Keleti Ujság, 1921. április (4. évfolyam, 63-79. szám)
1921-04-21 / 79. szám
Csütártők, 1921. április V. 5. oldd Az antant Ausztria megszállásával fenyegetödzik A népszövetség megbízottai Bécsben — Andrassy Ausztria jövőjéről — A bécsi és berlini tüntetések (Kolozsvár, aprilie 20.) Ausztria legválségo- sabb óráit éli. Az osztrák delegátusnak egy hónappal ezelőtt a londoni konferencián támogatást ígértek és ezt az ígéretet megismételte a római konferencia is, de már közben egy hónap eltelt és Ausztria kétségbeesetten veszi észre, hogy számára nincs más mentség, csak az, hogy haladéktalanul csatlakozzad Németországhoz. Tirol és a többi alpesi tartományok már hónapok óta folytatnak propagandát, hogy a népszavazás Németország mellett döntsön. Legújabb jelentéseink szerint Bécsben is nagy tüntetések voltak a «'«adakozási mozgalmak miatt. A tömeg az utcáról behatolt Mayr kancellár hivatalos helyiségébe és követelte a csatlakozás keresztülvitelét. Ugyancsak tüntetések voltak Berlinben is, ahol a tömeg a berlini antant követsége^ elé vonult. Épen ezért a szövetségesek mindentel akarnak kövein i, hogy a népszavazást még Csak napirendre se Hízzék. A francia követ jegyzéket nyújtott át Dr. Mayr államkancellárnak, melyben a szövetségesek nevében kijelentést tesz, hogyha Ausztria nem szünteti meg a csatlakozási propagandát, úgy Ausztriát saját sorsára hagyja és anyagi csődje kikerülésére nem tesz egy lépést 3em. De a tüntetések erre a jegyzékre sem szűntek meg. Bécsi jelentés szerint a francia éa olasz követségek előtt ez antant jegyzéke miatt nagy tüntetések voltak. A pápa utasította a bécsi követet, hogy a papság a Németországhoz való csatlakozás ügyében lehetőleg semleges magatartást tanúsítson. Az antant erre újabb jegyzéket intézett, hogy Ausztria a csatlakozási mozgalomnak vessen véget azonnal. A jegyzék ulíimátumjaliegü és az antant- csapatok bevonulásával fenyegetődzlk. A német-osztrák sajtó nem ismeri el, hogy történt volna hivatalos propaganda Németország mellett, sőt józan politikai szempontból nézve a dolgokat, nem .is okos csatlakozni a mai, ezer sebből vérző Németországhoz. De konstatálni kell, hogy a szövetségesek juttatták Ausztriát ebbe a nyomorúságos helyzetbe, melyből igen sokan csak Németországhoz való csatlakozás árán vélik magukat kimenthetőnek. A szövetségesek Ausztriát a legnagyobb bizonytalanságban tartják és az alpesi népeket, akik naponta tüntetnek hevesen a szövetségesek ellen, merő ígéretekkel elnémítani nem lehet. Az osztrák korona jóformán teljesen elértéktelenedett, a megélhetés illuzórius és e vir-varos helyzethez hozzájárul még az is, hogyha a szövetségesek sokáig késlekednek, akkor rövidesen, még ha akarnák is a szövetségesek, nem tudnának segíteni Ausztrián. A dolog valahogy úgy áll, hogy az Ausztriának nyuitandó nagy segély összefüggésben van az általános gazdasági és politikai vllégkrteissel. A „Neue Freie Presse“ vezércikkben foglalkozik a kérdés e kritikus oldalával és azon véleményének ad kifejezést, hogy kevés a kilátás nagyobb támogatásra. Még az angol költségvetés is iöbbszázmillió font deficittel dolgozik és az Egyesült-Államokban a külkereskedelem február hónapban egy óriási Összeggel, 156 millió dollárral esett. Az amerikai acéltermelés 45 százalékos csökkenése, az angol bányészsztrájk, mind olyan tünetek, melyek a világ bankárállamalnak gazdasági válságára figyelmeztetnek. Ausztriában jogosan és nemcsak érzelmi alapon alakulhatott ki a nézet, hogy Ausztriának muszáj csatlakozni Németországhoz. Gróf Andrásay Gyula a „Deutsche Allgemeine Zeitungéban cikket irt, amelyben kijelenti, hogy Ausztriának Németországhoz való csatlakozása csak az osztrák-magyar monarktá- nak vlsszaáílltána által akadályozható ffieg. Az uj monarkta volna Franciaország egyetlen megbízható szövetségese Németországgal szemben. Károly magyarországi utazáséval egy német- ellenes blokkot akart létrehozni Lengyelország és Románia bevonásával. Andréaty Gyula politikai éleslátása jórészt a már mindenki száméra adott tények után kullog és ezért nem lep meg bennünket, hogy egy németetlenes szövetség terve lappang egyes olltikusek agyában. Köztudomású az is, hogy ranciaországban sok vezető politikus foglalkozott egy dunai konföderáció tervével, mely magában foglalva egy monarktsztikus alakulatot Magyarországból, Ausztriából és a katolikus Bajorországból, szövetségként maga mellett tudva Lengyelországot és Romániát, egy németeilenea és reakciós hatalmasságot állítana Franciaország mellé. Ausztriának ilyen csatlakozás nem kell. Németország radikális erőforrása nyerne Ausztriával és Ausztria nem adhatja oda magát sem monarkisztlkus, sem munkáseilenas hatalmi céloknak. Így hát Franciaország ' kénytelen ráparancsolni Ausztriára, hogy ne merjen egy államhoz sem csatlakozni és a csatlakozást csak akkor fogja megengedni, he Ausztriát egy reakciós államalakulat nivja meg szövetséges, vagy tagállami viszonyba. Egyelőre Ausztria nem csatlakozik. Annál kevésbé, mert Bécsbe érkezett a népszövetségi bizottság, mely kipuhatolja hirek szerint Ausztria felsegi- téséjiek módozatait. A bizottság tagjai: Avenol, Sir William Goode munkatársa, Drummcíhd- Frazer, a hires manchesteri bankár és egyetemi tanár, Glückstead, dán pénzügyi szaktekintély, mind elite emberek, akik mögött sok év gazdasági munkája áll. Ä népszövetségi bizottság tárgyalásait megkezdette, de végzett munkája felől nem jött még hiradás. HÍREK Elégtétel a besztercei alispánnak A fegyelmi választmány határosain (Kolozsvár, április 20. Saját tud.) A beszterce- megyei fegyelmi választmány döntést hozott a Scridon Leon dr. alispán ügyében, amely elégtételt szolgáltatott azokért a herce-hurcákért, amelyek körülötte lezajlottak. Még Ghilezán Livhis, amikor főügyész volt vizsgálatot rendelt el ellene, akkor le is tartóztatták, de rövidesen szabadon bocsátották. A vizsgálatnak egy miniszteri rendelet vetett végett, amely visszahelyezte álláséba s a következő választáson kormánypárti jelöltnek léptették fel. A választási agitációk következtében az ellenpártnak egy csoportja tüntetést rendezett ellene és a megyeházáról való távozását követelte. A hadbíróság eljárást indított a tüntetők ellen, akik közben bocsánatot kértek az alispántól. A hadbirósági tárgyalása amií Kolozsváron tartottak meg s amiről a „Keleti Újság“ február 9.-i számában adott tudósítást, felmentéssel végződött. A felmentésnek egyik magyarázata a bocsánatként nyilatkozat s a büntető eljárásoknak ezzel vége szakadt. A megyei fegyelmi választmány is befejezte vizsgálatát, amely mindenben tisztázta az allsE ánt, sőt elégtételképen a következőket mondotta i határozatában: A választmány kötelességének tartja azt a tényt kiemelni, hogy Scridon Leon dr., aki harminchárom évre terjedő szolgálatéból tizenöt évet töltött el, mint törvényhatósági főjegyző éo a román impérium átvétele óta mint alpre- fektue, amely idő alatt [lelkiismeretes tisztviselőnek bizonyult. Nemcsak nem merültek fel panaszok vagy kifogások ellene, szolgálatából kifolyólag, hanem kifogástalan és eredményes munkássága azt az általános becsülést és tekintélyt szerezte meg számára, amely a legjobb és legképesebb tisztviselőket illeti meg. A végzett sokféle, súlyos tisztviselői kötelességek teljesítése mellett, jóllehet kedvezőtlen körülmények közt kellett működnie, tevékeny részt vett Scridon Leon dr. a román kulturális, egyházi, gazdasági és társadalmi életben is. E téren kiejtett tevékenysége jótékony hatású volt. £ határozat után a besztercei intelligencia egy memorandumszerü nyilatkozatot irt alá, amelyben elismerésüknek ás ragaszkodásuknak adnak kifejezést az alispánnal szemben. A nyilatkozat kiemeli, hogy a Scridon ellan akkor rendezett kis tüntetés választási politikai izgalmak következménye volt s az abban részt vett főldmtveeek hivatalosan is bocsánatot kértek, amiről jegyzőkönyvet vettek fel. A nyilatkozatot beszterceme- gyei ügyvédek, tanárok, orvosok, esperesek, papok, volt prefektus és mások Írták alá. E nyilatkozattal nemcsak hivatalosén, hanem társadalmilag befejezettnek tekintik BesztercemO- gyében a Scridon alispán ellen annak idején indított mozgalmakat. Ill'llWMIIaB'l élllWMiMI I lllHIIIII mi'iit Uh I W MII HU *1 U1 Mill 111*1CS?abT.g A köxőnséghQMi A „Keleti Újságmájus elsejével fejlődésének újabb jelentős állomásához érkezik. A kiadó' hivatal ugyanis elhatározta, hogy május hó 1-től kezdődőleg állandóan 12 oldalas vasárnapi számot ad, részben azért, hogy a „Keleti Újság" olvasóit hetenként egyszer még kimerítőbben tudja tájékoztatni a politikai, kőzgazdaaégi és társadalmi eseményekről, részben, hogy változatos rovatokban nyújtson számukra ünnepnapi szórakozást. Segítségére lesz ebben a „Keleti Újság“ kipróbált szerkesztősági gárdája, mely a legnagyobb ambícióval gondoskodik majd az ünnepi lapszámok válogatott anyagáról. A terjedelem ilyen bővítése szükségessé teszi természetesen, hogy a vasárnapi számok a rendes árnál mérsékelten magasabb: 1 leu 50 ban s áron kerüljenek forgalomba, ez az áremelt i azonban az előfizetőket nem érinti. Jelentékeny megtakarítást jelent tehát azoknak, akik a lapot példányonként vásárolták eddig, ha május elsejével belépnek a „Kelett Újság" előfizetőinek sorába. Az előfizetési dijak változatlanok: Egy hónapra. . 25 lej Félévre. . . 130 lej Negyedévre . . 7Ó lej Egész évre 240 lej Kedvezményes előfizetési árak a „Napkelet" irodalmi és kritikai folyóirattal együtt: Félévre ................ 175 IáiEgész évre. . . . 330 lej. A „Keleti Újság" és „Napkelet" kiadóhivatala^ — Megindult az Emke-mozgalom. Az Emkénél megindultak a tagsági Jelentkezések és a befizetések. Tegnap egyetlen gyüjtőtven 17 uj alapitótag jelentkezett, összesen 8500 lej kőie- lezettséggel. Az eddig kibocsátott gyöjíŐtvek számé 1856. Az egyesület elnöksége különben az Epike-tagok, pótválasztmányok ás érdeklődők relmébe a következő p“-ban fi T kiadott „Hivatalos ott királyi immár csak a magyar, csehszlovák ás L vetkező kőrlratot bocsátotta ki: Lap“-ban 853—921. szám alatt rendelet folytán a hadizón:; lóvék és lengyel határok mentén 20—50 kilométernyi cizéleíséíiben megállapítható területre vonatkozik. Ennek alapján a kolozsvári VI. hadtest páránesnokságának f. hó 14-én szétküldött újabb 1. szánra rendeletével a december 15-én kifüggesztett 3. számú rendeletnek hatálya a hadizónán kívüli területre és igy a mult szám alatt kt küllőit kfiriratank de cam! nézve megszűnt 15-én 257—920. szám is a hadizónán kívül cs alapszabályéiért! gyűjtésre, ülésezésre stb.-re nézve tárgytalanná váll, aminthogy a központi igazgatótanács alsó ülését a kolozsvári állami rendőrség prefektusa folyó hó 15-én 2245—921. szám el a működést urocg pxcicuiuta alatt már engc- szabályszerüles keedettük. Mindezek délyezte is ás ezz« újra felvettük, illetve megkeadcUO) alapján kérjük, hogy a továbbiakat és a velünk való érintkezést illetőleg ts kizárólag a helyszínén fennálló katonai vagy hatósági Intézkedésekhez képest eljárni, a hadizóna területén K odig a VI. hadtest parancsnokságának folyó ó 14-én szétküldött 1. számú rendeleié! különösen szem előtt tartani szíveskedjék." Ezzel megindult az élet és remélhető, hogy a magyarság egyetlen nagy közművelődési egyesülete, mely alapszabályait és működése történetét a hadparancsnokságnak és a sztgurenc?. utján a belügyminiszternek is bemutatta, úgy mint az Astra, most már akadálytalanul működ hetik. Az uj direktórium rendőrségi engedéllyel tegnap, szerdán délután 4 órakor tartotta első ülését Ferencz József elnökletével.- Változik a vasúti menetrend vári üzletvezetőség menetren ezelőtt megkeresést intéseit a CPR vezérigazgatósághoz, hogy a mér forgalomban levő Nagyvárad-bukaresti nappali vegyesvarariee ktv: egy nappali személyvonatot ff helyezzenek forgalomba. Aa üzletvezet érkezett meg a vázérigaagatóség ahelyett, hogy figyelembe vette vári üzletvezető Kolozsváron átji Bti éS __ l A* ttj sseméiyvrtsm forgalom:: helyezésével tehé változik: Megme vonal, da esen i 47 perekor, illetve perckor érkezik agy vegyesvonat Kalozavfes, Az uj vegyesvonat Nagyváradra 10. órekgf d. A kolozs- lya hetekké! me megarünlel vonatot iktat be. A* uj iát a ro<
