Keleti Ujság, 1921. április (4. évfolyam, 63-79. szám)
1921-04-06 / 66. szám
I 2. okki. íax&rnmm Szerda, W2\ dpritts 9. nemzedék boldogulásának az útját robbantották szét az idők folyamán, a Habsburgok befészkelődésével hosszú tragédia kezdődött, amely 1918-ban érkezett el az utolsó felvonáshoz, amelynek katasztrófája után ismét megjelent a kísértet a megcsonkult, kicsinek maradt Magyarország nyugati határán. Félős, hogy e kiutasítás után sem fejeződik be, sót kezdetét veszi az a taktikai előkészítés, ami sikert tudott felmutatni négy évszázaddal ezelőtt. Ez a magyarázata annak, hogy miért tulajdonit az európai diplomácia is fontosságot annak, ha a kudarc tökéletessége után is Szombathelyen maradhal egy kis időtöltésre a Habsburg trónkövetelő. Erdélyi blokk Egy táborban az erdélyi román képviselők — Közeledés a kormány és az ellenzék között (Kolozsvár, április 5. Saját tud.) Rendkívüli jelentőségű politikai eseményró] számolnak be a bukaresti hírek: az erdélyi többségi és ellenzéki képviselek értekezletet tartottak és olyan mozgalmat indítottak meg, amely magén viseli az egységes blokk jellegét. Erdély érdekeinek elhanyagolásával vádolják a kormányt saját pártemberei is és ókét már csak igazán nem fogják irredentizmussal és szeparatizmussal vádolni. Különben a többség és az ellenzék között ismét közeledés történt s reményük van újból egy koncentrációs kabinet alakuláséra, amelyben az összes pártok résztvennének. Szombaton este, mint a Dtü. jelenti, Mihályt Tivadar az összes ellenzéki képviselőket értekez" letre hívta össze. Az értekezleten az erdélyi képviselők közül sokan voltak jelen. Felszólaltak Dán Sever, Groza, Avram Imbroane, Pekurari. Az értekezlet leszegezte álláspontját az agrárreformra vonatkozólag és elhatározta, hogy Erdélyben az agrérreformot az ottani viszonyoknak megfelelően módosítani kell. A kisajátítási árra vonatkozólag még nem határoztak és ezt egy legközelebbi értekezleten tárgyalják. Az értekezleten szóba került a magyarországi esemény is és Dán kifejtette, hogy ezt a veszélyt csakis egységes munkával lehet elhárítani. A kormánynak kölelessége gondoskodni az állam biztonságáról és 6 azt úgy látja elérhetőnek, ha a kormányban az összes pártok képviselve vannak. Vasárnap pedig az erdélyi többségi és ellenzéki képviselők tartottak értekezletet. Egyhangúlag kikeltek az öromániai pártok elleni amelyek Erdély érdekei ellen műkődnek. Az összes intézkedéseket anélkül meghozzák, hogy Erdély érdekeit figyelembe vennék. Elhatározták, hogy az \ erdélyi érdekek figyelembe vételére minden törvényes eszközzel kényszeríteni fogják a kormányt. (A Dtü. szószerinti jelentése.) De nem ez történt! Megláttak a kocsin! És undorodva nézték szörnyű hatvannégy sebem gödreit. És felkiáltottak: — Milyen utálatos! — Két hétig nem eszem hustf — Pfuj, micsoda dögl Felbőgtem volna, hogy reszkessen meg tőle a föld. De nagyon beteg voltam és mennyi közöny töltötte be reménységeim, örömeim és minden hitem helvét. Hiába ágaskodtak mér felém a nagy'talányok: az utca köveiben, a hatalmas házakban, a kocsikban, villamosokban és sürgönydrótokban, a nagy kékségben és az ő ékességében, a napban a fejem fölött és csörgő nyálamban. Mellettünk fekete kocsi ügetett el. A kocsin gazdagon díszített, virágos láda feküdt. A láda oldalára egy magasabbrendü neve volt írva, Feléje bőgtem és megkérdeztem: ‘ — Te is betöltötted hivatásodat? Hova visznek? Te is egy náladnál magesabbrendüért múltéi el? De ő fekve maradt a ládában és nem felelt. A kocsi ment velem és én örömmel mentem a halálom elé. Nem, mert betöltöttem a hivatásomat. De mert kívánatos von az örök nem létezés, amint jó volt, amíg meg nem születtem. Mert megszűnnek a talányok, ha megkezdődik az örök nem létezés . . . És megszűnik a legnagyobb talány: Miért fordulnak el tőlem azok, akikért án föláldoztam magam és akikért most meghalok? Az „Adeverul“ foglalkozik a kormánypárti és ellenzéki erdélyi képviselők vasárnapi értekezletével és a mozgalomnak erdélyi-blokk jelleget tulajdonit. Ez magaután vonja majd — mondja az „Adeverul“ — a Bukovinában most alakuló blokk csatlakozását is. A kamara illésén Vladescu a tiszti fizetések emelésére vonatkozólag javaslatot terjesztett a ház elé. Dureanu kérdi a kormányt, hogy mikor kezdik az állami hivatalnokokat a 63, illetőleg 90 százalékos kvóta szerint fizetni. Bilcurescu kifejti, hogy az uj igazságügyi tervezet az ügyvédek sztrájkját fogja maga után vonni. Barbacioru rámutat, hogy a petróleum-müvek személyzete közül igen sokan emigrálnak, kéri a kormányt, tekintve, hogy ezek pótlása most nehézségekbe ütközik, ne állítson ki részükre útlevelet. Argetoianu válaszol, kijelenti, hogy Romániában nincsen törvényileg szabályozva a kivándorlás. Most folynak az előkészületek egy statisztikai . hivatal felállítására és azután törvénytervezetet készítenek a kivándorlás szabályozására. Dureanu hevesen kikel a közmunkaügyi minisztériumban uralkodó anarkikus állapotok ellen. Argetoianu az automobil forgalmának szabályozásáról szóló törvényjavaslatot terjeszti a ház elé. Ezután Áverescu miniszterelnök kér szót és azt a felhívást intézi a többséghez, engedje el Mihalache büntetésének hátralévő részét, mivel az agrárreform tárgyalásához feltétlen szükség volna úgy az ő, mint a federálista ellenzék jelenlétére. A federáció az ülés után foglalkozott Ave- rescu kijelentésével, de azt határozta, hogy mind az öt képviselő kizárásának visszavonását követeli, máskülönben csak pénteken fog megjelenni a kamarában. Ellenzéki népgyiiiések Vasárnap reggel a „Redut-nagytermében tartotta meg az erdélyi nacionálista óárt tiltakozó népgyülését, nagy közönség jelenlétében. Az értekezletet az idősebb Isac Aurel szenátor nyitotta meg. Utána Dr. Onisor egyetemi tanár, szólalt fel. Az alkotmány veszélyben forog — mondotta — az egyensúly meg van ingatva az államban. Az Averescu-kormány a törvényes rendszert félretette s magát az alkotmányt is. A király esküt tett a törvények megtartására, de a kormány nem tartja tiszteletben a régi királyság törvényeit sem, annál kevésbé a csatolt tartományokét, de sőt a maga alkotta törvényeket sem. (Zajos helyeslés és „szégyen gyalázat“ felkiáltások.) Szónok több Erdélyre vonatkpzó kormány- intézkedést idéz, amelyek miatt minden rend felborult, mindenki szenved, a tisztviselők nem kapják meg illetményeiket. Beszédét tetszés és hosszas taps kisérte. Socol dr. kolozsvári képviselő kijelenti, hogy az Averescu-kormány iránt kezdettől fogva nem táplálhatott bizalmat, mert a régi politikusok módszere szerint eltitkolt gondolatokkal vette át a kormányt. A *ények felülmúlták aggodalmait. A kormány uj demagogpoütikái űzött s ezért a pótválasztásoknál háromszor bukott el Erdélyben. Dr. Porutiu Bálint következett ezután, aki erkölcsi tekintetben látja kifogásolhatónak az Averescu-kormány hatalomrajutását, mivel épen akkor váltotta fel a Vajda-kormányt, amidőn ez személyesen Londonban fáradozott s főkép Besszarábia.csatlakozásának elismerése révén kiváló sikereket ért ej. Az Averescu-kormány sokat Ígért, de Ígéreteit nem valósította meg. Garoflid egy teljes esztendőn át nem vitte előbbre a beígért reformokat. (Felkiáltások: tányérnyaló.) A Bánátban a pálinka- és szeszadót választási politikából a kormány felfüggesztette s ezáltal sok millióval károsította meg az államot. A kivitel- és behozatal politikájához hozzá sem konyit a kormány s az állam gazdasági helyzetét tönkrejuttatja. A gyárak bezárulnak, a munkások ezrei keresetnélküi maradtak. Ennek a kormánynak mennie kell, hogy az ország ne menjen tönkre. (Hatalmas taps.) Dr. Hajiegan Emil azzal kezdi, hogy aki a polgárság javéi akarja előmozdítani, annak nem szabad mohóság vétkébe esnie. Csak a farkasok nem laknak jól soha zsákmányaikkal. Őrizkedjünk tehát a falánk emberektől: fogjunk kezet azokkal, akik a szavakat nem gondolataik elrejtésére használják. A törvények igazságos alkalmazását kell követelnünk. Felpanaszolja, hogy azokat, akik Erdélyben biztos helyzetük feláldozásával ajánlották fel szolgálataikat, ma egymásután kiteszik hivatalaikból. Kéri a polgárságot, hogy ne hagyja cserben a hivatalnokok karát. Hosszasabban beszélnek még Popescu ügyvéd és Bogdan Duiea egyetemi tanár. Előbbi az ellenzéki képviselőknek a kamarából való kizárását igyekezett kellő világításba helyezni; Bog' dán