Keleti Ujság, 1921. június (4. évfolyam, 113-119. szám)
1921-06-12 / 119. szám
4. oldal. JjflgttTslztéJá Vasárnap, 1921 junius Í2. S^lnlsst&rjúrás Háromszéken A szentgyőrgyi honfoglaló sárkány — A leánylnternátsss szomorít' botrányai — Ä prefektus ehaűéja — A Háromszék! magyar szövetség küldöttsége — Lövölde, vagy szántóföld ? (Sepsiszentgyörgy, junius 11. A „Keleti Újság“ kiküldött munkatársától.) A mithoszbéli Minotaurusznak nap-nap után egy szüzet kellett feláldozni és a legendás Szentgyörgy-lovag is lányokra falánk sárkánynak vágta el pallosával hét fejét. . . Sepsiszentgyörgynek mostanában uj sárkánya támadt, akinek mohóságát tizenhat érintetlen, fehérlány tisztasága bánja. A kis székely városkának szomorú, megdöbbentő botránya van, mely épen Gróza dr. erdélyi miniszter látogatására érett szomorú alkalommá. Az ügyészség letartóztatta Gh. Botla-t, a román Regina Maria- leányinternátus igazgatóját, aki a vád szerint egy magasabb r ngu katonatiszt és mások társaságában a gom leánynövendékét orvos vezették birtokába jutottak az eset felett, ho; dóinak, hogy az szinüleg azonban iernáíus nem t< ségéért. Ebben az üg lamtifkár, ki Gróa ban kisérte, részi tést tesz a kcrmd Sepsiszentgyc fogadja a minisz! ról különben csal aira bízott intemátus tizenhat csábította. A vizsgálatot Candrea inspektor. Je u ügyész és a törvényszéki máris megdöbbentő adatok Olyan nagy az elkeseredés r az illetékesek már arra gon- íternétust feloszlatják. Valóírre nem kerül a sor, az iniei nehány ember elvetemüllTanssescu élőén különben minisztert székelyföldi utjá- esen informálódott és jelenynak. gynek ez a kis házi izgalma ri látogatást. A kényes dolog- sugdolózva beszélnek; a hivatalos hatóságol azonban elszánt szigorúsággal járnak el, ho ' súlyos példát statuáljanak. Gróza dr. mi iszter sepsiszentgyörgyi munkálkodását, akár iás városban, az adminisztráció vezető e: dette meg. Együtt együttes érdekes gyének olyan alií tud magyarul, réj nevében működő hereinek kihallgatásával kez- megye és a város és ez az épet nyújt. A székely várme- ánja van, ki egy szót sem királyságbeli, ki ezelőtt Kise- Valószinüleg saját maga volt legjobban meglj í>ve, mikor áthelyezését megkapta. A tisztviss k között magyar is akad s hozzá ismerős: {Lengyel Béla „fost deputat“ — volt képviselő, al : ugylátszik érdemei jutalmául kapía uj hivatala melynek ilyetén való betöltése azonban a s lentgyörgyiek kedve és óhaja ellen van. — Miért fes lek ide olyan magyar tisztviselőt, aki bizalrr. nkaf sem birja, de egyénileg sem arra való. fogy állásét betöltse — panaszolják. Meg kell á! ípitanunk, hogy a „magyar“ tisztviselői karna ezek az ilyen reprezentánsai általános ellensz« t.vnek örvendenek és bizony a kormány egyáltal n nem tesz jó szolgálatot sem magának, sem a izékelységnek, ha politikai érdemek jutalmaz« (iául ilyen embereket varr a megyék nyakába. A miniszter az adminisztráció vezetőinek részletes programmot adott s kiterjeszkedett a magyar nyelv használatára is. Felszólította a tisztviselőket, hogy a legnagyobb kulantériával kezeljék a székelyeket annál is inkább, mert meggyőződése szerint a székelység béketürő, engedelmes és törvénytisztelő. Érdekes jelenet következett ekkor. Felállott az uj subprefektus és — mint régi királyságbeli ember jelentette ki. hogy nincs itt szükség semmiféle intézkedésekre, szigurancára stb., a székelység megérdemli, hogy minden jogát megadják, mert tudja tisztelni a törvényt és becsülni a hatóságokat. Crisan polgármester ezzel kapcsolatosan a sepsiszentgyörgyi Brigada de sziguranca eltörlését kéri, mivel erre semmi szükség nincs, teljesen elegendő a brassói is Háromszék részére. Gróza miniszter ezt meg is ígéri. Az egyik főszolgabiró keserű szóval panaszolja, hogy az agrárreform körül sok baj van, aminek egyik legfőbb oka az, hogy az agrár- bizottság határozatlanul hozza meg végzéseit, úgy hogy sem a nép, sem a végrehajtó hatóságok nincsenek tisztában azzal, hogy mit is akart tulajdonképen a bizottság. Fölpanaszolják azt