Keleti Ujság, 1921. március (4. évfolyam, 47-62. szám)

1921-03-03 / 47. szám

K&lETlMfsSjá*

Csütörtök, 1921. március

4. oldal.

Magyar kcrríiasiyvalság Készül

Leszerelik az intranzigens elemeket — Grátz Gusztáv ţjrogrammja a kiseboségek kérdésében

(Budapest, marc. 2. Saját tud.) Politikai körökben az a hir terjedt el, hogy Teléki Pál miniszterelnök csak a pénzügyi javaslatok leiérgya- lását várja, hogy azután átadja helyét. Az első sztrájk is nagyobb kihatással volt, sem mint azt akkor gondolták, amikor a nyomdászok bérmoz- .gaima megindult. ^ \

A képviselők körében ugyanis mozgalom in dúlt meg, hogy a nyugtalan elemeket leszereljék és az uj kormányban a nyugodt bázisú politika érvényesüljön,

ami azt jelenti, hogy Balthazárék polgári és munkásszövetsége sikerrel szervezkedik s igy a munkások képviselői is szóba kerülhetnek a legközelebbi uj kormány alakításánál. Amennyiben a liberális képviselők akciója eredménnyel járna, úgy nincs kizáiva, hogy újabb választásokat fognak kiírni, amire a pártok, átcsoportosításaival minden oldalon készülnek. Érdekes lenne ez esetben Vázsonyiék elhelyezkedése. Azzal, hogy Vd- zsonyi csatlakozott a konzervativekhez és An- drássvékhoz kötötte magát, az esetben, ha a liberális blokk nagyobb eredményeket érne el: föltétlenül újabb szakadási jelentene ez a demokrata pártban. Ma már nyílt titok, hogy Vázsonyi szívesen látóit vendég Pranginsban, sőt egyesek azt is tudni vélik, hogy Vázsonyi Habsburg Károly jogi képviselője s igy mostani párthívei is azt látják ma már, hogy politikájával egészen egyéni utakon jár.

Teleki hívei azl remélik, hogy amennyiben sikerül a szélső baloldal; leszerelni a kormány távozása előtt, Teleki továbbra is megtartaná miniszterelnöki székét. Úgy látszik. Teleki, aki kétségtelenül européer, belátta ma már azt, hogy Magyarország csak úgy tarthatja meg tekintélyét a külföld előtt, ha politikájában a komoiy és nyugodt, nyugati demokrácia felé orientálódik.

Amint már jelentettük, Grátz Gusztáv külügyminiszter elsején átvette a nemzeti kisebbségek minisztériumának ügyvezetését. Még nem bizonyos, hogy Grátz Gusztávnak ez újabb megbízatása végieges-e, lény azonban, hogy a kisebbségi minisztérium további programmját közzé tette már. Ezek szerinţ a jövőben a külügyminisztérium feladata lesz a külföldön élő magyar és német kisebbségek érvényesülése érdekében a békeszerződés alapján rendelkezésre' álló eszközöket fölhasználni, a nemzetiségi minisztérium tevéKenysége pedig csak a Magyarország területén élő nemzetiségek jogainak megvédésére szorítkozik. Grátz programmbeszédébő! arra lehetne következtetni, hogy uj megbízatása végleges, ugv látszik, hogy a kormány azzal az intézkedésével, hogy a külföldön élő magyar nemzetiségiek dolgâţ, elveţie a kisebbségi minisztériumtól, elakarja magálól hárítani azokat a vádakat, amelyek szerint a kisebbségi minisztérium állítólag propagandát csinál az utódállamok magyarsága közölt.

Nagy feltűnést keltett a minap Hegyeshalrny Lajos kereskedelmi miniszternek Győrben mondott beszámolója, amelybert főképpen azokra a vádakra felel, amelyek szerint a nemzetgyűlés nem dolgozik komolyan. Hegyeshalrny rámutat arra, hogy a nemzetgyűlés eddig negyvenegy nagy- horderejű törvényt alkotott annak dacéra, hogy a kormányban nincsen meg a szükséges, siábili- tás, pedig ez elengedhetetlen szükségessége annak, hogy aikotó munkát végezhessen.

Hegyeshalrny rámutatott továbbá árrá, hogy a kormánynak a szomszédos államokkal a kereskedelmi kapcsolatot mennél előbb a ieg- teijesebb mértékben helyre kell állítania. Az idevonatkozó tárgyalásokra a kellő intézkedéseket már megtették, úgyhogy a tárgyalások rövid időn belül megindulhatnak. A kereskedelmi szeiződéseknél fontosabb a munkáskérdés, amelyet mielőbb kielégítően meg kell oldani, mert addig,

amíg a munkásság elégedetlen, az országban a rend nem állhat helyre,

éppen ezért a kormánynak igyekeznie kell a mukésság helyzetén javítani.

 sztrájk izgalmai

(Budapest, március 2. Saját tud.) A nyomdászmunkások sztrájkja változatlanul tart és közeledés nincs a munkások és munkaadók között. A munkaadók értekezlete most kimondotta, hogy mindaddig nem kezdik meg a tárgyalásokat, amig a munkások nem állanak munkába. Azt kivénják elérni, hogy a bizalmi rendszer megszűnjön.

A nemzetgyűlésen Milotay István interpellált a nyomdászszírájk ügyében. Ugyancsak erről interpellált a klerikális Ernszt Sándor is, aki olyan képleten kijelentést tett, hogy a bérmozgalom és a moszkvai propaganda között összefüggés volna.

Teleki Pál miniszterelnök válaszában szintén bolsevisia propagandáról és Európa nyugalmáról beszélt s ezzel védelmezi a lapvállalatok tulajdonosainak az anyagi érdekeit. Kije- ienteüe azonban, hogy a munkaadóknak és a munkásoknak békés megegyezésre kell iöreked- niök. Mégis azt kivánja ő is, hogy előbb a munkások vegyék fel a munkát. A kormány a munkások szabadsága érdekében a bizalmi rendszert nem fogja tűrni. A sztrájk — mondta —

Túlhaladja a bérharc kereteit

s tudomása szerint más szakmában is sztrájkok készülnek. A kormány a tárgyalásokat közvetíteni igyekszik, de a rendbontásra alkalmas törekvések ellen a legerélyesebben akar eljárni.

Teleki Pálnak e kijelentései minden más adatnál a legfényesebben bizonyítják, hogy Telekinek és kormányának nincsen halvány szociális érzéke a munkás kérdések nyugalmasabb kezeléséhez, a legkisebb bérmozgalommal szemben is olyan eszközökkel akar fellépni, amelyek oktalan kirobbanásokat válthatnak ki a nagy tömegekből.

Bonyodalom mjy meghamisított

rendedet KM

Kik az „Idegerr-ek Kolozsváron? — Egy rendelkezésről, mely már hatályát vesztette — íföit mond az eredeti szöveg?

(Kolozsvár, március 2. Saját tud.) Alig van szó, mely körül a múltban annyi közjogi vita, félremagyarázás lámadt volna, mint az, amellyel a román nyelv az idegeneket jelöli meg; „strein“. Mikor Argeioianu belügyminiszter Kolozsváron járt és a román kereskedők szónoka a síreinek- ről beszélt, a belügyminiszter idegesen utasitoííá rendre:

— Itt nincsenek „sirein“-ek, csak román állampolgárok ...

Fel kell most világosifsuk a belügyminiszter urat, hogy igenis, vannak idegenek, sőt „hivatalosan“ vannak, mint ahogyan azt a kolozsvári főkapitánynak most kiadott rendelete bizonyítja. A kolozsvári lapokban ugyanis ma egy rendelet jelent meg, mely — szám nélkül ugyan — egy belügyminisztériumi rendelkezésre hivatkozik és az „idegenek ellenőrzése“ címen a következő idegenek (strein) azonnali jelenlkezését és nyilvántartásba váló vételét rendeli el:

1. A Cluj törvényhatósági város területén, a románok és a régi királyságbeli, bukovinai és besszarábiai állampolgárok kivételével, idegeneknek tekintetnek:

a) mindazok, kik születésük révén, Vagy más törvényes kereteken belül 1914. évi augusztus előtt, Kolozsvár városra vonatkozólag illetőséget nem szereztek;

b) a volt magyar államnak mindazon tisztviselői, kik nem születésük révén szerezték meg Kolozsvár város területére az illetőséget és a román impérium átvétele idején megtagadták a román hüségeskü letételét.

Ezek szerint idegen minden nemromán, stb. ha nincs Kolozsváron 1914 augusztus elseje előtt szerzett illetősége, de „idegen“ az az esküt annak idején le nem tett tisztviselő is, ki nem születése révén szerezie meg a kolozsvári illetőséget.

Íme, hivatalosan, rendőrprefektusi rendelkezéssel egyszerűen tulieszi magát egy hivatalos fórum a békeszerződésen, a román állam alkotmányán, a belügyminisztérium rendelkezésén és idegeneknek nyilvániíja Kolozsváron azokat a magyar állampolgárokat, akik már esetleg évtizedek óta Kolozsváron laknak. És idegenek azok a volt magyar tisztviselők — habár közben esküre jelentkeztek is és minden jogukat minisztertanácsi határozat biztosította, — akik nem Kolozsváron születtek, de itt laknak.

