Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-13 / 208. szám
Cluj-Kolozsvár, 1929. szeptember 13. Péntek jűaáBttlTiMfe ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: I érre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. a látható ss láthatatlan magyar katasztrófa A kisebbségi sorsnak eredményeképpen tízesztendős távlatból visszatekintve, megdöbbenve kell megállapítanunk, hogy ez a hosszú, kínos, lelket és életet pusztító évtized a látható és láthatatlan katasztrófák ideje volt. Külső effektusaiban talán elrémitőbben hat a látható nyomor: a leégett hajlékok üszkös romjai, a politikai és más csapásoktól vert nép gazdasági összeomlása, de semmivel sem marad ezek mögött az a láthatatlan, jajszót ritkán hallató, sebeit rejtegető, lelki és kulturális megrázkódtatása az erdélyi magyarságnak. Az utóbbi idők egyik legsúlyosabb döbbeneté volt a csikszenttamási tűzvész, amely egy egész népnek sorsát világította meg a maga borzalmas valóságában. Az égre törő feljajdulás és a pusztává égett földre hullott könnyek közül is a legszivbemarkolóbb volt a gyermeksikoltás és a gyermek-könny. A kisebbségi sorsnak nevezett állandó és általános szenvedésnek ezek a legégbekiáltóbb kínjai, mert nemcsak a jelen akut fájdalmát, hanem a jövendő reménytelenségét is eszünk- bejuttatják. Ha csak mi éhezünk, szenvedünk, anyagi és gazdasági romok alatt eltemetve, már az is elégséges volna, hogy az emberiség figyelmét magunkra tereljük, de szinte beláthatatlan perspektívát nyújt az a másik, a néma katasztrófa, a jövendő gyilkos, a gyermek-pusztitó, amely ezer és ezer magyar gyermek életlehetőségét töri derékban ketté. A leégett hajlékokat valahogy fel lehet építeni, a felnőtt, a szülő, ha kell kot- dul, vagy elpusztul, az elemi csapásoktól feldúlt mező újból kivirágzik, a hétszer megátkozott föld is előbb-utóbb meghozza gyümölcsét, de mi lesz ezekkel az élet ösvényének kezdetére állított gyermekekkel, akiket a legnagyobb csapás ér. mert a néma katasztrófa, mint a kérlelhetetlen halál utjokba vágja kaszáját és azt mondja: — Nem szabad élnetek! Ne keressük az összefüggéseket, csak ezt az elolthatatlan magyar kisebbségi tüzka- tasztrófát lássuk, melynek pernyéjébe egymásután hullanak bele fiaink, leányaink, anélkül, hogy segítenénk rajtuk. Évről-évre szaporodik annak az erdélyi magyar ifjúságnak a száma, amelynek nem szabad élnie. Hiába ruházza fel az Isten és természet őket a leggyönyörűbb emberi képességekkel, ragyogó ésszel, nem közönséges talentummal, hiába nyílnak meg előttük ezek alapján a kivételes lehetőségek: — az erdélyi magyar fiúnak és leánynak pályája kezdetén meg kell halnia. Más országok népe tenyerén hordozná őket, megadná azokat a lehetőségeket, amelyek történelmi hivatást biztosítanak számukra és könnyes-büszkén hivalkodnék velük. Az erdélyi magyarság sajnos ezt nem teheti meg. Csak ez a mi sorsunk magyarázza meg azt a letagadhatatlan tényt, hogy gyermekeink hamarább árvák lesznek, mielőtt a szülők testi visszatérése a vérrel és verejtékkel öntözött földbe megtörténnék. Csak a kisebbségi sors magyarázza meg, hogy nem marad más hátra, mint koldulni, gyermekeinkért. Koldus koldul a koldustól. Nem előretartott tenyérrel, hanem kitárt szívvel. És a persely, ez a drága Erdély földje, az egykori Isten kalapja, a sorsközösség nagy ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP ßserkesztoseg és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 és 3-64. XII. évfolyam 208-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON? 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Mironescu kiUügy miniszter a romániai kisebbségek helyzetéről beszélt Géniben Románia is csatlakozni fog a hágai nemzetközi döntőbíróság fakultativ záradékához (Genf, szeptember 11.) A népszövetségi közgyűlés mai ülésén az évi jelentés általános vitájában Marr ausztráliai fődelegátus után Mironescu román külügyminiszter ismertette Románia álláspontját a népszövetségi munkásságot illetően. Kijelentette, hogy örömmel töltik el a nemzetközi ellentétek békés rendezésének eddigi eredményei s ezért azt a reményét fejezi ki, hogy a nagyhatalmak csatlakozásai után nemsokára Románia is bejelentheti csatlakozását a hágai állandó nemzetközi döntőbíróság fs -uitativ záradékára. A kisebbségi védelem kérdésről szólva Mironescu kifejtette, hogy kormányának álláspontja szerint a népszövetségi védelem nem mehet túl azokon az eljárásjogi módosításokon, amelyeket a madridi tanácsülés már megállapított s nem adhatja meg a kisebbségeknek a nem- * zetlcözi jogi személyiséget, mert ez az érdekelt államok szuverénitását sértené. Mironescu ezután azt fejtegette, hogy Románia jól bánik kisebbségeivel. Az elbocsátott volt tisztviselők ügyét már rendezte s nemsokára uj törvénnyel rendezi a kisebbségi kérdés egész komplexumát is. A leszerelés kérdésében a román külügyminiszter azt hangoztatta, hogy törekedni kell a lelki és gazdasági leszerelés biztosítására, mért ezek fontos előfeltételei a leszerelésnek. Helyesli azt a felfogást, hogy a népszö- vetségi_alaj>okmány rendelkezéseit összhanguniverzálitása teszi szomorú, de fenséges himnusszá ezt a koldulást... A lélekért és az intellektusért, népünk jövendőjéért emelünk szót. Azokért a százakért, vagy ezrekért, akik nem juthatnak el az iskola padjai közé, akik előtt becsukódnak az egyetemek és más felsőbb iskolák kapui, azokért az elveszésre Ítélt fiainkért, kikre az erdélyi magyarság jövendőjét kellene hátrahagynunk, akik hivatva volnának évezredes kultúránk fáklyáját tovább vinni, jobbsorsnnkat megálmodni és megvalósítani. kiket már a bölcsőben eljegyzett a Gé- nius, népüknek és az emberiségnek javára. Mindez azonban attól a néhányezer lejtől függ, ami nincs meg számunkra. Egy marék pénzecske hiánya az egész, ami az életlehetőség katasztrófáját előidézi. Szabad-e ennek megtörténnie? Fel kell eszmélnie az erdélyi magyarságnak és nem szabad percig sem szem elől tévesztenie, hogy ifjúságunk feje fölött ég a jövendő. Kötelességünk megállapítani, hogy az erdélyi magyar társadalom tisztában van ezzel. Mutatja az a példátlan áldozatkészség, mellyel az elmúlt esztendőben az egyetemeken tanuló magyar ifjúság segítségére sietett. Ennek a tudatosságnak és áldozátosság- nak azonban nem szabad lankadnia. Az nj ba kell hozni a Kellogg-egyezményben vállalt kötelezettségekkel s azt hangoztatja, hogy az európai államok szövetsége gondolatának megvalósulása áldásos lenne a béke és az emberi haladás szempontjából. Mironescu a továbbiakban utalt arra, hogy egy előtte szóló tiszteletreméltó szónok arról tett kijelentéseket, hogy az emberi alkotások nem örökéletüek s ezzel kapcsolatban hangulatot igyekezett kelteni a régi világ visszaállítása mellett. Ha ez a szónok fejtegetéseit csak filozófiai értelemben tekintendőnek jelezte volna, nem volna egy szava sem, de igy mivel a kijelentéseknek politikai jelentőségük van, reflektálnia kell. Meggyőződése szerint a Népszövetségnek az a hivatása, hogy a fennálló szerződéseknél a nyugvó helyzetet állandósítsa. Nem igazságtalan helyzet fenntartása érdekében emel szót, mert amikor az összes románok egyesítése sikerült, évszázados igazságtalanság reparálása következett be. Szerinte csak azok az emberi alkotások nem állandóak, amelyek igazságtalanságon épülnek fel. A románok egyesülése állandóságra számíthat, mert igazságon épült fel. Kijelentette még Mironescu, hogy a maga részéről is helyesnek tartja Briand ama kijelentéseit, hogy a háborúból visszamaradt gyűlölködést és az uszító propagandát likvidálni kell. Románia népe békés hajlandóságú és az országnak, jobban mint bármelyik államnak szüksége is van a békére, hogy a fejlődés utján tovább haladhasson. Románia nem akar háborút, de ha jogos birtoká- banháborittatnék^ész^^édekezésre^^^^ tanév a küszöbön áll. A diáksegélyző akciónak, a Magyar Párt központjából kiindulva, ebben az évben még fokozottabb mértékben kell megindulnia és még súlyosabb feladatokat vállalnia. Hivatásának azonban csak úgy felelhet meg, ha az erdélyi magyarság az idén is fokozott mértékben megteszi kötelességét. A székelyföldi tüzkatasztrófa miatt ugyan a diáksegélyző akció vezetősége mőg nem fordult az erdélyi magyarsághoz, de a bizalom örömével kell megállapítanunk, hogy többen vannak, akik nem várták be a kérő szót, hanem önként, belső szükségletből siettek a magyar diákság segítségére. Alig néhány nap leforgása alatt már a következő Összegek futottak be: A máramarosszigeti kulfurestSly jövedelméből 5000 lej, Ugrón István 1000 lej, gróf Bethlen Pál és gróf Bethlen Béla Bethlenből 1000—1000 lejt küldöttek. Ferenczy Géza unitárius főgondnok 1000 lej, Zeyk Dániel Nagy- enyedről 1000, báró Aczél Ede Mezőzáhról 5000 lejt juttatott el a diáksegélyző akció javára. A néma katasztrófa szavát tehát máris sokan hallják, de meg vagyunk győződve, hogy meg fogja érteni az egész erdélyi magyarság. —rő. Mai számunk 12 oldal
