Keleti Ujság, 1921. április (4. évfolyam, 63-79. szám)
1921-04-08 / 68. szám
IV, M, * 68 «• aft| Chy~ Kolozsvár, 1921» * április 8, Egyes szám ára 1 lej «•« f»á*f * r y r , . Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mémetausztriáoan 3 D. ö* K iOittlilál BS O3JpSl€lJ& Str. Memorandului 3. — Telefon: 634 Csehszlovákiában I Ck Közleményeink utánnyomása tilos Mz »angol Lloyd George a minapi, híressé vált beszédében, melyben félreverte a harangokat a szociálizmus ellen, mondja, a hogy marxi teóriák Angliában nem alkalmazhatók. A német nép lelki berendezkedésének talán megfelelnek a kommunista elvek, de az angol lélek egészen más, marxista alapról meg nem közelíthető és minden ilyen törekvés csak azt célozza, hogy Anglia fejlődését visszavesse és megsemmisítse ama müveket, melyek több század óta egy nagy nép polgári művelődését hordozzák, Ugyanakkor Lloyd George ellenlábasa, a feiíorgatónak vélt angol szociálista párt elutasítván magától a moszkvai szovjet pontozatokba foglalt szlávos álmait, egyet ért mindenben az angol miniszterálláspontjával, > Valóban a Labour Party egészen más mint egy német munkáspárt, a trade uniónak hagyományai más gondolatkört csiszoltak ki az angol népiségből, mint a francia forradalom, vagy olasz szin- dikálizmus. Az angol munkás mást akar, mint a francia munkás vagy a német munkás, helyesebben másképpen akarja, de alapjában véve a felfelé törekvő világ népek mind egyet akarnak; jobb megélhetést, emberibb létet, boldogabb orientálódást a világban. Az angol negyedik rendnek e heliotro- pizmuşa már a múltban megtalálta harcainak irányvonalát. A forradalmak helyett a legitimizmust, politika helyett a gazdasági alapokon való tömörülést, a diktátum helyett a munkásságnak a polgárságba való beszivárgását hangsúlyozza. Vezérei nem azt hirdették, hogy a szociálista nem dolgozhat együtt a polgársággal és hogy a munkásságot izolálni kell a burzsoázia befolyásától, hogy tetterejét töretlenül megőrizze, de azt, hogy csak minden dolgozó embernek megmozgatni, az emberiség csőit. Hozzá együttműködése vihet előre társadalmat és hogy a munkás embernek minden lépést meg kell ragadnia, hogy a polgári kormányzat munkájában részt kell vennie. Az orosz tolsztojianizmusón kiépült világnézet valahogy azt mondja : földig le kell rombolni az egész európai kultúrát. Egy szöget sem szabad benne hagyni a régi alkotmányban. Az uj testből ki kell szedni minden csipeszt, nehogy bennmaradva, meg mérgezze az organizmust. Az angol, praktikus szociálista álláspont azt mondja: egy szöget sem szabad kivenni, egy kavicsot sem szabad amit a mult szükséglete számára beilleszteni paran- kell, föléje kell építeni az újat és e munkának együtt kell végbemenni, mert csak az tökéletes munka, aki mindenkit kielégít. És ezért a dogmatikus szociálista mozgalmak történetében forradalmi tett volt, amikor Burns John, a dokkmunkás a tengeri kikötők zubbonyában az angol miniszteri székbe bekerült és VII. Eduárddai úgy sétálgatott a Hyde-parkban. mintha VII. Éduárd is dokkmunkás lenne csupán. Talán Burns Johnban felébredt az a gondolat, mintha ő is király volna, mini VII. Eduárd, mert ez felel még főképen az angol gondolkodásnak. Minden ember : király, nem pedig minden ember: dokkmunkás és a szociálizmusnak nem célja, hogy felülről lefelé sülyessze a nívót, hanem hogy alulról fölfelé emelje. S míg Burns John munkászubbonya kirítt a parlament szertartásos sötét ruhái és féltett cilinderei között, mint egy forradalmi tett, ép olyan forradalmi tett egy most bekerült Labour Party, képviselőnek az a tette, hogy igen is levette a munkászubbonyt, felvette a spea- kerek komoly, ettikettes ruháját és betart minden formaságot, melyet egy népiélekben elraktározott mult hagyomány szokássá emelt. Angol ember angol szocializmust csinál és nagyon téved Lloyd George, hogy a Labour Party monstre sztrájkrendezése egy kívülről jött áramlat, melynek terrorral lehet átat vetni. Az angol munkáspárt szociá- izálási eszmekörét, azt a törekvést, hogy a dolgokat mássá kell tenni, mint ahogyan eddig voltak s hogy ez igy tovább nem mehet, lehet hogy befolyásolhatták külső körülmények is, de a korváltozás szelleme magában a korban van s ahogy nem tudjuk magunkat elvonatkoztatni az időből és a térből, úgy nem tudjuk magunkat kirántani a korból, mely a tér és idő együttes szemléletén épül fel. Nagyon komoly a helyzet Angliában s ezt tudja Lloyd George is. Komoly volt már akkor is, amikor a sinnfeinisták lelkét félreismerte, amikor a londoni konferencián a török nacionélizmust üres kézzel engedte el, amikor az oroszokkal akarata ellenére lepaktált, amikor kénytelen volt a megszorult németeknek nem engedni, amikor szinte jobb belátása ellenére megkísérelte márciusi nagy beszédében az időt megállítani, nagyon komoly a helyzet és mind e komplexeket összetéve talán meg îs lehetne magyarázni Líoyd George lelki útját. Csodálatos, hogy a nagy embereket is menynyire megeszi az idő! Líoyd George, a vidéki fiskális, még nincs két évtizedje, maga is forradalmi egyéniség volt és pénzügyi reformjavaslatait úgy fogadták a konzervatívak, hogy ez „budget of war“, a szocializmus hadi költségvetése. És ma? A corci polgár- mester 70 napot éhségsztrájkkal böjtölt már- üromságát, Lloyd George halálos ágyán sem iudott megboc3ájtani a — forradalmárnak. Bonar Law, a gla3gowi vaskereskedőből avanzsált konzervatív miniszter visszavonult — Lloyd Georgenak kiesik a könye. Ml ez? Lloyd Georgenak érelmeszesedett forradalmi- ságát ki érti meg ? Mennyivel könnyebb megérteni, hogy az angol bányászmunkésok nagyobb fizetést kapjanak, mint azt, hogy * * K5SS8M Jősziv írfa Dénes Zsófia Ilonának ma határozottan rossz napja volt. Minden elképzelhető kellemetlenség ma megíör- íér.t vele. Már hét órakor reggel becsöngetett férje sofiorje, hogy a méltóségos úrral baj történt. Tegnap délután indultak be a birtokról, az ur vezette a kocsit, tulgyorsan hajtott, a fék, úgy látszik, elromlott, nekimentek egy fának, az ur súlyos zuzódásokat szenvedett, bevitték szanatóriumba. Ilona erre azt mondta: —- Azért járt porul, meít ő azt képzeli, hogy jó soffőr. Veled, István, vagy velem ez nem történhetett volna meg. Igaz-e, István ? — Nem egészen igaz, méüóságos asszony, instálom, mert azt nem lehessen tudni. A fék minden kézben elromolhat. — Ne járjon a szád, István. Inkább eridj a konyhába, adass magadnak egy kévét. A gézkályha a fürdőszobában nem működött. Begyújtották, nagyot pukkant, elaludt. Ötször- haíszor igy. A gáz nem kapott nyomást. Fürdőről nem lehetett szó. Pedig kint két-három fok hideg volt és a jeges lemosakodás rosszul esett. Meg is keserűbe ezt Ágnes. — Sohasem volt még ilyen buta, paraszt ko- mornám, — mondta Ilona. — Más lyány, aki üyon uriházba szegődik, tudja, mi a dolga. Korán reggel utánanéz, ég-e a gáz, ha nem, akkor begyújt a spórba, üstben melegít fürdővizet. De neked csak a cugszfüreren az eszed. Azt hiszed, nem látom, hogy takaritsz? Nem is vagy a szobában, csak az ablaknál, egész idő alatt rázod ki a rongyot, mert az a léhütö ott ácsorog a szemközti aszfalton. Azt is elvihetnék mér a fenébe, az én kedvemért. Majd gyereked lesz tőle, az lesz a vége, de akkor istenigazában kirúglak. Ágnes szelíd szőke lyány volt, sirt. A méltósága falujában egyik béres leánya volt, tizenhétéves, nemrég került fel szolgálatra az urasághoz, de azóta többet kesergett, mint evett. Ezt úgy szokás nevezni, hogy még nem volt romlott cseléd. Még falusi tanulatlan volt. A cugszfürer pedig egyelőre csak Ilona fantáziájában létezett. Tizenegykor beáliiiott a főhadnagy, akivel Ilona lovagolni szokott. Elmondta neki, mi történt az urával. Szárazon, érzelmesség nélkül mondta el; azt sajnálta legjobban, hogy ma nem lovagolhat, lovarda helyett a szanatóriumba mehet. — Pedig az baj, — mondta a főhadnagy, — mert az egyik lova köhög, a Kondzsa-Gül, meg kellene néznie, mire van szüksége. Most azután elsápadt Ilona. Nem, nem csinálta ő ezt, nem akart ő ezzel érdekes lenni, így volt ez csakugyan, a lováért reszketett. — Jézus Máriám, András, ne mondja! Mikor látta maga Kondzsa-Gült? Hiszen tegnap nem volt még annak a világon semmi baja! Maga ma reggel már az istállóban volt? — Igen, onnét jövök. — A bundámat! —kiáltott ki Ilona az ajtón. András, most elébb elmegyünk az istállóba, azután elkísér a szanatóriumig. — Ahogy parancsolja — mondta András. Magas, szikkadt, jónövésü fiú volt, kitünően illet rá a huszárság. Kinn az előszobában remekbe szabott prémes bekecset húzott fel. Ilona sietve unszolta. — Jöjjön mér. jöjjön. Nem kisasszony maga, ne nézze magát á tükörbe. Megőrülök, ha Kondzsa- Gülre gondolok. Az én szép sárga lovam! Az a finom kis feje. Az az ideges lába. Emlékszik, hogy a főherceg múltkor hegy irigyelte tőlem ? Azt üzente nekem, Kondzsa - Gálért két ir- landjt ad. András csak szívta a cigarettjét, amint Ilona mellett kilépett as utcán. A lovaglóbqtját néha megsuhogtatta. Nem Volt érzelmes lélek, de most mégis azt gondolta: — Ahogy ez az asszony törődik az urával, vagy velem. . . Én is felfordulhatnék tőle . .. Ennek egy gondja van, a lova. Nem szeret ez mást, csak állatot. Emberhez nincs szive. No nem baj, snájdig asszony, klasszis, jő csizmát hord, démásan üli a lovat. Amig tart a dolog, kérem, tartom szerencsémnek. Csak nem kell az egészpt mellreszivni, mert az nem volna jó. És András az asszony helyett a cigarettet szívta mellre. * Délelőtt már nem jutott el a szanatóriumba. Kondzsa-Güllel csakugyan baj volt. orvost kellett hivatni, amig az vizsgálta a lovat, magyarázott a lovásznak, rendelkezett, dél lett. Ebéd után az özvegyasszony nővére jött el, ez volt a kopott alak a családban. Ezt hamar lerázta. De azután beállítottak a gyermekei. Egy kislány, meg egy kisfiú, akik ottmaradtak első férjénél, mikor Ilona elvállt tőle, mert tönkrement. Az ember csak úgy egyezett a válásba, ha a két gyermek nála marad. Ilona aláírta ezt. A gyermekek egyszer egy hónapban jöttek fel anyjukhoz a nsvelőnővel. — Hogy köszönsz ? — rivalt rá Ilona a fiúra. Hogy hajtod meg magad ? Fiam, ne légy ilyen félszeg, ilyen félvállu nyomorék, mert még azt mondják rád, hogy zsidógyerek vagy. A kislányhoz: — Mi ez a frizura ? Mondtam már, kislánynak nem tűzik fel a haját. A nevelőnőhöz fordult, aki folyton hajlongott : — Mádmoázel! Jolán nyitott hajjal járjon : minden reggel és este erősen kefélje meg és fekete szallagot kössön a hajába. Ha máskép, rendelkezik, mondja csak meg, úri lányka nem járhat más hajviselettel. Megértette ? _____
