Keleti Ujság, 1921. április (4. évfolyam, 63-79. szám)
1921-04-03 / 65. szám
£ ©Mai. r: 'jú&'&MaeuMfKSBammmmMnBHHnawPi Án^iibán a bányamunkások kimondták ax általános sztrájkot Lioyd Georgs bukás előtt — Kiírják az általános választásokat (Kolozsvár, április 2.) Mini ogy bomba érkezik a híradás Londonból, hogy a bányász-, vasutas és «záiiltómunkások szövetsége kimondotta ez általános sztrájkot. A szövetség sztrájkjához valószínűleg két másik szervezet is csatlakozni fog. E hir nagy fontosságát csupán belpolitikai C3 a külpolitikai kérdések viszonylatában tudjuk eléggé áttekinteni. A külpolitikai események az angol politika feszítőerejét minden oldalról befolyásolják. A rémet, olasz, orosz kommunista események hullámverései csapkodják az angol alkotmányi és egy rést vertek már Anglia testébe cs ez az orosz tanácsköztársaság hivatalos elismerése. A belpolitikai megmozdultségnak jele az angol kormány válsága és a közelgő általános választások, melyek alighanem összezúzzák Anglia két leghatalmasabb pártját, a konzervative- ket és liberálisokat, akik e pillanatban koalíciót tartanak. Nem a felületes újságolvasó látja a helyzetet kritikusnak, de maga Lloyd George, aki a minap tarlóit nagy beszédet, elmondván, hogy : özeleg a nagy ellenség é3 ez ellenség neve: a rzociálizmus. „A katonai veszély elmúlt — mondotta Lioyd George — de egy má 3ik veszély fenyeget bennünket. Jól tudom, hogy vannak, akik tagadják e veszélyt. így Asquith és lord Caren- di8ch. Nem osztom a véleményüket. Ez a veszély egy uj felforgató szándékkal létesült hatalmas párt megerősödése. E párt magét „munkáspártnak nevezi; alapjában véve szocialista, A harcos szocializmus ma összerombolni szándékozik, emit két párt laadirjei nemzedékeken keresztül felépítettek. A háború előtt csak erry ilyen képviselő ült a parlamentben. De egy vulkánikus talajon a dolgok szédítő gyorsasággal nőnek meg. ■ Kct tényt kell figyelembe vennünk, a független liberálisok az ősszszavazalok egyketed részét kapták meg, a szocialisták pedig kerek 40 százalékát. Tizenöt-húsz százalék nem szavazott. Minden ezektől a százalékoktól függ. Ha ezek a szocialistákra szavaznak, akkor a szocializmus győzelme biztos Angliában. Magam részéről nem hiszem, hogy a marxi teóriák gyökeret verjenek ez országban. Ez ideák telán megfelelnek Németországnak, de nem az angol léleknek. Nemcsak Kelet van veszedelemben, a háború a nyugati államokra i3 súlyos terheket rótt; a kereskedelem és hitel dezorganlsálva vannak, a sztrájkok aránytalan méreteket veitek fel. A szociáüzmus mindent kihasználhat a maga számára. És ha a szo- ciálizmus az uj választásokon többségbe kerül, Angliában rendszerváltozás lesz.“ A „Temps“ londoni tudósitója e beszédhez hozzáfűzi, hogy a Labour Party korántsem olyan felforgató és veszélyes, mint ahogyan azt Lloyd George feltünteti és hogy az angol munkásság tömegei nem szimpatiroznak Moszkvával. Lloyd Georgenak nem szabad elfelejteni, hogy a Labour Party elvetette óriási szótöbbséggel a moszkvai 21 pontot. A „Morningpost“ is, mely polgári lap, kénytelen elismerni, hogy George, a hajdani szocialista nem adott szociális programme! és hogyha a Labour Party jön, az nem lesz baj. A többi lapok, közöttük a „Daily Herald“ is, szót akarják robbantani nemcsak a liberálisok és a kon- zervaíivek koalícióját, de az angol-francia barátságot is, melynek Lloyd George a leglelkesebb hive. A francia lapok konstatálják is e veszélyt és a „Malin“ politikai szerkesztője meg is jelent a Downing Streeíen, hogy információkét szerezzen a dolgok hogyan állásáról. A francia közvélemény nincs tisztában Lloyd Geöigezsal. Egyik alkalommal Krasszin orosz népbiztos tiszteletére rendezett vacsorán jelenik meg, másik alkalommal keztyüt dob a munkáspártnak. Lloyd George- hoz közelállók őzt mondják e kétbalkezes politikának egy célja van: helyreállítani az európai kereskedelmet és hogy Anglia az orosz fáit accompli elismerése mellett is hü marad a hagyományos self determination elvéhez. A Labour Party Lloyd George szerint egy uj osztály, egy uj arisztokrácia privilégiumait akarja, a demokrácia 'uj zsarnokságai, mely ellen küzdeni kell. Angol diplomaták nyíltan megmondják Francia- országnak, hogyha Lloyd George távozik, akkor Franciaország és Anglia között megszakad a barátság. Boner Law távozásával nincs is, aki Georgeí helyettesítse, azért sirt hát keserű könye- ket Lloyd George, mert Bonar Lawva! együit az ő koalíciós politikája is megbukott. Az uj angol irányzat élén Asquith áll. A közgazdasági felfogást Keynes vitte be a köztudatba. Lloyd Georgera jellemző, amint ő maga kijelentette, hogy Keynes forradalmi könyvét el sem olvasta. Lleroellyan William Lloyd Georget az összetörött bálványnak nevezi és már antant- körökben is kialakult a nézet, hogy e valóban nagy férfiú az uj idők nyomása alatt talonba kerül. Egy A erőpróbája azonban még mindig maradt. Es ez az angol bányászsztrájk kiegyenlítése. Ha sikerül megoldást találni, akkor a választások prolongálják a koalíciós kabinéit létét. Ma nem, Lioyd George menthetetlenül elbukik é3 átadja helyét a Labour Pariynak. A szénválság ügye már régóta húzódik. A nemzeti bányászszövstség koncentrált támadását a kormány és üzemtulajdonosok ellen még a mult hó közepe iáján készítette elő. Az üzemtulajdonosok munkabérredukciót terveztek és ^21 április 3. március 31-éré: nagy lock-outtoe szerették volna megoldani a gordiusi csomót. Erre a bányászok március 24-én megtartott kongresszusa április 1-ére, ha nem teljesitik követeléseit, kimondotta az általános sztrájkot. Az üzemíulajdonosok a legutóbbi sztrájk alkalmával megállapodtak a munkásokkal az uj munkabérekben, á kontroliban és az üzem kilenctizedrészének a munkásságnak való átengedésében. A Labour Party e megállapodást a parlamentben törvényerőre akarta emelni, de e törekvés meghiúsult. Miután a tulajdonosok látták a kormány huzódozésát, visszacsinálták ajánlataikat, uj propoziciókat tettek, mely szerint vidékekre osztva akarta az 1914-es munkabéreke! bevezetni és a nyereség- részesedés helyett renumeráciős bérminimumot terveztek. A bányászok ezt a követelést visszautasították és az 1921-es fizetéseket akarják nem vidékek szerint külön választva, de egyenletesek. Ez nem sikerült, április 1. óta sztrájkolnak a bányamunkások, . Ä Eiárraet kpi&is Kommunista forradalom — Antant- retorziók Ma kevés hir érkezett a német kommunista forradalomról. Azokról a helyekről, ahol a forradalmat tqrvezték sok menekülő özötilik a megszállott területekre. Az antant azzal fenyegelődzik, hogy felhagy eddigi passzív magatartásával a sztrájkot illetőleg és az ipari vidékek ellen kényszereszközökhöz lesz kénytelen folyamodni, hogy ezáltal megakadályozhassa a kommunistáknak a megszállott területekbe való beözönlését. Egy Dtü. távirat közli, hogy Közópeurópában csend uralkodik. Manheim és Carlsruheban nagy demonstrációt rendezett a munkásság, de a rendőrség közbelépése a zavargókat leverte. Berlinben a rendőrségnek sehol sem kellett közbelépnie. A munkások többsége a sztrájk ellen van. A vasmunkások szövetsége is a sztrájk ellen foglalt állást. A rendőrség letartóztatta Sylt kommunista vezért, aki az Általános Elektromos Müvek alkalmazottja. Da az elektromos müvek iizezer munkása közül csak százötven szavazott a sztrájk mellett. Mikor a kommunisták erőszakkal akarták a munkabeszüntetést keresztül vinni, eltávolították őket. Hivatalos jelentest adtak ki a rendőrség veszteségeiről A rendőrség vesztesége az eddigi harcokban a forradalom egész területén 34 jielott 50 sebesült. A prágai képviselőházban Benes külügyminiszter közölte, hogy az antant több hónapra MA GÁNVÉLEMÉNY C> 9 9 Hfisglepétősek színjátéké (Én nem értem, Szerkesztő Úr, tele vagyunk táviratokkal erről a Károly-féle puccsról és semmi, se semmi pozitívum. Tele vagyunk fenn- t: -fással, mint a tisztesség látszatára féltékeny kikapós menyecske, ahelyett, hogy megirnók a dolgokat agy, amint történtek. Mit kertelünk mi, Szerkesztő Ur^kérem, mikor a szinvalót is :r.íg iadnők írni. Én legalább meg tudnám, méltó.! tassék cşek rám bízni. Szórul-szóra úgy, amint a doing történt. Figyeljen csak ide:) L felvonás. /. Jelenet, (Szín: Szombathely, püspöki rezidencia. Nagyszombat ‘éje, a püspök budoárja, Vass kiiituszmiriszt; épen bucsuzkodik.) Vess: Szerencsés jóccakát Emlnenciádtsak mindközönségesen! Püspök (vetkezödík, falatját már az ágyra hilyezte): Adjon az ég neked Is. Vass (el a balfcoéken). II. jelenet. Voltak, Vass nél ül, majd az Idegen. (Kinn autó surran a rezidencia elé. Diszkréten kopognak a püspök ablakában.) Püspök (fe'ri .d): Ki az. mi az, vagy úgy ? j Id’.ge (kísérteti hangokon): Én vagyok, a urad, királyod, rajtam kivü! más fejedelmeid ne legyenek! P%<pök: Segítség! Betörő! Nem tudok róla semmit! Nem is álmodtam! Felség: ön itt? Lehetetlen, káprázo.m, el vagyok hülve, kihűltem, meghaltam. (Idegen és Erdődy gróf beljebb kerülnek; leteszik a cők-mókoí. Püspököt felmossák meglepetéséből ) Eidődy: Aber, öreg, mit affekíálsz. Tegnap vettem a leveledet, hogy jöhetünk. Püspök: De én meg vagyok iepve, meg vagyok lepve, meg vagyok lepitődve. Egy krajcár sem maradt a zsebemben. Idegen: Áh, én is meg vagyok lepve, mondhatom. El. is várom a gróftól, hogy meg legyen lepve. Szeretett népeimnek is meg kell lenni lepve. Ez Így szép. Nagyon örülök. Milyen a termés, kedves püspököm? Püspök (felordit): Uram irgalmazz nekem! Ez valóban Károly Ausztria császára és Magyarországnak e néven negyedik apostoli királya. Rá kellett ismernem a hangjáról, liyen fenkől- ten csak uralkodóm beszélhet. Erdődy: És mi van Vassal? III. jelenet. (Voltak és más egy ilyen Vass.) Vas? (beíámoiyog, ismétli a végszót magában: Vassal, Vassal. Nagyon fehér. Messziről látszik, hogy nagyon meg van Iepetve. Színiéit nyugalommal.): Eminenciád bizonyos kulcsot a párnája alá méltóztatott rejteni. A helyzet kulcsát. Sürgős volna az én helyzetemben. .. (Most látja meg a jövevényeket.) És az urak? Püspök: (odasug neki valamit.) Vass: (falnak tántorodik) De ilyet, no de ilyet ? Károly, rex Hungerortim ? Idegen: Csak egész fesztelenül kedves Vass. Milyen a termés a kultuszban? Van sok szép hü történelmi könyvecske? Nagyon örülök, nagyon örülök. Vass: (ráismer a hangjáról, bár soha életében nem hallotta. Megdermed.) Erdődy: No és Lehár? (a Varázskeringőt dúdolja.) IV. jelenet. (Voltak, Lehár.) Lehár: (dalol) Ah, ez a kicsi pavilion A jó Isten küldte őt nekünk. Ah, ez a kicsi paviilon Lesz szerelmes buvó helyünk. Jó lesz fészekül, Hol a szív megrészegül. Ah, ez a kicsi pavilion (torkán akadt a dal. Idegsokkot kapott. Látszik rajta. Mellén csak úgy citerázik a sók rendjel, élén a Mária Teréziával.) \ Az idegen: Csak folytassa kedves Lehárom! Csak folytassa! -Egészen fesztelenül. Bitte, nur bequem! Lehár: A király! A püspöknél ? Püspök: Én nem tehetek róla. Én aludtam kérem. Lehár: Dehát hogyan? Vass őexcellenciája? Miss: Kegyelem ezredes! Én csak véletlenül idevetődtem — lelki gyakorlatra, Lehár: Nagy manőver ? Vass: Helyesen méltóztatott megjegyezni, Lelki kaisermanőver. Gelcnkszühung, este, lefekvés előtt. Gondoltam, jót tesz az országnak. Lehár (zordonti!): Én megyek, kikérem kormányom utasításait. (El.)
