Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-23 / 217. szám
xn. EVF., Ml. SZÁM A tzámokkal való bíbelődő# napjaink egyik be- Mg*6ga. A mi napnak mindent kmér. Mindent ki- • rátáit. Azelőtti generációk napjai rejtelmes hókuszpókuszokkal és mágiákkal próbálták megközelíteni a valóságot és kifejezni a valót-. Mi számokban mondjak tu eg. A káoszt Összefüggő egyértelmű renddé előttünk a számok teszik... A világból a számokkal kiküszöböltük a csodát. Napjaink legeredetibb, leg- ünnepeltebb óa legtöbbet emlegetett tudománya a statisztika, amely mindennek a keresztmetszetét, lényegét «tárnokban közli. Megmutatja mindennek az összes lehetséges oldalát. Megadja minden kérdés, minden létező válaszát. A statisztika hovatovább hatásosabb, mint az irodalom. A statisztika, — mint a prófétái mondják, — „gondolkodóba ejt," „megdöbbent," „ideálok szószólója," világnézetekre kényszerít és forradalmakat indit el. A statisztika tudománya ma azt a szerepet tölti be mint a középkori bűbájosok mesterkedései kezünkbe vesszük a statisztikai adatot, az ég felé fordítjuk a szemeinket és megeskiisziink rá. Tudok a statisztika bűbájosairól, kalngyereiről, lelkendezőiről ée fanatikusairól, akik azt mosdják: „40%“ és sírnak vagy nevetnek, diadalt kiáltanak, vagy barríkádokká verik szét az asztalokat. Ok a számok papjai is szerelmesei. Tudva, vagy tudatlanul ők azok, akik a számok szépségeiről beszélnek. Van egy barátom, aki költeményekként kezeli s statisztikai adatokat. Komoly férfiak gyülekezetében úgy szavalja a számokat, mint a lírikus a verseit, á legmagasabb százalékszám kiejtésekor simit egyet a haján, mint a költő valami szentimentálisán összecsengő, sikerült műnél... Holott a szám is csak szám. Tudom, hogy csodálatos, tudom, hogy a számok partjain mély lelkű emberek ültek el évtizedekig. Én is hallgattam Pytagoraa ezámjainak szeráfi zenéjét. Épp ezért tudom tehát, hogy a szám: diabolikus; olyan, mint ha ő volna az élet, pedig egy — megfagyott üdére csupán. Halott és merev. Az életből kivágott zsiger. Élete áléküt. Félrevezet. Elmebeli káprázat arról, hogy van egy végső meg- mozgathatatlan Rend: a számoké. Tényleg van. Ám ez a rend az elmélet és az egyén rendje... A statisztika a legszubjektivebb, a leghamisabb tudomány. Mindenütt hamisítják.,» __ _ i * i Azért azonban ide Írunk pár számot :Hiss az ember hivő is és hitetlen is. A hit és hitetlenség között van az igazság.., Ezek a számok azonban egyelőre legyenek csak az érdekesség számai... íme: Én másodpercenként, nagyon lassan és nagyon bölcsen, andalogva a fák alatt pont egy métert haladok partneremmel. A mellettünk elszaladó rikkancs ugyanennyi idő aaltt a dupláját. A messen- gerboy biciklijével viszont hét métert szalad ugyanennyi idő alatt. Ám mi ez az autó lehetséges sebességébe* képesti Autóval ugyanezen idő alatt huszonöt métert lehet futni. A repülőgép pilótája azonban egy másodpere alatt százhuszonöt métert repül. Viszont: A tizenhetedik század végén hintával, amely akkor a közlekedés általános lebonyolítására szolgált, a legjobb esetben négy vagy öt kilométert tettek meg óránként. Nem tokkal utóbb, a tizenhetedik ezázad derekán a postakocsik, — váltott lovak rendszerével, — már öt-hat kilométernyi sebességgel haladtak. A tizenkilencedik század elején az úgynevezett gyorspostákon» egy éra alatt már nyole-kilenc kilométert hagyott maga mögött. 1867-ben elképesztő szenzáció volt az a lokomotív, mely közel hetven kilométerre emelte óránkénti gyorsaságát. 1900-ban az európai expres« vonatok már száz kilométert gázoltak le ugyanennyi .idő alatt. Napjainkban viszont a földkörül szállt Zeppelin jé átlagos 250 kilométerrre repült egy óra alatt. * íí Ezek közt a* összefüggések közt élünk tehát. Jobbra-balra imádjuk a gyorsaságot. Tényleg annyi jót jelent ezí Felfogásom szerint a gyorsaság okozott bajt is. Például; K „KELETI ÚJSÁG" vaslrnap! melléklet« A távolság mai méretű legyőzése megölte az idilt és a nyugalmat. Sehol senkise 611. Minden robog. Az idegeket csak azóta emlegetjük, miéta a vonatkerék csattogása felébresztette.- Mióta minden közel és minden távol. Mióta nine* megállás.., Valaha egy helyben ült as ember s volt az otthona és a messzeség. A messzeség viszont mese volt és álom. Aki eltűnt benne, as elveszett és legendás alakká nőtt, ha visszaérkezett. A messzeség megszépítő mágiája az újkori gyorsasággal elsikkadt. A gyorsaság eltüntette a távolságokat. Közelebb hozta as embereket egymásból térben, — ez nagyon nagy eredmény és sok boldogság forrása, — de ugyanakkor el is távolította őket egymástól, a lélekben, mert megismertette őket egymással. A középkori vagy ókori ember a bejárhatatlan és igy legyőzhetetlen távolságok tudatában beszélhetett álmodozva és rajongva valami ültima Thulerol, ahol egy jobb és boldogabb is békésebb fajta ember lakik, ahol paradicsomiak az állapotok s a boldogság örök. Az újkor minden messzeségét legyőző gyorsasága ezt a legendát, s mert minden legenda valami lelki jóság buzgása, tehát ezt a lelki jóságot és sóvárgást megölte. Ultima Thule nincs, mert nem hiszünk benne 8 igy nincs jobb, boldogabb és békésebb ember se, mint mi... Ezen a nagy világon minden hely olyan boldog-boldogtalan, mint a mienk... Azonkívül: — a gyorsaság suhogásai közt szürkébbé lett a világ. Az újkori tárolságlegyőzés egyre gyorsuló lépteivel párhuzamban szürkült és uniformizálódott a világ. A vonat szétvitte mindenhová az angol zakót és köcsögkalapot. Lehet ugyan, hogy ez a civilizáció szempontjából örvendetes tény. A lelkek békéssé való uniformizálódását azonban nem szolgálta, mert ezzel a ténnyel még aknttabb lett a sajátos és külön testek élete; még akntabb lett az a tragikus konglomerálódás, mely azelőtt, — ép a távolságok miatt, — láthatatlan és igy valójában nem létező volt. A nemzeti kérdések és nemzeti féltékenykedések például csak azóta szerepelnek végzetes erővel az emberiség életében, mióta tulajdonképpen nincsenek távolságok, •— mióta a távolság legyőzése miatt jobban láthatók és jobban megkö zelithetők a kincseink és a kertjeink... A középkorban, amikor évek kellettek ahhoz, bogy valaki Moszkvából Parisba jusson, az európai világ sokkal huzamosabb ideig élhetett valamely konszolidáció szférájában s igy harmonikusabb és zavartalanabb lehetett az egyes ember lelke is, mint ma, amikor repülőgépen már hosszunnégy óra sem kell az előbbi távolságnak az áthatolására. Az elveszett távolsággal egyszerre látható lett minden. Minden kincsünk és minden ellentétünk. A különbség ma nyilvánvaló s ahol a különbség előtérbe szökken, ott az Ellentét és Aggodalom állandóan adott.., A gyorsasággal mindenkép paradoxabb lett az élet. A gyorsaság befolyása az emberre lélektani hatásában különben is paradox természetű. Minden vonat és repülőgép kétségtelenül közel viszi az egymástól távollevőket és ez tényleg boldogság, — de ugyanolyan gyorsasággal el is távolítja őket: az pedig boldogtalanság. A messzeséget legyőzi minden száguldó autómobil és szél járású repülőgép, de a messzeséget növeli is, mert nemcsak érkezik,. hanem távozik is. Idők óta visszont a boldogság állapota és szimbóluma a megállás, a beteljesülés, az otthonlevés, vagyis az az állapot, amikor már nincs senki és semmi a végtelenben, amikor nem várunk és nem vágyódunk, amikor az élet kivül-belül olyan teljes és egész és lezárt, mint a pont, ami a nap jelképe a Jelek ősi ábécéjében. A gyorsaság ezzel szemben a végtelen vonal, az egyre haladó mozgás, az örök utonlevés, az örök dinamikus lehtőség. A gyorsaság kora ezért csupa vágyódás előre, hátra, körbe- körbe, mert nincs és nem lehet benne soha megállás. Ami azt i* jelenti, hogy elvesztettük a megállás, a boldogság hitét s ezért keressük és azt hisszük, hogy az örök vonal mentén való keresés a boldogság és nem találjuk meg soha, mert a vonal Végtelen, ami utunk pedig Rövid. (G. G.) f ZSOLDOS TANINTÉZET j* Budapest, VII. Dohány-u. 84. Telefon. 424—47 Magyarország legrégibb és legjobb í előkészítő tanintézete. (24- tanév). - Elökészii középiskolai magánvizsgákra I ÉS érettségire felelősség mellett. 1f Olcsó és jé Lei Z3 Jó és erős Amerika Lei Z6 1 m. tifon keményitetlen, erős és nagyon jól mosó Lei 28 KitOr 6amerikai vászon mé’ere Lei 30 1 m. színtartó, garantált mosható igen Jó lerlr Lei 32 1 m. siffon redőzött kiváló finom, nagyon ajánlatos Lei 33 angol Oxford garantált színekben Lei 34 Finom Indian, fehérneműnek Lei 38 1 m. Lenei és francia Muslin garantált színekben, 80 cm Lei 42 Mintázott perkálok és kartonok szavatolt jól mosó Lei 42 1 m. Indian kiváló finom 1J0 cm. széle« Lei 45 Ing zefir, modern minták Lei 49 Renforce fehér és ágynemű nek való Lei 52 Nagyon tartós színtartó angol zefir Lei 59 Kiváló minőségit era del férfi fehérneműnek Lei 69 1 m. Marochin ruhára ICO cm. széles. Lei 69 1 m. opal és markizet éhéi* neműnek való garantált jómosó Lei 85 1 m. kiváló minőségű poplin modern mintákkal ingnek való Lei 90 1 méter nagyon erős praktikus lepedővászon 150 cm. széles Lei 125 Praktikus erős lepedővászon 200 cm széles Lei 155 1 m. első minőségű lepedővászon 220 cm azé es Lei 190 Tiszia gyapfuszüvef, aljnak való, modern színes Lei 220 Valódi Holland 150 cm. széles Lei 310 1 m. valódi hollandi vászon 200 cm. széles Lei 110 1 m. francia selyemvásson fehérneműnek, bélésnek stb. kiválóan alkalmas. Silonok és francia, angol, belga, svájci, holland vásznak minden szélességben. Vászonnemüek, selymek, harisnyák. Külön osztály térti és női angol szövetek, francia szövetek és modern szövetekből a leghíresebb angol éa francia gyárak készítményei. A legjutányosabban kapható ■ Román kir, udv, szállító ALAPÍTVA 1378. SCHROL-aiffonok ierakata 1 Vidékre kQldUnk utánvéttel/ Str. Pănzari 11. Bucureşti 1. A számok és a gyorsaság