is, hogy a közhivatalnoki kinevezéseknél nem alkalmaznak elég erkölcsi cenzust. A' felszólaló kéri, hogy erre különösen legyenek illetékes helyen nagy tekintettel, mert ettől függ a közigazgatás jósága és megbízhatósága. Bucsan dr. képviselő, voit államtitkár az í adminisztrációs törvény egyik előkészítője adja meg a választ. Az uj törvény keretében intézkedés történik arra, hogy tisztviselői képzettség alapján állapítsák meg a szolgálati hierarkiát és a szolgálati beosztást. Azokat, kik a rendkívüli viszonyok elatt olyan állásokba kerültek, melyeknek akár moraliter, akár képzettségük hiányossága folytán meg nem felelnek, ki fogják cserélni. A hivatalos nyelv körüli nehézségek két Ízben is szóbekerüitek. Crisan polgármester elmondja, hogy a magyarul egy szót sem tudó subprefektus lefordítás végett aktét küldött visz- sza hozzá s ezzel az adminisztráció gyorsasága késést szenved. Oltean dr. járásbiró a magyar nyelvű igazságszolgáltatás ellen emel szót s túlfűtött sovinizmussal jelentette ki a miniszter előtt, hogy „nem engedi meg", hogy az ügyvédek magyar nyelvű beadvánnyal forduljanak a bírósághoz. A kihallgatások során a Magyar Szövetség háromszéki vezetősége is megjelent Gróza dr. miniszter előtt. A magyar küldöttség vezetője Szentkereszlhy Béla báró, tagjai pedig Bogdán Artúr, Hinléder Jenő dr., Kovács Kálmán, Csutak Vilmos, József Lajos, Keresztes István dr. és Béldi László voltak. A küldöttség örömmel vette tudomásul azokat a kijelentéseket, melyek a sajtó révén már megelőzték a miniszteri látogatást. Különös nyomatékkel kérik azután a minisztert, hogy hárítsa el a magyar szervezkedés utjából az akadályokat, mert ez az egyedüli módja, hogy a magyarság igazi akarása nyíltan és becsületesen megnyilatkozzék. Néhány sérelmet is felsoroltak, amelyek csak illusztrálják a helyzetet, anélkül, hogy teljes képet nyújtanának. Ez a pár eset éppen azt világítja meg, hogy a hatáskör túllépések igen gyakoriak. Mindjárt a prefektus ellen fordulnak kemény panasszal. Általában a háromszéki prefektus nem érti meg a népet, nem számol a viszonyokkal és igy működését általános elégedetlenség kiséri. Legutóbb például teljesen önhatalmúlag huszönötszázalékos megyei pótadót vetett ki, amihez semmi joga nem volt. Azután az eb- adót háromszáz lejre, a második kutya után pedig hatszáz lejre emelte fel. Ez a látszólag jelentéktelennek tetsző adókivetés is igen mély elkeseredést keltett. Tudvalevő ugyanis, hogy a falusi gazda nem luxusból, kedvtelésbői tart kutyát, de hogy portáját megőrizze. Ha nagyobb a porta, bizony két kuiyára is szüksége van a gazdának. Alig van olyan háztüz, hol ne tartanának házőrző kutyát és igy bizony ez súlyos megadóztatását jelenti az egész háromszéki népességnek, legyen az székely vagy román. Elpanaszolták a zagoni biróválaszlást is, ahol az illetékes főszolgabiró minden áron román bírót akart és a megválasztott magyar birót — a község túlnyomó része magyar — erőszakkal lemondásra kényszeritette. De a megválasztott magyar biró még le sem mondott s máris uj választást irt ki. A község jogorvoslatot keres az ellen, hegy a főszolgabiró saját kedve, nem pedig a nép akarata szerint állíthasson birót a község élére. A küldöttség meghallgatását egy érdekes és tanulságos incidens zavarta meg. Nem tudjuk hogyan — a szentgyörgyi magyar urak se tudták — a küldöttségbe került Béldy László háromszéki földbirtokos, aki a maga kis birtokügyének per longum et latum való elbeszéléssel foglalta le a küldöttség idejének igen nagy részét. A miniszter erélyesen jegyezte meg: — Személyes kérdésben — jól tudják az urak, nem fogadok senkit. Azután megjegyezte: Milyen szomorú, hogy akkor, amikor az egész megye baját, kívánságát szeretnők hallani, ezt az alkalmat arra használja ki valaki, hogy a maga panaszával áll elő, népének, a székelységnek panaszai helyett. Kicsiny incidens ez, jelentéktelen, de viszont okos tanulság azok részére, akik a nép nevében beszélnek, a nép nevében járnak küldöttségbe. Hagyják a maguk kis ügyeit, feledjék egy percre saját sérelmeiket, akkor, amikor — mint maga a miniszter mondotta — egy nép ügyéről, jövőjéről, boldogulásáról van szó. Küldöttségbe jöttek a magyar ügyvédek is, akik — akár más székely városban — a magyar nyelv ügyében interveniáltak. A miniszter megnyugtató választ adott és kijelentette, hogy ezt a kérdést a legrövidebb időn "belül a székelység teljes megnyugtatására szabályozzák majd. A miniszteri látogatás során a sepsiszentgyörgyi lakosságnak egy olyan sérelme lett megint elevenné, mely könnyen alkalmas arra, hogy e kis városka életerejét elvágja. Arról van ugyanis szó, hogy Sepsiszentgyörgy és Árkos község közötti terület nagy részét katonai lövölde céljából az agrár-törvény alapján (?) elveszik. Már pedig ez a legsúlyosabb következményekkel járna, amint azt a sepsiszentgyörgyiek memoranduma elpanaszolja. A város elvesztené négy-hat millió értéket képviselő erdejét és legelőjét is. A lövölde tűz" vonalába esne a Súgás-gyógyfürdő útja, melyet Sepsiszentgyörgy felől nem lehetne megközelíteni. A város kisbirtokos közönsége elvesztené 561 hold mezőgazdasági művelés alatt álló területét. A lövölde lehetetlenné tenné Árkos község marhatartását, aminek következményeképpen tej nélkül maradna a város. Árkos községnek mintegy kétszáz, kizárólag földművelésből és állattenyésztésből élő családját földnélkülivé, földönfutó koldussá tenné a lövölde felállítása. Kétségtelen, hogy egy katonai lövölde felállítása nem szolgál agrárérdeket és ennek dacára az agrárreform alapján akarják a lövöldének szánt területet a gazdáktól, kik azt megművelik elvenni s hozzá harminc holdon aluli földbirtokokat. A keserű hangú memorandum — mely kézséggel elismeri, hogy katonai szempontok szükségessé tesznek egy katonai lövöldét, de nem egy város tőszomszédságában, megművelhető, a megművelt, szépen kultivált területen — a következő szavakkal fejezi be a panaszt: „Az agrárreform főbb elveit magában foglaló „törvényrendelet“ jelent meg ő felségének Ferdinand királynak aláírásával. E törvény pedig nem nyújt módot arra, hogy kisbirtokok földje elvehető legyen lövölde céljaira. És amig tekintélye van a királyi aláírással ellátott törvénynek, addig mi kezünket e törvényre téve: mindig tiltakozni fogunk az ellen, hogy agrráreform ürügye alatt 30, holdon aluli kisbirtokosok földje vétessék el 1 És bizton reméljük, hogy a jobban informált kormány és a királyi szó, a kisebbségben levő székelységet is megvédi jogában és a maga alkotta törvénynek és a királyi parancsnak, a lövölde ügye vegyes bizottsággal szemben is érvényt tud szerezni még akkor f3, ha a megszűnt kormányzótanácsnak más is volt tz intenciója," Gróza miniszter megígérte, hegy ebben a kérdésben, — mely. hatáskörét nem érinti, — az illetékes miniszternél interveniálni fog. A háromszéki magyarság különben memorandumban foglalja össze sérelmeinek sorát. ’ — Nem az a célunk, hogy itt büntető hadjáratot vezessünk be s igy nyerjünk orvoslási, — mondotta a küldöttség egyik szónoka, — de hogy megmutassuk azokat a mesterségesen emelt akadályokat, melyek az itt békében elő székelység és románság közé ékelődlek s amelyek sürgős eltávolításával nyitva lesz a két nép közötti békés együttműködés útja. * * * Sepsiszentgyörgy volt Gróza miniszter Erdélyt- járó kőrútjának befejező állomása. A miniszter innen Brassóba utazott, honnan továbbutazott Bukarestbe. Értékes és komoly tanulságot hozó volt ez az ut. Fontos és nagy lépés, hogy legalább a tanulságokig eljutottunk. E tanulságok szankciói ezután következnek, mert kell, hogy következzenek. Gróza miniszter egy komoly, megfontolt, békés népet falált a Székelyföldön, mely bizakodással várja, hogy leveszik válláról a gyűlölet keserű terűjét. A jó szót, a biztató szót megkaptuk már, — most már a tetteket várjuk. Székely Béla. tRiskaj. E lvállalja ugy an- ; goi mint béosi i szerkezetű zongorák megrongált v.: hiányzó alkatrészeinek javítását i vagy pótlását. — " j zongora nagy raktára. Telefon: 4-19 Jj® j ISMÉT «vük.:.--.
