Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-14 / 209. szám

XII. ÉVF. 209. SZÁM.

9

KtutnUmfo

IRODALOM ÉS MŰVÉSZEI

Marcel Pagnol: Topáz

Bemutató a kolozsvári Magyar Színházban.

A pesti sajtó egy része, amelyik még mindig a szivén viseli a felszínes színpadi irodalom istápo- lását, nagyon tapsolt ennek a darabnak, amikor a pesti Vígszínház bemutatta. Akadt olyan lap, illetve kritikus, amelyik felforgató uj értékeket látott a Topázban s mély és azéles szatírát, fölényes és könnyed szindarabszövő valöröket s olyan szikrázó és szellemes dialógust, mely a francia vigjátékiro- dalom legjobb dialógusaira emlékeztet. Ez a megbecsülés, — mint a darab pesti sorsa igazolja — alig bizonyult helyesnek. A csoda, mely felől a hő- szivü kritikusok beszéltek — három napig se tartott, lévén a Topáz meglehetősen középszerű, semmi esetre sem rossz, az igazán jótól azonban még mindig jelentékenyen messze. Sem a szellemessége, sem a humora, de még a szatírája sem jár azokon a magaslatokon, melyeken az igazán jó francia vígjáték legjobb termékei mozognak. Legfeljebb itt-ott, pár pillanatra s egy-két figurában. Sőt szerző darabszövő, azaz technikai képességei is erősen közepesek. A darab kétszer kezdődik, (az első és második felvonásban) ökonomiátlanul nyúlik s határozatlan a lezárulása s ami a legzavaróbb, minden szatirikus hangsúlya ellenére, befele nincs igazi pillére. A panama, amely ellen beszél, mindenkit felszív a darabban. Az ártatlan gyermekeket Ugyanúgy, mint a végletekig becsületes és tikkasztóan naiv Topázt. Szerző ugylátszik valami olyasmit akar mondani, hogy világunkban mindenki panamista és fezőr s ez ellen nem lehet semmit se tenni. Az élet és közélet mai embere véglegesen kétféle: vagy panamista, vagy pedig panamista lesz s darabjában ez utóbbit igazolja Topáz átalakulásával. Ez az átalakulás kétségtelenül kitartó és ügyes. Az átalakulásban Ugyanúgy szerepet játszik Topáznak a becsületben, mint a szerelemben, azaz életben, mint a Nőben való csalódása. S ez a motiváció, vígjátékról s nem társadalmi színműről lévén sző, elégséges is. Topáz körül, a figurával s a belső kiépítésével rendben van a dolog. Topáz kétségtelenül sikerült alak. A vigjáték-hős minden ősi jó vonása összekerül benne. Slemil és együgyü. De semmi több. Uj valörökről tehát alig lehet beszélni. Ilyen slemil és együgyü figurákkal az ilyen átalakulásokat már nagyon sokszor megcsinálták. Az lett volna a feladat tehát, hogy ennek a vígjátéki átalakulásnak a logikája minél maibb és minél szilárdabb legyen. Erről azonban szó sincs. Ezt a nehéz feladatot Pagnol is megkerüli a közepes vígjátékok felszínes könnyedségével s egy sietős fordulattal a harmadik felvonás végén, amikor a néző már türelmetlen s valami effektust és eredményt vár a sok álbonyodalom és komplikáció után. S az effektus be is következik. Topáz a képnek nevezett negyedik felvonásra nagyobb panamista lesz, mint az eddigi felvonások fő-fő panamistája. Merészebb és stílusosabb, ki már nem piszkos ár ügyekkel foglalkozik, hanem országra szóló panamákkal. A változás erős: szerző (s nyomában a kiszolgáltatott szinész) alig birja az elihitetőssel. Am a darab vigjáték, — viszont nem annyira és nem oly elementárisán, hogy többet tenne a néző türelmetlenségének kielégítésénél. A hiányzó káprá- zatot tehát kipótolja a szerző, szóval s a darab végén a vígjátéki magból kibújik a szándék... Ez a valóság: mindenki panamista már, vagy pedig előbb utóbb az lesz...

Kétségtelenül jő vigjátéki álláspont, de hogy ez a megoldása vagy akár egy másik nagyon mulatságos volna, az kérdés. Ebben az egész vigjátéki beállítódásban és megoldásban van valami malomkő súlyú laposság, mely befekszi a nézőt. A dolog avul- tan hat. A figurák alig korszerűek. Valahol valamennyivel, ha más maszkban is, már találkoztunk. S az eml ékezetet nem is kell erőltetni. Ezek a figurák a század előtársadalmi drámáiból valók, ahol ez a panamaprobléma még véres komolysággal s nemes erkölcsi agitáoióval jelenik meg. A nagy metresz, a zsaroló újságíró, a panamista városi tanácsos, az igazságért a becsületért hevülő tanár s a nemesi szár mazásu haszontalan ifjú, ki a nevét pénzért árulja, — valamennyien a század elő drámairó generációjának a hősei. Azok a drámaírók azonban ezt a problémát még komolyan vették. A darab végén ezeket a szereplőket megölték. Pagnol viszont életben hagyja őket, sőt még csak ellenképet se állít eléjük figurái és ötletei kavargása között. Az uj valőr tehát (ha ugyan ez a valőr) ez a gyökerében elváltozott etosz a darabban. Az az uj, hogy a szerző már nem tiltakozik e társadalmi rákfene felett, hanem mulat. Az egykori társadalmi dráma vad éa tragikus azüzséje áthangszerelődött szelíd és komikus vigjátékká. Valahol a dolgok összefüggései közt kutatva ez a változás az, mely a darab Boulevard fölötti értelmére mutat...

Viszont a darabot játszották is. Topáz szerepét Forgács, — majdnem hibátlanul, végig.,— Különös szinész! A vigjáték alakjai mindig harmóniku- sabban sikerülnek, mint a hősiek. Mulatni mindig zavartalanabbal lehet felette, mint megilletődni. Kaszab Anna Suzy Courtoís szerepében már közelről sem volt oly egyenletes, mint Forgács. Szerepében viszont kétségtelenül otromba a sok nyiltszini intrikus elem. A szinész ily kényszerű dupla játéka, mint •aminővel Kaszab Anna szerepe is tele, mindig az iaó fogyatékosságaira és ódon mestereire utal. Tóth Elek, — mint a legtöbbször — úgy most sem hozott egyéni ötleteket, ábrázolt típusa azonban állt, járt, kert és beszélt kiünően a szerep jól kirajzolt lustárai között. 01a«z Lajos karrikaturája volt a legélesebb és megdolgozottabb a darab karrikaturái között. Olasz talán szatirikus hajlamú szinész, de erősebb rendező kezei között. Mihályffy, Leővey kedvvel játszottak. Mészáros Béla már kevesebb nyomot hagyott. Ozopán Flóra s a fiatal Török Erzsi a nők s Enyedi Imre és Tompa Sándor a férfiak közül tűntek még szembe. Az első felvonás gyerekeivel s a darab beállításával végzett mnnka kétségtelenül gondos kezekre vall. A darab műsorra tűzése viszont már kevésbé. Az uj rezsim ugylátszik ugyanott folytatja, ahol a régi...

G. G.

(*) A kolozsvári Unitárius Dávid Ferenc Vegyeskar folyó hó 15-én vasárnap délelőtt 11 órakor tartja újjáalakuló közgyűlését az Ifjúsági Egylet Str. Berde 1. sz. alatti helyiségében. Felkérjük a Vegyeskar volt tagjait, valamint mindazokat, akik kedvelik a dalt, hogy jelenjenek meg ezen a közgyűlésen, ahol az uj tisztikart és választmányt is megválasztják.

(*) A Róm. Kath. Zeneiskola ez évben csendben fogja ünnepelni 10 éves fennállását. Kisebbségi, általános zenekultúránk és az egyházi zene fejlesztéséhez is sokban hozzájárult ez a nyilvános joga zenei tanintézet. Folyó tanévben az egyház értékes, állandó karnagyot és tanerőt szerződtetett le, Zsizs- tnann Rezső, az Európaszerfe ismert, kiváló orgona és zongoraművész személyében, a tanári testület tagjai pedig a következők: Zsizs- mann Rezső (orgona, zeneszerzéstan, zenetörténet, karének). Crisan Jonel, az opera nagyszerű művésze és az állami akadémia tanára (ének). Csipkés Ilona (zongora, solfége, ritmikus torna). Dr. N. Szele Trén, Zs. Szentpé- tery Ilona, Mayer Piroska, dr. B. Szász Ilona (zongora). Dr. Faragó Jenő (liturgica). Dr. Veszprémy Lajos, Lakatos István, Im- bery János (hegedű). Serra Mária (olasz nyelv). Az ének- és zenekar vezetője Zsizs- mann R. tanár. Állandóan lehet beiratkozni délelőtt 11—1 és 4—6 (Főtér 14) I. emelet.

A MAGYAR SZÍNHÁZ IRODÁJÁNAK HÍREI

Ma este Szupécsárdás premieréje. Ambiciózus gondos előkészületek után brilliáns szereposzlásban fog ma este szinrekerülni a Szupécsárdás. Farkas Imrének, a Nótás kapitány szerzőjének legújabb, leghatásosabb operettéje. A Szupécsárdás négy egymásutáni estére van kitűzve.

Ida regénye és Nóta vége — délután. Vasárnap két délutáni előadás lesz a Magyar Színházban. Három órakor nagyon olcsó, mo zihelyárakkal (50, 40, 30, 20,10 lej) az Ida regényé-! adják (Ida: Marsi Gizi), hát órakor pedig a nagy operefcte-sikert, a Nóta végé-t adják Kondor Ibolyával, Betegh Bébivel, Solthy Györgygyel, Tompa Bélával.

Agglegény apa és Volgabár. A jövő H8t műsorán két óriási sikerű újdonság szerepel. Kedden este mutatják he az igazgató rendezésében az amerikai színpadok legnagyobb- sikerü újdonságát az Agglegény apá-t Marsi Gizivel, Janovics Jenővel, Miklóssy Margittal, Benes Ilonával, Török Erzsivel, MihályiefrnijSeAfr aklk SZ0r0tlk u

f»9mWmßO€S9mßum képes jegyzékeket

Snn 1*4»M kaPJák’ ba bejönnek 99 """§9,JF érte Lepage-hoz. — * *

fyval, Mészárossal, Lantossal a főszerepekben. A jövő hót második leiében pedig, ismét operette-premiere lesz: A Volga bárt fogják bemutatni.

Ma és holnap utoljára Lon Chaney és John Gilbert. A Magyar Színházban ma éa holnap utoljára látható a nagy rekord műsor: I. Kacagj Bajazzó Loon Chaney leghíresebb alakítása. II. Férfi, asszony és bűn. John Gilberttel a főszerepben. Előadások csak 4 és fél hétkor. Helyárak: 30, 20, 10 lej.

Vasárnapi matiné 15 és 10 lejes helyárakkal. Vasárnap délelőtt 11 órakor nagyszerű matiné leez a Magyar Színházban 15 és 10 lejes helyárakkal. A sötétség lovasa eimü kalandorfilmet mutatják be Tim Mc. Coy-jal.

A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA

Péntek este 9 órakor: Szupé csárdás. (Operette újdonság először. Farkas Imrének, a „Nótás kapitány“ szerzőjének legújabb operetteje. Főszereplők: Kondor Ibolya, Betegh Bébi, Solthy György, Tompa Béla, Ihász Aladár, Leövey, Selmeczy. Premier-bérlet 3. sz. Sorozatszám: I7.)

Szombat este 9 órakor: Szupé csárdás. (2-odzzor.

Napibérlet 3. sz. C. Sorozatízám: 18.) Vasárnap délután 3 órakor: Ida regénye. (Újdonság, nagyon olcsó mozi-hely árakkal. Jegyek ára: 50, 40, 30, 20 és 10 lej. Sorozatszám: 19.)

Szerda este 9 órakor: Topáz. (A párisi színházi évad is a budapesti vígszínház legszenzációsabb újdonsága. Először. Premier-bérlet 2. az. Sorozat' szám: 15.)

Vasárnap délután 6 órakor: A nóta vége. (Operet- te-ujdonság, 6-odszor. Kondor Ibolyával, Betegh Bébivel, Solthy Györggyel, Tompa Bélával. Sorozatszám: 20.)

Vasárnap este 9 érakor: Sznpé csárdás. (Operette- njdonság, 3-adszor. Napibérlet 4. sz. A. Sorozatszám: 21.)

Hétfő este 9 órakor: Sznpé csárdás. (Operette-ujdonság, 4-edszer. Napibérlet 4, sz. B. Sorozatszám: 22.)

Vasárnap délelőtt 11 órakor: Riadó. (Jactie Cogan, Helyárak: 15 és 10 lej.)

A heti műsorra tűzött összes előadások jegyei előre válthatók a színház pénztáránál délelőtt 9-től 1-ig és délután 4-től 8 óráig.

A MAGYAR SZÍNHÁZ MOZI MŰSORA:

Péntek 4 és félhatkor: I. Kacagj Bajazzó! (Ilon Chaney.) II. Férfi, asszony és bűn. (John Gil- berto.) Hl. Pótképek. Hely árak 30, 20 és 10 lej. Szombat 4 és félhatkor: I. Kacagj Bajazzó! (Lón Chaney.) II. Férfi, asszony és bűn. (Jolin Gil- berto.) ül. Pótképek. Helyárak 30, 20 és 10 lej. Vasárnap délelőtt 11 órakor: A sötétség lovasa. (Kalandor cowboy-film. Főszereplő Tim Mo Coy. Helvárak 15 és 10 lej.)

CORSO-FILMSZINHAZ MŰSORA

Péntek 5, 7 és 9 órakor: A száműzött Hercegnő. Társadalmi dráma az orosz forradalmi időkből. Főszereplők: Mary Parker, Alfréd Abel, Betty Astor és Verebes Ernő. Előjáték: Jancsi és a majom. Szenzációs amerikai burleszk 2 felvonásban. Szombat 5, 7, 9-kor: Premier. Mocsári liliom. (Az embervásár.) Az orosz filmgyártás legújabb produkciója. Hatalmas erkölcsdráma 7 felvonásban. Főszereplők: M. Tschechov, Malinowszkaja, Petrovoszki a legnagyobb orosz művészek. Előjáték: A hajthatatlan apa. Pompás vígjáték 2 felvonásban.

Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor: Mocsári liliom. (Az embervásár). Az orosz filmgyártág legújabb produkciója. Hatalmas erkölcsdráma 7 felvonásban. Főszereplők: M. Tschechov, Malinowszkaja, Petrovoszki a legnagyobb orosz művészek. Előjáték: A hajthatatlan apa. Pompás vígjáték 2 felvonásban.

GgermekMiifőporbcm ne válogassál, Hofer az igazi