Keleti Ujság, 1921. május (4. évfolyam, 100-109. szám)
1921-05-31 / 109. szám
2. oláaf. Kedd, 1921 május 31. hatalmon levőknek sem lehet stsavs, ebből ugyan erőszakoltan sem hozhatják ki sem irredeal, ;rm a bolsevizmus vádját, vöaletünket és hálánkat küldjük a kalotaszegi magyaroknak, akik nagy dolgot cselekedtek volna már azzal is, ha egyebet nem tettek volna, mint az első kezdeményező lérést, amellyel levették a felelősség vállalásától fázó professzionista politikusok válláról az általuk szörnyűnek“ képzelt terhet. Immár ezeknek sem lehet más szavuk, mint a helyeslés és más lépésük, mint abesorakozás a Kalotaszegen kibontott kék-arany erdélv! lobogó alá. Koronázási előkészületek A belpolitikai helyzet — A kamara ülése (Kolozsvár, május 30). A bukaresti sajtó természetszerűleg még mindig élénken tárgyalja a kommunisták letartóztatásának ügyéi s a lapok különösen azt fejtegetik, hogy a bolsevizmus elfojtásának ürügye alatt nem szabad a szociálizmust is megsemmisíteni akarni. Az „Adeverul“ vezércikkben fejtegeti, hogy éppen államrezon- ból kell tiltakozni minden munkásellenes eljárás ellen. Mert ha a nyílt szcctélisia mozgalmakat akadályozzák, akkor a titkos propaganda híveinek gyűjtenek ezzel fokozott lehetőségeket s akkor a megfontolás emberei is izgatottakká, túlzókká válnak s ha egy ideig fenn is lehet tartani a nyugalom látszatát, a jövőre nézve nagy, kártevő viharok készülhetnek elő. Ma mér senki sem lehet annyira reakciós meggyőződésű, hogy azt hihesse, hogy a szociál izmust meg lehet semmisíteni. A versailiesi béke- szeraődés is figyelemmel van a szocialista érdekekre. Másfelől éppen most tudatják, hogy a román kormány is csatlakozik a nemzetközi munkásszervezet irodájához, amelynek élén Thomas Albert szeciálicta áll. Az a véleményünk tehát — irja az „Adeverul“ —, hogy köteles a korihány a rendelkezése alatt* ólló hatóságok megtorlási szellemét szeli- debbié tenni, nehogy Európa előtt szégyenkeznünk kelljen. Viharos ülés a kamarában (Bukarest, május 30.) A kamara mai ülésén Popovici alelnök elnököl. Elnök az olasz kormánytól érkezett átiratot olvassa fel, mely szerint az olasz kormány értesíti a román kormányt, Hogy Isztriában a román iskolákat megnyitotta. A Ház az elnök bejelentését nagy tapssal fogadja. Titulescu a kormány nevében köszönetét mond az olasz kormánynak. Útónná Perea beszél kritizálja a napirenden levő pénzügyi reformokat, kérdi Titule&cutól, hogy a benyújtott javaslatok miért nem tüntetik fel azt is, hogy az élelmezési igazgatóság részére kiutalt 16 njJlMrdöt mire költötte el és miért csak azt, élénk vitába kezdett Réz Mihállyal, akinek aznapi előadásával nem értett egyet s az eperjesi tanár hosszas meggyőzni akarására a végén is igy feíelt: — Mondom, hogy a klerikálizmusban látok én igmn nagy veszedelmet. És e kijelentéssel búcsúzott az- a Bánffy Dezső, akiben az erdélyi liberáüzmus magyar szelleme testesült meg akkorra s éles ellentétet képezett a Réz Mihályban ébredezett másik állásponttal szemben. Réz Mihály — amint elhagyta Erdélyt — fontos megbízatást kapott a magyar kormánytól. A népszövetség mellé Svájcban szervezett magyar kirendeltségnek a vezetője lett. Megfeszített erővel kezdett dolgozni, ez az enőmegfeszités azonban megerősítette idegbaját s égyba döntötte. Betegsége gertncvelőgyuladássá nőtt s hosszú, kinos szenvedés után negyvenhárom éves korában, Genfben, puritán becsületes, fáradhatatlanul munkás életét befejezte. Halálának hire mély részvétet kelt Erdélyben. Miniatűrök Tavasz Gyura irta Révész Béla Flilun, nyári este, a mezei munka után a házak előtt bóbiskoló emberek' megélénkülnek; a lányok a padkáról, földről íölcihelődnek, a gyerekek az utca elejére fölfutnak, árnyak könnyű homályában ez első házak előtt is föl- zsivajognak, nevetés, rfogás indul el az álmosodó falu az öblösen elmélyült egyetlen uica fölött, a Ids parasztgyerekek, mint a hírnökök, nyargalva Jelentsem: jr Jön â Tavasz Gyura. .. Jön a Tavasz Gyura ... hogy (u élelmezési igazgatóságnak lő milliórdot Tizeitek fel. Besaédében hangoztatja