Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-16 / 211. szám
XII. EVF., 211. SZÁM — El, ahogy lehetett. — Azért a kosért emelél-e szót? — Melyikért T — Az Ábrahámé féléért. — Nem juta eszembe. — Ládd, én imádkozám, hogyha Isten úgy akarja, hogy ne a kezem által halj meg, küldje el állatját jámbor kos, vagy akármi képében s váltsa meg a halandó életed. Igaz ember kérését Isten meghallgatja, akkor is meghallgatta, mikor arra kértem, mutatná meg, ki jár az asszonyhoz? Ha gondolod, egy kicsit várhatunk. — Várjunk, — mondja János.- — Mert látod-e, — kezdi Izsák, — nem az asz- szonyért, no azért egyet se, mert az nem érdemli, hanem a becsületért... Ámbár azt se bánnám, ha az Isten megváltana. Élj meg vele, ha tudsz, legalább az asszony se lesz árva... Erősen szerettem, tudd meg, mert most megtudhatod, mikor egyik úgyis meghal. János a szégyentől lehajtja a fejét, ámbár az is lehet, hogy a félelemtől... — Te, a vájjon mi a fene mozgolódás, — kérdi Izsák egy kis idő múlva— nem szólál-e valakinek? Csúfságba ne keverj, mert akkor csakugyan vége a világnak! János erősen tagadja. Hát nem is nó, mert nem ember mozgolódott, hanem egy nagy állat, nagy rusnya medve... Ott jött-ment, szimatolt a szakadék tetején, ahol utoljára kezet fogtak. Jánosnak csak elhült a vére, amikor meglátta. — Ha nem egyéb, rusnya medvét külde Isten, — örvendezett Izsák — egyik ugyan igy is meghal, mert ez ingyen nem jött ide. — Hallgass, mert még észrevesz... — Ott hadd vegyen, legalább az Isten Ítél közöttünk, mert akire a rusnyát irányítja, annak üt az óra... — Feléd indult... —' No caak jöjjön, mert akkor még neki is üthet. De a János arca hirtelen megsáppad.. Izsák nézi, vizsgálja az ágak között, akkor látja, hogy a medve mégis János felé indul. Hát megy, mendegél, szimatol a nyomon, addig, hogy egyszer csak megáll a fa alatt... Vélekedik, tapogat az orrával a földön, morgolódik; egy darabig visszamegy a nyomon, de megint csak a fa alá kanyarodik... Jó darabig vélekedik megint, mig egyszer fel-, pillant. János alatt már a fa is reszket. Éppen csak hogy ágak közt ül, mert egyébként rég leszédült volna. A rusnya nem teketóriázik, felindul a fára, mentében úgy körmöl, hogy a fának kiserked a vére. János se holt, se eleven. Izsáknak is égnek mered minden haja szála. — Hát e nem ett ebb’ az esztendőben, ha ez ilyet meg mer tenni, — mondja Izsák — de nem igy volt az egyesség, ugy-e János? János szólni se tud, a szeme fehére kifordul az ijedtségtől. — János hé, az asszonyt elveszed-á? Csak int, hogy el... — Megbecsülöd-« ? — Me-«-g, — nyögi János nagy kínnal. V — Akkor hajlítsd a fát, ne halj meg a medve által, mert neki nem ártál... János ijedtében meglóditj* a fát, Izsák is keményen hajlítja az ővét, úgy hintázik rajta, mint szárnyas madár a gyenge ágon, kétszer is összeérnek a szakadék felett, ha Jánosban élet volna, akár át is ugorhatna. A medve már nine* messzebb egy singnél a János lábától, mikor Izsák a baltával fejbe csapja. Nem is alitja az ütést, csak tátja a rusnya száját s nyújtózik, hogy megfoghassa Jánost. Ha még egyet nyújtózik, János csak a másvilágon esküszik meg az asszonnyal. Hanem Izsák serényen hintáztatja a fát, ngy hajlik alatta, mintha abroncsnak készülne s a medvének az első lábáról négy ujja szakad le, ahogy odacsap... A másik csapásra le a köröm a másikról is, és repül a medve, mintha szárnya kerekedett volna,.. A mély szakadékban sziklák szakadnak alatta... • — Ábrahámnak hajdan kosot, nekünk pedig eme rusnyát küldé Isten, — mondja Izsák megbó- külten, mig Jánost a gyepen élesztgeti — hát köszönd meg őszentfelségének!.., A „KELETI UJSAG“ vasárnapi melléklete Cl 19 ETpICtetck! Kályhé« sok! Faü en>eh! Mindennemű vasmű acél és lemez megmunkálását a legtökéletesebben > végzi Tarcsa villanyért»- j re berendezett lakatos- , üzeme, Moţiior 4. Alapítva 1880. ggjfsy szép szoba kony- Ke ha október 1-re kiadó. Szondi u. 24. SJJjengerszé ek, Oh pahonatisztitók, siksztiák, rentabelek, olcsón kaphatók Friedrich Testvéreknél, Timişoara. B útorozott, földszintes, utcai szoba, 2 fiatalember, vagy hölgy számára kiadó. Érdeklődök adják le címeiket a Madóba. M almosok! Teljes maiomberendezé- seket, sikszitákat, Reformot, Rentabel!, bármely malmi gépet 3 évi efizeíésre szállít Tuskán malomgépgyár, Oradea. Str. Moldova. Asfzonyok ílncse! A2 áitaláoo'; eäztcedve t- ségnek örvendő Or. Szent- péterv Lajosné-léte _Sza- tácskőnyV* harmadik bővített kiadás: tr átdc!g>- Zásban, COt) kipróbált rerept-e és igen sok GJJMMIBA ÁGYAZOTT MOTOR EGY DARABBÓL ALLO KAROSSZÉRIA Szokatlanul könnyed kormányzás, lágy hydraulikus