Keleti Ujság, 1921. március (4. évfolyam, 47-62. szám)
1921-03-03 / 47. szám
Csütörtök, 1921. március 3. Sapiefia Bukarestben A feteka? etek „propagandája** — Goga a konkordátumról (Bukarest, március 2. Saját tud.) A nap eseménye Sapieha herceg látogatása. Vannak, akik ezt Take Jonescu varsói látogatásának udvarias viszonzásául tekintik csupán, de bizonyos, hogy a legnagyobb jelentőségű diplomáciai tárgyalásokról van szó. Az a tény. hogy Sapieha herceg látogatása tiz nappal a párisi lengyel misszió elutazása, után történik, valószínűvé teszi, hogy a látogatás a francia-lengyel egyezménynek következménye. Formaszerinti szövetség fog-e Bukarestben létrejönni, avagy csak katonai egyezmény? Be fog-e lépni Lengyelország a kis antantba, avagy a lengyel-román paktum a csehszlovák—jugoszláv—román antant fölé fög-e helyezkedni ? Ez az, amit majd két nap múlva tudunk csak meg. Sapieha tegnap hosszasan tárgyalt Take Jonescuvai s a tanácskozáson résztvett a hadügyminiszter, Christescu tábornok és Zadarofszky lengyel tábornok. Azután Sapieha a miniszter- elnökkel folytatott beszélgetést és a királynál audiencián jelent meg. Este Sapieha tiszteletéíe bankett volt, amelyen Take Jonescu beszélt, rámutatva a Lengyelországgal való^ szövetség szükségességére. Sapieha megköszönte a fogadtatást és rámutatott arra, hogy mennyire rá van utalva Lengyelország Romániára. Utána a miniszterelnök beszélt a romén állam nevében és kijelentette, hogy mindkét állam érdekei azonosak. Â kamara mai ülésén Zemfirescu elnökölt. Manaescu rámutatott arra, hegy a hegyes vidékek kukorica nélkül állanak és kéri a helyzet javitását. Hanes kéri, hogy Konstanzában, Csernovitzban és Temesváron katonai iskolát állítsanak fel. Lazar Niculescu a Románia elleni propagandáról beszélt s azt állította, hogy azt a felekezetek papjai csinálják, sőt kérte megbüntetésüket. / Goga válaszában azt mondja, hogy román ellenpropagandával kell ellensúlyozni ezt az agitációt. (Mjnt az ellenpropagandánál is biztosabb szert, ajánljuk a kormány figyelmébe a jó közigazgatást [Goga konkordátumról is beszélt és mindenkit megnyugtatott, hogy amig ő lesz a miniszter, addig nem lesz konkordátum. A lengyel szövetség ügye is szóba került a kamarában. Cocea tiltakozik a szövetség ellen. — Rossz választ adott kiednek? — Nem kérek én olyan hamar választ öcsém. Én előbb a zúzájába szeretek nézni a fehérnépnek, aminthogy ennek is odanéztem. — No, véthet is kied ... — Jó, hát Ítéld meg, elmondom. Mikor elbúcsúztam a menyecskétől, hát ő is kikönyökölt utánam az ablakon. Az útról nagyijedíen visszaszólok neki, hogy — mondom — itt hagytak a lovaim ... hova a nyavalyába tűnhettek el ? Hát erre, ugy-e komoly szőj vár az ember, meg jó tanácsadást? A menyecske pedig csak tréfálkozik hebehurgyán. — No, a nagyokos lovai kigyednek !... Én ránézek csodálkozva — Nem a maguk indulatjából mentek el azok galambom — mondok oda — mert vagy ellopták, vagy csúfságból útnak eresztették... — Bizonyosan csak útnak eresztették — válaszol a menyecske s a szájára szorítja a kendőjét. — Hogy akasztanák föl a gaz csufondárost a nevenapján — szitkozódom. — Bár a kedves bakter öcsémmel találkoznám, hátha ő látta a szekeremet s nyomba tudna állítani... Hát a menyecske nem tudja magát tovább türtőztetni... kitör belőle a kacagás, fulladozik, harsog, mint a fergeteg, omladozik a párkányra... Néztem, néztem, de aztán csúful odavágtam neki: — Ugy-e galambom? Hát kacagj az édes, kedves nemzetségeden! S azzal ott hagytam, mint a kergeteges bolondot. Mert köszönöm én öcsém az olyan szeretetet, amelyik csufolkodik velem a bajomban. Gergő hallgatott. Csombolygatta a száját és sűrűn pillogott. — Már az igaz, akit egyszer az asszony kikacag !... — csóválgatta meg azután a fejét bölcsen. — Hát itt sülyedjen el a gaz falujával együtt! — átkozódott a szenes. — Ajjaj, nyolcvan kilométer 1... No‘, adjon isten minden jót kedves öcsém 1 — nyújtotta kezét Gergőnek. S kárpálódva, morgolódva elbaktatott a sötétben. Gerj,ő kis ideig utána mosolygott a havasalji embernek. Aztán gyorsan elindult, hogy a Küküllő hidjánál még most próbát tegyen a szépen, hivo- gatóan zengedező hangjával. „Hallgassatok a szóra !...“ Kifejti, hogy a lengyel valuta olyan alacsony, hogy nem lehet garancia egy esetleges szövetség betartására. A lengyelek — mondotta — a legsötétebb nemzetiségi politikát folytatják. Az ülés végén Barbescu a famunkésok rossz bánásmódja ellen tiltakozott. Uj antantseregek keleten Ä görögök nem tesznek engedményt Örményország sorsa — A német eiien- javasSatok (.Kolozsvár, március 2.) A londoni konferencián bármennyire is a német kérdés van előtérben, tulajdonképpeni Hangsúly a keleti problémákon fekszik. A török haíalmatosság ezúttal első Ízben jelenik meg a maga féiel- metességében, amit főképpen Anglia tud. Sztambultól fel a kínai falig terjed a mozlim hatalom és az európai politika régóta nem érezte olyan elevenen az igazságot, hogy „Ali kezei hosszuk“. A. világháború felszabadította a török nacionálizmus gondolatát és ha a mohamedán világ számarányához képest munkához lát, akkor annak első kö- ,vetkezménye, hogy a Balkán borul lángba. A londoni konferencián ezúttal kőt kérdésről van szó: Mi lesz Kilikiával és mi lesz Szíriával ? Kilikiát hajlandó az antant visszaengedni, ellenben Sziria és Trácia hovatartozását illetőleg a legnagyobb zavarban van. A görög delegáció jelentése szerint Görögország elég erősnek érzi magát, hogy érdekeit megvédhesse és Szíriát illetőleg nem enged egy jöttét sem. Az otícmán békejavaslaíokaí ' a Hyde-parkban a minap terjesztette be a török delegáció. A javaslatok szerint: 1. Az ellenségeskedések megszüntetendők mindkét oldalon. 2. Szíriában kijelölendő az északi határ. 3. A Sziria és Törökország határozmányaira vonatkozó pénzügyi és gazdasági kérdések, továbbá a hadifoglyok kicserélése elintézendő. Hosszas tanácskoztok után a szövetségesek úgy határoztak, hogy bizottságot küldenek ki a helyszíni adatok felvétele céljából Szíriába. A legutóbbi távirati jelentések szerint a? athéni kormány visszautasítja a vizsgáló- bizottságnak Szíriába és Tráciába küldését. Az athéni kormány merev magatartása úgy látszik nagyon megfogja nehezíteni a szövetségesek munkáját. De a francia lapok nem ítélik meg olyan kritikusan a helyzetet és a „Le petit Párisién“ közli, hogy a szövetséges nagyhatalmak meg vannak győződve, hogy a görögök elfogadják a szobetségeseknek Szmirnára és Tráciára vonatkozó döntését. Nehéz dió lesz az örmény-probléma megoldása is. Az antant önálló államokat csinált Örmény- országból és Georgiából és megtörtént az a komikus eset, hogy az Antant - Örményországból és Antant-Gecrgiából bolsevista államok leitek. Mindkét államban jelentékeny többségű törökök laknak, akik egyszerűen külön váltak a más- nyelvü homogén lakosságtól és nem hagyták magukat más állam hegemóniája alá kényszeríteni. A „Le Temps“ közlése szerint a törökök Örményországot illetőleg a régi Török- és Orosz- Örményország képviselői által aláirt szerződéseket hozták magukkal. A nemzeti örmény képviselők viszont önálló autonómiát, helyesebben uj Örményországot akarnak a régi török és orosz területek bekapcsolásával. , Az ázsiai tartományok felett 3 érdekszféra ütköződik össze: 1. orosz érdekek, melyek ma a bolsevizmus jelszavát játszák ki. 2. tőrök érdekek, melyek felébredt nemzeti mozgalmon keresztül az otiomán imperiálizmust szolgálják. 3. végül az ott lakó népiségek érdekei, melyek külön állam, a saját nemzeti állameszme diadalrajutását akarják antant támogatással megvalósítani. 4. szövetséges érdekek, melyek azonban csak pillanatnyilag közösek, mert más a francia és más az angol politika és ez egymással lényegében nem azonos célt hordoz. 