a prógreszsziv adó előnyeit, majd a tulmagas adóról beszél, kifejti, hogy a nagy adó a produktív tőke megbénitója és ez állam elszegényedését vonja maga után. A földadpkulcs redukálását kéri. Rámutat azokra a természeti kincsekre, amelyek Romániában lelhetők s amelyekből az állam msjas hasznokat húzhat. Kéri a petróleumforrások és a sóbányák nacíonaltzálésát. A jelenlegi javaslaton — úgymond — minden körülmények között változtatásokat kell eszközölni. A többségi képviselők nyugtalankódnak s az elnök felé kiabálják: A szónok már két és félórája beszél. Kérem a szót megvonni. Az ellenzéki oldalon óriási lárma. A többségi oldalról a szónok felé kiabálják: Hallgasson maga Mackensen. Lupu az ellenzék nevében tiltakozik az igazságtalan éljárás ellen. Az! mondja, hogy ez is csak a mi parlamentünkben történhetik meg. (Óriási zaj.) Pefea beszélni akar, de a nagy zajtól nem hallatszik semmi. Elnök állandóan csenget, de a zaj ennek dacára sem csillapszik. Elnök kénytelen az ülést felfüggeszteni. 15 perces szünet után elnök újból megnyitja az ülést. Perea folytatja beszédét, rámutat a javaslat hibáira. A javaslatot nem fogadja e'. A királyi pár Gyulafehérváron (Gyulafehérvár, május 30.) Ma délelőtt 10 órakor ideérkezett a királyi pár és Averescu miniszterelnök. A felségek különvona'on érkeztek Bianu Eugen oilambiztonsági felügyelő kíséretében, aki Predcáion csatlakozott a király kíséretéhez. A felségeket a helyi hatóságok képviselői, a prefektus, polgármester, katonai parancsnok és különböző társadalmi egyletek küldöttségei fogadták. Kolozsvárról Radulescu áiiambizton- sági felügyelő jelent meg a fogadtatáson. A virágokkal gyönyörűen feldíszített pályaudvaron a király rövid cerclet tartott, majd a lobcgó- diszbe öltözött városon keresztül a fellegvárba autóztak. Itt megtekintették a koronázási kaihed- rális építési munkálatait, valamint a többi előkészületeket. A terveket Slefanescu építész készítette. Majd a római katolikus kathedrálist tekintették meg, onnan pedig a városi történelmi múzeumba látogattak el. A királyi pár 7 őraker visszautazott Bukarestbe. Gyulafehérvár lakossága nagy lelkesedéssel üdvözölte a királyi párt. Mint illetékes helyről értesülünk, Mária királyné meglehetős nyiitan adóit kifejezést annak, hogy a koronázási előmunkálatokkal egyáltalán nincs megelégedve. A királyné kijelentette, hogy a koncepció kicsinyes, nem megfelelő a történelmi eseményhez. Ehelyett inkább egy kisebb kápolna felállítását tarianá szükségesnek, mely a koronáA fölzajlott gyerekhad mögött egy nyurga ember mutatkozik, messzibbről még csak az ösztövérformája válik ki a szürkületből, egy fekete zsák panyókára vetve a testén, kerek kalapjáról pántlikák libegnek-lobognak, amint meg- megáll egy-egy ház előtt és táncos ugrálással rúgja szét maga körül a gyerekeket... Már elénk kerül s a leányok kacagva biztatják; — Táncolj egyet Gyura . .. — Pántlikát kapsz Tavasz Gyura . . . A nyurga legény megdobja a zsákot maga fölött, a fiatal arca bárgyún szélesedik, mosolyog, benőtte haja, vastag szemöldöke, majdnem, hogy összeér, a szája nyálazva megnyílik és Tavasz Gyura várakozva megáll, keselyű fejét lassan lehajtja, a virgoncabb lányok pántlikát tűznek a kalapjára, Tavasz Gyura megemeli a hosszú lábait, elnéz az emberek alacsony házak fölött és mint a fölsrófolt motolla, össze-vissza ugrál. Tyuhaj, nevetés, gyereksivalkodás, Tavasz Gyura járja a táncot... és megszegödlk, a fekete zsák ugrik egyet a hátán, a lába felé kapkodó gyerekeket kaszálva elrugdossa és egyforma ábrézattal, morogva, mosolyogva arrébb szökken .. . még illegve emelgeti a meztelen talpú lőcs lábait, a faluból kivezető utca esti fátyoléi mér takarják az alakját, kalapja körül a pántlika-özön még hánykódik, erre-erre libben, aztán zsákostul, mindenestül eltűnik a figurája ... Hová megy ? .. . x Honnan jön ? . .. A takaró ború oszló sâtţjrai alól, merről bukkan föl megint és összezörgeti a csontos lábait és rázza, bokrétázza fején a meduza- csavargásu pántlikáit. .. A csúfolás vesszőzésében, mi hajtja az ilyen aós céljaira megfelelne, a korqnázósi ünnepségek után bedig eşy szépen megkonstruált koronázási emléktemplomot állíthatnak majd fel. Ferdinand király osztotta a királynő véleményét és ily értelemben történt meg a döntés is. (R. T. 1.) A román-cseh határkiigazitá* (Bukarest, májas 30.) Hosszú Gyula számos- újvári gör. kath. püspök audiencián jelent meg a királynéi, mely után a Román Távirati Iroda szerkesztőjének a következőket jelentette ki: — Nagy öröm ért ma és ezt sietek a sajtó utján a nép tudomására is hozni. 7000 román testvérünket visszakaptuk. Testvéreink eddig ideiglenesen csehszlovák Utalom alatt éltek és tudjuk, miiy alarmot csapott a sajtó anhak idején, hogy tiszta román községeket átengedtünk Csehszlovákiának. Most, hogy Ugöcsamegyéből egy csomó községet visszakaptunk, nem látom sehol a lapokban, hogy erre felhívnák népünk figyelmét. Nagytarna, Kistarna, Komlós és több más község visszakerült hozzánk. Benes csehszlovák külügyminiszter és Take Jonescu megegyeztek mér e területekre vonatkozólag. Engém azéjJ érint közelebbről e dolog, mivel valamennyi falu görög katolikuí, tehát egyházmegyémhez fognak tartozni. — Még néhány román falu megmaradt ugyan csehszlovák fennhatóság alatt, mivel azonban ezeket a Tisza választja el tőlünk, bele kell. nyugodnunk ebbe. Ugyanis e Tiszát választottuk a két ország természetes határéul. — A csehszlovák kormány egyébként biztosított arról, hogy ősszel meglátogathatom ezen román községeket és elbucsuzhatom ottani híveimtől. A francia világpropaganda eszközei (Páris, május 30.) Danielou, a francia külföldi propaganda vezetője a hírlapírók előtt nyilatkozott terveiről. Kijelentette, hogy Francia- ország minden áldozatra kész, hogy a külföldön igaz vi'ágilásban szerepeljen és a külföld megismerje Franciaországot és a francia népet. Ep ezért különös figyelemmel lesznek a Franciaországban tartózkodó külföldi hírlapírók iránt. Otthont állítanak fel részükre, mely anyagilag segítségükre legyen és külön szervezet teszi nekik lehetővé, hogy mindenütt megjelenhessenek, a kívánt információkat megkapják, a miniszterekhez és más személyiségekhez intervjuk végett eljuthassanak. Ami Romániát illeti, — jelentette ki Danlau- lou, — különös gondja lesz arra, hogy nemcsak Franciaország ismeretté legyen Romániába, hanem viszont Romániát megismerjék és megszeressék a franciák. Gondja lész árra, hogy a francia könyveket olcsó árakon megkapják Romániában és általában a francia kuliura Romániában teljesen otthonos legyen. Állandó érzelmi és eszmei kapcsolatot kíván a két rokon nemzet között, mely túlhaladja a szokásos diplomáciai érintkezés formaságait. (RTI.) emberfajtát határból a határba, várakozó, vigadni akaró emberek elé ? ... Faluzó utaimban mindég elém kerülnek az ilyen félnőtások . ,. Egyszer asszony, máskor aggastyán, sihe- der kamasz, vagy égő szemű leányka, járom az országot és bekérem nyugatját, keletjét, de az űzött, megszállott jövevények kóborló szaporodással csak áthúznak a falon, táncolnak a fölhívásra, üvöltve énekelnek, pántlikáért, kalárisért négy-kézléb ugrándoznak, egy fehér szakállas asszony gajdolva, álmodozva az égi vőlegényéről regél, a tüzszemü leányka, mezők, ligetek vadvirág díszeivel a boglyas fején, suttogva vonul el az emberek előtt, egy szikletörő rengeteg férfi, ha rászólnak, sir, gyügyög, cincog a vékonyka hangján, mint a csecsemő,., unalomból fölhorkant falusiak röhögve elégülnek, a suta tánc, vonitó ének, eszelős imádkozás lelankad, a kósza emberek porciójukat általadták és a cókmókot, batyui meg- szökkentve a hátukon, a záró alkonyaiban, a messziség ködeiben, elmerülnek ... Kik ezek a szivükkel kifordultak, más eszitek, akik oldalogva körüljárják az embernyójat, a kelő napsugár ébren találja a kicserélt szemüket, az éjszaka alagutjában táncos perdüléssel, zsol- iáros rimánkodással, sugdosó tanácskozással, csak loholnak, loholnak ... Kik ezek a leváltak, eltaazitottak, szállongó magányosak, akik ar érteden titkokat mutogatva, köröznek körülöttünk, mint egy világ a világ körül ...
