Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-23 / 217. szám

20 Ä „KELETI UJ8AG“ vasíraapl melléklet« XII. Évr. 217. SZÁM. Technika és ipar Róva;vezető: Heppl látván műépítész Újabb vasbetonszerkezetek A mai Kor egyik legfontosabb építő- szerkezetében, a vasbetonszerkezetekben az utóbbi évek alatt hatalmas fejlődés tapasz­talható. Egyes külföldi országokban, ahol az épitési tevékenység a háború előtti épí­tésnek alig marad mögötte vagy nagyobb keretek között mozog, soha nem sejtett len­dülettel viszi előre az ujabbi műszaki tudo­mány és gyakorlat e kiváló szerkezetének — a vasbetétes betonszerkezetnek kialaku­lását. Minálunk e fejlődés egyáltalában nem látható. Legjobb esetben az évtizedek előt­ti, a. rendestől el nem térő szerkezetek alkal­mazásával kell beérnünk szórványos épít­kezéseinknél. Mig külföldön az alábbi szer­kezetek már is jelentős múlttal és gazda­sági előnyökkel dicsekedhetek, ininálunk alig tudnak róla még szakembereink is. A nagy megterhelésü, kis keresztmet­szetű mérettel biró vasbeton oszlopok leg­előnyösebben körülcsavarva és merev vas- betétekkel készülnek, mert az ilyen oszlop a beton körülcsavarolása és a merev betét al­kalmazásával jóval nagyobb terhelést ké­pes felvenni, mint az eddig készült hajlé­kony, rudvas betétnek. Régebben a merev betétet öntöttvasból állították elő, mint pél­dául az Emperger rendszernél, de manap­ság, különösen az excentrikus terhelésű osz­lopoknál kizárólag a szögecselt vasszerke­zet kerül alkalmazásba. Ezzel a szerkezeti rendszerrel elérhetjük azt, hogy nagy meg­terhelésü épületeknél 4—5 emelet esetében is, a pincében lévő oszlopaink épp oly kis keresztmetszettel képezhetők ki, mint a leg­felső emeleten. A vasbeton mennyezet szerkezetekben, eltekintve az üreges, gyárilag előállított be­tongerendás és sürübordás födémek meg­számlálhatatlan válfajától, az úgy nevezett „gombaíödém“-ek azok, amelyek nagy el- terjedettségnek és sikeres alkalmazásnak örvendenek. Egy példának megemlítem azt, hogy a csepeli gabonatárháznál e rendszer szerint mintegy 25.000 m2 készült el a mult esztendőben. Külföld, de különösen Németország a vasbeton fedélszerkezetek műszaki elgondo­lásával és kialakításával valóban bámulat­ba ejti még a szakembereket is. A német el­me fáradhatatlan törekvéssel eljutott an­nak a nehéz problémának megvalósításá­hoz, — ami minden idők építésében a legna­gyobb vágya volt a technikusoknak, — a nagy fesztávolságú, belső tereknek közbelső alátámasztás nélküli befödéséhez. A Schallendach rendszerrel (magyar műszaki kifejezése még nincs e szerkezet­nek) eddig 70 méteres belső fesztávolságú térnek liefedését sikerült megoldani. Oly rendkívül nagy méret ez, hogy a befedő J szerkezet valósággal lebegni látszik a hatal­mas tér felett. E rendszer lényegében az, hogy a vasbeton tetőlemez alig pár centimé­ter vastag s csak a bordákban ér el mint­egy 10 centiméter vastagságot. A vasbetét dr. Bauersfeld által szerkesztett vashálózat, mely vagy váza a tetőlemeznek, vagy pedig annak zsaluzására szolgál, i !A lipcsei és frankfurti kiállítási csar­nokoknál e rendszer már magában véve is .az építő technika egyik hatalmas vivmá- ínyát szemléltette, i A vasbeton .■további jövőt jósol rendszerekben való tökéletesítés, de az u’jab ban alkalmazott bauxit cement népszerüsö- dése. Ez minket a fentebb vázolt szerkeze­tekkel legalább is egyenrangúan érdekel. Magyarországról a dunántúli bauxitcement, az úgynevezett „Citodur“ cement.remélhe­tőleg hozzánk is el fog jutni. A bauxitcement legfontosabb tulajdon­ságát a timföld tartalom aclja meg, akár­csak a portlandcementét a mésztartalom. E cement lassan köt, de kötés után rendkívüli módon növekszik a szilárdsága. A kétnapos bauxitcement beton nyomó­szilárdsága a hathetes portlandcement be­ton nyomószilárdságát eléri, sót meghaladja azt. Ez a tulajdonsága a kizsaluzási munka határidejét lényegesen csökkenti s nagyobb építményeknél a zsaluzó anyagban lénye­ges megtakarítást eredményez. További elő­nye ezen cementfajtának az, hogy a fagy­pont alatt 10 C fokú hőmérséklet mellett még a betonozás zavartalanul haladhat s kötése után beálló nagyobb hőmérsékletsü- lyedés sem okoz kárt a szerkezetben, a be­ton szilárdulásában sincs visszaesés a fagy­pont felletti hőmérséklettel szemben Ezen tulajdonsága által felbecsülhetet­lenül értékessé válik. A portlandcementtel készült beton ugyanis a kötése után bekö­vetkező