Keleti Ujság, 1921. május (4. évfolyam, 100-109. szám)

1921-05-31 / 109. szám

Cluj— Kolozsvár, 1921. május 3L Egyes szám éra 1 L, — Bupurestiben 1‘50 Németországban 1 M. — Ausztriában 5 K. Csehszlovákiában ICk. Jugosláviában —'50d. Politikai és közgazdasági napilap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Str, Memorandului 3. — Telefon: 691 Közleményeink utánnyomása tilos Egy lépéssel előbbre A közelmúlt napokban zajlott le s ta­lán ma sem ült még el az erdélyi magyar sajtóban a vita, melyben a vitatkozó felek f yike a politikai cselekvéstől való tartóz- dás-, másika a cselekvésbe lépés halaszt­hatatlansága mellett tört lándzsát. Ezalatt a tavasz pompájába öltözött Kalotaszegen „egykét busmagyar összehajolt”. Összeha­joltak pedig nem a hagyományos bormel- leti dáridózásra, de tervek kifundálására, melyek hamarosan tettre is válthatók vol’ nának. Összehajoltak, hogy véget vessenek a vitának, mert úgy érezték — s talán némi joggal — hogy megint róluk folyik a vita és megint — nélkülük. „Az erdélyi magyarság többsége — irta a tiszteletre méltó Kolosváry professzor — a passzivitást kí­vánja.“ „Ha nem is a nagytöbbsége — mondotta az ellenvélemény — mert hiszen adataink nincsenek, de jelentékeny része az aktivitás mellett van.“ Most Kalotaszeg hatvan községének hatvanezer magyarja, a szórvány magyarság legnagyobb egy tömbben élő része, a maga részéről elérke­zettnek látta az időt, hogy bizonyító adatot szolgáltasson a vitatkozóknak, kimondván, hogy megalakítja az „Erdélyi Néppárt“-ot, csaÚakozva a Magyar Szövetséghez. Csattanós érv ez és mi ebben a pilla­natban — őszintén és tiszta hittel valljuk — nem azon örvendezünk, hogy a mi állás­§ ontunk mellett bizonyít Kalotaszeg népe. okkalta nagyobb a mi örömünk abban, hogy a tétlenség, közöny, csöndes tűrés két és félesztendeje után megmarad és sorom­póba lép a magyar vidék kezdeményező életrevalósága. A kezdet nehézségeit a példaszó is elismeri, de akiket a gyakorlati életben foglalkozásuk néhányszor kezdés elé állított, azok tudják csak igazán, hogy kezdeni és a mai helyzetben vidéki magyar­nak lenni a legnehezebb. Nem állanak rendel­kezésére anyagi alapok, nincsenek orgánu­mai, melyekkel terveit a köztudatba vigye, nincsenek akadályelháritó összeköttetései a centrumokban és mégis mer és akar és tud megindulni a maga kiszabta utón, mert úgy látja, hogy-várnia tovább nem lehet. Ne méltassuk most ezen a helyen azt a mély gyakorlati bölcsességgel lefektetett programmot, mely még ezen a héten egé­szen bizonyosan egy országos pártnak cse­lekvési fundamentuma lesz, állapodjunk meg magánál a tettnél, mely ebben a pillanatban mindennél fontosabb. Az első, szivet és ér­telmet üdítő jelenség ez, a politikái poron­don ama kétes tisztaságú üzletek után, me­lyek „párt“ néven már parlamentbe is jutot­tak és állítólag magyarságot is képviseltek ott. Az első magyar politikai párt alakul meg vasárnap Bánffyhunyadon, amelynek létalapját nem a konjunktúra, de a közért becsületesen és önzetlenül tenni kívánó férfi­akarat ádja és szemünkben ez a záloga a jövendőbeli romániai magyar politikának. Másik főerénye a leendő pártalakulásnak, hogy van maga elé kitűzött, sem jobbra, sem balra nem kacsingató erdélyi pro- grammja. , ***** $£ Az erdélyi magyarságnak — ezt hittük, váltottuk és cselekedtük kezdettől óta — más útja nincs az érvényesüléshez, mint az. amely legközvetlenebbül sajátja. Erdély politikai múltja, jelen viszonyai, etnikai el- kevertsége, gazdasági és kulturális erőviszo­nyai az itteni körülményekhez szabott célo­kat jelölnek ki az itt élő magyarság szá­mára és bizonyos, hogy mihelyt semminő irányból jövő befolyásoknak az elkerülhe­tetlen szükség mértékén túl nem enged, akkor találja meg — saját erejéből és ön- nönmagából merítve — a maga útját. Íme, a kalotaszegi magyarok maguk kezdtek gondolkodni és programmjuk pont­Réz Mihály meghalt Sokáig ittmaradt még azután, hogy a kolozs­vári magyar tudományegyetem kapuit bezárták s egy uj tanári testület számára megnyitották. Tavaly még itt élt az erdélyi fővárosban s bár életmódja tartózkodó, visszahúzódott volt, mégis foglalkozott az erdélyi magyarság számára a irianoni békeszerződésben teremtett uj helyzettel. Tavaly nyár közepén irt egy nyílt levelei Goga Oktaviánhoz és a „Keleti Ujság“-ot kérte fel közlésre. Bér nem mindenben értettünk egyet annak a nyÜt levélnek a tartalmával, de ennek a megjegyzésével akartuk nyilvánosságra hozni, a cenzura azonban nem engedte át, helyén fehér folt maradi annak a lapszámnak a hasáb­jain. Ez lett voina utolsó nyilvános szereplése Érdé yben ennek az erdélyi politikusnak, akinek politikai munkássága publicisztikai dolgozataiban merü t ki, nem is csapolt át más térre s akinek polititai alapelvei azonban nem fakadtak az erdélyi liberálismus hagyományos szelleméből. Erdélyi ember volt s az erdélyi közigazga­tásnál kezdette meg élethivatását. Amikor azon­ban ismertté fett a neve s a politikai problémák vitáiba bele kezdett szólani megtévesztően érde­kes és buzgó energiával okadatoló vezércikkei­vel, mélyebb tanulmányaival, akkor már messzi túl a Királyhágón élte dolgos napjait s Írásaiban, gondolatvilágában nem lehetett megtalálni az erdélyi közszellem hagyományait, vagy marad­ványait. Családi vonatkozásai, rokonsági kötelé­kei révén a felső körökhöz számíthatta megát, de a szubjektív szerencséjén kivül tudományos meg?]Törődése is a felső tízezer uralmának elvé­hez ragaszkodott. Nem tartozott azok közé, akik a nemzeti állam eszméjének a veszedelmét észre ne vették volna, sőt érzékeny hangon tárta fel a vészes tünetekét s éppen ez az, amivel a pub­licitás terén éri is el sikereket, bár sohasem másutt, csak ott, ahol az ő ideológiájában csi­náltak gyakorlati politikát. Neve ismertté lett, de népszerűvé sohasem válhatott s az az alapelv, amelyre ráépítette a maga politikai rendszerét, lényegében nem jelentett mást, mint azt: az emberiség hódolata dacéra szembe kell száliani a demokratizmussal, ö szembe is szállott s bár sohasem mondotta, de mindig úgy látszott, mintha közjogi ideájának valami olyasmit tartott, ami nagyon hasonlít a feivilégosodoít abszolutizmus­hoz. Őszinte tudományossággal iri, tanulmányai­ból táplálkozott jó részben a régi munkapárt gyakorlati uralma. Tisza István, akihez külön­ben .'rokoni kötelékek is fűzték, régen felismerte a Réz Mihály tudományosságában azt az érté­ket, amit uralmának a fenntartásához felhasz­nálhat s nem vonta meg tőle párt fogását. A kis- küküllőmegyei aljegyzőből az eperjesi királyi jogakadémia professzora lett, nemsokára a kolozs­vári egyetemen magántanárrá habilitálták. A Nagy Ernő eltávozásával megüresedett közjogi tan­székre Réz Mihályt neveztette ki az akkori kor­mány s e kinevezés körül nagyobb hírlapi polé­mia keletkezett, aminek felvert hullámait úgy csendesítették el, hogy az elsősorban kandidált ellenjelöltjét a debreceni egyetem közjogi tan­székébe nevezték ki. Őszinte meggyőződését nem lehetett életében sem kétségbevonni s nem is tette senki, pedig nagy vitája zajlott a nyilvánosság előtt s ez a vitája is tudományos volt. Es ebben a vitájában is szembeszállóit a demokratizmussal, nem akart tágítani a nemzeti államnak' olyan gondolatától, amelyet pedig eltemetett a haladó idő. Szupre- máciát hirdetett, amit a felsőbb rétegek uralmá­nak a megerősítésével gondolt megerősíthetni, hevesen keit ki az általános választójog megva­lósítására irány ufó törekvések