Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-13 / 208. szám

XII. ÉVF. 208. SZÁM. S3 5 Kolozsvár városa is taktikázik a nők szava­zati jogfával (Kolozsvár, szeptember 11.) A Keleti Új­ság már kétizben is irt a nők szavazati jogá­val kapcsolatos listák összeállitásáróP. Ugyanis az uj közigazgatási törvény alap­ján a most közelgő községi választásoknál, amelynek még nincs kitűzve a terminusa, a nők is szavazati jogot kaptak. A törvény már régen megjelent, de a szavazólisták ösz- szeállitásáról a városok és a megyék falvai­nak a vezetőségei hosszú ideig nem intézked­tek. Várták a belügyminiszteri utasitást, amely tegnap Kolozsvárra és igy valószinü- leg az összes erdélyi városokba megérkezett. A belügyminiszteri rendelet előírja, hogy haladéktalanul össze kell állítani a szavazati joggal biró nők választói névjegyzékeit. A rendelet csak a közigazgatási törvényre utal és úgy intézkedik, hogy annak a szellemében kell az összeírásokat foganatosítani. Viszont a közigazgatási törvény teljes precizitással előírja, hogy a választói névjegyzékekbe való jelentkezés 30 napon belül történhetik meg. Az egyik passzusa ugyan azt mondja, hogy az összeírásokat a vármegyei bizottságok megalakulása után kell megkezdeni. Ezt úgy a legtöbb erdélyi városban, valamint Kolozs­váron is félreértették és igy megtörténhetett az a szokatlan körülmény, aminek félre nem érthető tendenciái is lehetnek, hogy a h!r- detményt tegnap adták közre és a végső ter­minust szeptember 20-ában jelölték meg és igy a jelentkezésre nincs meg a törvény ál­tal előirt 30 nap. Az összeírás után a lajstromozóbizottság munkája tiz napig fog tartani, tehát szep­tember harmincadikán az összeállított sza­vazólajstromot kifüggesztik és még azután is húsz napig reklamációkat nyújthat be bárki és kérheti az utólagos felvételét a vá­lasztói névjegyzékekbe. Tehát ezúton ismét figyelmeztetjük Kolozsvár városnak a köz­ségi választásokon szavazati joggal biró nőit, hogy haladéktalanul terjesszék be a városi tanácsnál működő állampolgársági hivatal­hoz szükséges okmányaikat, vagy pedig sze­mélyesen jelentkezzenek és igazolják azt, hogy a kivánt kvalifikációval, vagy a szük­séges képesítéssel rendelkeznek, mert a je­lentkezés határideje szeptember 20-án lejár. Ez magyar érdek, kisebbségi érdek. A múlt­ban a saját bőrünkön éreztük, hogy az aktív politikába nem vettünk részt és távoltartot­tuk magunkat az úgynevezett alkotmányos kötelezettségektől. A múlton okulni kell. Okulni kell elsősorban a magyar asszonyok­nak, akik a kisebbségi élet harcaiban eddig derekasan kivették a részüket és minden re­ményünk meg lehet arra, hogy a jövőben a városi politikában is pompásan meg fogják állni a helyüket. _____________________ Jobb kárpitos segédeket felveszünk. Ajánlatokat Székely és Réti Erdélyrészi Bútorgyár Részvénv-Térsaság- hoz. Tárgu»Mures kérünk. Engedé- f lyezett 1 Iskolai nyomtatványok b Tankönyvek !§ Főietek írószerek g Iskola és aktatáskák jf legolcsóbb beszerzési forrása a $ „MINERVA“ Cluj - Kolozsvár, || Sír. Reg. Maria Deák F--u. 1 sz. * Hogyan képzeli el Briand az Európai Egyesült Államokat A tervet emlékiratban dolgozza fel és megküldi az összes európai hatalmaknak (Genf, szeptember 11.) A világpolitika ér­deklődésének középpontjában Briand hatal­mas koncepciója, az Európai Egyesült Álla­mok terve áll. A kérdést részletesen Briand hétfői ebédjén beszélik meg és ennek ered­ményeképpen elhatározták, hogy a francia kormány részletes emlékiratot* dolgoz ki az egész kér­déskomplex untról és az azzal össze­függő részletkérdésekről, amelyben kifejti a terv gazdasági, társadalmi és politikai kihatásait. A francia kormány ezt az emlékiratot erbirá­lás és állásfoglalás céljából megküldi az összes európai hatalmaknak. Megállapodtak abban is, hogy az 1930. évi népszövetségi közgyűlés alkalmával az euró­pai hatalmak ebben a kérdésben ujahh eszme­cserét fognak folytatni. Ilyen körülmények között a szenzáció erejével hat Jules Sauerweinnak legutóbbi cikke, aki intimusa Briandnak és a vele való beszélgetés alapján teljesen megvilágítja a tervet, amelyről eddig édes keveset tudtunk. Gr- Coudenhove Kálergi ét Briand A mult év novemberében a páneurópai álom álmodója, — Írja Sauerwein — gróf Coudenhove Kalergi Párisban felkereste Briandt, aki akkor „csak" külügyminiszter volt és részletesen beszélt vele Pán-Euró- páról. — Nem osztom mindenben nézetét, — fe­lelte neki Briand — de hajlandó vagyok dol­gozni egy európai föderációért, amely azon a két alapelven nyugszik, hogy nem irányul Amerika ellen és Angliát nem zárja ki... És ettől a perctől kezdve Briand az Egye­sült Európai Államok eszméjének legbuz­góbb harcosa lett. Áttanulmányozta a Nép- szövetség minden ülésének közgazdasági je­lentéseit és arra a megállapításra jutott, hogy ha bizonyos ágakban és vonatkozások­ban javult is a helyzet, a nacionalizmus erö- szalcos ébrentartása megakadályozza a tá- gabb és messzebbmenő érintkezést az egyes nemzetek között. Tanulmányai közepette megfigyelte Briand, hogy van államocska, amelynek ipa­ra kezdetleges ugyan, de fejlődéskópes, és ez az állam minden utón és módon megakadályozza, hogy a szomszéd fejlettebb ipari állam olcsóbb termé­kei bejöhessen, másutt a mezőgazdák attól tartottak, hogy a szabadkereskedelem és verseny lerontja és tönkreteszi az árakat — és Briand koncep­ciója egyszerre világos lett: Arra meggyőződésre jutott, hogy ezeket a közgazdasági nehézségeket csak két ténye­ző felhasználásával háríthatja el. 1. Nagy európai konferenciát kell egybe­hívni, amely az egész európai kontinensről, mint egységről tárgyal és az európai államok többsége utján dönt. 2. Minden egyes állam kormányzata ma­ga vegye kezébe az ügyet. Mert a különböző Pán-Európa-mozgal- mak, mint a propaganda eszközei, igen ha­tásosak lehetnek bizonyos csoportok között, de a termelők nagy része, amely attól tart, hogy károsodik általa, csak felelős kormány­zata védelme alatt, amely a nép egészét kép­viseli, mer egy ilyen konferencián képvisel­tetve lenni. Európa szervezetlen! — Európa teljesen szervezetlen! — mon­dotta nekem Briand. — Kaotikus állapotban sínylődik és ha közelről megvizsgáljuk, nyug­talanító és megriasztó. Az egyik országban 1,200-000 munkanélkülit az állam tart el, másutt a gazdák, akik, ha eladták termésü­ket, 6—7 százalék hasznot is alig érnek el, 12—15 százalék kamatot fizetnek, ha kölcsön­re szorulnak, egy harmadik országban a szomszédállam védővámja nem engedi ki a föld termését, amely pedig eltarthatná a ter­melőt és gazdaggá tehetné az országot... — Ha Európa nem osztanék annyi rész­re, ha exportját, importját nem sújtaná any- nyi vám és adó, ha volna egy közös európai bank, amely felügyelne a pénz útjaira 8 igaz­ságosan és méltányosan kezelné azt, — mit gondol, nem boldogulhatna és nem lenne új­ra virágzóvá minden állam? — Vagy Olaszország? Ennek az állam­nak hiányzik a nyersanyaga. Egy Egyesült Európai Államokban ezt a nyersanyagot a legnagyobb könnyűséggel szerezhetné be. — Vagy Oroszország? ... Európa keletén 140 millió ember él, aki nagyon keveset ter­mel és ennek következtében nagyon keveset fogyaszt is. Aznap, amikor meglesz az egész­ségesen megszervezett Európa, — mit gon­dol, hogy teoretikus és doktriner különbsé­gek megakadályozhatják Oroszországot, hogy né jelentkezzék mint vásárló és ne nyissa meg piacait? Közelebb jutunk a békéhez is — De nemcsak a jólét emelkedése lesz az Európai Egyesült Államok egyetlen követ­kezménye, — folytatta lelkesen Briand. — Ha piacot biztosítottunk a termelőnek és ol­csó forrást nyitottunk a fogyasztónak, kontinensünk egyes államai között „entente cordiale" támad és az ilyen nagyfokú érdekközösség lehetetlen­né teszi és kizárja a háborút Az ilyen szoros kapcsolatban élő államok kö­zös rendőrséget szervezhetnek és már elér­tünk a leszereléshez. Mindezt a beszélgetés lendületében, min­den előkészület nélkül fejtette ki Briand. Nem osvasta Kossuthot, se Viktor Uugóból, se Lamartinéből nem vette az Európai Egye­sült Államok gondolatát, mindig a kontinens jelen állapota és helyzete lebegett szeme előtt, mert megfoghatatlan és érthetetlen, hogy 350,000.000 ember, a legmagasabbren- dü civilizáció örököse, nem vergőd- hetik át egy századon se egy tucat há­ború vagy forradalom nélkül. A konferencia után találkoztam megint Briand-nal. Kezét dörzsölve örvendezett. — Megy, megy a dolog. Nagyon mpg va­gyok elégedve. Tudja, sok kedvező választ kaptam! Egyetlen hatalom se utasította visz- sza és a legtöbbnek nagyon tetszik. Termé­szetesen nem mentem bele a részletekbe és nem állhatok elő teoretikus tervezettel. Előbb látnom kellett a hatást és a legfontosabb az előzetes közösség, a vállalkozás egységének elérése. Amerika és Anglia Nyilvánvaló, hogy mire célzott. Amerika érzékenységét nem szabad meg­sérteni és közösen kell eljárni Angliával. Ha­talmas, békés terv, nem közös egyik meglévő organizációval sem. Darwin: Fajok keletkezése A teljes munka két kötetben, 596oldalon 480 lei helyett 140 LeS Rz ember származása és a nemi biuálasztás két kötet, 764 oldal, 37 kép- tüblával. Leszállított ár L. 150 Somlo Esdog: 6 bünkül jói bölcseleté 160 lei helyett 40 lei. A 3 könyv együtt csak 300 lei Lepaţja>nâlf Kvár \

Next

/
Thumbnails
Contents