Keleti Ujság, 1921. június (4. évfolyam, 113-119. szám)

1921-06-07 / 115. szám

5. oldal hogy Erdély magyar népe minden, a jelenlegi viszonyok közt előforduló ügyeiken becsületes és biztos tanácsot, utasítást, felvilágositást és védelmet kaphasson, mégpedig a szegény ember minden díjazás nélkül, teljesen ingyen, hogy a legszegényebbek is támaszt találjanak igazságos, iogos ügyeik intézésében. Felhívás a testvéri együttműködésre A következő felszólaló Péter András kalota- «entkirályi tímár volt, aki a következőket mondotta: — Mindenki jól tudja azt, hogy minden dologban az összetartás és tömörülés az, ami erőt ad. Minden kezdet nehéz, de ha a kezde­ményezők csoportja napról-napra más csopor­tokkal növekedik, a küzdelem sikere biztosabb. Jelszavunk legyen egyfelől a tömörülés, másfelől minden széthúzás kiküszöbölése. Ezt az óhajunkat csak úgy tudjuk sikere­sen keresztülvinni, ha célunkat Erdély többi magyarságával is közöljük s őket tömörülésre szóiitjuk fel. Ezt kívánom szolgálni azzal az indítvá­nyommal, midőn kérem a nagygyűlést, mondja ki, hogy megbízza- a megválasztott pártvezető­séget azzal, hogy Kalotaszeg magyarsága nevé­ben a Magyar Szövetség utján szóliísa föl Er­dély és többi magyar vidékek összes magyar­ságát arra, hogy ők is tömörüljenek vetünk együtt egy politikai pártban. Megbízza továbbá a pártvezetőséget, hogy lépjen összeköttetésbe Erdély minden nemzetének bármilyen cimü és irányú szervezetével, csoportjával és hivja fel azokat is testvéri egyjrítmüködésre abban a törekvésünkben, melyet pártprogrammunk foglal magában. Az elhangzott indítványokat a gyűlés egy­hangúlag tette magáévá, végül az elnök a je­lenlevőket összetartásra buzditoa a gyűlést be­zárta és a nép csoportonként megindult haza­felé. A hatóság tapintatos magatartása és a nép politikai fegyelmezettsége egyként hozzájárultak, hogy ez a gyűlés — Erdélyben a legelső — a legimpozánsabb, nyugalommal minden rendza­varási incidens nélkül lefolyhatott. Gróza útja a Székelyföldül! Politikai pohárköszöntök Szováíán — A csikmegyeiek sérelmei {.Marosvásárhely, 1921. juntas 6. Saját tudó­sitónk telefon jelentése.) Gróza Péter miniszter marosvásérhelyi időzéséről már közöltük, ihogy onnan a miniszter szombaton átautózott Szová- tára s vele együtt az ottani magyarság intelli­genciájából Bernády György volt alispán, Bodor László bankigazgató, Kovácsy Albert körjegyző, Tótfalussy József ref. esperes és Hajdú István lapszerkesztő is odautaztak. Szováta község a miniszter és a többi véndégek tiszteletére ünnepi lakomát rendezett. A miniszter kísérete még Ma­rosvásárhelyen a város polgármesterével, Harsia Jánossal és vármegye alispánjával, Szucsiu Va­lérrel is kiegészitődötí. A szovátai lakoma Az ünnepi lakomán Bernády György pohár­köszöntő keretében tárta föl a magyarság sérel­meit és a magyarsággal való bánásmód gyöke­res megváltoztatását kívánta. Megemlítette többi között, hogy az utcaneveket át lehet változtatni és a cégtáblákat is román-nyelvűre lehet festeni, de a lelkeket nem lehet ilyen átfestésekkel meg­változtatni. Gróza miniszter válaszolt a felköszöntőre és ennek során kifejtette, hogy őt erdélyi származá­sa, iskoláztatása és baráti érintkezései is a ma­gyarság őszinte barátjává tették. Ez érzései alapján vállalta az erdélyi nemzeti kérdésnek a kölcsönös közeledés és megértés útjára való te­relését. Emlékezik Szent Istvánnak arra az axió­májára, hogy gyönge és törékeny az egynyelvű ország. Ez ma is áll, csak mély értelmét alkal­mazni kell tudni. Romániának korábbi határai közt csak Dobrudzsában volt nemzetiségi kér­dése, amit egy pár őrmesterrel el tudott intézni. Uj határai között azonban s különösen Erdély és a többi volt magyar több nemzetből való ta­goltsága miatt a nemzeti kérdés már országren­dező probléma, amit államférfim magaslaton és a különböző nemzeti szabadságok nagyméretű kifejlesztésével kel! elintézni. Ó