Az első pillanatra képtelenségnek tetszett a rendeletnek ez a megkülönböztetése. Arra se gondolhattunk, hogy az „idegen“ szóval idegen, nem kolozsvári illetőségűt akar a rendelet jelölni, hiszen megkülönbözteti a „román“ nem- zetüeket, — már pedig az, hogy valaki milyen anyenyelvü, milyen nemzetiségű, még ha román is — közjogilag egyáltalán nem jelent „illetőséget“ is, melyet külön kel! községenkét megszerezni. Ezt a rendőrfőkapitánynak, ki preíekmely már — ha hivatalosan vissza nem is vonták ugyan. — de érvényben nincsen. Az idegenek ellenőrzése cimén még 1919. julius 26-iki kelettel az akkor Nagyszebenben székelő Consiliul Dirigent adott ki 8272. szám alatt és Maniu Gyula aláírásával egy rendeletet, melynek végrehajtására nyolc napot tűzött ki. Ez a rendelet a „Gazefta Oficiala“ ugyancsak fenti dálumu 44-ik számában jelent meg és az idegenek definícióját a következőkben adja :

a) mindazok, akik születés, vagy más törvényes kereteken belül 1914. évi augusztus előtt nem szerezték meg a fenti területre (a rendelet elején áll: a Consiliul Dirigent által kormányzott területre) az illetőséget;

b) a magyar államnak mindazon tisztviselői, akik .. . stb ... a Consiliul Dirigent által kormányzott területre nézve nem szerezték meg az illetőséget és a hüségeskü letételét a romén impérium átvételekor megtagadták.

/

Nem akartunk véleményt nyilvánítani ebben az ügyben, mielőtt magasabb hatóságok álláspontját meg nem ismertük. Sovrea miniszteri tanácsos, az erdélyi rendőrség igazgatója a következőket jelentette ki a rendeletre vonatkozólag: — Ha a rendelelet nem is vonták vissza, de természetes, hogy a békeszerződés ratifikálásával hatályét vesztette. Hogy ki idegen ál" lampoigár és ki nem, azt nem a rendőrkapitányok és prefektusok állapítják meg, de az állam közjoga, illetve a belügyminisztérium.

Ezek után az egész ügyhöz most már kevés hozzáiennivalónk van.

Tudjuk, hogy csupán egy ellenőrző összeírásról van szó, melynek következményei nincsenek.

De vissza kell utasítsunk minden ilyen törekvést, különösen pedig ha az hivatalos helyről történik, mely ilyen felfogással sorolja kategóriába azokat, kik az országnak teljesen egyenlő- jogú polgárai. És vissza kell utasítanunk azt is, hogy az immár esküre jelentkezel! tisztviselőket, kik hosszú hónapok óta éhesen, lerongyolódva várják, hogy a kormány tettre váltsa a minisztertanács határozott Ígéretét, ilyen szempontok által vezetett ellenőrzés alá vonják.

Popovici rendőrprefektus Kolozsvár főkapitánya kijelentetie munkatársunk előtt, hogy a nyilvántartásnak nincs politikai karaktere. Ezt azonban a legteljesebb jóhiszeműségünk mellett is kétségbe kell vonjuk az „idegenek“ fogalmának olyan meghamisított definíciója után, melyet éppen a prefektusi rendelet nyújt.

Reméljük különben, hogy az arra illetékes fórum megteszi a szükséges lépéseket, hogy az ellenőrzésnek ilyen helyi alkalmazású sérelmes formáját azonnal beszüntesse.

Végül pedig ha már az „idegenek“ ellenőrzéséről van szó, mi hivatkozunk a belügyminisztérium Í920 évi augusztus hó 23-án kelt 41.251 számú rendeletére, mely a következő három kategóriához tartozó „idegent“ küiömböztet meg s von ellenőrzés alá, megadván a jogot, hogy Románia területén tartózkodjanak:

1. Azok az idegen állampolgárok, akik itt születtek és éltek.

2. Azok az idegen alattvalók, akik a háború kitörése élőit öt évvel telepedlek le.

3. Azok az idegen alattvalók, kik az ellenséges megszállás alatt telepedtek le, itt megházasodtak és exisztencához jutottak.

Azokról az idegenekről van szó, akik Romániával hadiállapotban volt államoknak most