fékek. Tágas és kényelmes üléssel úgy a vezető, mint az utasok számára. Gyorsan és könnyedén éíi el a kocsi az óránként 1RO Km-en felüli sebességet. Ax örvény elven alapuló hengerfejjel. Invar-Strut dugattyúkkal. Ferdén álló szelepek. Kenés olaj- ţpompa segítségével. A tengelyhez"”“ Hő/terés csökkenti a motor elhasználódását. Elasztikus, lökhárító rugók. — Széles nyomtávval. illasittActivai most telent «neg. 6 „Szakácskönyv* mieden háztartásban nél- küiőahe etlen. Kíatal háziasszony oU, gazdesszonyok és- szakát t ő t helyes ut- trtjtatóia ez a könyv a konyhaművészet minden agában. Tartalmazza . levesek, sültek, főzelékek, tészták, kremek, fagylaltok es minden ételaemüek gazdaságos. kitűnő és könnyű elkészítési nádját. Zöldségfélék, befőttek eltartási és befőzési cnódjá- is. —' Kapható minden könyvkereskedesben és Tordán a kiadónál Füssy Józsei könyvkereskedésében, János nagy későre kinyitja a szemét, de rögtön behunyja a nagy üvöltésre... Izsák is felugrik, a balta után kap, azt hiszi, hogy feltámadt a rusnya! , Kis kerekek, hatalmas abroncsok . . és a ver- 1 heteden egy darabból álló karosszéria. ^MÖBÁLIA N A DODGE BROTHERS SIX-ET Vetk Ktyvütüi Metatea Aninfrtti Gr. CrtsHa ft Cit., Bucurejtf, 46 B-dul 1. C. Bratianu 46 MCtpvtjskt Kolozsvár Risztről Aurora Fetroliferă, Cluj, Calea Regele Ferdinand 62 Spóoea BRGTUBiU' MOTOa CABS. DIVISION OF CHRYSLER MOTORS. DETROIT MICHIGAN1, Hát a néma üvölt a szakadék alján... Mert az itt is itt volt!... Inti, hogy segítség, mert a rusnyát nem birja egyedül... A kozmetika titkai A szépség az a csillogó fonal, mely ragyogóan vonul végig az elmúlt idők sötét szövetén, amely megaranyozza néha a történelem legvérmesebb lapjait is és a világ összes asszonyait testvérekké teszi. Hatezer esztendővel ezelőtt az egyiptomi és asszír szépségek már épugy puderozták magukat, festették arcukat és ajkukat, vagy árnyékolták szempilláikat, mint a huszadik század asszonyai és a szépségápolás művészete azt mondhatjuk, már akkor is ugyanolyan magas fokon állott, mint ma. Látjuk azt az ásatások folytán előkerült maradványokból, hogy az ókor „varázslóinak“ szépségápoló intézetei szinte egyáltalában neun kezdetlegesebbek, mint a mai nagyvárosokban lévő institut de beauté-k A mult ködéből egy régi parfőm illata száll felénk és a régmúlt idő e határozatlan és meg nem magyarázható követe kínozza fantáziánkat, hogy minél többet gondoljunk az ókor szépségkulturájára. A kelet háremeiben, India kapui mögött, vagy, a kínai kertecskék rejtőkéiben még érezhetjük a : ókor illatait és a kelet szépeinek titokzatos iiv gecskéiből és tégelyeiből szinte még ma is az óko szépségápoló művészete int felénk. ; Illatszerek — Krisztus előtt ezerötszáz évvel Ismerkedjünk azonban meg előbb a kozmetika szó történetével s nézzünk utána annak, hogy mióta gyakorolják az asszonyok ezt a művészetet. A szó maga a görögből származik és valójában annyit jelent, hogy ékesíteni. Ami pedig a művészet régiségét ilelti, hosszú évezredekre visszamenőleg láthatjuk, hogy az asszonyok kozmetikai eszközöket használtak. Évezredek előtti egyiptomi sírokban is találunk egy-egy kis üvegecskét, körömápoló készletet vagy ajakrouge-t, sőt a „modern“ kozmetikának majd minden egyéb eszközét is, melyet az ókor egyiptomi szép hölgye még a sírjába is magával vitt. Érdekes, hogy a Keleten még ma is sok olyan kozmetikai eszközt használnak, melyek ezek szerint a régi-régi receptek szerint készülnek. Ismerünk illatszerkészitésre vonatkozó recepteket, melyek Krisztus születése előtti 15. századból származnak. A legrégibb időkben illatszereket csak a tömjénfa gyantájából és mirrhából készítettek és csak jóval későbben tértek át az illatszergyártás ma is általános formájára. A római parfőm Augustus Rómájában a parfőm a ruházat szerves része volt és ebben az időben a test minden része számára más és más illatszert készítettek. A >ázmint, ámbrát, mosiszt és vaniliát például aphro- ditikus hatása miatt kedvelték s ezeket még ma is .eleti illatszereknek nevezik. A régmúlt időkben ter- 1 jeket Úgy illatosítottak, hogy galambokat fürdettek reg az illatszerben s azok igy illatosítva repdestek a helyiségben. Tömjént is használtak természetesen szobák illatositására, ez azonban épugy, mint ma, füstölés utján történt. Még abban is hasonlítanak az elmúlt idők a maiakhoz, hogy az illatszerek divatja épen úgy változott, mist ma. Néróról például azt jegyezték fel, hogy a rózsaillatot kedvelte. XVI. Lajos a nárancsvirág illatát tette divatossá, Jo- ephine császárnő pedig a mosuszt hozta Párisba a aját erotikus hazájából és igy tovább a mult majd