fagygyal szemben is igen érzékeny és ilyenkor szilárdsága már nem megbíz­ható. Bár e cementnél hatósági előírások (ke­verési arány, a megengedett igénybevéte­lek, kizsaluzási határidő megállapításának számértékei) ezideig még hiányoznak, Bu­dapesten már az elmúlt tél folyamán több ezer négyzetméternyi födém készült párhu­zamosan a kísérleti állomások adatgyűjté­sével. K, 1. Elhasznált gyümölcskonzerv-dobozok értékesítése a téglagyártásnál. A véletlen felfedezések egyik igen élénk példájáról ol­vasunk a Vállakozók Lapjában. A sanfran- ciscói téglagyárban, — ahol közönséges tég­lákat készítettek, — egyik napon meglepe­téssel tapasztalták, hogy a kemencékből igen szép szinü, gyöngyházfényü és az ed­digieknél keményebb téglák kerülnek ki. Ez a kellemes meglepetés bizonyos időközök­ben megismétlődött és a gyárosók szerették volna hogy állandóan ilyen téglák kerülje­nek ki, mert ezeket sokkal jobban tudták értékesíteni. Sok évi, körülményes kutatá­sok után jöttek rá, hogy mi okozta a téglák­ban a színváltozást, a gyöngyház fényt és mi fokozta a keménységet. A téglagyár mellett volt a városi sze­métégető telep, mely nem volt állandóan üzemben. Tapasztalták, hogy a gyöngyház­fényt akkor kapják a téglák, ha a szemét­égető is üzemben van. Kutatták, hogy mi­lyen összefüggés van a szemétégető és a téglaégető között. Aprólékosan megfigyel­ték a szemétégető munkamenetét. Látták, hogy égetés előtt a fémdarabokat magneti- kus utón kiszedték a szemétből és egy ke­mencében összeolvasztották. Amig a vas, réz stb. fémdarabok összeolvadtak, a kon­zervdobozok nem olvadtak össze, hanem szétporlottak s mint ilyen por a szennyvíz­be kerültek. Mikor ezt a szennyvizet hasz­ílgpzédt határ­időnapló 1930. ILOft F 0§ utánvéttel flöv EaHI szállítja: Lepage reskedés Gin] náltak a téglák nedvesítésére, azok gyöngy­házfényüek lettek. —_ Ezek után rendszeres kísérletet foly­tattak; a tégla nedvesítő vízhez a dobozók porát keverték s látták, hogy a téglák acél­keménységet értek el és gyöngyházfényt kaptak. Ezen különleges jó tulajdonságok­tól eltekintve, többet bírtak termelni, mert nem kellett oly nagy hőfokot fejlesszenek az égetéshez. A nyert tapasztalatok alapján átakar- tak térni a közönséges tégla gyártásról az úgy nevezett klinker téglák gyártására, de mindjárt kezdetben egy igen nagy akadály­ba ütköztek, ugyanis a szemét telepen nem volt elegendő mennyiségű konzerv-doboz. Próbálkoztak rendes bádog táblákkal, de azok összeolvadtak és nem adták a keverés­hez szükséges port. Az élelmes gyárosok úgy oldották meg a dolgot, hogy a tégla­gyárral kapcsolatban gyümölcs-konzerv üzemet létesítettek. A konzerveket igen ol­csón árusítják, de kikötik, hogy az üres do­bozokat a fogyasztók s viszontelárusitók származtassák vissza. így most a betű sze­rint is fényes tégla-üzem mellett a gyü- mölcs-konzerv ipar is virágzik, 5C. M. Villamos zseblámpa cigaretta gyújtó­val felszerelve. Eddig a villamos zseblám­pákat csak. éjjel a sötétségben használtuk, ezután már nappal is zsebünkben fogjuk hordani, ugyanis egy bécsi gyáros a világí­tón kívül egy villamos cigarettagyujtóval is felszerelte zseblámpáit, mely bármilyen szélben, esőben funkcionál és kiküszöböli az eddigi gyújtó szerszámok hátrányait, nem kormoz, nem ad kellemetlen szagot, stb. Az öngyújtó minden normál telepnél használ­ható. ügy a világitó, mint a gyújtó test ki­cserélhető. Nálunk csak az lesz a baj, hogy valószinüleg ez sem fogja elkerülni a meg­adóztatást Mérnökök és művészek világkengresz- szusa Japánban. A tokiói Mérnökök és Mű­vészek Egyesülete folyó évi október végén kéthetes világkongresszust tart, melyre meghívják a világ különböző kormányható- ságait, egyetemeit, tudományos intézeteit és művészi egyesületeit. Ezen kongresszu­son Japán beakarja mutatni a világ előtt azt a haladást és fejlődést, amelyet a tech­nika és művészet az utóbbi évtizedek alatt elért. A kongresszus további célja a mér­nök tudományok és művészetek valamennyi ágának az egyes nemzetek között való szét- terjesztése és a világ mérnökeinél és művé­szeinél a nemzetközi összetartozandóság ér­zetének felkeltése. Bővebb felvilágosítást „Kogakkai, Maranouchi Building“ To­kió ad. a Ha jó. elegáns és tartós cip&t akar, eszközöljön próbavásárlást a 5] ► mOST IKESRYILT TRIUMPH CIPŐftRQHflZOfln i > ► cl hő, pißTf? unmn 28. szám álhit. szerkezetek fejlődésének nemcsak a szerkezeti

Next

/
Thumbnails
Contents