5. balkáni érdekek, görög, bolgár és részben román aláfestéssel. Az egymással versengők jól érzik, hogy a kérdést csak az oldja meg, akinek hadserege van és amikor mindenki Londonban a béke jelszavát emlegeti, Keleten megjelennek az uj aníanthadseregek. A Londonból érkeze t hir szerint az angol kormány kisázsiai, sziria i és egyiptomi hadseregeit jelentékenyen megszaporitja, Kemal pasa sok3. oldal százezer négyzetkilométer lakosságát szólítja fegyverbe. Tifüszben már dörögnek az ágyuk és a francia haderő nyílt tengeren megütközik a bolsevisták keleti flottájával. A szövetségesek bekerülvén a konkrét adottságok 'kutyaszorítójába, kényteíen-kellellfen, de napirendre keíl tűzzék a sévresi béke revízióját. A görögök prüszkölnek e gondoláitól. Vdhi- zelosz önieiten mutat rá, hbgy Konslaniinosz politikája csődbe viszi a hellén törekvéseket, de ma már nyilvánváló, hogy Venízelosz sem tudta volna* megmenteni Görögországot, hogy a békesség érdekében ne tegyen nagyszabású engedményeket. A londoni konferenciára ez események még benyomást keltenek és bizonyára éreztelik hatásukat a német kérdésben is. A francia sajló Franciaország szerepét nézve a keleti és német kérdés összeegyeztetésében konstatálja, hogy Briand el nem viiaíható sikert aratott, amely Franciaországra nézve felette fontos, mivel a kemaiistákkal való egyetértés alapját vetette meg, ami a ciliciai ellenségeskedéseket befejezi, a Franciaország helyzetét Siriában megerősíti. Bei*ekesattették a londoni konferenciát fii rács megegyezés a németekkel — Fochoi sürgősen Vonetonba hívták (Kolozsvár, március 2. (Lapunk más helyén foglalkoztunk a londoni konferenciává! kapcsolatosan a szövevényes keleti kérdéssel, melynek megoldását úgy látszik ezúttal sem lehet békésen megoidani. Hasonlóan áll az ügy a német kérdéssel is. Ä londoni konferenciái borekeszíették. anélkül, hogy csşk a legkeveseöb eredményi is fel tudott volna mutatni a német kérdés békés megoldása tekintetében. Simons előadta a német ellenjavaslatokat, melynek pontjai a Következők: 1. Németország Kötelezi magát a versaiilesi békeszerződésbe» foglalt jóvátételre és nem a párisi konferencia szerinti jóvátételre. 2. Németország kötelezi ma-r gát, hogy évenként 2 milliárd arany márkát fizet. 3. Az antantnak csak a jóvátételi összeg erejéig legyen joga a német iparra ellenőrzést gyakorolni és a jóvátételi összeg ne haladja meg a német ipar egyharmad részét. 4. Németország kéri, hogy az évenkénti jóvátételi összeget egy összegben állapítsák meg. Máskülönben Németország 40—50 milliárd kártériíési összeget fizet. Újabb jelentés ezerint Simons a mai árfolyam mellett ötvenmiliiárd , arany kárpótlást ajánl, de abból is csak harminc milliárdot akar megfizetni, mondván, hogy húszmilliárdot már megfizetett. Ezt az összeget 30 év alatt hajlandó Németország megfizetni. E javaslat szerint Németország csak egy nyolcadát fizeti meg annak az összegnek, melyet a szövetségesek kérnek. A szövetségesek követelése ugyanis mintegy harmadíéiszázmilüárd aranymérkára rüg és ennek harmincmiüiárd csak egy nyolcad része volna. Simons fejtegetései igen kedvezőtlen benyomást keltettek. Az ellenjavaslatokhoz elsőnek Lloyd George szólt hozzá, aki kijelentette, hogi' az ellenjavaslatok szerzői teljesen félreismerik a helyzetet. Lloyd George igen rossz kedvű volt. Egy német delegátus kijelentette, hogy legfőbb ideje, hogy a gyűlést bezárják, mert végül még a szövetségeseknek kell fizetniük. A szövetségesek hangoztatják, hogy ők a német-kérdés tárgyalásánál a legnagyobb jóindulatot árulták el. Arra is hajlandók voltak, hogy Németországnak a párisi határozatta! szemben engedményt adjanak. A német javaslatok azonban elfogadhatatlanok. Kenyértörésre még nem került sor, de Foch marsait sürgősen Londonba hívták. ÉRKEZETT! nagymennyiségű férfi-, női és gyermekkonfekció és munkásnadrág. El- - adás kizárólag nagyban GLÓRIA nagykereskedés Cluj Radio 548 Cal. Reg. Ferdinand 30.
