Keleti Ujság, 1921. április (4. évfolyam, 63-79. szám)
1921-04-21 / 79. szám
í.'e&Scrl Csütörtök, 19Zt. áprtíie 2l Gßmbö« miatt ® ampán kifogásuk Bethlen kormánya ellen, t ennél bizonyára Jobbun fáj az Öt kisgazda miniszter és az eszel sxomben nekik juttatóit mind&^sza hárem tárca. Egyik táviratunk mér azt is kirrOi adja, hogy Gömbös félreállott a személye kürti] megindult harc elsimulása érdekében, azonban műhelyről ismét megerősítik, hogy nem haj- !o,c4ó deferálnt a kereszíénypirtiak követelései A kormány tegnapi bemutatkozása után egyébként Bethlen István gróf miniszterelnök és a kormány tagjai este hat órakor iámét megjeleltek a keresztény pártban és részt vettek az Andrássy vezetés* alatt álió megbeszéléseken. Az értekezleten Bethlen közléseit tudomásul vették H Bcnkzky Ödön volt belügyi államtitkár kikúentctt«, hegy a keresztény párt a kormányt jelenlegi öuoxeélttíáséban nem hajlandó támogatat Ernst Sándor kérte a miniszterelnököt, hogy Gömbö# kinevezésétől álljon el. A keresztény párt üléséről a kormány a kisgazdapárt klubhelyiségeibe vonult, ahol Meskő Z&'ián alelnök üdvözölte Bethlent, akt vázolta a- komaoy intézkedéseit arra az ecetre, ha pro- gran'imjăi nem sikerülne kereezíülvinnie. Ezután a Net.nscfi Kaszinóban o dig;zidensek csoportját keresve tel a kormány, ahol Gomörei üdvözölte a mlntezioreinóköt és biztosította a disszidensek támogatóséról. / A iriáíjöai békát az angol aleibázban a jővö Köfdára eviíphendre tűzlek. Valószínűnek tarjak, hejy miş tarmp végeznek a rotitíkáiás- asd és ezzel a bek««íerzó*és életbeléptetéséhez szükséges összes feltételek együtt lesznek, ügy látszik, aogy erre való tekintettel tesz Linder pócfi köicae-tya nagy cröfeajuléBeket arra, hogy uFchuóí Baranyában meshoaszabbitsák. A legteljesebb a;:üádó folyik az ellen, hogy Baranyát Magyarországhoz visszacsatolják. A pécsi mun- kássaövetség a munkásságot márts fegyverbe ssáiüatiá. Äz angol bányászok tovább sztrájkolnak SSegfeataniás a rcitrMs-hârfRassrSvelsâg- bsn —  kerujáfiy fekjáüija az állami pótlékokat IKeleravar, Áfirnvt iíl>.) A hármas szövetség sztrájkjának elmaradása nem vonta mega után a bányászok sztrájkjának beszüntetését. A vasutasok és szállítómunkásoknak a sztrájktól u uiileó pillanatban való, meglepetőatzarti visszavonulása természetesen moghasoniást tá- masirt • mu ekése somiban. Londoni távirat közit: A kényei;: unkátok körében óriási sfégodet- [en»é§ imitfcfeüzik a, többi munkásszorvs- zetek támogatásának elmaradása miatt. A’ Mtvjtáezsk valésiinHtefl Idlífkck alhármas- Biiu.kás8mohégl)ól. As ellentét a vasutasok, szállítómunkások és • sztrájkoló bányászok közt annál nyilvánvalóbb. mert hiszen a bányászok nem tartják eMogadhatónák a kormányajánlatot, tovább sztrájkolnak, ugyanakkor, amikor a vasutasok és szállítók ugyanazon kormányjavaslat alapján leszereltek. Londonból jelentik : A bányászsztrájk tovább fart. A rand az egész országban helyreállít, kivéve két skóciai kerökftat. A sztrájknak a vasutasok és száffttőmun- kósek áltál történt csarbenhanyása mély forrongást idéz elő az angol munkáiság szervezetében, melyben a munkásság további politikai magatartásában meglesznek « maga következményei A bányászsztr/ jk meghiúsulásáért a főtan- kasok elaóserkin Tlicma-si, a vasutasok vezérét teszik feleléssé ‘ Az a nagy próba, mely elé most ez angol munkásság egysége vek állítva, negatív w edmért nyoi Jód &s vizsgálni tárgyát fogja e&oSni az a kérdés, hogy a sackszervezat, avégrehajíá- bhsotoágok ée a parlamenti klub • mai forrná- jáfecot msgieieinek-e a munkásság harci oéir jstn&k. A «zsksatrvtraetük marrifeeztwn^t tettig kézié, aniil/ban az á&dáües sztrájk ql- inaradását indokolják. A kiáltvány szsrint az egysége« akció nem volt biztsa, részleges sztrájk pedig gyengítette volna a mozgalmat. A kormány most inár könnyebbnek látja a maga fel adatát és reméli, hogy legyűrheti a bányamunkásokat. Londonból jelentik, hogy pénteken összeül a bányatulajdonosok és bányamunkások közös értekezlete, amelyen a kormány képviselője fog elnökölni. A kormány az értekezleten közvetítő javaslatot fog fenni, amelynek érteimében állami támogatással fogják Kiegészíteni a munkások bérét. Ezen az alapon remény van a kiegyenlítésre. Ez tulaj donképen a bányamunkások eredeti javaslatához való visszatérést jelentené. Az a kérdés, hogy milyen formában akarja a kormányjavaslat ez állami támogatás további fenntartásának elvét megvalósítani? Azok a messzemenő világpolitikai következtetések, mely a sztrájkhoz péntek estig fűződlek. természetesen összezsugorodnak. Az td, mely el és visszavisz... Gael, a roecmrkta vsát belgrádi kávaié jugoszláv állampolgárságért folyamodott. Felsodrom itt egy életpályának azt a szakaszét, mely Belgrádból Indul ki és Jugoszláviába tér vissza. A kanyarulat által adóit hézagban fekszik a Világ pusztulása és a romokból félóráit az emberiséget elért szerencsétlenségek ostobasága . . . 1914-ben Giesl lovag volt a néhai osztrák-magyar monarkia belgrádi követe. Nem volt jelentékeny ember. De személyéhez fűződik m emberiség legnagyobb háborújának, a világ által valaha látott legborzalmasabb öldöklésnek a kiindulása. Eszköz volt, mely a véres kardot a serpenyőbe dobta és ezért név® szerepeim fög azokban a könyvekben, melyekben az emberi fajtának a tévelygései, a veleszületett és a megkonstruált, de végzetes butaságnak a krónikái lesznek megírva. Giesl volt az, aki a monarkia ultimátumát Szerbiának átadta és a választ átvette. A diplomáciai ceremónia, mely Í914. július 2fl-án délután 4 órakor a volt monarkia belgrádi követségében lefolyt, a világháború nyitányát jelentette. Forrón sütőit a nap, a belgrádi pályaudvar előtt ponyvákra terítve sok szilvát árultak, koldusok lénferegtek a pályaudvar körű!. A Duna fölött meleg párák lebegtek és a levegőben a nary hideglelések sárga lehelete úszott. Akkor kötött ki a hajó velünk, akik magyar újságíróké Zimonyból érkeztünk. Feszültségekkel voltunk tele ás mi. akik azelőtt szerettünk nevetni, ajkunkról eiícgyott a mosolygás. Azonnal fölkerestük Gieslt, hogy megtudjunk tőle valamit, amiből következtetni lehet a világ sorsára. Kevés haja félresodródott fején, katonagailérja ki volt gombolva és hegyes sarkai is úgy néztek fel Öreg áléra, mint elszabadult kérdőjelek. Minden nagyon egyszerűen ment. Belgrád házai nem ugrottak fel o főidről, a levegő nem sodort ciklonokét, nem futkostak megvadult háziállatok az utcákon és a bútorok nem ugrottak ki az ablakon, nem ordítottak: — Megőrültél ember? A szerbek a „Moszkva“-szál!ó előtt ültek és söröztek. Sándor trónörökös egy eutómobtl- kereskedésí látogatott meg, megszemlélt egy autót, melyet meg akart vásárolni. A villamosok nagyon zsúfolva voltak. Délutánra várta Glesi Pasichot. Az utcasarkon akkor már kiváncsiak gyülekeztek össze: részt akartak venni, mint figyelők a világtörténelemben. Pasich kék zakóban volt és szokásos kemény fekete kalapjában. Kétfogatu kocsin hajtatott Gieslhez, a lovak nagyon soványak, a kocsi kopott volt. Látogatása egy negyedóráig sem tartott. Akkor értünk a Gicsl-hóz elé; a volt monarkia épülete Bdgrádban két kapuval két cicára szóit, Pasich éppen kilépett a zárt kapun. 0 már mindent tudott akkor! Nsm volt felhangéivá, Komor és nehéz kedvű volt. Zárkózott és hideg. Megkérdeztük Pesiehot: — Was könnten Exelenz den ungarischen Journalisten über die Entscheidung sagen ? (—.Mit mondh na exeienciäd a magyar sejtónak a döntésről ?) Egyetlen mondatot mondott, rideg és kurta szavakbani — Wes fragen Sis mich ? Fragen Sie Ihren Gesandten I (— Mit kérdeznek engem ? Kérdezzék meg a követjük«! ÍJ Euaan a mondatban nem volt semmi jó, de minden rossz beáne volt. Ez a röyid mondat belekerüli akkor a világ egész sajtójába BelS édtó! Jokohámáig ás Sanfranciskólg, számtalan p lenyomatta, mint a világháborúnak a mottóját. Gicsltől aztán megtudtuk azt, ami következni fog. Az újságírók egy rész© megriadt, sietve a hajóállomásra rohant, mert attól tartott, hogy a háború tartamára Szerbiába!* reked. Többen ottmaradtunk, mert meg akartuk várni az utolsó pillanatokat. Azok közt, akik ottmaradtunk, volt Kéri Pál Is, akinek személye me nevezetesebb, mint akkor volt! — Nora tudtuk, hogyan jutunk el Belgrádból, mely abban a pillanatban már hadiállapotban volt Magyarországgal, melynek utcáin rohanó katonatiszteket lehetett már látni és tisztiszolgákat, akik a felszerelésekkel futkostak, a halált érezték, de nyergeket, puskákat és kardokét cipeltek ,,,iA mozgósítás parancsé végigrohant már a kis ország testén . .. Arra gondoltunk, hogy végső veszély esetén csónakot vásárolunk, arra bizzuk magunkat és ha estig szabadon maradhatunk, éjszaka csónakon átkelünk a Dunán. Giesl sem tudta még, hogyan fogja elhagyni az ország területét ? Egy magyar vonat időzött még Belgrádban, de kérdéses volt, visszatérhet-e még ex a vonai? Alkonyatkor tudtuk mag, hogy Giesl és az egész követség ewsl a vonattal fog távozni. Küldöttséggel kerestük fel Gieslt, hogy az ottmaradt újságírókat is vigye magával. Alkonyodéit, mikor a pályaudvarra hajtattunk. Számtalan kocsi vágtatott a pályaudvarra, az emberek siettek haza a városokba és a falvakba, hogy otthon legyenek azoknál akikhez tartoznak. Együtt akartak lenni azokkal akiket szeretnek, mert hallották a földrengést közeledni, a vulkán kitöréséi, érezték és a rossz végzet már a csontjaikba ült. Belgrád pályaudvara! Mint ember ós csomagraktár, melybe a bomba esapott, forr, nyüzsög, kapkod, fel van dúlva és lázban hányto- rog. Befüíött vonatok, a kazánok zugnak, a füstök a levegőbe rohannak, az emberek nem férnek meg a perronon, nem fémek meg önmagukban, hiába vesz mindent szuronyos katonák kordonja körül. A vonatban egy első osztályú kocsi van, két szakaszában helyezkedik el Giesl, a felesége, fia, a nevelője, a követség néhány tisztviselője, a többiben az újságírók. Az ablakon át búcsúzik a német és a spanyol követ, a mozdony sipol... átfutunk a hídon. Fáradtak voltunk és szomorúak. Nem kuf- tattuk a követ gondolatait, csak odaát Zimony- ban kívántunk vele beszólni. Azt éreztük, hogy szörnyű bűnnek lettünk a közeli figyelői és a feudális-kapitalista imperializmusok gonoszsága és szennye megfojt bennünket... Besötétedéit. Ä zimonyt Zentral szállóban, a kertben vacsoráztunk és Glesi szorgalmasan diktálta az Intervjukat... A Duna túlsó partjain a szerb hegyeken nagy tüzek lángoltak fel; a háborús mozgósítás jelei... Az éjszaka feketeségében pedig feícsattogtak az első puskalövések . .. Giesl most Jugoszláviába költözik és délszláv alattvaló lesz. mert különben kisajátítják ott fekvő kis birtokát . .. * \ Azóta kimerültek legnagyobb borzndályaink, elkoptak legmegdöbbentebb szavaink, a nagy szakadékba mull és Jelen közt — a 30 millió halott fölé — odadobtuk elcsodálkozni tudásunkat. (b. I.) FEKETE MIHÁLY, SZÍNÉSZ Egyetem-utea 3. kz. alatti lakásán 1921 ápr. 24,-da, vasárnap délután S ilrskor AUKCIÓT lendéz.:: Eladásra kerfilnclc bútorok, képek, szobrok, ezüst, porcellán és régiségek. NAGYOBB SZÁLLÍTMÁNY msbitaaronif dió, citrom, narancs, Eladd* ttswbsn szardínia, különböző fűszer-, caemegc- és kiBsinjftaiU és gyarmatáruk érkeztek I I, Pop céghez ÜlulC,Victoriei 2 Lej0laud«l) n*fl ár« W ötJTOIS? ás sJumLlza ah utat majrosvásárh e lvh e Kg: S^ÉS£EX¥É$ÜÉTS JÎ0BGYAR R.-T. BÜTORTEBMEIT fefi TSKINTSE Sík <3: EEDÉLYREilZI BUTOBGY.I Wm :......HITELKÉPSa EOYÉNEKNSK RÉSZLETFIZETÉSRE 13 ..........:
