem. Képzelje magát az alapítvány élvezőjének. Látta, valami idegenféle vagyok és a kiváncsi nézésével kikérdezett,» honnan jövök, mit keresek ebben városban, ahol a kutyáknak is olyan koldus, rossz dolguk van és megtudakolta, nem lenne-e jobb, ha eljönne velem Erdélybe.

— Nem ! Ne jöjj, Bebek — mondottam. Mert ott sincs mit keresni. Rossz ma a sors mindenütt embernek, kutyának.

Még egy falatot rendeltem neki. Fölnézett rám, megköszönte a pillantásával és ment egy másik vendéglő szives adakozóihoz.

nto£Om

a

MERT DICSÉRI MINDENKI EZT A GYORS ZAJTALAN KOCSIT!

Asszonyok kincse!

Az iftalinos kSzkedvelt- ségoek Örvendő Dr. Szent- pétery Lajosné-féie ,Szakácskönyv“ harmadik bőr vitett kiadása «) átdolgozásban, 800 kipróbált recepttel ás igen sok illusztrációval most felent meg. E „Szakácskönyv“ minden háztartásban aél- kölözhe etlen. Fiatal háziasszonyok, gazdassfonyok és szakácsnők helyes Útmutatója ez a könyv a konyhaművészet minden ágában. Tartalmazza a levesek, sültek, iőzelékek, tészták, krémek, fagylaltok és minden ételnemüek gazdaságos. kitűnő és könnyű elkészítési nódiit. Zöldségfélék, befőttek eltartási és befőzési módjá- is. — Kapható minden könyvkereskedésben es Tordán a kiadónál Fússy József könyvkereskedésé»

ben.

AZ U J

Nemcsak roppant erejéért — hanem mert a vele megtett ot kellemes, nem fárasztó, ami csak hathengeres motorának és hét csapágyas főtengelyének köszönhető. Nemcsak bámulatos fékeiért dicsérik, hanem azért is, mert azok hydraulikusak automatikus kiegyenlítéssel, és mert nem csúsztatják a kocsit semmiféle körülmények között sem.1 Mert karosszériája uj módon van építve, egy darabból álL Minden kapocz nélkül, szilárd, kényelmes, zajtalan. Biztonsága, — kényelmessége — zajtalansága évekig való használat után is ugyanaz marad. Ezek a tulajdonságok teszik érthetővé az automobilszakértők véleményét: Hogy, maga a Dodge gyár — amely ugyan mindig kiváló kocsikat épített — sem tudott eddig ilyen gyors, zajtalan és tartós kocsit teremteni, mint az uj Dodge Brothers Six.!

DODGE BROTHERS

TfRAKTORT kész- " pénzért veszek, lehet törött is. Éliás Győző Timişoara, Str. fladulescu No. tí. —

E

py teljesen használatlan angol csikós- nadrag és egy keményt* 1 ajtós politúrozott szekrény eladd. Jókai-u. 2. II. em, 41.

gg'xpert könyvelő, per- »*» fekt román, magyar, német levelező, nagyobb iparvállalat kereskedelmi, administrativ és technikai vezetője volt sok évig, megfelelő alkalmazást keres. Vidékre is elmenne. Megkereséseket „Perfekt“ jeligére.

Ö

vezet iért, velenceit keresek megvételre. Jókai-utca 12 fszt.

Képviseld: Societatea Anonimă Gr. Cristea Se Qt., Bucureşti, 46 B-dul I. C. Brătianu 46 — Képviselet Kolozsvár Részére: Aurora Petroliferă, Cluj, Calea Regele Ferdinand 62

SIX

DODGE BROTHERS' MOTOR CARS. DIVISION Of CHRYSIBR MOTORS, DETROIT MICHIGAN

S

zépen bútorozott szoba szeptember elsejére kiadó. Cim: Jókai utca 11.. ajtó 2. (Strada

AZ ELÉRHETETLEN

Irta: Lux Torka

Margitka bizalmasa, titkára, legjobb barát- mája: házmester Annuska, megállt Margitka ágya előtt és szor/oruan kérdezte:

_Megint beteg, Margitka?

_ Az vagyok, _sóhajtott a. kis beteg__

de elmondom neked, miért lettem beteg, csak ülj le ide az ágyam mellé.

Annuska leült és Margitka ezeket mondta:

_ Csütörtökön jó meleg nap sütött és a

doktor bácsi azt mondta: ültessenek kocsira és vigyenek ki a levegőiéi, Budára. Szépen felöltöztem, felhúztam az uj cipőmet, csak azt nem szerettem, hogy a mamám slájert tett az arcomra. Ettől még fehérebb lettem és egy kis fiú azt1 kiáltotta az uccán felém: ni, a kisértet!

Budára mentünk és kiszálltam a kódúból és nagyon örültem, hogy jártam és hogy láttam egy épolyan sánta kislányt, mint én vagyok. Nagyon jó volt sétálni, már igazán tavasz van, nő a fü és a fiuk csigáznak. Mentünk, a mad- mazellel és^egyszer csak egy kerthez értünk.

— Menjünk be, — mondtam a madmazel- ne'k és bőm cm tünk. Ez két kert volt. Egy hosszú és kerek kert. A kerek kertben nagyon sok gyerek játszott. Cicát, szpnbekötösdit, mindent.

_ Menjünk ide— mondtam a madmazelnek és ki akartuk nyitni az ajtót, do egy öreg ember, aki az ajtó előtt állt egy beteg kisfiúval, azt mondta:

_Nem lehet., kisasszony!

_Miért nem lehet ? kérdeztem.

_Neon lehet__mondta az öreg bácsi szomorúan _az én kis unokámnak se lehet. Ez az

egészségügyi nőegylet kertje és ide beteg gyerekeknek nem szabad bemenni.

Akkor maradjunk itt az ajtónál — mondtam a madmazelnek, de már nagyon sírtam _és nézzük, hogy játszanak benn a gyerekeik. És néztük. Annuska, te még olyat nem láttál ! Olyan gyönyörű kertet. Olyan gyönyörű játékot. A kert közepém egy arany tó van, a tóban ezüstviz folyik és az eizüstvizben tündérek és aóanyhalak úszkálnak. Arany csónakok vannak' rajta, a gyerekek benn ülnek a csónakban és ä vizen van egy tündérvár. A teteje rubin, a fala' gyémánt és egy kis öreg, íehérszakállas törpe, a tündérek apja fenn lakik a vár tornyában.

_Annuska, olyat te még nem láttál! Kicsike törpék hintáztatják a gyerekeket és a leányok olyan babával játszottak, hogy a babák jártak, beszéltek. Néztem őket és nagyon sírtam, hogy nem mehettem be. ügy sírtam, hogy beteg lettem és a madmazel ölbe vitt a kocsiba. És már mindig sírni fogok, ha rágondolok. Eredj el, Annuska, te egészséges vagy, téged Iteengediiek a 'kertbe és fogd meg a tündérek kezét, nézd meg a törpéket és holnap újra gyere el és mondd el, hogy milyen volt.

Másnap elment házmester Annuska az egészséges gyerekek keltjébe, visszajött és ezeket mondta a beteg Margitnak:

— Margitka, ne sírjon. Nincs Budán sehol tündénkért. A'z csak egy rongyos poros kert. Mit látott maga, Mhrgitfca? Nincsenek ott tündérek, csak dajkák és madmazelek. Vár sincs, torony sincs, öreg törpte sinles, csak az öreg őr bácsi. A hinta sem ragyog, Margitka, csak egy rongyos fa az egész, a kötele olyfen rossz, hogy borzasztó. Tesstlk elhinni, Margitka, nincs ott' arany-tó, ,se arany-csónak, nincs ott semmi. A kislányok babába sem jár magától és nemis beszél. A maga babája, Margitka, százszor szebb, a« igímzán beszéli ék atezilk. Haft rue sár jóm, Margitka.

De Margitka csak sirt és sírva mondta:

_Nem azt láttad te, Annuska, amit én.

Nega azt, nem azt....

Éfe a végén Annuska is elhitte, hogy nem azt látta... i