Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-13 / 208. szám
10 XII. ÉVF. 208. SZÁM. A eyomor az ön barométere mert ezúton érzi. hoev emésztése „szén idői vagy „zivatart" jelez. Kevesen tudják, hogv az általában svo- morfájdalomnnk nevezett emésztési zavaroknak gyomornyomás, gyomorégés, savanyú felböfögés, puffadások, a legfőbb esetben a gyomorsavnak tultengése az oka- Hogy fájdalmait megszűnte hesse. vennie kell egy tabletta MAGNESIUM*PERHYDROL-t. Alko- likus tulajdonságának köszörhelő, hogy a gyomorsav felesleget gyorsan leköti, a gyomorban id ző ételek erjedését megakadályozza. megelőzi a linóm nyálkahártyák gyulladását. Rendkívül jótékony és igy k’tünő hatásénak köszönheti a MAGNESIUM'PERHYD* ROL (név törvényesen védve) a mai jó h'rét. Minden gyógyszertárban és drogueriiban kapható. — RÉfjű a iegujotib faj- és árjegy* zékflnkit, mely szeptember 15.-én jelenik meg. Embrosi Fischer ás Társai Aiud—Nagyanya«! mzó a szemüveget vlseSŐ közönséghez* Mindazok, akik születéstől fogva, avagy későbbi behatás folytán, kénytelenek szemüveget viselni, különös gondot kel! fordítsanak erra, hogy afár saját maguk vélaszictta, akár ez orvos által előirt szemüvegük pontosan fejalkeluk és arcukhoz találó keretet kapjanak. Amilyen lényeges, hogy kényes esetekben az üveg« két orvos ir;a elő, ép oly lényeges nzokn-k, akik sokat imák. olvasnak. avagy precíz rajzokat, v. mechanikai munkát végeznek, hogy a keretet szoklálszerész vó'assza meg; szükség esetén formálja azt a fejeiket és az arc szerint. Ezen okok figyelembevétele indította Kolozsvár alatt jegyzett legrégibb szak- látszerészcéget azon — nvugato i régen bevált T- rendszer bevezetésére hogy minden darab üzletben összeállított szemüveget a cég jegyével ellásson, a kereten előforduló deformációt- vagy 'örcsl kel éven ét díjtalanul végezze és erről írásbeli garanciát vállaljon — Azon biztos hiszemben. hogy az intelligens közönség ezen rendszer előnyeit felismer és érlékeli, kérem szives pártfogásukat Kién Mátyás Fia sznklátszerész Cluj. Cafea VJctorigl 2. üzlet alapítási éve 1864. fKÉi&rtWr&jfá KÖZGAZDASÁG Az erdélyi és bánáti sörgyárak állást foglaltak a kormány adópolitikája ellen Romániában a magas adó miatt drága a sör — Bürger Albert nyilatkozata — A kormány gazdaságpolitikájának megváltoztatásától remélhet© a romániai söripar krízisének megoldása is (Brassó, szeptember 11. A Keleti Újság kiküldött tudósítójától.) Az Erdélyi és Bánáti Sörgyárosok egyesülete szeptember 10-én tartotta meg Bürger Albert elnökletével rendes havi közgyűlését Brassóban, a kereskedelmi és iparkamara uj és pompásan felszerelt székhazában. A közgyűlés iránt szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg nemcsak az érdekelt sör gyárosok, hanem a vendógipuri munkaadók körében is, mert a közgyűlés tárgysorozatán a szakkérdéseken kivüí a sörárak leszállítása kérdésének és a romániai söripar kritikus helyzete megoldási módozatainak megvitatása is szerepelt. A közgyűlést Bürger Albert nyitotta meg, majd dr. Fekete Andor ügyvéd, a Sörgyárosok Egyesületének jogtanácsosa ismertette a szindikátus kebelében működő válasz- tottbiróság legutóbbi ítéleteit és az azok ellen beérkezett felebbezéseket. Beható vita fejlődött ki a kormány adópolitikája kérdésében, amellyel kapcsolatosan a közgyűlés megállapította, hogy a kormány gazdaságpolitikai intézkedései a söripart létalapjaiban támadták meg és a sör adójának rövid időközökben háromszor egymás után történt fel emelése, — amelynek következménye a sör megdrágulása volt, — a sörfogyasztás nagy mértékben való visszaesését eredményezte. Megállapítást nyert a közgyűlésen az is, hogy a sör adójának felemelése az államkincstár szempontjából is céltévesztett volt, mert a sörfogyasztás visszaesése a magasabb adó dacára is jelentékeny bevételi többlettől fosztotta meg az állampénztárt. Az adó felemelése óta az államkincstár bevétele körülbelül hárommillió lejjel csökkent és tekintettel arra, hogy az őszi és téli szezonban a fogyasztás a minimumra redukálódik, az állam bevétele a söradóból, a sör után fizetendő forgalmi adóból és különböző illetékekből még jobban visszesik. A helytelen adópolitikai intézkedés tehát egyelőre csak azt eredményezte, hogy a romániai söripar snlyos krízisbe került, a sör- fogyasztás 30—40 százalékkal visszaesett, a gyárak drágábban termelnek, a fogyasztó drágábban kapja a sört, az állami bevétel a söradóból csökkent, a mezőgazdák és a komló- termelók pedig még nyomott árakon sem tud jak értékesíteni készletüket. A közgyűlés elhatározta, hogy a szindikátus minden rendelkezésre álló legális eszközzel és módon megkísérli meggyőzni a kormányt eddig követett adó- és gazdasági politikája helytelenségéről, mert, ez a politika összeomlással fenyegeti a romániai söripart, a vendéglős ipart, és közvetve részben a mezőgazdasági termelés egyes kategóriáit. Értesülésünk szerint a sörgyárosok akciójához csatlakozni fog a Romániai Vendégipari Munkaadók Országos Szövetsége is, amely a szeptember 25-én Temesváron megtartandó kongresszuson fog élesen állást foglalni a sör adójának felemelése és a vendéglősipart megbénító súlyos közterhek ellen. A közgyűlésen Sándor Béla, a szindikátus ügyvezető-igazgatója ismertette a söripar többi szakmai kérdéseit, mig a különböző problémák felett megindult vitában az erdélyi és bánsági sörgyárak következő reprezentánsai vettek részt: ^ Czell Rudolf dr. (Czell Károly-csoport), Szidon Oszkár (Temesvári Sörfőzde Rt.), bisztrai Farkas Imre és SchiesscJ Rjchard (Tordai Sörgyár Rt.), Friedmann Hermann és Diamanístein Mihály (Nagyváradi Dreher— Haggenmacher Sörgyár Rt.). Bürger Dezső. Stern Antal. Czell Jenő. Czell Frigyes. Fritz Fabritius (Luther Sörgyár Rt.), dr. Mesch Viktor (Thomas Binder und Söhne). Fritz Jickefy (Drei Eichen), Heinrich Tentseb és Czell Conrad (lirsus Sörgyár Rt.), Rhein Demeter (Azuga), Arner Samu (Rohrlich és Brecher Beszterce), Gus- beth Arnold (Czell Károly-csoport) és Be- deus Oszkár (Martian Sörgyár Naszód). Bürger Albert nyilatkozata Munkatársunk a söradó és a sörárak kérdésében kikérte Bürger Albert, az Erdélyi és Bánáti Sörgyárak Egyesülete elnökének véleményét, aki a következőket mondotta a sörgyárosokat, a vendéglősöket és a fogyasztókat közelről érdeklő problémáról:-— A sörgyárosok legfőbb törekvése az, hogy minőségileg kifogástalan sört termeljenek és azt minél olcsóbb árban hozzák forgalomba. Nem a sörgyárosokon múlik, hogy Romániában a sör megdrágult. Ennek oka a sör adójának háromszor egymás után történt felemelése. — A sörgyárosoknak a vendéglősökkel közös érdekük, hogy a sör olcsó legyen és a sörfogyasztás emelkedjék. A magas adó miatt azonban nem kerülhetett sor az árak leszállítására. — A sörgyárosok nem készülnek njabb áremelésre, hacsak a kormány — helytelen gazdaságpolitikai elvektől és felfogástól vezéreltetve — nem fogja újabb és még súlyosabb adókkal és illetékekkel megterhelni a söripart, amelyet létalapjaiban támad meg a jelenlegi magas adó és ennek eredményeként a sörfogyasztás visszaesése. — Reméljük, hogy a kormány belátja, hogy a sörgyárakat teherbíró képességük végső határáig sújtják a különböző adók, illetékek és közterhek, revideálni fogja álláspontját és nem kárhoztatja a romániai söripart a szeszipar vigasztalan sorsára. n. 1. „TRANSSYLVANIA“ BANK Rt. Kolozsvár Részvény aláírási felhívás A „Transsylvania Bank“ Rt. Kolozsvár, részvényeseinek 1928 március 4-én tartott rendkívüli közgyűlése felhatalmazta az intézet igazgatóságát, hogy az intézet alaptőkéjét felemelhesse 30,000.000.— lejre és az e célra szükséges részvénykibocsátás módozatait saját hatáskörében állapitsa meg. Ezen tőkeemelést a Comisiuneş. Specială Economica 33.665/1928. számú határozatával engedélyezte. Az Igazgatóság a közgyűléstől nyert felhatalmazása alapján, egyelőre 5.000 dib. egyenként 1.000.— lej n. é. bemutatóra szóló részvényt a következő feltételek mellett bocsát aláírásra: 1. Minden 3 drb. 1.000.— lej n. é. vagy 30 drb. 100.— lej n. é. bemutatóra szóló régi részvény alapján 1 drb. uj részvény jegyezhető. 2. Azon régi részvényesek, akik elővételi jogukkal élni kívánnak, tartoznak ezen szándékukat legkésőbb 1929 október 10-ig a régi részvények egyidejű bemutatása mellett Kolozsvárt a főintézetnél, vagy az intézet tordai, gyulafehérvári, ditrói, Csíkszeredái, kézdivásárhelyi, gyergyószentmiklósi, csikszentmártoni, marosnjvári, maroshó- vizi fiókjainál bejelenteni. 3. Az uj részvények kibocsátási ára részvényenként 1.100.— lej, mely egy összegben az elővételi jog gyakorlása napján kifizetendő; ez esetben a lefizetés napjától folyó év december 30-ig terjedő időre netto 12%-os kamatot télit meg az intézet és az uj részvényeket 1930 január 1-től kezdődő osztalék- szelvényekkel azonnal kiadja. A befizetések a következő részletekben is teljeäithetök:
