Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-11 / 206. szám

. Keleti Cluj-KoIcxsvár, 1929- szeptember 11 mnwsja ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 érre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 8-94 ée 3-64. XII. évfolyam 206-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYAR ORSZÁGON i 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengői negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Stresemann beszéde volt a hétfői népszövetségi ülés eseménye Az Európai Egyesüli Államok terve élénken foglalkoztatja a tanács tagjait — AngHa semleges a Briand-koncepcíóval szemben — Olyan szervre van szükség, amely a tervet állandóan felszínen tartsa (Genf, szeptember 9.) A népszövetségi köz­gyűlés mai ülésén az évi jelentés vitájában Stresemann német külügyminiszter szólalt fel. Azzal kezdte beszédét, hogy Németország egyelőre a hágai konferencia eseményeinek benyomása alatt áll, mert amiről Hágában tárgyaltak és döntöttek, azok a kérdések Németország államiságának alakjait és anyagi létét intenziven érintik. Németország nem bánja meg, hogy évekkel ezelőtt belépett a Népszövetségbe, noha ak­kor még nem voit semmi pozitívum abban az irányban, hogy a német területeket az ide­gen megszállás alól mentesitik. Amikor most már tudják a németek azt az időpontot, ami­korra a megszállott területek ismét vissza­kerülnek német közigazgatás alá, nem mulaszthatja el felhívni a Népszövetség figyelmét arra, hogy még mindig van olyan német terület, a Saar-vidék, melynek kiürí­tési időpontja tekintetében még nem jött lét­re megegyezés a megszállók és a németek között. A N épszövetségnek is örömmel kell tudomásul vennie a rajnai területek­nek az idegen megszállás alóli felsza­badulását, mert a megszállás likvidálásával ledőlnek a gátak, amelyek a két nép megegyezése elé (Genf, szeptember 9.) Stresemann beszéde után Scialója az olasz delegáció vezetője szo­lalt fel. Bejelentette, hogy az olasz kormány ma, hétfőn irta alá a hágai nemzetközi dön- tőbiráskadási egyezmény fakultatív zára­dékát. A délelőtt utolsó szónoka Benes, cseh­szlovák külügyminiszter volt. Benes méltat­ta a Népszövetség eddig elért munkásságá­nak eredményeit és annak a reményének adott kifejezést, hogy az uj légkörben az ed­dig még lüggő kérdések elintézhetők lesznek. Szintén bejelentette hogy Csehszlovákia Is alá fogja Írni a hágai nemzetközi egyez­mény fakultatív záradékát és a dön­tőbíráskodás általános okmányait. Hangsúlyozta azonban a hágai konferenciá­val kapcsolatban, hogy az egyezmény csak a nyugati államok jóvátétel! kérdéseit rendez­te s kijelentette, hogy szükségesnek találja a keleti államok jóvátételi problémáinak ren­dezését is. Benes ezután a kisebbségi kérdés­ről beszélt. Abban látja a probléma megol­dását, hogy ha minden oldalról megszüntet­tornyosodnak és nyitva fog állani az ut a volt ellenségek együttműködése felé. A német külügyminiszter a továbbiakban a legmelegebben köszöntőit te Angliát és Fran­ciaországot s a többi államokat abból az al­kalomból, hogy bejelentették csatlakozásukat a döntőbiráskodási fakultativ záradékhoz, mert a döntőbiróság eszméje a konfliktusok békés kiküszöbölése érdekében a legbizto­sabb sarokpillére a világbékének s az is ma­rad minden időkben. Stresemann végül mél­tatta azokat a nagyjelentőségű javaslatokat, amelyeket a delegációk és különösképpen az angolok a Kellogg-egyezmény és a népszövet­ségi egyezségokmány összhangba hozatala érdekében beterjesztettek. A bizonytalansá­got a fennálló differenciák körül a német kormány álláspontja szerint is meg kell szün­tetni. Németország rokonszenvvel kiséri azo­kat a megbeszéléseket, amelyek a tengeri ha­talmak és elsősorban Amerika és Anglia kö­zött a tengeri leszerelés kérdésében folynak, de ugyanakkor követelnie kell, hogy a szá­razföldi leszerelést épp olyan tetterős aka­rattal igyekezzenek megoldani, mint amilyen komolysággal a tengeri leszerelési megegye­zést készítik elő. Beszédének végén a kisebbségi kérdéssel foglalkozott s kiemelte, hogy a madridi ta­nácsülésen elfogadott eljárási szabályok a ki­sebbségi panaszokra vonatkozó eljárást két­ségtelenül megjavították, amit Németország örömmel fogadott és örömmel állapit meg. nék az ellenséges propagandáit és letörnék azokat a törekvéseket, amelyek a jövő nem­zedéket háborús szellemben akarják fölnevel­ni. Befejezésül hangoztatta, hogy a esek kor­mány minden tekintetben támogatja a Nép- szövetségért. A Népszövetség hétfői plenáris ülésén az összes tribünöket ellepte a közönség. A dele­gátusok is teljes számban megjelentek, úgy, hogy a reformáció terme talán még sohasem látott, együtt népszövetségi közgyűlésen ek­kora tömeget. Stresemann beszédét hangerő sitővel közvetitettók az utcára, egyúttal azon­nal francia fordításban is- A beszédre az ut­cán hallgató tömeg többizben hangos üdvri­valgásban tört ki. A beszéd jelenetét külön­ben beszélőfilmre is fölvették. (Genf, szeptember 9.) Beavatottak szerint a tanácstagok körében élénk visszhangra ta­lált és örömet keltett Briand javaslata az európai államok együttműködésére vonatkozóan. N vezető hatalmak máris kimerítően foglal­koztak magánmegbeszéléseken is a problé­mával. Ezzel szemben a népszövetségi főtitkár­ság köreiben határozott hidegséggel kezelik az eszmét s nem szeretik ezt az uj gondolatot sem, mint bármely más ujitást, melynek rea­lizálása nehézségekkel jár. Franciaország­ban politikai körökben máris attól tartanak, hogy a főtitkárság bürokratizmusa homály­ba igyekszik sülyeszteni majd az ügyet s er- 're az esetre gondoskodni kívánnak olyan mozga­lomról, amely a kérdést a legköze­lebbi népszövetségi közgyűlésig is ál­landóan felszínen tartaná. A „Páneurópai“ ebéd (Genf, szeptember 9.) Briand hétfőn ebédre hívta magához az európai államok első delegátusait, akik előtt kifejtette, hogy a nagy európai konföderáció, az Európai Egyesült-Allamok megala­kításához vezető nton mi az első lé­pés, amelyet tenni készül és mi az, amit az euró­pai kormányoktól kíván? A francia delegér ció köréből nyert értesülés szerint Briand konkrét javaslatot a hétfői ebéden nem tett, hanem inkább arra kérte az európai államok képviselőit, hogy ők maguk tanulmányozzák a kérdést és jelöljék meg azokat a föltétele­ket, amelyektől véleménye szerint a nagy európai államszövetség megalakulása függ. (London, szeptember 9.) A Daily Herald genfi jelentése szerint számos európai állam külügyminisztere ellene van az európai együttműködés gondolatának. A lap azt ír­ja, hogy a Briand-koncepcióval szemben ’An­glia is egyelőre a semlegesség állás­pontjára helyezkedik. A lap a kérdésről írott cikkében azt hangoz­tatja, hogy ez a megalakítandó uj „Népszö­vetség“ még jobban össze bonyolítaná az euró­pai pénzügyi helyzetet s igy nincsen szükség reá. Henderson az optánsügyről csak jövő januárban tesz jelentést a Népszövetség tanácsának (Genf, szeptember 9.) A Népszövetség ta­nácsának pénteki ülése, amelyen az optáns- pör uj előadójává Henderson angol külügy­minisztert választották meg, tulajdonképp az immár évek óta húzódó ügy njabb elhalasztását vonja maga után. Henderson nem ismeri est a kérdést és igy természetes, hogy hosszabb időre van szüksége a hatalmas anyag áttanul­mányozásához még akkor is, ha a külügymi­nisztérium jogi tanácsadója, Sir Cecil Hurst, segítségére lesz. Előrelátható tehát, hogy Henderson az újonnan megválasztott tanács egyik jövő heti ülésén be fogja jelenteni, bogy konkrét javaslatát esak . tanáéi feg« közelebbi ülésszakán fogja előtérjen, teái, amelyet 1930 januárjában tar­tanak. Apponyi Albert gróf valószínűen kedden fogja elmondani a Népszövetség plénuma előtt tervezett nagy beszédét. Van kutyája 7 Akkor gondoskodjék ia róla. Mi­ként? Megmondja az HÉN KU­TYÁM“. Illusztrációi tökéletesek. Ára 62 lei. — Kapható Lepageaál, Cluj-Kolozsvár. — Csehszlovákia is aláírja a hágai döntő­bíráskodás okmányát * Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents