Keleti Ujság, 1921. május (4. évfolyam, 100-109. szám)
1921-05-31 / 109. szám
Cluj— Kolozsvár, 1921. május 3L Egyes szám éra 1 L, — Bupurestiben 1‘50 Németországban 1 M. — Ausztriában 5 K. Csehszlovákiában ICk. Jugosláviában —'50d. Politikai és közgazdasági napilap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Str, Memorandului 3. — Telefon: 691 Közleményeink utánnyomása tilos Egy lépéssel előbbre A közelmúlt napokban zajlott le s talán ma sem ült még el az erdélyi magyar sajtóban a vita, melyben a vitatkozó felek f yike a politikai cselekvéstől való tartóz- dás-, másika a cselekvésbe lépés halaszthatatlansága mellett tört lándzsát. Ezalatt a tavasz pompájába öltözött Kalotaszegen „egykét busmagyar összehajolt”. Összehajoltak pedig nem a hagyományos bormel- leti dáridózásra, de tervek kifundálására, melyek hamarosan tettre is válthatók vol’ nának. Összehajoltak, hogy véget vessenek a vitának, mert úgy érezték — s talán némi joggal — hogy megint róluk folyik a vita és megint — nélkülük. „Az erdélyi magyarság többsége — irta a tiszteletre méltó Kolosváry professzor — a passzivitást kívánja.“ „Ha nem is a nagytöbbsége — mondotta az ellenvélemény — mert hiszen adataink nincsenek, de jelentékeny része az aktivitás mellett van.“ Most Kalotaszeg hatvan községének hatvanezer magyarja, a szórvány magyarság legnagyobb egy tömbben élő része, a maga részéről elérkezettnek látta az időt, hogy bizonyító adatot szolgáltasson a vitatkozóknak, kimondván, hogy megalakítja az „Erdélyi Néppárt“-ot, csaÚakozva a Magyar Szövetséghez. Csattanós érv ez és mi ebben a pillanatban — őszintén és tiszta hittel valljuk — nem azon örvendezünk, hogy a mi állás§ ontunk mellett bizonyít Kalotaszeg népe. okkalta nagyobb a mi örömünk abban, hogy a tétlenség, közöny, csöndes tűrés két és félesztendeje után megmarad és sorompóba lép a magyar vidék kezdeményező életrevalósága. A kezdet nehézségeit a példaszó is elismeri, de akiket a gyakorlati életben foglalkozásuk néhányszor kezdés elé állított, azok tudják csak igazán, hogy kezdeni és a mai helyzetben vidéki magyarnak lenni a legnehezebb. Nem állanak rendelkezésére anyagi alapok, nincsenek orgánumai, melyekkel terveit a köztudatba vigye, nincsenek akadályelháritó összeköttetései a centrumokban és mégis mer és akar és tud megindulni a maga kiszabta utón, mert úgy látja, hogy-várnia tovább nem lehet. Ne méltassuk most ezen a helyen azt a mély gyakorlati bölcsességgel lefektetett programmot, mely még ezen a héten egészen bizonyosan egy országos pártnak cselekvési fundamentuma lesz, állapodjunk meg magánál a tettnél, mely ebben a pillanatban mindennél fontosabb. Az első, szivet és értelmet üdítő jelenség ez, a politikái porondon ama kétes tisztaságú üzletek után, melyek „párt“ néven már parlamentbe is jutottak és állítólag magyarságot is képviseltek ott. Az első magyar politikai párt alakul meg vasárnap Bánffyhunyadon, amelynek létalapját nem a konjunktúra, de a közért becsületesen és önzetlenül tenni kívánó férfiakarat ádja és szemünkben ez a záloga a jövendőbeli romániai magyar politikának. Másik főerénye a leendő pártalakulásnak, hogy van maga elé kitűzött, sem jobbra, sem balra nem kacsingató erdélyi pro- grammja. , ***** $£ Az erdélyi magyarságnak — ezt hittük, váltottuk és cselekedtük kezdettől óta — más útja nincs az érvényesüléshez, mint az. amely legközvetlenebbül sajátja. Erdély politikai múltja, jelen viszonyai, etnikai el- kevertsége, gazdasági és kulturális erőviszonyai az itteni körülményekhez szabott célokat jelölnek ki az itt élő magyarság számára és bizonyos, hogy mihelyt semminő irányból jövő befolyásoknak az elkerülhetetlen szükség mértékén túl