Keleti Ujság, 1921. április (4. évfolyam, 63-79. szám)
1921-04-21 / 79. szám
Csütörtök, 1921 április 21. folyik. Chritza rámutat arra, hogy a belügyminiszter közpénzen négy autó vásárlására Párisba több hivatalnokot küldölt. Es az autók nem is a közcélt szolgálják, hanem kirándulásokra és sétakocsizásra használják. Dr. Dobrescu rámutat Erdély jelenlegi szomorú helyzetére és az egységesítés miatt most folyó agitécióra, valamint a pénzbeváltás alkalmával előfordult szabálytalanságokra. Tiltakozik az ötszázalékos levonás ellen. Milyennek tervezik a közigazgatás reformját? Decentralizálás és autonómia — Megszűnnek a képviselőtestületek — A polgármestereket választani fogják (Kolozsvár, április 20. Saját tud.) Hatalmas kötetben most hozta nyilvánosságra Argeíoianu belügyminiszter — egyelőre persze hivatalos használatra — a közigazgatási reformtervezetét. A reformtervezet előszavában két dolgot emel ki Argetoianu: a decentralizálást és az autonómiát. Természetesen a reformjavaslat még a parlamenti vita során számos változást szenvedhet, sőt egy esetleges korményváltozással teljes átformálódást, de a mostani formájában is egységes képét nyújtja annak a felfogásnak, mellyel á közigazgatás reformját meg akarják oldani. A jövő év április elsején lépne életbe az a törvény, melynek tervezetét most ismertetjük. Tanasescu államtitkár miniszteri tanácsosaival és egyszükebb bizottsággal most tanulmányozta át a javaslatot, melynek máris igen jelentős következménye az, hogy ellentétben az elterjedt hírekkel a városok és megyék autonómiáját továbbra is megvonják, úgyhogy a jelenlegi közigazgatási helyzeten csupán az uj adminisztrációs törvény változtathat. A közigazgatási élet legkisebb formájának a javaslat a községeket tekinti és ennek három formáját különbözteti meg: 1. a falvakat, 2. a városokat és 3. a municipiumokat. A városok a megyék székhelyei és azok a helységek, melyeket egy speciális törvény városokká jelöl, ötvenezer vagy nagyobb lakosságú városok: municipiumok. Minden más helység: falusi község. A Javaslat fenntartja a járások és a megyék közigazgatási fogalmát és megvalósítja a kerületi rendszert, mely több vármegyét foglal össze. Általánosságban megszűnik a képviselő- testületek mai formája és helyüket a községi, megyei, municipiális és kerületi tanácsok veszik ét, amelyek tagjait részben választják, részben pedig ex offo töltik be. Ezek a tanácsok szükebbkörü bizottságot választanak és ezek legjavaiból a(belügyminisztérium előterjesztésére decret lege utján nevezik ki a megyék adminisztrátorát és a municipiumok „magister“-ét. A polgármestert — a javaslat a „primar“ szót használja úgy a falvak, mint a városok részére — választás utján töltik be és pedig abban a formában, hogy a tanács bármikor visszavonhatja a polgármesternek adott megbízatását, Különben a polgármester mandátuma kilenc évre szól. A tervezetnek ez a része már is erős ellen- véleményt váltott ki. A polgármester nem függhet a bizottság kénye-kedvétől, mely bármikor elcsaphatja. Ennek közvetlen határa az volna, hogy a polgármester kénytelen lenne a bizottság tagjainak állandó kegyeire pályázni. Ép ezért egyedül helyes megoldásként az a hivatalos felfogás alakult ki, hogy a polgármestert — kilenc éves mandátumának lejárta előtt — csak fegyelmi utón lehessen állásától elmozdítani. A tanácsok tagjai részben választottak, részben pedig olyanok, akik hivataluknál fogva jutnak a tagságukhoz. A választott tagok létszámát a következő összeállítás szabályozza: 500—1000 lakosig tizenkét, 1000—2000 lakosig tizenöt, 2000—3000 lakosig tizennyolc, 3000— 4000 lakosig huszonegy. 5000—6000 lakosig huszonnégy, 6000—10.000 lakosig huszonhét és tízezer laKOSon felüli községekben harminc a választott tagok száma. A tanácsnok hivatalból tagjai a többek között az egyházak fejei, a községi iskolák igazgatói, a községi orvos, állatorvos, adóbehsjtó, gazdasági tanácsos, a községben lévfi szövetkezetek egy megbízottja, a kereskedelmi és iparkamara' egy megbízottja stb. A választások általánosan, titkosan és kötelezően történnek é* pedig nemre való tekintet nélkül. A nők választói joga azonban nem kötelező. A községi tanácsok. tagjait kilenc évre választják és. pedig abban a formában, hogy a tanács egyharmada minden harmadik évben választás alá kerül. Választói joggal minden huszonegy évet betöltő férfi és nő bir, akit az általános választói jegyzékbe felvettek. A törvényjavaslat külön foglalkozik a járások szervezetével, amelyek szinte kiesnek ebből a tagozódásból. Sokkal jelentősebb a megyei szervezet, melynek legfőbb szerve: a megyei tanács. A megyei tanács tagjait részben választják, részben pedig hivatalból töltik be. Minden egyes választói kerület, illetve járás székhely — amennyiben nem municipium — tiz-tiz tagot választ be a bizottságba, melybe az egyes adminisztrációs közoktatásügyi stb. állami intézmények megyeszékhelyen működő vezetői kerülnek be hivatalból. A megyei tanács egy kisebb „megyei bizottságot“ választ, melynek öt rendes és három póttagja van. Ebből az öt tagból királyi dekrétummal nevezik ki a megye adminisztrátorát, aki teljesen átveszi a prefektus mai közigazgatási hatáskörét, úgyhogy a prefektus csupán az államhatalom politikai exponense lesz. A törvényjavaslat részletesen meghatározza az egyes tanácsok, bizottságok és adminisztrátorok hatáskörét. Erre más alkalommal térünk vissza. Több megye egy kerületet alkot, melynek igazgatását a kerületi tanács intézi. E kerületi tanácsba minden megye egy tagot küld a választott tagok közül. A kerületi tanácsnak szintén vannak hivatalból került tagjai is. A kerületi ianács választja meg a kerületi elnököt. Ez a tanács, akár a megyei, évenként legalább kétszer gyűl össze. A municipiumok szervezete általában az eddigi formát követi, azzal a jelentős különbséggel, hogy az ötvenezer lakosnál nagyobb városokat sektorokra —városi kerületekre — osztja s minden egyes szektor élén külön egy tizenöt tagból álló tanács, illetve polgármester áll. Az ilyen szektor — városi kerület — polgármesterét is választják. Az egyes szektorok tanácsai választják azután meg a megfelelő arány szerint a saját tagjaik közül a municipium nagy tanácsának harminc tagját. Ez a tanács is a hivatalból bekerülő tagokkal egészül ki. A municipiális tanács teljesen átveszi a mai tanács-ülések hatáskörét, sőt ezt kibővíti a régebbi képviselő-testület hatáskörével. A municipiális tanács — akár a megyei tanács — egy öt rendes és három póttagból álló municipiális bizottságot választ. Ennek tagjai közül királyi dekrétummal a belügyminiszter előterjesztésére nevezik ki a municipium fejét: a főpolgármestert és ennek helyettesét. Igen érdekes intézkedése az uj javaslatnak az is, hogy a nagy városok három kilométeres körzetében lévő falvakat önállóknak tekinti ugyan, de igen sok közigazgatási kérdésben a városok tanácsához utalja. Az ilyen falvak neve: alközségek. Teljesen decentralizálná a javaslat a közigazgatási bíróság intézményét, amennyiben a legfőbb semmitőszék keretében működő közigazgatási bíróság alá táblai közigazgatási bíróságokat rendel s ezek lennének a másodfokú felebbezési fórumok. Általában az egyes közigazgatási egységek — megyék, municipiumok — teljesen autonómok. Külön szabályozza a javaslat a jegyzők ügyét, akiket egyszerűen „polgármesteri titkárodnak tekint. Ez ellen különben áz erdélyi és bánáti jegyzőkongresszus már felemelte iiltakozó szavát. Nagy általánosságban ezek a javaslatnak főbb intézkedései. Külön probléma tárgya azután, hogy milyen lesz az uj közigazgatási beosztás, miképen alakulnak az uj járások, uj megyék, uj választókerületek. Ezzel a kérdéssel már foglalkoztunk is. Az uj, hivatalos beosztási tervezet rövidesen nyilvánosságra kerül és akkor visszatérünk ennek ismertetésére is. (sz. b.) Károly júliusig vissza akarja foglalni trónját Nyilatkozott egy franoia lapban reményeiről — A csehek nemzetközi állásfoglalást készítenek elő a Habsburgok ellen — A legitimisták hűvösen fogadták a Bethlen- kormányt (Kolozsvár, április 20. Saját tud.) Károly excsá- szár és király nem tud belenyugodni puccskísérlete szánalmas sikerébe. Még mindig nem veszítette el a reménységét és merész nyilatkozatot helyez el egy párisi lapban abbeli bizonyosságáról, hogy rövidesen visszafoglalja a magyar trónt és akkor „leszámol“ a kis antanttal. Károly nyilatkozatát az „Excelsior“ közli- Az exkirály kijelenti, hogy a történtek után sem hagyta el a remény, hogy a magyar trón ügye époly elintézést fog nyerni, mint a görög tróné. Magyarországon is népszavazást fognak tartani, megkérdezve 'a magyar népet, kivánja-a az ő visszatérését. A népszavazást megelőzőle® Zifa királyné is hazamegy és ez is megteszi majd hatását. Károly kijelentette, reméli, hogy legkésőbb júliusban diadalmasan visszatér Magyar- országba épugy, ahogyan Konstantin annak idején Athénbe. Ha egyszer újra elfoglalta a trónt, akkor majd bátran szemébe mondja a kis antantnak: „Intézzük e! mi ketten ezt az ügyet egymással!“ A francia újságíró megkérdezte Károlyt, hiszi-e, hogy Franciaország az ő pártján fog állani, mire az exkirály sokatmondó diszkrét mosollyal válaszolt. A csehszlovák kormány úgy játszik Bethlen István személyében sem lát garanciákat aziránt, hogy a Habsburgok restaurációja nem fog egy váratlan pillanatban mégis megtörténni. A bécsi lapok, dacára annak, hogy Bethlen és a legitimista kereszténypárt között a visszony meglehetősen feszült, Bethlent is a legitimisták közé sorolják és tudni vélnek egy olyan megegyezésről, mely egyfelől Habsburg Károly, másfelől Andrássy és Bethlen között jött volna leire. Ebben az egyezségben Károly hajlandónak mutatkozik fia, Ottó javára lemondani a magyar trónról, akinek kiskorúsága idején Horthy lenne a régens, gödöllői és kende- resi hercegi ranggal. Akármint legyen is, a csehszlovák kormány nyilván megelégelte már a Habsburgok restauráció miatti izgalmakat. Sajtóirodája utján a következő közleményt helyezte el a bécsi sajtóban : A csehszlovák kormány az érdekelt kormányokkal tárgyalásokat folytatott abból a célból, hogy biztosilsák a magyarországi Habs- burg-restauráció mindenkori meghiúsítását. Mindenekelőtt a trianoni szerződés pontos végrehajtásáról volt szó é3 ebben az irányban az első eredményes lépések meg is történtek, ami különösen az olasz kormánynak köszönhető. Olaszország már ratifikálta a trianoni szerződést és a csehszlovák és az olasz kormányhoz érkezett jelentések szerint, a szerződést éppen most tűzték ki a francia kamara napirendjére. Angliában legkésőbb a jövö hét közepén megtörténik a ratifikálás és azután nyomban hozzáfognak a lefegyverzésre és a Nyugatmagyarországra vonatkozó rendelkezések végrehajtásához. Budapesti Díü. távirat azonban arról is híradást közöl, hogy a csehszlovák kormány a magyarokkal is tovább szeretné folytatni a brucki tárgyalásokat és ezzel a szándékával bizonyéra a sajtóirodája közleményének hatásán igyekszik enyhiteni. Ügy állítja be hírforrásunk, hogy Bc- nesnek a Károly-ügyben tett kijelentése nem n magyar nemzet ellen, hanem csak'a Habsburgok ellen irányul. A cseh kormány reméli, hogy a Telekit követő kormány ugyanolyan állásponton van a tárgyalásokat illetőleg, mint elődje. így valószínű, hogy a brucki tárgyalások legközelebb folytatódnak. A Bethlsn-kerniány szilárd, i Ofttat Azonnal ELADÓ í egy húsz lóerő* GÁZMOTOR) és teljesein új GATTE ül al: K.0 Józsiitá r vaggonba rakva. Értekezhetni ) 1 SZÉKELY ÉS &ÉTB ei'délyréui bírta?-1 gyár részw.-társ.-náí, üflarosvásérheSy as \i legalább is erre lehet következtetni a parlamenti bemutatás hangulatából. Különösen a dissziden- sek és a kisgazdák fogadták tüntető melegséggel Bethlen István programmbeszódét, ami annak jele, hogy Bethlen helyes érzékkel inkább a kisgazda álláspont felé igyekszik orientálódni és a grófok szabadelvűbb csoportja is élénkebb össz- müködést igyekszik létrehozni a kisgazdákkal, akik igy a kereszténypárt nélkül is megfelelő kormányt támogató többséggel rendelkeznek. A kereszténypártnak látszólag