ellen s ez a ma­gatartást világítja meg az áltemjogi felfogását. jai közt máris egy olyanra akadunk, mely semmi más pártok programmjában nem sze­repelt még s amely a vajúdó földkérdésben — az erdélyi földviszonyok közt — egy csapással tiszta helyzetet tudna teremteni. Kívánja az újonnan alakuló Erdélyi Nép­párt, hogy állapíttassák meg egy földbirtok­minimum mellett egy földbirtok maximum is, amely határokon belül senki a magán­vagyon birtoklásában megháboritható ne le­gyen és azokat, akiknek a minimumok sincs meg, a maximumot meghaladó birtokok többletéből kell kielégíteni. Az egyszerű értelem mély politikai be­látásából következik az is, hogy a kalota­szegiek pártja nem kizárólagos magyar párt. Olyan programmot ad, amelyet maga elé tűzhet bármilyen fajú, felekezetű erdélyi nép. Ebből domborodik elő az igazi nép­fenség elvének tiszteletben tartása, mely a hatalmat nem egy terület kiválasztott fajtájá­nak a kezében látja üdvözítőnek, hanem általában a nép kezében, amely azt a terü­letet lakja, tehát isten és emberi törvények szerint: birja iş. Minden hatalom a népre támaszkodik. És minden hatalom, amely ennek a népnek csak egy rétegét kívánja uralkodóul a többi fölé emelni, legyen az arisztokratikus, merkantilista — kapitalista, vagy — kommunista: előbb-utóbb szelek játékává lesz, belső és külső viharok ver desik gyönge bástyáit, mígnem megdől, akár hitték legyen azt Rómának, akár Francia császárságnak, akár rothadt osz­trák-magyar monarkiának, akár cárizmus­nak, de akár lenizmusnak is. Kérdés most már csak az, hogy mi jobb: átalakulni, azaz demokratizálni a szó igazán veit értelmében, avagy romokra om­lani össze ? A Kalotaszeg programmja az okos demokratizálódás elvén épült fel, a legszentebb egyéni és kollektiv szabadság- jogok alapján. Ezzel szemben tehát a mai Imperiálista volt, a magyar függetlenségi törek véseket elitélte, de jóhiszeműsége nem volt két­ségbevonható. Tévedéseire a változott viszonyok szomorú következményekkel világítottak rá. Réz Mihály a katedrán nem volt népszerű, tanítványai a legszigorúbb tanárok egyikének tartották, ami zárkózott modorában, visszavonult munkás életmódjában leli magyarázatát és ab­ban a munkától szenvedett idegbajában, amely Kolozsvárról eltávozása után erőt vett rajta. Amikor az októberi forradalom leverhetetlennek látszott, ő akkor sem hallgatott el, mint politikai elvbarátai tették, hanem bátran szólalt meg. A „Budapesti Hirlap“-ban, amelynek régen vezér­cikkírója volt, nagy feltűnést keltett vezércikket irt s ebben minden zűrzavar, felborulás elkerü­lése végett, a forradalmi vívmányokkal kiegészí­tett alkotmányos élet azonnali megalapozáséra hívta fel a figyelmet: sürgette a választások gyors elrendelését és a parlament uj összeállí­tását. Réz Mihálynak ebben a felhívásában nagy igazság volt, amit viszont igazoltak is a később bekövetkezett szomorú események. Az állameletet veszélyeztető jelenségek meg­figyelésében, az adott helyzetek megítélésében mindig alapos volt, nagy, mondhatni végzetes tévedéseit az orvoslásra ajánlott módszerek meg- válogatásában követte el. Fiatalabb, eperjesi jogtanár korában eljári propagandajellegü előa­dásokat tartani a nagyvárosokba s igy jött el Kolozsvárra is, ahol akkor a református egyház­kerület tartotta a Bánffy Dezső elnöklete alatt egyik legizgalmasabb és legemlékezetesebb köz­gyűlését. Az előadást a Kálvin-szövetség össze­jövetelén mondotta el s este szükebbkörÜ ba­rátságos vacsorára volt összejövetel az akkori New-Yofk-szálló kisebbik éttermében. Megjelent Bánffy Dezső is, akiről köztudomású vdt annak idejéjrv Hogy a bankettekről gyorsan szökött tá­vozni' s este korán tért haza Kifeküdni, j&ea

Next

/
Thumbnails
Contents