nem enged, akkor találja meg — saját erejéből és ön- nönmagából merítve — a maga útját. Íme, a kalotaszegi magyarok maguk kezdtek gondolkodni és programmjuk pontRéz Mihály meghalt Sokáig ittmaradt még azután, hogy a kolozsvári magyar tudományegyetem kapuit bezárták s egy uj tanári testület számára megnyitották. Tavaly még itt élt az erdélyi fővárosban s bár életmódja tartózkodó, visszahúzódott volt, mégis foglalkozott az erdélyi magyarság számára a irianoni békeszerződésben teremtett uj helyzettel. Tavaly nyár közepén irt egy nyílt levelei Goga Oktaviánhoz és a „Keleti Ujság“-ot kérte fel közlésre. Bér nem mindenben értettünk egyet annak a nyÜt levélnek a tartalmával, de ennek a megjegyzésével akartuk nyilvánosságra hozni, a cenzura azonban nem engedte át, helyén fehér folt maradi annak a lapszámnak a hasábjain. Ez lett voina utolsó nyilvános szereplése Érdé yben ennek az erdélyi politikusnak, akinek politikai munkássága publicisztikai dolgozataiban merü t ki, nem is csapolt át más térre s akinek polititai alapelvei azonban nem fakadtak az erdélyi liberálismus hagyományos szelleméből. Erdélyi ember volt s az erdélyi közigazgatásnál kezdette meg élethivatását. Amikor azonban ismertté fett a neve s a politikai problémák vitáiba bele kezdett szólani megtévesztően érdekes és buzgó energiával okadatoló vezércikkeivel, mélyebb tanulmányaival, akkor már messzi túl a Királyhágón élte dolgos napjait s Írásaiban, gondolatvilágában nem lehetett megtalálni az erdélyi közszellem hagyományait, vagy maradványait. Családi vonatkozásai, rokonsági kötelékei révén a felső körökhöz számíthatta megát, de a szubjektív szerencséjén kivül tudományos meg?]Törődése is a felső tízezer uralmának elvéhez ragaszkodott. Nem tartozott azok közé, akik a nemzeti állam eszméjének a veszedelmét észre ne vették volna, sőt érzékeny hangon tárta fel a vészes tünetekét s éppen ez az, amivel a publicitás terén éri is el sikereket, bár sohasem másutt, csak ott, ahol az ő ideológiájában csináltak gyakorlati politikát. Neve ismertté lett, de népszerűvé sohasem válhatott s az az alapelv, amelyre ráépítette a maga politikai rendszerét, lényegében nem jelentett mást, mint azt: az emberiség hódolata dacéra szembe kell száliani a demokratizmussal, ö szembe is szállott s bár sohasem mondotta, de mindig úgy látszott, mintha közjogi ideájának valami olyasmit tartott, ami nagyon hasonlít a feivilégosodoít abszolutizmushoz. Őszinte tudományossággal iri, tanulmányaiból táplálkozott jó részben a régi munkapárt gyakorlati uralma. Tisza István, akihez különben .'rokoni kötelékek is fűzték, régen felismerte a Réz Mihály tudományosságában azt az értéket, amit uralmának a fenntartásához felhasználhat s nem vonta meg tőle párt fogását. A kis- küküllőmegyei aljegyzőből az eperjesi királyi jogakadémia professzora lett, nemsokára a kolozsvári egyetemen magántanárrá habilitálták. A Nagy Ernő eltávozásával megüresedett közjogi tanszékre Réz Mihályt neveztette ki az akkori kormány s e kinevezés körül nagyobb hírlapi polémia keletkezett, aminek felvert hullámait úgy csendesítették el, hogy az elsősorban kandidált ellenjelöltjét a debreceni egyetem közjogi tanszékébe nevezték ki. Őszinte meggyőződését nem lehetett életében sem kétségbevonni s nem is tette senki, pedig nagy vitája zajlott a nyilvánosság előtt s ez a vitája is tudományos volt. Es ebben a vitájában is szembeszállóit a demokratizmussal, nem akart tágítani a nemzeti államnak' olyan gondolatától, amelyet pedig eltemetett a haladó idő. Szupre- máciát hirdetett, amit a felsőbb rétegek uralmának a megerősítésével gondolt megerősíthetni, hevesen keit ki az általános választójog megvalósítására