Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-13 / 208. szám

$ KjcuMrsmsJte XII. ÉVF. 208. SZÁM. F«3egkezdfid8H a csehszlovákiai magyar egyetemi és főiskolai hallga­tók IV. országos kongresszusa Érsekujvárott (Érsekújvár, szepf. 11.) A cseliszloválciai magyar, egyetemi és főiskolai ifjúság most tartja Érsekujvárott negyedik országos kon» gresszusát. A csehszlovákiai magyar egye» temi hallgatóknak egyetemi városonként és vidékek szerint van több egyesületük, eze­ket pedig a „Csehszlovákiai Magyar Aka» démikusok Szövetsége“ foglalja össze. Mintegy kétszáz főnyi magyar főisko« lás gyűlt össze, a kongresszuson az egész csehszlovákiai magyar főiskolai ifjúság kép­viselve van. A diákságon kívül részt vet­tek a megnyitón: Mécs László, dr. Törköly József és Richter János magyar szenátorok, dr. Holofa József városbiró-képviselő, dr. Turcsányi Imre pártvezér és még többen. A kongresszus megnyitója. A kongresszus egyébként csütörtök d. e. 10 órakor vette kezdetét. Dr. Cottély Tst* ván nyitotta meg, pár rövid megnyitó szó után dr. 'Jointa. János magyar nemzetipá.rti képviselőr.városbiró emelkedett szólásra. Ér­sekújvár magyar közönsége nevében üdvö­zölte a kongresszust s azon óhajának adott kifejezést, hogy megfogják találni a külön­böző nézetű táborok az együttműködés le­hetőségét. Utána még huszonhat egyesület meg­bízottja üdvözölte a kongresszust. A ma­gyar diákszerveken kívül képviseltette ma­gát még a csehszlovák diákszövetség, a cseh­szlovákiai zsidó főiskolások szövetsége, a magyarországi Mefhosz, a pesti Bariba Mik­lós Társaság stb. A kongresszus programja rendkívül gazdag és sokoldalú. Megbeszélik a kisebbségi kérdést, több szociális kérdést, a szláv-magyar kulturérintkezés problémá­ját, a cserkész eszme szerepét az egyetemi hallgatóság szellemi mozgalmaiban, stb. Programmon van : Szlovenszkó magyar művészete ; Szlovenszkó magyar tudományos élete; A parasztprobléma: A falu kultur- kérdései és még több hasonló kérdés. Különös érdeklődés nyilvánul meg a diákság és a magyarság körében Szabó De­zsőnek a kongresszuson való részvétele iránt. A csehszlovákiai magyar diákság rajong érte. A programmon külön szerepel Szabó Dezső hivatalos fogadtatása és a tiszteletére adandó bankett. Az .Arany Oroszlányban a város, a kongresszus, a magyar kulturegyesülef helyi fiókjának megbízottai üdvözölték. Dr. Cottély István, a csehszlovákiai magyar főiskolai ifjúság elnöke nyilatkozott az elmúlt kongresszusok munkájáról, az ott tárgyalt kérdésekről. A csehszlovákiai ma» gyár diákok az első kongresszusokat Léván tartották 1926-ban, majd a következő évben Rimaszombaton gyűltek össze. Tavaly Kassán volt. A szövetségnek még jóváhagyott alap­szabályai nincsenek, minden kongresszus után adtak be a minisztériumba és mindig valamelyes ok miatt visszautasították azt. Most újból megpróbálják. Egyébbként az ifjúságnak az egyetemi városokban menzájuk van, és diáksegélye­zőjük. Kérdésemre, hogy a cseh diákokkal mi­Divatlapok őszi és téli számai megérkeztek és legolcsóbban kaphatok Király János könyvke­reskedésében Cluj, Főtér 15. lyen viszonyban vannak, azt válaszolta, hogy elég jó viszonyban, az egyetemeken is ba­rátságosan viseltetnek egymás iránt. Végül azon óhajának adott kifejezést, hogy szeretné a romániai magyar diákokkal az érintkezést minél Qagyobb mértékben felvenni és helyzetüket, egyesületeiket meg­ismerni. hiszen ők is,, hasonló sorsban van­nak, mint az itteniek. Vezérképviselet Románia részere: Dr. G, Cantozen Rucureşti, Bulevardul Basarab 37. A szlovákok nagygyűlése bejelentette a harcot autonómiáért az (Prága, szeptember 11.) A szlovák nép­párt a szerdai nap folyamán mintegy 10.000 főnyi tömeg jelenlétében nagygyűlést tar­tott, amelyen Hlinka Páter is beszédet mon dott. Beszéde egyik részénél fölhívta a töme­get arra, hogy mindazok, akk a spitzburgí szerződésnek az alkotmányban való becikke­lyezését kívánják, emeljék fel a kezüket. A 10.000 főnyi tömeg minden egyes tagja egy­szerre emelte föl a kezét és tett eleget Hlinka Páter fölszólitásának. A gyűlés viharosan tiltakozott az ellen, hogy a csehek a rodob­ranát hazaáruló egyesületként állítsák be. Az egyik szónok Labai László, beszédében hang­súlyozta, hogy a szlovák néppárt mindaddig fog harcolni, amíg a szlovákok meg nem kap­ják az autonómiát­A Narodni Novini azt az értesülését köz­li, hogy