és barátai a kormány politikájának ilyen irányban való ki­fejlesztésére vállalkoztak, amihez a magyarság­nak is a bizalmát kéri. Felszólalt Tanasescu belügyi államtitkár is a miniszter szellemében. Savu Constantin képviselő is hasonlóan nyilatkozott s fölemlítette, hogy a nemzetiségek ügyében tett parlamenti felszólalá­sát a bukaresti lapok elferdítve közölték s hogy ö a nemzetiségi egyiítíériés egyik legerősebb hjve és amiatt se lehet a lapok ferdítéseinek hített adni. A pohárköszöníők között felszólalt Hajdú István lapszerkesztő is, ki Bernády Györgyöt üdvözölte, mint a marosvásárhelyi magyarság egyik vezető egyéniségét. Csikban és Háromszékben (Sepsiszenigyörgy. junius 6. A Keleti Újság kiküldött munkatársának telefonjelentése.) Szová- táról Gróza miniszter tegnap Csíkszeredára érke­zett, ahol éjjel egy óráig folytak a kihallgatások. Először Csíkszeredán is az adminisztratív köze­geket fogadta a miniszter s azt fejtegette, hogy addig is, mig a nyelvi] kérdési a kisebbségek érdekeinek szellemében rendezni fogják, elvárja, hogy a legnagyobb jóindulattal járjanak el, fogadják el a magyar nyelvű beadványokat és minden módon igyekezzenek megkönnyíteni azoknak a dolgát, akik a közigazgatási hatósá­gokhoz fordulnak. Ezután Paál Gábor dr.-t, a Csíkszeredái ma­gyarság vezetőjét fogadta a miniszter, akivel há­romnegyed óráig négyszemközt tárgyalt. Paál le­festette a miniszter előtt a közigazgatási állapo­tokat, amelynek jellemzője, hogy a törvényes jogrend még nincs helyreállítva s helyenként még súlyos igazságtalanságok történnek. Üiána tizenöt felcsiki község küldöttségeit hallgatta meg Gróza. Ezek elpanaszolíék, hogy a közbirtokosságok havasi legelőit az agrárreform címén elvették és ezzel a székelység állattenyész­tését lehetetlenné teszik. A miniszter azonnal foglalkozott a kérdéssel és nyomban határozatot hozott, amelynek rögtöni végrehajtását elrendelte. Eszerint a székely községek visszakapják a közbir- tokossági vagyonnak azt a részét, amelyet eddig is használtak. Ezután az ügyvédek küldöttségét fogadta a miniszter, akiket Bochkor Béla dr. vezetett. Az ügyvédek kérték, hogy Csíkszereda kapja vissza törvényszékét és Csikszentmárton a járásbírósá­gát. Majd a nyelvkérdésben adták elő azt a ké­rést, hogy mivei nem volt még alkalmuk meg­tanulni románu1, tovább is használhassák a ma­gyar nyelvet. A miniszter kijelentette, hogy abszurdumnak tartja azt, hogy valaki záros határidőn belül tanuljon meg egy nyelvet Tudja, hogy az ügyvédek úgyis meg fognak ta­nulni románul, mert hiszen ez egzisztenciális érdekük s intézkedni feg, hogy egyelőre a magyar nyelvet használhassák. Végül P. Nagy Imre vezetésével a pár nap előtt bezárt kaszinó kinyiítaíását kérelmezte egy küídöfíség, amit a miniszter meg is igád. Csíkszeredáról Tusnádra, innen pedig Scpsi- szentgyőrgyre utazott a miniszter és kísérete, itt előadást tartott az adminisztratív tényezők" nek. Délután fogadja a magyar szövetség há" romszéki csoportjának küldöttségét, amelyet Szeníkereszíy báró vezet elébe. Franciaország1 ragaszkodik a ki­sebbségi jogok betartásához (Páris, junius 6.) A trianoni békeszerződés tárgyalásánál Maro Saguninere előterjesztés! tesz a kisebbségekre vonatkozólag. A javaslat szerint a francia kamara ragaszkodik ahhoz, hogy a békeszerződésben bíztositott kisebbségi jogokat feltétlenül érvényesítsék. Megnyugtatja a magyar kormányt, hegy a kisebbségek ügyét a francia kormány úgy diplomáciai utón, mint gyakorlati­lag kielégiíő módon fogja elintézni. A kisebbsé­gek jogainak csorbítása a békeszerződést teszi semmivé. (Dtü.) * * Antant hangok a magyar ügy mellett (Páris, junius 6.) A trianoni békeszerződés ratifikálása felett előreláthatólag nagy viták lesz­nek. A lapok ez alkalommal rokonszevvel imák a magyarokról, egyik-másik rámutat arra, hogy Magyarországgal, kinek annyi sok természeti kincse van, egymagára életképes