Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-02 / 199. szám
10 Kau&nMrsjfa XII. ÉVF. 199. SZÁM. KÖZGAZDASÁG A »Keleti Újság« ankétja a romániai söripar és sörfogyasztás problémájáról Miéri állanak harcban a romániai sör* gyárak, a vendéglősök és fogyasztók ? A romániai sörfogyasztás csökkenésének okai Irta: BÜRGER ALBERT v. szenátor, a Romániai Sörgyárosok és MaiáVagyárosok Szndikátusának elnöke (Marosvásárhely, augusztus 31.) A cím, amely alatt a Keleti Újság az ankétot _a romárnál söripar problémájáról tartja, tulajdonképpen nem helyátálló, minthogy itt harcról, illetve egymás között való harcról szó sincsen. A helyzet egyszerűen az, hogy a sörárak úgy a gyárak részéről, de különösen a vendéglői kimérésben az utolsó években olyan magas nivót értek el, hogy a fogyasztók zömének már sört inni alig lehetséges. Hogy ennek mi az oka, azt az előttem felszólaltak minden oldalról megvilágították és felesleges ismétlésekbe belemennem. Ha mégis teszem, ez azért van, mivel rendszert szeretnék az egész anyagba belehozni. Az első főkérdés: mi okozza a sör drágaságát a gyári eladásban? Erre a felelet igen könnyű. Az erdélyi sörgyárak sokkal drágább nyersanyaggal dolgoznak, mint a bukarestiek, amelyek a gyártáshoz szükséges árpát olcsóbban szerezhetik be, mint mi. Az erdélyi sörgyárak árpájukban legnagyobb részét Brassó vidékéről szerzik be, amely árpa igaz, hogy teljesen elsőrendű, viszont azonban 100 kg.-onként rendszerint kettőszáz lejjel drágább, mint a regáti árpa. A regáti gyárak fűtőanyaga a petróleum kutak közelsége folytán (pacurával fütenek) sokkal olcsóbb, mint az erdélyi fűtőanyag. Sörgyáraink túlnyomó része a kőszén drágasága folytán fával tüzel, amely a pacurához viszonyitva legalább is kétszer olyan drága fűtőanyag. A bukaresti gyárak a bukaresti óriási helyben való fogyasztóközönségre támaszkodnak és ennélfogva fuvarmentesen szállítják a sört a fogyasztókhoz. A bukaresti gyárak gyártmányuknak 80 százalékát Bukarestben adják el és csak mintegy 20 százalékát vidéken, mig az erdélyi gyárak gyártmányuknak alig 10 százalékát adják el telephelyükön és a többit drága fuvarral terhelten messze vidékre kell küldjék. A bukaresti gyárak n«gy termelési tömeggel az általános rezsiköltségeket lényegesen olcsóbban tudják kiállítani az erdélyi gyáraknál. Eme komponensek együtthatója eredményezi azután azt, hogy némi árdifferencia látszik a bukaresti és az erdélyi sörárak között, ami azonban egyáltalában nem oly lényeges, hogy a sörnek árát a kimérésben erősen befolyásolná. Eme differencia, amely — mint említeném — főleg fuvarozásból, költségekből áll elő elsősorban, továbbá az elsőrendű szükségleti cikkek olcsóbb beszerezhetőségéből, alig eredményez poharanként! 1 lejes differenciát a bakaresti helyben-fo- gyasztott sör javára. Helytelen adópolitika, kilencszeres söradó... Van azonban másik komponens is, amely a Romániában termelt sör drágaságát okozza és ez a kormány lehetetlen adópolitikája. A sörnek fogyasztási adója még ezelőtt két évvel 50 bani volt literenként. Ezt a fogyaszSB Fakitermelő vállalkozókat keresek, akik saját költségükön, állomástól 5 kiló; méterre fekvő, 3000 holdas, elsőrangú, százados tölgyerdő részben, vagy egészben való kitermelésére vállalkoznak. Ajánlatok : Torna, Bukarest, Calea Victoriei No 52 címre küldendők. — tási adót rövid időközökben ugrásszerűen négyszer emelték, először újabb 50 bánival, azután megint újabb 50 bánival, azután ez év elején újabb 1.50 lejjel és ezelőtt egynéhány héttel újabb 1.50 lejjel, vagyis egy liter sörnek az adója ma az eddigi 50 bánival szemben 4.50 lej, tehát kilencszerese az eredeti 50 banis fogyasztási adónak. De a kormány még ezzel sem elégedett meg, hanem a vendéglősipart és a falusi korcsmákat hallatlan magas taksákkal sújtja. És itt következik, hogy miért oly drága a sör a vendéglőkben? Eme taksák a falusi vendéglőknél évi 3000 lejnél, a városi korcsmák és vendéglőknél pedig 6000 lejnél kezdődnek és 100.000 lejnél végződnek. Ez rettenetes adóteher, amit az amúgy is legyengült vendéglőipar semmiképpen sem bírhat el, annál kevésbé, mivel ezeken kivül, záróra meghosszabbítás, zenedijak, terhek, jövedelmi adók egész tömegével terhelték meg őket. Magától értetődik, hogy a vendéglősök és korcsmárosok legnagyobb része eme taxák súlyos terhe alatt összeroppan és kénytelenek italmérésükről lemondani. Sorsuk — úgy látszik — a koldusbot lesz. Azon vendéglők azonban, amelyek még valahogy folytatni óhajtják üzleteiket, eme taksákat kénytelenek az általuk kimért, illetve eladott ital és ételnemüek árában valahogyan behozni és magától értetődik, hogy a sör is ilyen objektum lévén, ennek a kimérési árát is kénytelenek emelni. Igaz, hogy ezen okból a sör, de a bor fogyasztása is csökkenni fog, minthogy a közönség jövedelmének csak bizonyos részét fordíthatja italnemiiekre. Ebből viszont újabb és újabb drágasági hullám fog előadódni és biztos vagyok benne, hogy a kincstár bevétele semmivel sem fog gyarapodni. De gyarapodni fog a koldusok.száma és ha ez a kincstár érdeke, ezt bizonyára eléri. Bánsági gabonatőzsde *.v SÍ iS Leopold és Róna temesvári cég1 jelentése Temesvár, augusztus 31. Bánsági feladóállomásokon: Újbúza. 78 kg.-os, felsőbánsági 570—575 Újbúza, 73—74 kg.-os, délbánsági 545—550 Arpa Ótengeri Ujtengeri, nov.—dec. Zab Ujlisztek: Nagymalmi, 30/70 beosztású Kismalmi Korpa promptra, zsákkal Korpa exportra, Kurticson elvámolva 350 310 330 370 945 920 290 1100 P De a taksákon és adókon kivül fokozza az italmérők nehéz helyzetét még azon körülmény is, hogy vásár- és ünnepnapokon kötelesek délelőtt 12 óráig a helyiségüket zárva tartani, úgyszintén délután 7 órán túl, sőt az erdélyi részek legtöbb megyéjében vásár- és ünnepnapon egész nap kötelesek zárva tartani. Ez nagyon tetszetős rendszabálynak mutatkozik, azonban lássuk csak mit eredményez a valóságban? Néphigénlát! Eme rendszabály nemcsak azt eredményezi, hogy a vendéglők fogyasztásuk javarészét elvesztik, de nem szolgálja a kívánt célt sem, hogy az alkoholfogyasztást és különösen a vásár- és ünnepnapokon való alkohol fogyasztást csökkentse, minthogy az országszerte űzött és mindenki előtt ismert adómentes gyümölcs- és egyéb pálinkafőzdék a közönséget igazán nem kívánatos mértékben ellátják szesszel, amely szesz egészségügyi szempontból legtöbbnyire nagyon, is kifogásolható. De amig a szeszfogyasztást nem korlátozza, addig lényegesen korlátozza ngy a bor-, mint a sörfogyasztást és a bortermelők ahelyett, hogy a sörtermelés ellen saját érdeküket sem szolgáló módon állást foglalnak, inkább azt igyekezzenek az illetékes kormányhelyeken elérni, hogy a bor és sör kimérése teljesen elkülönittessék a pálinkafélék nek kimérésétől, azok külön italmérési jogok alapján külön italmérési helyiségekben méressenek és mindkét italnemü fogyasztási lehetőséget nyerjen. Azt hiszen, ez a nép- higéniát is igen nagy mértékben szolgálná. Felvetődik az a kérdés, hogy a sörfogyasztás vájjon a borfogyasztás rovására megy-e? Legyen szabad erre nézve röviden a következőkben a helyzetet ecsetelnem. A sör fogyasztása Romániában a nyári időszakra szorítkozik és 70 százaléka a termelt sörnek áprilistői kezdődőleg augusztus végéig, vagyis 5 hónapon át történik, mig alig 30 százaléka fogy az év többi hónapjában. Aki nálunk télen sört iszik, azt borfogyasztásra nem lehet áttériteni, minthogy egészségi, avagy egyéni ízlésből kifolyólag issza a sört. Ezeknek az ivóknak hiába kináljuk akár a legjobb, akár a legolcsóbb bort. A nyári hónapokban pedig a sör inkább hüsitő és üdítő ital és amennyiben a sör állami beavatkozás folytán annyira megdrágittatnék, hogy például a munkásosztály azt már nem fogyaszthatná, akkor legfeljebb a szódavíznek és hasonló italok fogyasztására hajtja az ivókat, de a bor fogyasztására semmiképpen, vagy csak elenyészően kis mértékben, mivel a hevitő bort nyáron a mi kiimánk alatt, mely nyaranta forró és tikkasztó, inni nem lehet. Az 1929. évben Romániában 30 százalékkal csökkent a sör- fogyasztás De tegyük fel, hogy a sörfogyasztást a bor előnyére teljesen el lehetne nyomni. Mi előnyök támadhatnának ebből a bor- fogyasztásra? Egy liter bor alkoholtartalma kb. 3 liter sör alkoholtartalmának felel meg, vagyis a fogyasztó 3 liter sört kell igyék, hogy egy liter bor hatását érje el. Sőt tekintve, hogy a sör az alkoholt sokkal higabb állapotban tartalmazza, (a sörben az alkohol- tartalom 3 és 4 % között váltakozik, mig az asztali borban 10—12%, nehezebb borokban 13—14% és még több foglaltatik) — a sörben fogyasztott alkohol sokkal kevésbé részegítő hatású a borban foglalt alkoholnál, tehát tu- lajdonképen ugyanolyan részegítő hatás elérésére legalább is 1:4 vagy 1:5 arányban kell sört fogyasztani. De vegyük csak az első arányszámot, az 1:3 arányt, akkor tekintettel arra, hogy Románia sörfogyasztása, amely az idén a magas kincstári adók folytán cca 30%-al csökkent, nem fogja elérni a 650.000 hl.-t. Eme mennyiség borra átszámítva, megfelelne, — 1:3 arányban, — cca 220.000 hU u A MAE.]»OK elérhetik a Hszt fehérségéi és siitöképességét NOVADELOX“ és „MULTAGLUT“ 1 a P JAQUiS PAUCKER iá UTJAI*. Referenciák, minták, ajánlatok BUCUREŞTI Strada Smăraan 27. Az N V Internaţionale Oxigeniuro Maatschappij. „SOVADEL“ ■ m TIMIŞOARA Strada Brătlanu 6. Deventer képviselője.
