Keleti Ujság, 1921. április (4. évfolyam, 63-79. szám)

1921-04-17 / 76. szám

\

2. oldal.

nak elkongani s nem kiséri azokat az általa kormányzott állam egész népszellemének a rezonánciája. Pedig minden állam népszelleme valami ősi öszíönszerüséggel az egymásba folyásra törekszik. Ha ezt az ősi ösztönszerüséget a magyar politika felszines körei elgáncsolják, akkor Bethlen legszerencsésebb egyeztető ötletei is legfölebb arra lesznek jók, hogy apró ellenértékekre váltódjanak. Mi jól tudjuk, hogy Bethlen István konzervatív mágnás-hajlamokkal is telve van s hogy az Erdélyi földreformnak a nagybirtokos érdekeltség kímélésével yaló megoldására is megvannak a maga szívós kívánalmai. Igen rosszul hatna, ha egy román-magyar kiegyezés csak az ilyen hajlamok és kívánalmak tekintetében hozna az itteni népkisebbségeknek heiyzetrendezést.

Többet várunk azoktól a román-magyar tárgyalásoktól, amelyekben immár magyar részről Bethlen István súlyos egyénisége is részt fog venni. Többet várunk; az igazi megnyugvást a két állam népeinek, népei minden rendjének a kielégülő, igaz békéjét várjuk.

A szászok koncentrációt kívánnak

Groza Péter letette az esküt — A belpolitikai helyzet

(Kolozsvár, április 16. Saját tud.) Nincs könnyebb, mint néhány meggondolatlan, vagy rosszakaratú szóval egész tömegeket felizgatni. És nincs nehezebb, mint azután lecsillapítani a» felzaklatott kedélyeket. Mennyi sok szelíd, okos és higgadt beszédre van szükség, amig ellensúlyozni lehet vele pár célzatosan ártó mondatot. A mi tevékenységünk — és a bukaresti román sajtó egy tisztes részéé is — hónapok óta kimerül abban, hogy helyrehozni igyekezzünk, amit néhány elvakult csoport elront, hogy kivédjünk igaztalan támadásokat, megvilágítsunk félreértéseket és keressük azokat, akik tisztán állanak a gyűlölködés bűnétől.

Savu képviselő elmondott egy beszédet amelyről később maga is kénytelen volt bevallani, hogy éltalánositott, tehát nem volt igazságos. S azóta a legkülönbözőbb politikai körök, korményférfiak, sajtóorgánumok egyebet sem tesznek, mint azt, hogy az ő szavai nyomán támadt hullámokat lecsendesiteni igyekeznek. A szászok is, akik néhány parlamenti felszólaleány Í3 elhatározta ezért, hogy a legközelebbi pénteken kártyát vettet magának és tudomást szerez valami bájital készítésének titkáról valamelyik német misztikus Írásaiból. Elsőbben azonban — mivel vallásos buzgóságban neve- kedett, évente legalább négyszer meggyónt és megáldozott — a hit csodatéleihez menekült.

Este, mikor már csipkéshuzatu vánkosán sokáig és szívből kisírta magát, Antalhoz, a tisztaéletü szenthez folyamodott összekulcsolt kezekkel eképpen:

— Te, ki a szegények és tisztaszivü gyermekek páironusa vagy, add meg nekem szent- életű atya az én szerelmesem örök hűségét. Engedd, hogy egyesüljünk e rövid földi és majdan a sirontuli örökéletre, távolitsd el azokat, akik miközénk férkőznek és add, hogy a mi gondolataink sohase szakadjanak el egymástól. Tégy csodát ó széntéletü atya, hogy minden érzés és gondolat, ami csak mibennünk él és netán szunnyad íelismeretlenül, világossá és tisztán láthatóvá legyen egymás szemei előtt, (különösen az övéi az én szemeim előtt). Ámen.

Ezután megfordította a párnát, az ifjúra gondolt és csöndesen álomba sirdogálta magát.

Másnap egy uj, még sokkalta titokzatosabb mosollyal sietett az ifjú elébe. Az egészen megzavarodva tekintett rá, ám a leány szeme Belemélyedt riadt szemeibe és a meghatottság hangján szólott hozzá:

— Bocsás meg nekem én kedvesem, te jó vagy, jobb mint magad hiszed és nékem mutatni tudod. Ma tisztán látlak és tisztán látom, hogy aggodalmaidnak nincs gonosz alapja — benned. Még százszorta jobban szeretlek.

Az ifiu ráborult a kezére és forró hálával csókolgatta, de legbelül úgy érezte, hogy most már igazán nem érti ezt a női. Úgy érezte,

: hogy most tudná szerelni a legmélységesebben.

A lány pedig elmondta sorjában tegnap esti * tusakodásait, elmondta imáját a szenthez és

Xtoommem _______

lásban már felháborodva visszautasíthatták az ellenük emelt vádakat, még mindig szükségesnek látják, hogy napirenden tartsák ennek az áldatlan konkolyhintésnek a dolgát. Most Brandsch Rudolf,

a német néppárt elnöke nyilatkozik róla a „Luptatorul“-ban.

*— A német parlamenti tagok nevében — mondotta Brandsch — Savu beszéde után azonnal erélyesen tiltakoztam, főképen a mód ellen, amellyel jónak látta az annyira komoly kérdéseket kezelni. A következő kamarai üléseken Binder és Roth képvisejőfársaim részletesen igazolták, hogy milyen gyenge alapon állanak Savu vádjai. Ázt hiszem, hogy a parlament tárgyalásaiból s főképen Pop-Csicso és Jorga hálára kötelező beszédei után mindenki meggyőződhetett, hogy az ilyen könnyelmű vádaskodások egyik félnek sem használnak, ellenben az államnak nagy kárára lehelnek.

— Ahelyett, hogy támadnak bennünket, mindnyájuknak örvendeniük kellene, hogy Románia mibennünk, németekben lojális nemzetre talált, amely felül áll minden kételyen, amelynek más céljai nincsenek, mint békében dolgozni a haladás, tehát az állam érdekében is. Természetes, hogy végül ehhez a munkálkodáshoz meg is kellene adniok a szükséges alapot. ___

____

Két év éta hiába várjuk

a gyulafehérvári határozatok megvalósulását és a mi nemzeti jogaink állandó garanciáit. A jog- biztonság hiánya, amelyben vélünk, eléggé érthetővé teszi, hogy napról-napra nő az elégületlen- ség a mi körünkben is. Ezt csak akkor lehetne lecsillapitani, ha látná a mi népünk, hogy a vezető köröknek szilárd elhatározásuk pozitív térre lépni s ha felhagynának a csakis rombolásra alkalmas intézkedésekkel és a meggondolatlan egységesítés őrületével.

— Már akkor — amidőn 1919 őszén először jelentem meg a román parlamentben, arra a meggyőződésre jutottam, hogy az állam külső és belső megerősödése -csak mindazoknak az erőknek az egyesítése mellett sikerülhet, amelyek pozitiv munkásság kifejtésére hivatvák. Eli kell kerülni azt, hogy csakis egy párt kormányozza az országot, hogyha nem akarunk beleesni a káoszba. Úgy hiszem, — mondotta Brandsch — hogy a koncentrációs kormányt régen meg lehetett volna alakítani, ha a nyugati államokban teljesen szokatlan módon lemondatott

Vajda-kormány megbuktatásával

a dolgok rendes menetele megszakítást nem szenvedett volna, aminek következményei most sincsenek elsimítva.

— Úgy látszik, ma újból annak a kérdésnek az eldöntése előtt állunk, hogy miként történjék a további kormányzás. Mindenkinek az a meggyőződése, hogy úgy mint eddig, nem mehetnek a dolgok tovább. Azonban ma is, az össes erők

elmondotta, hogy a szent valóban csodát tett ő vele. Megjelent álmában és imigyen szólott hozzá:

— Te jó vagy lányom és hűséges vagy, hűséges hozzánk égiekhez és látom az akarsz lenni a földiekhez is. Azért megjutalmazlak téged. Akarj bármit komoly és kitartó akarással és az teljesedni fog, mig csak a hajad barna hulláma közül kicsillanó két korán megőszült hajszál a helyén van.

— És ime, — folytatta tovább a leány — én erősen akartam és ma szemedbe nézve megtudtam onnan, hogy te nem titkolsz előttem semmit és akartam, hogy szivedben maradék nélkül az enyémmé válljon mind, ami érzés cşak lakhatik.

— Valóban, — mondotta átszellemült tekintettel az ifjú — már, amint rám néztél nyomban éreztem, hogy ma sokkal jobban tudlak szeretni, mint ennekelőtte. Aztán bevallom, még mindig nem ment az én szivem az aggodalmaktól, mert valami félelmetesen szépnek látlak ma, mint eddig soha.

— Igen, — mondotta a lány — uj titkom van az emberek fölött. Egy csodával vagyok teljesebb. Benned az a szép, ami kitárt, ami elárult, engem szebbé tesz minden,, amit másokkal csak sejtetni tudok.

— De én a megfejtést keresem — rebegte az ifjú, mert így nagyon ostobának látta magát.

—■ Keresd meg a hajamban a két ősz szálat — mondotta mélységesnek látszó mosollyal a leány. Es téped ki. Magadból tépted ki velük együtt a szerelmet. Én üres leszek számodra, ám te csak egy szomorú csalódással lennél gazdagabb, de szegényebb leszel barna hajamnak egész erdejével. . .

Nevezetes tudni, hogy a leánynak egyetlen ősz szál sem volt ezidétt a hajában.

egyesítése helyett egyetlen párt kormányoz a különböző áramlatok ellenére. Ezért most inkább, mint eddig bármikor, mindazoknak, akik az ország sorsát szivükön viselik, kivánniok kell a

koncentrációs kormányt,

amelyben minden súllyal biró párt résztvehessen.

— Nem az én feladatom rámutatni az ehhez vehető útra, mivel én csak egyik kisebbséget képviselem. De azzal tisztában vagyok — folytatta — hogy az utolsó órában vagyunk. Ha ezt nem ismerik fel és ha ezt az utolsó órát elmulasztják, az állam helyrehozhatatlan károkat szenvedhet. Gondolják csak el szomorú gazdasági helyzetünket, közlekedésünk összeomlását, a mérhetetlen költségeket- s akkor belátják a helyzet súlyos voltát.

Eddig tart a német parlamenti vezér nyilatkozata, amelyben igen sok a komolyan megszívlelni való. A politikai helyzet valóban nagyon súlyos és elkeseredett harcra van kilátás a pártok között.

A föderáció

ma délben értekezletet tartott a Mejcstic-terem- ben, amelyen a kormány pénzügyi javaslataival foglalkoztak. Az értekezleten három álláspont je- gecesedeít ki: Az első részben elfogadná Titu- lescu elveit és uj pénzügyi politikát kivan. A második az államháztartás lehető legsürgősebb helyreállításét követeli a beterjesztett javaslatok gyors alkalmazása által. Â harmadik radikális rendszabályokat követel a hadigazdagok, nagy vállalkozók és bankok ellen.

A föderáció kedden

kongresszust

tart, melyen egyrészt a föderációt alkotó pártok egymáshoz való viszonyét, másrészt pedig a föderáció és a rajta kivül álló pártok egymáshoz való viszonyát fogják tisztázni. Egyszersmind határozni fognak afelett, hogy a parlamentben az uj reformokkal szemben milyen magatartást tanúsítsanak.

Groza Péter erdélyi/és Popovici Dori bukovinai miniszterek ma leteszik az esküt a király kezébe. Grozát a jövő hét elejére várják Kolozsvárrá!

A „Prager Presse“ Take Jonescunak Károly királyra vonatkozó intervjuját közli. A külügyminiszter kijelentette, hogy a kaland a kis antantra kedvezően végződött, mert most tűni ki Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia és Olaszország törhetetlen egysége. „A puccsnek megvolt azon előre nem látható előnye, hogy megmutathattuk a világnak, hogy a négy ország közötti egyetértés nem üres beszéd, hanem valóság. Most, hogy a kaland végétért,

jóakaratuiag támogatni kell Magyarországot,

hogy nehéz és súlyos helyzetéből kilábalhasson. Minket az ilyen puccskísérletek mindig résen fognak találni és nem engedjük meg sem most, sem később, hogy a háború eredményei kétségesekké váljanak.“

A kamara

mai ülésén a D. t. ü. jelentése szerint Trancu" Jassi munkaügyi miniszter a ház elé terjesztette a csavargó-törvényről szóló javaslatot és kérte a párisi, madridi és genfi munkásegyezmények ratifikálását.

Cantacuzino tábornok a tisztek fizetésének felemelését követeli.

Georgescu Tulsea kérdi, hogy Derussi, a külügyminisztérium államtitkára miért kapja francia frankban a fizetését.

Dobrescu kéri, hogy a spekuláció letörését célzó törvényjavaslatot a kamara nem szakértőkből álló bizottságától vegyék vissza és utalják ét a kereskedelemügyi és ipari bizottsághoz. Ă képviselők azután a szekciókban tárgyalják a különböző törvényjavaslatokat.

A szenátusban, mint a R. T. I. jelenti, Arge- toianu belügyminiszter törvényjavaslatot nyújt be, amely az élelfhezési igazgatóságokat a belügyminisztérium hatáskörébe utalja.

Flesariu azt kívánja, hogy Erdély magyar vidékeire románokat telepítsenek.

A képviselő ur ha egy kissé tanulmányozná az ilyen beolvasztó célzatú intézkedések lélektanát, hamar rá jönne arra, hogy a telepitések a múltban is csak súlyos visszahatásokkal jártak anélkül, hogy belőlük bárkinek is haszna volna. Utána Hera kifejti a „Rekonstrukcia“ részvény- társaságra vonatkozó interpellációját. Kijelenti, hogy nem a társaság ellen van, hanem annak dicstelen múltja ellen. Zamfirescu liberális kijelenti, hogy pártja ezt a törvényt nem létezőnek tekinti. Averescu tábornok kifejti, hogy as összes királyi dekrét-törvényeket ratifikálni kell. Ami Zamfirescu szavait illeti, állítása nevetséges és abszurd. A liberális párt bizonyos uralmi jogokat arrogál magának az országban.