Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-11 / 206. szám

2 XII. tVF. 206. SZJM. Kolozsváron is megkezdődött a női választók összeírása Kiknek van választói joguk? — Október 3-ika a jelentkezés utolsó határideje (Kolozsvár, szeptember 9.) Megírta a Keleti Újság, hogy egyelőre a községi válasz­tásoknál a nők is megkapják a szavazati jo­gukat. A belügyminisztérium a kolozsvári városházára már le is küldötte a rendelke­zését, melynek érteimében záros határidős belül a községi választói névjegyzékeket ö»z- sze kell állítani. A városházán már el is ké szitették a hirdetményt, amelyből megtud­juk, hogy a jövőben is a községi választások éppen olyan mederben fognak megtartatni, mint a múltban és csak az az egyetlen módo­sítás történt, hogy a nőket is a szavazó ur­nákhoz engedik és nagyobb befolyást, bizto- sitanak a számukra községi politikában. A kormány azonban meglehetősen szük- markuan járt el a nőkkel szemben, mert az eredeti tervtől eltérően, nagyon magas képe­sítéshez kötötte a szavazati jog elnyerését. A városi hirdetmény szerint a mai naptól kezdődőleg egészen ok­tóber 3-ig tartanak a jelentkezések és azután a választói jegyzékeket be fogják zárni. A városházán az állampolgársági hivatalnál egy külön bizottság fog dolgozni, amely az összeírásokat végzi. A közigazgatási törvény értelmében kiadott hirdetmény öt pontot ál­lapit meg, amelyek precizirozzák a nőknek a szavazati jogát községi választásoknál. Az első pont szerint mindazok a nők sza­vazati joggal birnak, akiknek középiskolai, vagy magasabb végzettségük van, de leg­alább négy gimnáziummal rendelkeznek, vagy ezzel egyenértékű szakiskolai bizonyít­ványok birtokában vannak. A második kategóriába tartoznak mind­azok a nők. akik városi, megyei, vagy ál­lami tisztviselők. A harmadik pont az összes hadiözvegye­ket ruházza föl szavazati joggal. A negyedik pont szerint szavazati joggal bírnak mindazok, akik háborús kitüntetésben részesüllek és azt megfelelő okmányokkal tudják igazolni. És végül, szavazati jogot nyertek mind­azok a nők, akik az uj törvény megjelenése kor valamely jótékonycélu, knltnváHs, vagy szociális intézmény vezetésében és irányítá­sában résztvosznek és ezt igazolni tudják. Az uj (örvény nem elég világos, mert még a városházán sincsenek teljesen tisztá­ban azzal, különösen a szakvégzettséget ille­tőleg, hogy kiknek lesz szavazati joguk. A hirdetmény szerint az összeírásnál nem fel­tétlenül szükséges, hogy a nők személyesen is megjelenjenek, a jegy­zékekbe való felvételüket írásban Is kérhetik, ha a szükséges okmányokat becsatolják. Vitás esetekben az összeiró hatóság a jelent­kezőt megidézi és csak akkor kötelező a sze­mélyes megjelenés és esetleg az iratoknak a kiegészítése. KOTTA - LEPASE JEGYZÉK INGYEN!! A mai nap folyamán az összeírások már megkezdődtek és azok október 3-ig bezárólag fognak tartani, tehát ez utón is felhívjuk az összes szavazati joggal bíró nőket, hogy akár Írásban, vagy személyesen jelenjenek meg a városháza állampol­gársági hivatalánál s ne mulasszák el a jelentkezést. Az uj közigazgatási törvény a városi és me- \ gyei közigazgatást uj alapokra fekteti és kü­lönösen a kisebbségeknek rendkívül fontos érdeke, hogy mindenki felvétesse magát a vá­lasztói jegyzékekbe és a jövő közigazgatásá­ban a számarányuknak megfelelően részt- vegyenek. Borzalmas szerencsétlenség történt a Prahova völgyében A meggyulladt nafta ötven méteres körzetben mindent elpusztított — Hét munkás meghalt tizenöt súlyosan megsebesült (Bukarest, szeptember 9.) Vasárnapra virradó éjjel több halálos áldozatot követelő megdöbbentő szerencsétlenség történt a Pra­hova völgyében fekvő Puseu Scorcenii petró- leumkutuál. A petróleumkut szivattyújának egyik alkatrésze működés közben beszorult a kútba. A szondamester hat munkással igye Egy előítélettel kevesebb Hány ember hiszi, hogy sohase gyógyu'- hal meg s tovább szenved gége- és tüdőba- jóvnl. Pedig elég az azonnali megkönnyebbü­léshez és e gyors gyógyuláshoz a csodálatos Poudre Legras használaté, mely az nnsl eny- hili a leghevesebb asrlrnalikus rohamot, ka- teruat. fu ladésl és a krónikus gégehurutból származó köhőgért is. Kapható minden gyógy­szertárban és drogériában. Képviselő -. 1. Lieuze Bururejü. Calea Moşilor 137. kezelt helyrehozni a hibát s mikor ez a mun- I kaerö nem volt elegendő, újabb hat munkást hívtak segítségül. A beszorult alkatrészt si­került is kiemelni a csőből, a közben felgyü­lemlett gáztömeg azonban köveket dobott ki, ezek végig karcolták a csövet, úgy, hogy szikrák keletkeztek, amelyek viszont a gázai gyújtották meg. A kitóduló égő gáztömeg elől a munkások hanyat-homlok menekültek, közben azonban a kitóduló nafta is meggyulladt, utolérte a munkásokat, akik borzal­mas égési sebeket szenvedtek. Az égő nafta-tömeg ötvenméteres körzetbe mindent elpusztított. A munkások közül hét, sérülései következtében meghalt, a többi a szonda körül dol­gozó emberek közül is mintegy tizen­ötön megsebesültek s tíznek az állapota annyira súlyos, hogy felépülésükhöz kevés a remény. Az ügyben bevezették a vizsgálatot. AZ ERDEI GYILKOSSÁG U6.) Irta: Csehov Antal — Nem küldtem! — Mondd, kérlek, gazdag ember az a te... hogy is hívják csak... Kazimirovics Kajetán... vagy Kajetánov-ics Kazimir nevű uj barátod? — Nem gazdag, Szeresa. Szegény az! De milyen szive van. milyen lelke! Hiába beszélsz róla oly megvetően. Az emberek közt különbsé­get is kell tenni, testvér! Igyunk még egy po­hárral? Psechocki ebéd idején visszatért. Mikor meglátott, elfintorította az arcát s jobbnak lát­ta visszavonulni szobájába. Azt mondotta, a fe­je fáj s megköszönte az ebédet, de megfogadta a gróf tanácsát, hogy a szobájában, ágyban fekve egyék és szódavizet igyék. A második fogás közben belépett Urbenin. Nem ismertem reá. Széles, vörös arca ragyo­gott a gyönyörűségtől. Elégedett mosolya mint­ha ott játszadozott volna a szétálló fülein, sőt a vastag ujjain is, melyekkel minduntalan meg igazította uj, finom nyakkendőjét. — Egy tehén megbetegedett, — jelentette. — Elküldöttem az állatorvosunkért, de az el­utazott. Nem volna jó a városi állatorvost hív­ni? Ha én hívom, nem jön, de ha exceüenciád ir neki, eljön bizonyosan. — Jól van, majd irok neki, — mondotta a gróf. — Gratulálok, legorovics Péter. — mon­dottam s felálltam és kezemet nyújtottam neki. — Micsoda alkalomból? — súgta. — Hiszen házasodik! — Igen. igen. képzeld csak, házasodik! — kezdete a gróf, s a zavarba jött Urbenin felé hunyorgatott a szemével. — Mit szólsz hozzá? Hallgatott, hallgatott s egyszerre! — És tudod-e, kit vesz féleségűit Mi már ki­találtok akkor este! Mi már ekkor észrevettük, hogy történik valami a ön pajzán szivében. .Tego- rovics Péter! A barátom, mikor megpillantotta önt meg Olenkát, mindjárt mondotta: „Ez a fickó szerelmes!“ Haha! Tartson velünk. Jegorovies Péter! TJrbenin udvariasan és vigyázatosan leült, magához intette szemével Uját s levest rendelt. Pálinkát töltöttem neki. — Nem iszom, — mondotta — Ugyan! Hiszen nagyobb ivó. mint mi... — Tttam, de már nem iszom, — mondotta a tiszttartó mosolyogva. — Most nem szabad innom... nincs már szükségem reá... hál’ Istennek, minden jól megy, minden úgy van, mint a szivem kivánta; sőt jobban, mint remélhettem. — Igyák már az ő boldogságárai — mondot­tam egy pohár xeresit töltve neki. — Ezt kiiszom. Sokat ittam. Meggyóno-m azt Znost őexcellenciájának. Ittam reggeltől estig. Mi­kor reggel felébredtem' s rágondoltam a szerel­memre ... akkor a pálinkához kellett menekülnöm... Most már, Istennek hála, nincs mit a pálinkába fojtanom. Urbehin kihajtotta borát. Töltöttem neki még egy pohárral. Kihajtotta azt is, és jó kedvre derűit... •— Magam is alig hiheteru el... — mondotta hirlalen boldog, gyermeki mosolyiyai — Csak vázam ezt a Bytirüt, visszagondolok a szavaira s árthattam... szinte mulatságos... Hogyan is remélhettom külsőmmé! s ötvenéves korommal, hofy az a tisztessége« ieá*y hozzám jön ... az ár­váim anyja ItszT Hiszen oly szép, mint önök^is tudják, aztán ne higyjen az embei csodában? Már töltött nekem?... Jól van, utoljára... Eddig bána­tomban ittam... most örömömben iszom.. Hogyan törtem magam, uraira, hogyan szenvedjem! Mikor most egy éve megpillantottam ... vége volt a nyu- tra’mnmuak, nem . aludtam nyugodtan egy éjszaka sem és a pálinkához menekültem... Néha az ablak­ból néztem s téptem a hajamat kétségbeesésemben... fel akartam kötni magam. De hál’ Istennek... ■megerősítettem a szivemet, házassági ajánlatot tettem.,, s ő beleegyezett... Ha, ha! Nem hittem a fülemnek... de aztán, amikor megcsókolt, el­hittem. .. Az ötvenéves Urbenin, arra a csókra gondolva, melyet a költői Olgával váltott, elpirult, mint egy flata! diák... Undorodtam tőle. — Uraim, — mondotta és nyájas bold cg pillan­tással nézett reánk. — Miért nem házasodnak megf Miért fecsérelik el ék-töket és erejöket? Miért kerülik azt, ami legnagyobb gyönyörűsége minden­nek, ami él? A kicsapongásban a századrészét se találhatják meg annak a boldogságnak, melyet a csöndes, nyugalmas családi élet nyújtana önöknek! Fiatal emberek... excellenciád és ön, Petrovics Szcrgej... Boldog vagyok és ... Istenemre mondom, szeretem miudkettőjöket! Bocsássák meg együgyű tanácsaimat, de... a boldogságukat akarom! Miért nem házasodnak meg? A családi élet a legjobb... Kötelessége minden embernek!... Nem nézhettem tovább nyugodtan a boldog, gyönyörben úszó öreget, ki azon az utón volt, hogy felesé.-ül vegyen egy fiatal leányt, s aki azt a taná­csot adta nekünk, hegy nyugodt családi élettel cse­réljük fői kicsapongó életmódunkat. —• Igen. — mondottam — a családi élet köteles­ség, ngy-e, azért teljesíti *zt a kötelességet most már másodízben? — Igen, másodízben. Egyáltalában szeretem a esaládi életet. Az én szememben csak félig él az,

Next

/
Thumbnails
Contents