Duiea pedig a régi pártok szerepéről és a liberális párt kétszinüségéről tájékoztatta bővebben a hallgatókat. Végül elfogadták a határozati javaslatot. Maniu beszéde Bukarestben Az ellenzék Bukarestben is nagyszabású népgyülést tartott, amelyen dr. Lupu volt minise tér elnökölt és a nemzeti federáció fejei vettek részt. Felszólaltak Maniu, Jorga, Borcea, Pelivan és mások. Maniu Gyula a gyűlés főcélja gyanánt a román lelkek összhangjának helyreállítását jelöli meg. Az igazságért kell küzdeni — mondotta — s ezért meg keli valósítani a demokratikus pro- grammot, amelynek érdekében a Vajda-kormány olyan törvényeket hozott és tervezett, amelyek a közjólétet kívánták előmozditani. Alaposan birálja a kormánynak Erdélyre vonatkozó intézkedéseit, amelyek terhes, igazságtalan adókkal és az emberek bruta! izálásával nyomják el a lakosságot. Kijelenti, hogy az ellenzék teljes erejéből folytatni fogja a kormány ellen irányuló harcát, mert ez a kormány képtelen hivatásának megfelelni s törvénytelenségekkel akarja pótolni képtelenségét. Beszéltek még Mihalache, Panaitescu és Lupu, aki a kormány összes bűneit felsorolta. Végül Dobrescu hosszú határozati javaslatát fogadták el, amely a kormány felmentését sürgeti. H fiadinyereség adója Fel kell emelni a megélhetési minimumot — Az 1919. évi hadinyereség adóját hehajtják (Kolozsvár, április 5. Saját tud.) A hadinyereségadó kivetése megkezdődik, az 1. kerület polgársága meg is kapta az ’ értesítést, április 14-én meg is kezdődnek az adókivetési tárgyalások. Ezúttal az 1919. évi hadinyereség beszedése kerül sorba, melyet uj intézkedések alapján foganatosítanak. Amint ismeretes, 1916—1918. évi hadinyereségeket még az 1916-os magyar törvény alapján rójják ki az 1919. hadinyereségek kirovása az 1913. és 1918. évi jövedelemdifferencián alapszik. A meghagyott, illetőleg adózástól mentes létminimum 10 ezer korona évi jövedelem, tisztviselőknél, illetőleg fixeseknél a jövedelem 30 ezer koronáig mentesül. Így hát akiknek a jövedelme mondjuk 1918-ban egy, 1919-ben az évi 10 ezer koronát felülmúlja, már hadinyereség adózási ala~ nyakká válnak. Ez az intézkedés a legnagyobb mértékben igazságtalan. Mert az a létminimum (10 ezer korona), mely méltányosnak látszott 1913-ban, homlokegyenest igazságtalan 1919-ben, amikor ez összeg ötszörösének (50 ezer koronának) vásárlási képessége sem múlja felül az 1913-as minimumot 1919-ben 1000 korona havi jövedelme már mindenkinek kellett, hogy legyen, aki a legcsekélyebb mértékben emberi életet akart élni. 1919-ben egy honoratior, egy szabad foglalkozású szellemi munkás, ügyvéd, mérnök, orvos, művészember 30 40 ezer koronát megkeresett. De vájjon szabad-e ezt hadinyereségnek minősíteni? Hiszen az átlagos létstandardot ez összeg semmivel sem múlja felül. Nem is szólva, hogy egy jobb testi munkás jövedelme is e szám körül mozog, sőt azt sok tekintetben felülmúlja. Hogy jön most már egy szabad foglaikozésu nem fixes! — munkás ahhoz, hogy visszamenőleg — lévén a hadinyereség kulcsa felette magas — 10 és 15 ezer koronákat visszafizessen, amikor 1919-ben „hadinyereségéből“ is nyomorgott? Az igazi hadimilliomosok kibírják a magas kulcsot, mert minél inkább felfelé megyünk, annál kevésbé érzik az adóvi3elés terhe. De a szabad foglalkozású szellemi munkásokat megnyomorítani, joggal vált ki mindenkiből felháborodást és ma már a polgárság egyhangú véleményének adunk kifejezést, amikor azt követeljük, hogy ez intézkedést meg kell a legsürgősebben másítani és uj adózási létminimumot felállítani. Ha a létminimum kulcsa régebben 10 ezer korona volt, úgy 1919-ben legalább 50 ezer korona kell, hogy legyen. És a szellemi foglalkozású, nem fixes polgárok vagyoni hordképes- sége más szemmel bírálandó el, mint például a kereskedők vagyoni hordképessége. És még valami. Az is igazságtalan, hogy az átszámítási kulcsnál az 1: 2 arányt veszik. De facto, a korona vásárlási képessége 1919-ben jóval az 1: 2 arány alatt állott és igy az az 5 vagy 10 százalék, melyet levonnak, nem felel meg a hadinyereség alá került tőke százalékainak, annál spkkal többet, legalább is kétszer annyit ér, mert akkortájban még a régi királyságban