irány ufó törekvések ellen s ez a magatartást világítja meg az áltemjogi felfogását. jai közt máris egy olyanra akadunk, mely semmi más pártok programmjában nem szerepelt még s amely a vajúdó földkérdésben — az erdélyi földviszonyok közt — egy csapással tiszta helyzetet tudna teremteni. Kívánja az újonnan alakuló Erdélyi Néppárt, hogy állapíttassák meg egy földbirtokminimum mellett egy földbirtok maximum is, amely határokon belül senki a magánvagyon birtoklásában megháboritható ne legyen és azokat, akiknek a minimumok sincs meg, a maximumot meghaladó birtokok többletéből kell kielégíteni. Az egyszerű értelem mély politikai belátásából következik az is, hogy a kalotaszegiek pártja nem kizárólagos magyar párt. Olyan programmot ad, amelyet maga elé tűzhet bármilyen fajú, felekezetű erdélyi nép. Ebből domborodik elő az igazi népfenség elvének tiszteletben tartása, mely a hatalmat nem egy terület kiválasztott fajtájának a kezében látja üdvözítőnek, hanem általában a nép kezében, amely azt a területet lakja, tehát isten és emberi törvények szerint: birja iş. Minden hatalom a népre támaszkodik. És minden hatalom, amely ennek a népnek csak egy rétegét kívánja uralkodóul a többi fölé emelni, legyen az arisztokratikus, merkantilista — kapitalista, vagy — kommunista: előbb-utóbb szelek játékává lesz, belső és külső viharok ver desik gyönge bástyáit, mígnem megdől, akár hitték legyen azt Rómának, akár Francia császárságnak, akár rothadt osztrák-magyar monarkiának, akár cárizmusnak, de akár lenizmusnak is. Kérdés most már csak az, hogy mi jobb: átalakulni, azaz demokratizálni a szó igazán veit értelmében, avagy romokra omlani össze ? A Kalotaszeg programmja az okos demokratizálódás elvén épült fel, a legszentebb egyéni és kollektiv szabadság- jogok alapján. Ezzel szemben tehát a mai Imperiálista volt, a magyar függetlenségi törek véseket elitélte, de jóhiszeműsége nem volt kétségbevonható. Tévedéseire a változott viszonyok szomorú következményekkel világítottak rá. Réz Mihály a katedrán nem volt népszerű, tanítványai a legszigorúbb tanárok egyikének tartották, ami zárkózott modorában, visszavonult munkás életmódjában leli magyarázatát és abban a munkától szenvedett idegbajában, amely Kolozsvárról eltávozása után erőt vett rajta. Amikor az októberi forradalom leverhetetlennek látszott, ő akkor sem hallgatott el, mint politikai elvbarátai tették, hanem bátran szólalt meg. A „Budapesti Hirlap“-ban, amelynek régen vezércikkírója volt, nagy feltűnést keltett vezércikket irt s ebben minden zűrzavar, felborulás elkerülése végett, a forradalmi vívmányokkal kiegészített alkotmányos élet azonnali megalapozáséra hívta fel a figyelmet: sürgette a választások gyors elrendelését és a parlament uj összeállítását. Réz Mihálynak ebben a felhívásában nagy igazság volt, amit viszont igazoltak is a később bekövetkezett szomorú események. Az állameletet veszélyeztető jelenségek megfigyelésében, az adott helyzetek megítélésében mindig alapos volt, nagy, mondhatni végzetes tévedéseit az orvoslásra ajánlott módszerek meg- válogatásában követte el. Fiatalabb, eperjesi jogtanár korában eljári propagandajellegü előadásokat tartani a nagyvárosokba s igy jött el Kolozsvárra is, ahol akkor a református egyházkerület tartotta a Bánffy Dezső elnöklete alatt egyik legizgalmasabb és legemlékezetesebb közgyűlését. Az előadást a Kálvin-szövetség összejövetelén mondotta el s este szükebbkörÜ barátságos vacsorára volt összejövetel az akkori New-Yofk-szálló kisebbik éttermében. Megjelent Bánffy Dezső is, akiről köztudomású vdt annak idejéjrv Hogy a bankettekről gyorsan szökött távozni' s este korán tért haza Kifeküdni, j&ea