és igazságtala­nul bántak vele. A nyugatmagyarországi kérdés­sel is foglalkoznak a lapok és egységesen arra hívják fel a francia kormányt, hogy e kérdésnél a francia kormány a magyarokat támogassa. (Hága, junius 6.) Lloyd George egy újságíró előtt kijelentette: tekintve, hogy Magyarországot megcsonkitotfa a békeszerződés azon (esz, hogy más oldalon segítségére legyen. így a hadi- kártéritésiől Magyarországot fel akarja menteni. Lord Curzon ezzel ellentétben mindent elkövet a kis antant londoni követeivel együít, hogy Ma­gyarországot egy legsúlyosabb hadikártérités fize­tésére kényszerítse. (Dtü.) Uj áliiamaialctsláü* iléiaifB©&*itkál3aü &msHSsa visszavonul a főtanács­ból? — Szociáldemokrata köztár­saság ^ladivosztokSiaB (Kolozsvár, junius 6. Sajód tud.) Amikor Amerika Harding elnökké választása után ismét tevékeny részt kezdett venni az an­tant ügyeinek intézésében, úgy lájezott, hogy Amerika visszatér a régi demokrácia alap­jaira s gátját szabja annak az őrjöngő po­litikának, amely a győzelem gyümölcseinek kiaknázása címén állandósítani akarta az elégedetlenséget Európában s újabb hábo­rúk csiráit ültetik el a nemzetek szivében. Mindenki azt hitte, hogy Amerika Wilson visszavonulása után erélyes kézzel meg­fogja fékezni a gőgös imperiálizmusok dü­höngését és talpraállítva Németországot, új­jászervezi Európát óriási anyagi erőforrá­sainak kikölcsönzésével, a valódi béke je­gyében. Ez a hit azonban nem vált valóra. A jóvátétel és a garanciák kérdésében Harding határozottan Franciaország mellé állott s ha némileg segítségére volt is Németországnak az ultimátum szövegének enyhítésében, vég­eredményben mégsem szolgálta a békés ki­bontakozás ügyét. Nyilván ez a felfogás vezeti az ameri­kai politikusok egy részét, amikor azt kö­vetelik most, hogy Amerika újból vissza­vonuljon az európai politikától, továbbá, hogy a népszövetségből kilépve uj népszö­vetséget hozzon létre. Harding ellenzéke (London, junius 6.) Az amerikai szená­tusban — mint a londoni lapok washingtoni távirat alapján közlik — elhangzott az első ellenzéki felszólalás Harding külpolitikája ellen. La Foleiíe szenátor határozati javas­latot nyújtott bs, hogy a szenátus mondja ki, hogy helyteleníti az Egyesült-Államok tényleges részvételét a legfelsőbb tanács­ban. (RTI.) Uj népszövetség felé (New-York, junius 6.) Az Egyesült-Álla­mok ismét komolyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy a népszövetségből kilép és Amerika többi államaival együtt egy uj nép- szövetséget alakit. Az Egyesült-Államok kor­mánya erre nézve a délamerikai államoktól már felszólítást is kapott (Rti.) ' Uj államalakulás (London, junius 6.) Délamerika több köztársasága, úgymint Costarica, Honduras, San Salvator, Quatemala és Venezuela ér­tesítették a népszövetség titkárságát, hogy egyesültek és egy független szövetséges ál­lamot alkottak. így az öt köztársaságot a népszövetségben ezentúl csak egy kiküldött fogja képviselni. Az uj államalakulatban Panama nem vesz részt, mert Costaricával az állandó határ villongások miatt ellenséges viszonyban van (Diü.) Britt birodalmi kongresszus (London, junius 6.) Ebben a hónapban lesz a britt birodalom országainak birodal­mi konferenciája Londonban. Legfontosabb tárgya a japán—angol szövetség megújítása. Az angol kormány addig nem fog állást foglalni ebben a kérdésben, mig a birodal­mi konferencia be nem fejezi a tanácsko­zását. (Rti.) Vladivosztok köztársaság (London, junius 6.) Vladivosztokban ki­kiáltották a köztársaságot. Az uj kormány kimondta a bolsevikiektől való elszakadást és szociáldemokrata programmot hirdet. Az uj állam Japán védnöksége alatt alakult. BÜíŐKTeiI®^®® saMái'j a az UTAT MAROSVÁSÁRH EE.YR E ÉS TEKINTSE MEG: SZÉKELY ÉS iíÉTS ERDÉLYRÉSZi BÚTORGYÁR R.-T. BUTGRTERMEiT • •••••»HITELKÉPES EGYÉNEKNEK RÉSZLETFIZETÉSRE 13 ..........

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents