Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-23 / 217. szám

XII. EVF., 217. SZÁM Ä „KELETI ÚJSÁG« vasárnapi melléklete 15 Szeptember végén izgalmas napokat várnak Bécsiben A Heimwehr és a szociálisták között végsőkig kiéle­ződött az ellentét — Á szociálisták hétszázötvenezer szakszervezeti munkást akarnak beléptetni a tár­sasági védnökségbe, dr. Steidle pedig az osztrák fő­város vértelen vagy akár véres meghódítására készül — Bécsbe kiküldött munkatársunktól — Addig jár a korsó a kútra, mig el nem törik... Ausztriában már hónapok óta ag­godalmaskodnak az emberek, hogy ki fog törni a polgárháború. A kormány megnyug­tat, a nagy napilapok megnyugtatnak, a pártok nyugalomra intenek, de oly lelkesen, készségesen, siető udvariassággal tálalják fel ezeket a megnyugtató hireket, hogy ez már kissé gyanús. Szeptember végére vár­ják a nagy összecsapást. A Heimwehr egyik oldalon, a szocialista Schutzbund a másik oldalon. Steidle dr. rezedazöld-bluzos ármá­diája és a vöröszászlós „Austromarxista“ brigádok. Megismételjük-e a már mindenki által ismert tényt! Bécs szocialista, a vidék anti- szocialista. A főváros évek óta a legradiká­lisabb szocialista reformokat viszi keresz­tül és a vidék tehetetlenül nézi ezt az eről­ködést. A pártok számaránya minden vá­lasztások után olyan, hogy a rezsim sem balra, sem jobbra az eddiginél tovább nem mehet és az alkotmány megváltoztatására, amint ezt a jobboldaliak akarják, papírfor­ma szerint semmi remény. A bécsi szocialis­ta uralom megdöntésére, amelyet Ausztria nem egy iparüző helyen hasonlóképpen mély gyökereket eresztett, már évekkel ez­előtt megalakult Stájerországnak Déltirol- ban egy nemzetvédelmi alakalata, amely eleinte a jobboldali eszméjéért uszító hang­ján igyekezett magának biveket szerezni. Ez a mozgalom, amelynek vezére Pabst volt bajorőrnagy különböző németországi legitimista puccsokban kompromitálta ma­gát, nyíltan a demokrácia, a parlamentáriz- mus rendszere ellen foglalt állást, uszított a zsidók ellen, megvetette a liberálizipust, szóval olyan hangokat ütött meg, amelyek egyenesen a szociáldemokrata párt karjai­ba kergették a haladó gondolkozásu polgár­ságot. A Heimwehr oda adta magát szoeiá- lizmusbuktató demonstrativ felvonulások­nak is, amelyek csúnya kudarccal végződ­tek. De az idő mullott, a Heimwehr sokat _ tanult, többet talán, mint a bécsi szociálde­mokraták. Stratégiája csiszolódott, kor­mányzati elvei nemesedtek, féktelen, harci szenvedélye alábbhagyott, megalkudott, bi­zonyos mértékig demokratizálódott és innen magyarázható meg, hogy mig a közelmúlt­ban is a Heimwebr fenyegetésein mulattak az emberek, ma már a Heimwehr félelmetes hatalom lett, tényező az országban, amely­nek erejével, megmozdulásával komolyan számolni kell. Felvonulnak az erők Számszerűleg a Heimwebr még ma is kisebb, mint a szocialista védőőrségé, de erőt kölcsönöz neki az a körülmény, hogy korporative beléptek kötelékébe olyan politikai alakulatok, amelyek egyrészt komoly elveket reprezen­táltak, másrészt a polgári demok­ráciához is közel állanak. A legutóbbi hónapok eseményei közé tartó zik, hogy a Heimwehrrel kötött szövetsé­gek a parasztszövetség és ezer számra szök- döstek át az osztrák szociáldemokrata párt­ból nemcsak munkások, de intellektuellek is, akik csalódtak a szocialista párt rezsim- jének tökéletességében. Ma a Heimwebr hi­vatalos lapja Bécs legelterjedtebb napilapja a polgári demokrata Neues Wiener Jurnal és a világháború utáni idők zavaros morali­tását mutatja, hogy a Heimwehr másik lap­jának szerkesztője a magyar származású Weisz Sándor, aki annak idején, mint a kommunista Abend szerkesztője, nem éppen tiszteletreméltó tényekkel öregbítette Ma­gyarország hírnevét. Mi, távolból nézők, nem vagyunk illetékesek eldönteni, hogy mennyi százalék erejéig van igaza a bécsi szí jiáldemokratáknak, vagy a tiroli „Höfer András-utódok“-nak, de mindenesetre bi­zar az a hir, amely szerint a jelenlegi Heimwehr-mozgalmat a bécsi Rotschild-csoport, a Montan Geselschaft és a nagytőkés válla­latok finanszírozzák. A jelenlegi bécsi hely­zet erősen emlékeztet a Facta-kormány A szocialisták tudják, hogy a fegyver már nem sokáig áll gúlában és ők maguk is megtesznek minden előkészületet a jobb­oldali támadás parirozására. Épen a na­pokban adták ki a jelszót, hogy 750.000 szakszervezeti munkás tes­tületileg lépjen be a köztársasági védőhadseregbe, szóval a Heimwehr 150—200.000 emberével szemben ők adott esetben egy milliós fel­fegyverkezett hadsereget igyekeznek majd beállítani. Nervozitásuk hőfokára mi sem jellemző' jobban, hogy egy hét alatt csu­pán Bécs tartományában 700 tiltakozó- fegyverző, — toborzó népgyülést hívtak össze. Az Arbeiter Zeitung és a többi szo­cialista lapok meghúzták a vészharangot a külföldön is, figyelmeztetve az európai közvéleményt, hogy majd Európa lesz fe­lelős, ha Ausztriában feffordul a rend és képtelen polgárháború fog folyni. Bizo­nyos, hogy nem kívánatos Ausztria belbé- kéjének a megzavarása. Bécsben hire jár, — valószinüleg tendenciózusan terjesztik, hogy polgárháború esetén Magyarország megszállja Nyugatmagyarországnak Ausz­triához csatolt területét, Csehszlovákia be­vonul és erőszakkal csinálja meg a korri­dort Jugoszláviával és Németország is... Németország állásfoglalása azonban nem bizonyos, Bécsben olyan véleményeket hal­lottam, hogy Németországnak nincs szük­sége az Anschlussra, Németország nem is vállalja ezt a hibrid, felkinálkozó Ausz­triát, mert amit Ausztriával akar, azt eléri az Anschluss nélkül is. És az osztrák kormány? És az osztrák kormány? Ahogyan Sei­pel volt kancellár szive szerint a jobboldal­hoz húzott, akként, az uj kancellárban is a jobboldaliak jóakaratu emberüket látják. Jobboldali érzésű ember Schober bécsi ren­dőrfőnök is, aki, amint mondják már hosszú idő óta nem érintkezik Seitz bécsi szocialista főpolgármesterrel és viszont. Ha tőlük függene, szivesen élnének egy alkot- mányrevizió kezdoménvezési jogával, igy húzván ki méregfogát a polgárháborúnak, amely már igy, latens állapotában is rengete­get árt Ausztria idegenforgalmának. Mert addig, amig a bécsi imperial kávé­házban Európa emigránsai az összeeskü­véseket szítják, amig más oldalról az in­idejebeli olasz helyzetre, amikor a nagytő­ke hívására a kommunizmussal kacérkodó Itáliában Róma falai alatt egyszerre csak megjelentek Mussolini fekete ingesei és szétverték a kormányt, rendszert, a Monte Pincio parlamentárizmusának minden büsz­keségét. Vajon a Marcia su Roma vértelea haditénye meg fog-e ismétlődni Ausztriá­ban is. Ha a Heimwehr vezérkarát nézzük, túlságos nagy reményekkel nem nézhetünk a készülő és egy szép napon elmaradhatat­lan felvonulás kísérlete elé. Dr. Steidle, ki a K. u. K. monarchia bürokráciából nőtte ki magát tartományi főtisztviselői állásba, úgy szónoki lendületben, agitátorikus kész­ségben, mint a megcsinálni mérés bátorsá­gában jóval mögötte marad Mussolininek. Vagy tán dr. Priemer ügyvéd ur lesz ama fasiszta diktátor, aki elvezeti a tiroliakat Kanaán földjére: Bécs ringjeire és külső kőrútjaira, amelyeken a Mietenschutz fil­léreiből emelt bérpaloták dicsérik a proletá- riatus jövőjét.“ 0 is szürke, bár megszok­hattuk, hogy a szürkeség sok esetben a legjobb ajánlólevél. Mégis rokonszenve­sebb egyéniség, mint a Heimwehr-triasz harmadik tagja Pabszt őrnagy, akinek, ké- teshirü diplomáciai tárgyalásai sokkal több nyugtalanságot jelentettek volna, ha egy­általában sikerültek volna, mint az az eredmény, amelyet az osztályharc leszere­lése Ausztria számára eredményezett' volna. ternacionalis Bécs tipikus elmélkedői, egy, Coudenhove Calergi, egy Prinz Rohan ax európai együttműködés veszélytelen álmá­nak vízióját vetítik kontinensük felé, amed­dig Adalbert Sternberg gróf a Grand Ho­tel bárjából röppenti szét mérges nyilait a mai korrupt Bécs ellen, — mert korrupt, hiszen, hogy csak egyet említsünk, négy napilapját a csehek pénzelik és a közönség tudva ezt mégis olvassa a Tag-ot és a Stun- de-t — ameddig Karel vörös füzetei csip­kedik a polgári társadalmat, addig nincs baj Bécsben. De ez a szívós elszánt szem­beállás, amelynél a jobboldaliak csak a baloldaliak hibáit és tévedéseit látják, de erényeikről nem akarnak tudomást venni, a baloldaliak pedig egyszerűen figyelmen kí­vül hagyják azt a körülményt, hogy ők nincsenek egyedül, Ausztria nemcsak mun­kásokból áll, hanem polgárokból és nagy­számú őstermelő rétegből, mindaddig, mig ebben a kis országban együvé kényszeritett emberek nem ismerik fel a kiengesztelődés nagy törvényét, addig egy olyan óriási li­dércnyomás fekszi meg Ausztriát, amely alól szinte emberfeletti erő lesz majd újra felemelkedni. L. E. Minden előr-haladott üzlet feltétlen kelléke. Az uj Hess műt iiór, gyorsmérleg segítségére van Ön­nek ebben. A másodpercek töredéke alatt teljes pontossággal szolgálja ki Önt és üzletfele.!. Az uj modellek a legkifogsstalanabb működést biz­tosítok és emellett körülbelül 25 százalékkal ol­csóbbak a legjobb külföldi mérlegeknél, miután vám- és ügynökiutolékok e’esnek. Kérjen árjegy­zéket és vételkényszer nélküli bemulaást, vagy egy mérleg próbaként! beélliiásót. ,,Hess“ mérieggyár sibiu-Nsgp.'ci-.w 9 szociálistól kiadják a jelszót: „Fegperbs!"

Next

/
Thumbnails
Contents