Keleti Ujság, 1921. április (4. évfolyam, 63-79. szám)
1921-04-21 / 79. szám
t Csöfőrtöfe. 1921 ér>T#te 21, mai n sawropoi, hogy magét sch« n&o»- értstai iwro ludju. Mert a kmovorott tiszt vi- saiő Ugjubb akarat mellett se lehet a helyi körlet különö#«ó*emek a megértője és fej- foeítŐJ*. Neki nem lehet lefelé éreznie, neki félteié kell néznie a kinevező hatóság maK igába. Es még igen jó, he csak e*y e kttil néznie. De kinevezésének állan- éteAf* érdekében még a politikai változásokra, aa országos pártok kuzuelmeí/ó Is kell figyelnie, eseti«« kortesszolgálatokkal is kell működnie. Még igy is folyton ingatag a maga kenyér beli helyzete s igy el lehet képzelni, hogy milyen kevés lelkesültséggol vetheti rá magát a helyi közélet kérdéseinek a fejlesztésére. El lehet azt is képzelni, hogy hovatovább mennyire kevesebb lesz nemcsak CZ érzéke, hanem a hajlamai is a helyi közérdekek iránt. A nem jól épolt helyi közérdekekből lesznek a helyi elégedetlenségek. Az ilyen elégedetlenségekből terjed el egétjz állami életünkre a ziláltság és lazaság. Mi gondoljuk, hogy ez uj közigazgatási reformtervezet éppen az uj állam különböző részeinek az egységesítése érdekében nkar csak olyan önkormányzatot adni, amiből as önkor mányzat lényeg* hiányzik, Ainds az elmondottakból világosán következik, hogy a* ilyen «fiekiált önkormányzat ag agysétjasUé» munkájának nem előmozdítója lösz, hanem a legkínosabb kóslaltetője. Jor^si felhívása k«rae©Bitir$8©ié8«a ErriAVy nf«moíra a kamarélittn — ŐAfMjéfc a ütavla-lpailawi kenll« ©Íé$ — fe^rmárnnrátaABr+l — Sr ®je«i Rj»iáiü ín OMQ eii tereáélsrü á«í*v«irá| ßiokjSÄoär. április 20. Setét tad.) Hónapok Óta állandóan figyelemmel kísértük a bukaresti honoenttáeió# kísérletekei, meri mcsgyőzőá&üak, hagy a rom ón pártok demokratikusabb elemeiből etek ült harm/my könnyebbet» taléötaáftá meg az tdoi a nemsaiiséci kérdés és a saociáhs probléma Haladó irányú megoldása felé. Már-mór úgy látszott, hogy a koncentráció !étref&n, de a rm&aiéü csapolták mindig mádat fokutak ima, hopy a habozó haladó pártok kisebb «süer.tóteft íoÖSASznáiva megakadályozzák a demokratikus hont ktatakulázáí. HozzéjóruU eilh«z az a felárai» mag&ieudás is. amelyet a küfönloxó pártokban aziíszért W 1adó elemek tanúsítanak. C>ak nehezen jönnek rá oara. hogy ttom lehet egy szájból agyazerra hhkget to, meters! is fújni. Wem lehet küíia pe- lilikét űzni ekkor, amikor a nemzett a égek fsii n*er. törte a fejét, hegy miből indítsa ki harag- . ját Aztán afioftaiá'ta és dkezdíe. A szavak hullottak, mint 6 pörölycsapás ás János tassan zsu- tKKodott éj®*« aiattuk. Nem a szavakra poadojt, hanem arra, hagy miért kiabál am igazgató. Es aii kor az igazgató erei már szakadni készültek a dühtől, lassan elmoso'yodoít háncs. Eiäk.sch iyodott, meri észrevette, hogy ugyanjáért vaezek- szik aa i&azgató, amiért 6 év sajnálni kezdte az igazgatóban osztályosát, az Embert. Ebédre nem mert hazamooni János. Már tudta, hogy nem haragszik ez «aezosyát«, de őzt is tudta, hagy nagyon csúnya jelenőtök következnének közöttük, mert ennek igy kell lenni. Mag is rajzóit« megának, mondván: A hegytetőről guruló kavicsnak guruim keli, amíg a völgybe ár, mert rondeheietí gurulnia a nehézke- dós törvényén«! fojtva. Ha eí mert« volna gondolni, hogy a kavicsra rá te lehet lepődni. sót Ügyes futaalista vtaaaa :» rúghatja a hegytetőig, úgy hazament volna ebédelni, anélkül, hogy otthon veszekednie kálién*. De János egy volt • Jánosok kézül, hát elment egy étterembe és méregdrágán, de nagyon rosszul, megebédeli. A délután hosszú láncolata volt ez apróbb-nagyobb kellemetlen»*.* «éknek. Huaisevi irodai munka után esrf-,/erre elfelejtette a helyesírást. Gondolkodnia kellett a beUik alakján» Mikor végre az teta;;ai nem bírták tovább és öklével az asztalra csapott, se igazgató gurult méregbe és ráordiíotí: — Nem elég, hegy nem dolgozik, hogy esése nap ex idői topja, még az asztalt te össze «karja löstet? 1», • János legyint«» és cyy*«ertbo megfeizonyo- •odott arról, hogy az életformák ilyetén kiélése magöl minden embeitt és hogy el kall jönni egy nagy válságnak,. mikor mindazok az okok, manvltatkocnak óa ogy Homfokcgvenesi oil »rákosát ««kor, amikor ugyanerről a problémáról a románság felé kell szint vallaniok. Amint a múltban is úgy volt, hogy a nemzetiségi kérdésben követett politika volt a magyarországi politikus haladó vagy reakciós voltának legbiztosabb ismérve, éppenugy ma Romániában a nar.zsiiségi kérdés a próbaköve annak, hogy valaki magát valóban demokratának vaíllífetja-c, vagy pedig csak visszaél ezzel a jelzővel. Mindenki reakciós, aki akár nyíltan, akár szive mélyén elnyomó gondolatokat táplál, sőt az ia, aki nem vállai nyili ás egyenes harcot a saját fajának elnyomó törekvésű egyénei és csoportjai ellen, még ha ezek a saját jártjában ülnének is. Valóban progresszív államférfi nem tűrheti el, hogy ez ő pártjában olyan emberek is helyei foglaljanak, akik a nesuatlségf ás a szociális kérdésbon antidemokratikus elveket hirdetnek. Tisztán kell végre látni az erőket és uralmi törekvések érdekében sem szabad nyílt vagy burkait szövetséget kötni a demokrácia ellenségeivel. Ha a romén pártok vezérei est s szempontot tartanák vezetőnek politikai tevékenységükben, már sokkai tovább jutottunk volna a demokratikus erők egyesítése főié. Haladást jstent ebben az irányban Jorga isgujabb cikke a „Neomul Romanesc“ ci mű lapjában. Ebben vázolja azt e veszedelmes helyzetet, amelyet a pockai és társadalmi anarkia idárett fel, meg- állepüj*, hogy az ország válaszaira került. Kijelenti, hogy a politika nem lehet tovább is csak taktikai játék s megállapítja, hogy „bármily«« nagy is Nagyrománia, erkölcsös, müveit, tapasztalt és tehetséges emberek csak igen kevés számban vannak benne". Ezeket a keveseket kéri Jorga most közös munkára a a munkában való részvéteire felhívja a nemzetis egeket H. A legnépszerűbb román politikus felhívása —■ a bukaresti lupok kommentárjai szerint — nem egyéb, mint « koncentrációs kormány megalakításéra való kisértet s keresi a megegyezés útjait a saoclálitemokratAk ás a nemrotnán népek haladó exportjaival is. Á fedsráció másik vezére, M&tiiu Gyufa ma nyílatkazott a íífea/áfte parttal folyt előtt állítólagos tárgyalásairól. Kijetaptette az ellenzék mai értekezletén, hogy a tárgyalásokról viiá&rgé bocsájtott híresztelések minden alapot nélkülöznek, inculetz is, akit azzal vádoltak, hogy poklái Bratíaisuval, vimuuísaitia a vádat. Á „Patria4 te teljes halé* yoiSGtísággaí cáfolja ezeket a híreket Kijelenti, hogy a nemzeti párt minden körülmények között kitört a föderáció mellett, annál is inkább, mert a liberálisoktól a földreform kérdésében egész világ vékaswíja el őket. tyek ezeket az állapotokat diktálják, megszűnnek és az egyének az őket kblön-küi&n te kielégítő életformákba helyezkednek el. De esi csak az idegei látták igy, mert ösztöne ás jánosvoifs kapálózott, hegy nem igaz, nem a forma a rossz, hanem 6. aki nem tud benne elhelyezkedni. Es mert így gondolkodni kényelmesebb, János lassan lecsillapodott. Mikor hivatal után hazatért (mert elfelejtett nem hazamentek olyan állapotban volt, mint a holdkóros, kinek ágy* elé vizes pokrócot terítenek s az ágyról lejövei felébredi Szédült és tántorgott. A feleségével nem veszekedett, de csak azért, meri az asszony elfelejtette megkérdezni, hagy hol ebédelt. Ehelyett azonban nagytakarítás volt, az ágyak nem voltak áthúzva és nem tudott lefeküdni. János csak a combját ütögette, mert. félt, hogy végzetes lehet, ha heveskedni kezd. Megvárta, míg a munka odáig fejlődött, hogy sz égyhuzásra került a sor. Ekkor már halifáradt volt és az erei is centi- méternyire dagadtak ki. Pár perc múlva elaludt. A* álma fojtott vök és nyomasztó, hogy többször fel ia sikoltott. AH álmodta. Hogy a házak, az emberek, a szokások őrült táncba fogtak, melynek mér a fotaaáiöl is elvesztette az eszméletét, És egy műtőasztalon tért magéhoz. Ott iekUdt bágyadtan és remegő idegekkel* Előtte egy orvos borotvaéle# operalőrkésael a kezében és éppen gummikeztyüi húzott. János fel- nésett rá bambán, értelmetlenül 6» az orvos is nézi* őt karekremoredt szemmel, mint aki hipnotizál. Aztán szóit: — Meg kell operálnom önt, mert halálos lehet a baj. János felhördült: — Nem .,. nem ... hagyjon engem... mit A bukaresti sajtó a pártválsággal kapcsolatban újból kormányválságréf ir, amelyet az idézők volna fel, hogy Take Jo- nescu és Titukscu a német árukra 30 százalékos vámot akarlak kivetni, amit a kormány többsége nem hajtandó elrendelni. Emiatt tört volna ki a válság, amelyet azonban a kormány határozottan cáfol. Á mai minisztertanácson hosszú tárgyalás után elhatározták, hogy a besazaráblai agrájv törvényt abban a formában hajtják végre, amint ezt a parlament a mult évben megszavazta. Bes8zarábia ugyanis amikor az anyaországhoz csatlakozott, kikötötte, hogy a régi agrártörvényen nem szabad változtatni. Averescu miniszter- elnök a kamarában Chrisan interpellációjára szintén ilyen választ fog adni. A kormány most csak alkalmas formát keres a törvény végrehajtására. A bcsszaréblai képviselők hir szerint a kormány döntése folytán ki akartak vonulni a parlamentből. Elhatározta továbbá a minisztertanács, hogy a hadlkárpóilásokra vonatkozó törvényjavaslatokat, melyeket a parlament kezdeményezésére a szenátusban bemutattak, a kormány nem pártolja, mert jelenleg nem képes arra, ho«y ilyen nagy összegeket kifizessen. így az elpusztított területek lakosai a kártalanítástól, melynek 30 százalékéi most kellett volna a kincstárnak kifizetnie, egyelőre elesnek. Groza rátér dr., az uj erdélyi miniszter az „Óra“ című újságnak intervjut adott, amelyben a kővetkezőket jelentette ki: — Egészséges irányt akarok adni az egységesítési prccésazusnak, reparálva azokat a hibákat, amelyek egy komoly irányítás é* komoly ellenőrzőszervezet hiánya folytán történtek. Főgondom a közigazgatás újjászervezése lesz. Párípoliiika nem fog abban a misszióban megzavarni, amellyel megbíztak- A kolozsvári direkíorátusokkal fogok dolgozni, A parlamenti többség soraiból delegátusokat fogok kinevezni, akik egyes kerületek központjában fognak működni, E delegátusok fogják az összeköttetést létrehozni a központi, orgánumok és a vidéki szervek között és a miniszter mellett tanácsadó szerepet fognak betölteni az erdélyi ügyekre vonatkozólag. k kataara mai ülésén mint a Dtü. jelenti, Éamfirescu elnök felőírási« azon delegátusoknak a «eveit, akiket a pártok « stockholmi konferenciára »»«gválasztottak. Így a nemzeti párt Pop-Csicsot, a para&etpárt Gregore Junlant, a Jorg« pártja Tempeanut, a bessaarábiai parasztpárt Peiivaot,' « liberális párt Konstantin Banut, a néppárt többeket delegált. Ezután Dwumireacu egy olyan javaslatot olvas fel, amelyben megnevezi azon delegátusokat, akik a brüsszeli kereskedelmi konferencián képviselik Romániát. A javaslatot megszavazzák. Chrisan rámutat arra ®z agttécíőm. ami az erdélyi parasztok között a földosztást illettül cg akar tőlem... nincs nekem semmi bajomi... As orvos mélységes szánalommal nézi«, — Nézze, Jó ember.., csak megáért szükséges ... hiszen elhiheti, hogy nem nekem van szükségem a maga életére... — De igen ... hagyjon... nem... nem >.. Az orvos haragudni akart, do qlnevotîe magát. Sokáig magyarázott és tudományosan bebizonyította, hogy ez az operáció egy közbűleső stációja az Életnek • he rossz is, bele kall nyugodni, mert ez kikerülhetetlen. Megmagyarázta, hegy jobb hamarább, mint később, mert az operáció pillanatában automatikusan megkezdődik az elfejlődés azon állapotok felé, mikor az Ember önmagában, önmagának és önmagáért él. János a fejét rázta s bár oldalába« as orvos beszédének hatása alatt fájó szúrásokat ér zett, csökönyösen hajtogatta: ^ — Nem... nem.. Jól van igy, ahogy v«nf... Az orvos sokáig birta szóval, de egyszer neki is elfogyott a türelme és megkapta a kiteritett Jánosi: — Ember, — ordította — hát értse meg, hogy kell... Magáért is, ériem is, mindenkiért.., Hát kell... hát kell. .. hát kell f... János felsikoltott és ellökte az orvost: Nekem nem kell... nekem jó igy... én igy akarok maradni... — mondta és az oldalához kapott, meri alig tudta elviselni a szúrást. Aztán felébredt. Az ágyon hánykolódott és fehérremeszelt ajkai még mindig motyogták! — Nekem nem kell... nekem nem kell ... én igy akarok maradni.,. nekem jó igy!... És másnap ujr« összeveszett a feleségével és harmadnap kidobták o hivatalból Jánost.