a szlovák nemzeti párt több tagja el­len eljárás indult meg a párt által terjesztett röpiratok miatt. A röpiratokban a cseh hi­vatalnokok eltávolítását és a cseh földreform revízióját követelik, valamint azt, hogy a fel­vidéki iskolákban tótul tanítsanak. Tizenhat évi fizetése fejében 258.000 fejért beperelte úrnőjét egy nagyváradi cselédleány ' (Nagyvárad, szeptember 11. Saját tud.) A nagyváradi cseléd-ügyosztályban páratlanul álló érdekes ügyben hoznak pár napon belül ítéletet. A per csaknem mindennapos, egy al­kalmazott perli volt gazdáját elmaradt béréért, ebben az esetben azonban a per substratuma olyan nagy és az eset körülményei olyan rend­kívüliek, hogy a cseléd-ügyosztályban hozandó ítélet a legnagyobb érdeklődésre tarthat szá­mot. Még a háború előtt 1913 január 10-én lé­pett cseiédi sorba törvényes cselédkönyvvel Nagyváradon Fischer Emil közismert kereske­dőnél Kiss Margit bihartordai falusi lány. Egy­szerű kis falusi leány volt, aki nem ismerte a nagyváros forgatagát, ügyessége és jó modora miatt asszonya annyira megkedvelte, hogy fize- tését, már a második hónapban 24 koronáról 34 koronára emelte fel. Körülbelül két hónappal ké­sőbb Kiss Margit tudőcsucshurutot kapott, asz- szonya azonban nem bocsátotta el, sőt a fizeté­sét újból felemelte, ezúttal 40 koronára s azt is kijelentette előtte, hogyha megmarad*, állásában társalkodónőjének fogja tekinteni és gondosko­dik róla. ruházza, ezért viszont Kiss Margit fogja gyakorolni a felügyeletet a háztartás fe­lett. Fischer Emilné valóban kiöltöztette Kiss Margitot s mindenütt, moziban, színházban, für­dőkben magával vitte, mint társalkodónőjét. A leány érdemessé tette magát úrnője bizalmára, pénzt kezelt, inkasszált, házat vezetett és nagy­szerűen töltötte be a házikisasszony szerepét. A 40 korona fizetést azonban csak két hó­napig kapta Kiss Margit.'A két hónap eltelté­vel, Fischer Emilné azt állította, hogy egy Bécsben élő fivérét kell segítenie, pénzre van szüksége s kérte a leányt, hogy mivel úgy is mindene megvan, egyelőre hagyja benn a fize­tését s majd ha férjhez megy az összeget egy tömegben fogja megkapni. A leányt meghatotta a Bécsben élő szegény rokon helyzete és bele­ment abba, hogy a fizetését neki küldjék el. Azóta 16 év telt el Kiss Margit hűségesen szolgált a Fischer házaspárnál. Úrnőjével kart- karba öltve sétáltak s a fürdőhelyeken együtt jelentők mag- A leány hűségesen intézte a ház ügyeit és úrnőjének úgyszólván minden lépé­sét ismerte. Nemrégiben azonban fordulat állott be. A szemre való leányt megszerette és feleségül kérte egy nagyváradi borbély és a leány igent mondott a szerelmes figarónak. így történt, hogy Kiss Margit junius hónapban igy szólt úrnőjéhez: — Ilonka kérem, elmegyek, férjhez megyek. Kérem aló évi fizetésemet. — Kérd az apádtól, _volt a válasz. — De 16 évig nem az apámnak, hanean Fischen Emilnek dolgoztam. — Nem elég, hogy kisasszonyt csináltam belőled? Parázs veszekedés támadt, az úrnő és tár­salkodónője alaposan összevesztek s Kiss Mar­git meg sem állott addig, amíg Gáspár Miksa df ügyvédnél el nem mondotta panaszát és átadta neki ügyét, amelyben úrnőjét 16 évi fizetéséért perli. Az ügyvéd számítása szerint Kiss Margit 76 évi fizetése 258.000 lej a kamatokon kívül. A nagyváradi cseládhivatalnál az ügyben már háromszor vök tárgyalás. Fischern Emil azzal védekezik, bogy igaz, hogy nem adott fizetést, de 16 éven át tartotta és magáévá fo­gadta a leányt, igaz, hogy az utóbbiról Írásbeli bizonyíték nincsen. Fischer különben egyeuke- dést ajánlott fel, s 25.000 lejt hajlandó adni a 16 éves szolgálatért. Az egyezkedést természete­sen Kiss Margit visszautasitotta. Az ezen a hé­ten hozandó ítélet elé jogászkörökben és Nagy­várad társadalmi köreiben élénk érdeklődéssel réznek. Grwosi rentíBSő jól bevezetve Temesváron, fiatal orvodnak átadd. — Megkeresések „Rendelő Rbt 1599“ jelige alatt Rudolf Mosse S. A. hirdető iro­dába timişoara, I. Str. Mercy 2 alá kéretnek ü Bútoraink tartás» Ságét garantálják legmodernebbül berendezett szárítóink! Ne sajnálja az utat Marosvásárhelyre és győződjön meg, hogy a íegszebb b storo­kat legolcsóbban résileüisel tsre ii a Székely Héti üli. Bútorgyárában vásárol h at j a. Vifágmárkás zongorák és planlnők nagy választókban! — Rajniníiksl utalón­kat meghívásra kikiiidjííü. —------

Next

/
Thumbnails
Contents