Keleti Ujság, 1921. február (4. évfolyam, 22-41. szám)

1921-02-24 / 41. szám

4. oldal Csütörtök, 1921. februárius 24, HÍREK OQQ — A szászok és a nemzetiségi államtitkár­ság. Nagyszebenből jelenük: A kisebbségi állam­titkárság kamarai vitájában egyetlen nemzetiségi képviselő vett rés^t, a szász Roth János Ottó dr. Beszédének bevezetésében kifogásolta, hogy a tervezetet meglepet ésszerűen ráncigálták elő. Ezért nem áll módjában alapos és kimerítő mó­don állást foglalni a javaslattal szemben. A ki­sebbségek védelme bel- és külpolitikai szempont­ból is olyan fontos, hogy az uj intézmény jog­körét és feladatait félreérthetetlenül körvonalozni kellett volna. Mindenesetre szükséges, hogy a le­hető leggyorsabban egységesen és rendszeresen szabályozzák a nemzeti kisebbségek kérdését. A mai állapotokat a legfőbb államérdek veszé­lyeztetése nélkül egy pillanatig sem lehet tovább fenntartani. A belügyminiszteri indokolás éppen nem gerjeszthet biza'mat az uj hivatal iránt, amelynek felállítását a kisebbségek megkérdezése nélkül határozta el a kormány. A magyar uralom idején — mondotta — már voltak szomorú ta­pasztalataink az ilyen hivatalokkal. Csak Je- sz^iszky politikájára akarok emlékeztetni Bánffy miniszterelnöksége alatt. Elismerem, hogy elmé­letileg nagyon hasznos lehet egy ilyen államtit­kárság, de könnyen megtörténhetik, hogy ránk, nemzeti kisebbségekre rendkívüli károkat jelent­het. Ezért a legnagyobb szkepszissel és fenntar­tással tekintjük a javaslatot. Mi azt kivágjuk, hogy a népkisebbségek közvetlenül vegyenek részt az állam vezetésében. Ha mégis elfogadja a többség a javaslatot, 'kívánja hogy az uj hiva­tal betöltőjét a gyulafehérvári határozatok szel­leme vezesse. — Roth beszédét a federáció élénk tetszéssel fogadta. (S. D. Tageblatt.) — Magyarország is részívesz a portorosei konrerencián. Budapestről táviratozzak: Az utód­államok portorosei konferenciáján Magyarország is résztvesz. Az erre vonatkozó meghívást a magyar kormány meg is kapta. — Folyik a bonbeváltás. A negyvenszáza­lékos bonok beváltása most már egész Erdélyben és Bánátban fo’yik. Kolozsváron már végeztek is az adóhivatal által kiállított bonok kifizetésé­vel és most már az Economul pénzintézet van soron. Pénteken és szombaton kerül a sor a Banca Agrara-ra, hétfőn és kedden a Banca Centrala, szerdán és csütörtökön pedig az Albina bonjait váltják be. Érdekes, hogy a kolozsvári bonok beváltásánál az előirányzott összegben tévedés történt. A beváltáshoz még szükséges hatvanmilliót utólagos közbenjárásra ma kapta meg a városi adóhivatal. Tosa László pénzügy- igazgató véleménye szerint a beváltás a vidéken 15 napig, Kolozsváron azonban legalább 30 napig tart. Intézkedés történt az igazolt tizezerkoronás bankjegyek beváltására nézve. Ezeket a bank­jegyeket is beváltják. A nem igazolt tizezerko- ronásokat a láncosok nagyban vásárolják, ter­mészetesen igen alacsony árakon. — Bulgária is belép az oroszellenes blokkba. Budapestről táviratozzék: Szófiai jelentés szerint Bulgária megígérte, hogy csapatokat küld a bol­sevisták ellen, ha Oroszország megtámadná Ro­mániát. Ez esetben Franciaország muníciót, fegy­vereket és tiszteket küld Bulgáriának. — Tizenötezer munkanélküli Nagyváradon. Nagyváradról jelentik: Egy öt tagból álló munkás­küldöttség felkereste Mosoiu tábornokot a nagy­váradi ‘ munkanélküliek ügyében. A küldöttség vezetője felhívta a tábornok figyelmét arra, hogy Nagyváradon ezidőszerint 15.000 munkanélküli van, akiknek számát most azzal is növelték, hogy a városi közmunkákat beszün ették. A nagy munkanélküliség miatt kétségbeejtő a helyzet és arra kérik a tábornokot, hogy a közmunkákat adassa ki újra, még pedig nem magánválla kö­zöknek, hanem vegve a város saját kezelésbe, mert így a kisebb költségek mellett jobban fizet­hetik a munkásságot. Mosoiu tábornok Ígéretet tett arra, hogy amennyiben a munkásság előter­jeszti a munkanélküliek számszerű kimutatását, úgy Bukarestben sürgősen intézkedni fog a nagy­váradi munkanélküliek ügyében. — Ausztria uzsorára szorul. A párisi gaz­dasági világkonferencia a nyomorba jutott Ausz­tria felsegiíéséről is beszélt s a 2800 millióra te­hető pillanatnyi szükség enyhítésére megszava­zott 200 millió frankot. Ausztria persze ezzel nem sokra mehet s igy további könyörületes- ségre kell hogy appelláljon. Minthogy azonban szánakozáskeltéssel már nem lehet pénzt ki­srófolni a világ pénzes-zsákjaitól, Ausztria most a végsőkre is elszánta magét. Mint budapesti táviratunk jelenti, Ausztria kellő külföldi kölcsön fedezetéül felajánlotta összes vasutait, erdőit és vizierőit. így talán csak menni fog, hogy komoly kisegítéshez jusson. — Plakótháboru az aradi Kossuth-szobor ellen. Aradi tudósítónk jelenti: Goldis László vezetése alatt az aradi románság már régen el­határozta, hogy Erdélynek a régi királysággal való egyesülése emlékére emlékműt létesít. Ez eddig természetes vqlna, de Ooldisék azonnal meg is toldották ezt a tervet és az emlékmű helyéül az aradi Kossuth-szobor mai talapzatát szánták, amely eltekintve, hogy a magyarságnak kedves, megbecsülésre mindenki részéről feltétlen számot tartó emléke, értékes műalkotás. A gyűjtés azonban az „Egyesülés emlékművére“ nem járt eredménnyel. Erre azután Gol- disék különös plakátharcot indítottak, mely­nek ugyláiszik nem is annyira a közönség lelke­sítése,, mint inkább az volt a célja, hogy a magyarságot provokálják. A feltűnő hangú plakáttal ugyanis az éj folyamán ieleragasztották a Kossuth-szobrot, tetőtől talpig, úgy, hogy K ossuth Lajos alakját valósággal plakátlepelbe burkolták. Természetesen — mint az ilyenkor szokás, — Anghel, aradi helyettes polgármester megbotránkozását fejezte ki a kegyeletsértés felett. Arra vonatkozólag azonban nem történt intézkedés, hogy a szoborról az Ízléstelen plakát­mezt el is távolítsák.- Forradalom a tengeriliszt miatt. Kassá­ról jelentik: Korompán munkászavargások voltak, mert tengerilisztet utaltak ki a munkásoknak. Podhaszadszki főmérnököt. Lukács főszolgabirót, akik csillapítani igyekeztek a munkásokat, meg­ölték. Két hivatalnok, három Csendőr súlyosan megsebesült. A csendőrök az összeütközéskor két munkást lelőttek, huszonhetet megsebesítettek, közöttük hetet súlyosan. Legjobb iró'nk tollából NOVELLÁK, VERSEK, TANULMÁNYOK és aktuális jegyzetek teszik a mu- j veit olvasó közönség számára néí- Mi-den tőzsdében de jobb kütözhetetícnné a „NAPiiELET -el. könyvkereskedésben kapható A február l.-i Szám a leg- Ára : 6 Lei. szebb irásolrhan bővelkedik JStofeTr Bftaafe — Kenyérkrizis Bukarestben. Hetek óta ínséges állapotok uralkodnak a fővárosban s nagy néprétegek nem tudnak kenyérhez és liszt­hez jutni. A közélelmezési hatóságok fejadagok, egységes lisztkeverések és lisztjegyek rendszeré­vel dolgoznak, de az igy szigorított elosztás sem tudott még lényeges javulást előidézni. Amint a Pamian-ügynökség jelenti, a kenyérkrizis még februárius 22-én is tart a fővárosban. — Tiszavidéki lutheránusok csatlakozása. Szatmárról jelenti tudósítónk: A tiszavidéki evan­gélikus egyházkerület alakuló közgyűlésén elha­tározták, hogy „Ötvárosi esperesség“ elnevezése alatt csatlakoznak az Erdély—bánáti egyház- kerülethez. Kikötötték azonban, hogy ragaszkod­nak az aradi revolució alapelvéhez, rnely szerint ez uj egyházkerület egyházjogilag ötödik kerülete Ie3z az egyházegyetemnek.-*• Hogyan határozta el Románia a hábo­rút ? Az „Adeverul“ egész terjedelmében közli az 1916 évi aug. 14-iki koronalanácsban lefolyt vitát, amelyen elhatározták a hadüzenetet. Áz értekezletet a király nyitotta meg és beszédében nemcsak a háborubaavatkozás melleit és a köz­ponti hatalmak ellen foglalt állást, hanem az egyesülést is hangoztatta. Külön felkérte Carp Pétert, hogy csatlakozzék a beavatkozáshoz. A vita folyamán a király kijelentette azt is. hogy ő és családja nem német, hanem romén dinasztia. Carp és Maiorescu a beavatkozás ellen foglaltak állást. Maiorescunak az iránt is aggályai voltak, hogy a magyarországi románság nem lesz haj­landó egyesülni, mivel az hűségesen kitart a Habsburgdinasziia mellett, ' zehnte arra kell in­kább törekedni, hogy a magyarországi tománság olyanfajta önállóságot kapjon, amilyen a cseheké. Maiorescu nézete szerint a romániai közvélemény sem egységes. Maiorescu álláspontját kiváliképen Bratianu akkori miniszterelnök támadta s hivat­kozott arra, hogy a Kárpátokon túllévő románok csatlakozása kétségtelen; e tekintetben teljesen megnyugtató adatai vannak, főkép Vajda levelei révén. Viszont Ferdinánd király kijelentette, hogy a magyarországi románság helyzete érdekében már mindent megróbált, egyebekközt személye­sen is; Vilmos császár is közbenjárt, de siker­telenül. Take Jonescu beismeri, hogy Vajda és több más erdélyi politikus 1911-ben azt ajánlot­ták, hogy a román egység érdekében Románia csatlakozzék a Habsburgokhoz; 1914-ben azon­ban a helyzet megváltozott és Vajda az egész komité hevében izente Take Jonescunak, hogyha Románia most elmulasztja a beavatkozást, a Kárpátok örökre elválasztják a románságot. Take Jonescu beszélt újból ég utolsónak; teljes hév­vel foglalt állást a beavatkozás mellett. Amit a legendás Vitéz Mihály — úgymond — Erdélybe való hősies bevonulásával megmutatott mér, az fog íörténni Ferdinánd királlyal is. „Isten nevé­ben előre !“ — ezekkel a szavakkal zárta be a koronaíanács ülését a király. — Az Erdélyi Képzőművészeti Tárlat meg­nyitása. Ma nyilt meg az Erdélyi Képzőművé­szeti Tárlat a nagyközönség számára is. A meg­nyitón már is megnyilatkozott a közönség nagy érdeklődése, mert többszázan nézték meg a ki­állítás értékes anyagát. Hivatalos részről Mihályi Tivadar dr. miniszter, az egységesilőbizotlség el­nöke, Tanasescu és Muntean Zacharies dr. ál­lamtitkárok, Methes prefektus, Utaiia subprefektus és Pop Julián dr. polgármester jelentek meg e megnyitón. — Közvetlen vonatok Csehszlovákia ét Erdély között. A román államnak a szomszéd­államokkal való személy- és teherforgalom meg­indítására vonatkozó tárgyalásokról több alkalom­mal beszámoltunk már. E tárgyalásaik nagyobb­részt előrehaladott stádiumban vannak, a cseh­szlovák állammal folytatott tárgyaláson már be­fejezést is nyertek. A csehszlovák—román tár­gyalások lefolyásáról és eredményéről alkalmunk volt a román állam részéről kiküldött vezérigaz­gatósági megbízottal beszélgetést folytatni, aki e következőket mondotta el munkatársunknak s Megteremtettük a közvetlen személyforgalmai Románia és Csehszlovákia között. E szerint a 127, 128 Nagyvárad—Bukarest között közlekedő személyvonat március elsejétől Királyházán ke­resztül Prágáig fog közlekedni. Máramarossziget és Csehszlovákián keresztül egy uj személyvonat- párt helyeztünk forgalomba. Ermihélyfalváró! Királyháza felé indul reggel 7'35-kor, Királyhá­zára érkezik 1'48-kor. délben. Tovább indul 2‘11-kcr s Máramarosszigeire érkezik este 7 óra­kor. Máramarosszigeiről visszafelé indul reggel 6'55 kor, Királyházára érkezik 11'18-kor, tovább indul 11'48-kor s Érmiháiyfalvára 4'48-kor érke­zik délután. E vonatpár a mai naptól kezdődő­iig már meg is kezdte közlekedését. Á Bécs— Budapest-Bukarest között közlekedő polgári gyors prágai csatlakozásának létrehozását is meg­beszéltük. Május elsejétől közvetlen gyorsvonat­járatot helyezünk forgalomba Tövis és Prága között, Kolozsváron, Szatmáron és Halmin át. Tárgyalásaink másrészt a határállomás megálla­pításai célozta. Tudvaievöieg Halmi, a mostani ha'árál lomás egyáltalán nem felelt meg a köve­telményeknek. Sokkal kisebb és teknikailag any- nyira kiépítetlen, hogy azt a hatalmas forgalmat, mely egy határállomáson lebonyolódik, nem birte volna el. Amellett épületei sem voltak, melyek­ben a határállomásokon szokásos vizsgálatokat és ellenőrzést megfelelő gyorsasággal lehetett volna elintézni. Épp ezért a határmegállapitó bizottságok javaslatéra tárgyalásokba bocsátkoztunk a cseh­szlovák megbízottakkal, hogy a kis Halmi helyett Királyháza legyen a román vasutak végső állo­mása és tárgyalásaink eredményre is vezettek. Így a most forgalomba helyezett személyvonatok határállomása a mai naptól kezdődőleg Király­háza. Csehszlovákia irányában © teherfor alom is meg fog javulni a napokban. Erre vonatkozó­lag még tárgyalásokat fogunk folytatni a cseh­szlovák megbízottakkal. — Mikor az asszony ideges. Besztercéről jelentik: Véres családi tragédia játszódott le teg­nap Besztercén. Egy Chiuzan János nevű hadnagy lelőtte fiát, azután önmagét is főbe lőtte. E bor­zalmas cselekedetének minden valószínűség sze­rint a feleségével folytatott állandó perpatvar az oka, melyek a különben îs exaltai tisztet majdnem beszáfnithatatlanná tették. A szerencsétlen apa és fiú temetése nagy katonai pompával ment végbe. — Rendőri hirek. Kohn Herman Maros- újvári kereskedő jelentést tett ma a rendőrségen, hogy ismeretlen tettesek Kolozsvár állomásán csomagjait ellopták. Kára meghaladja az ötezer lejt. — Herman Jakab Pacsirta-utcai lakostól egy kétezer lejt érő téli bundát lopott el isme­retlen tettes. — Szőcs Krisztina Rákóci-uíi lakos padlásán betörők jártak az éjjel. Kétezer lej értékű fehérneműjét vitték el. — Mik ós Árpád Szénatéri kereskedő feljelentést telt ismeretlen tettesek ellen, akik az éj folyamán feltörték la­kását és szekrényeit kifosztották. Kára megha­ladja az ötezr lejt. * Igazi mestermü ahogyan Czinknél Ruhái fes­tenek és tisztítanak. Kolozsvárt Dézsma-u. 5. Deák Fe- rencu. 7. Wesselényi-u. 25. * Az Európa-kávéházban minden szerdán, va­sárnap és ünnepnapokon d. u., továbbá kedden és szombaton este szimfonikus zenekar hangversenyez. ÍQ§ÍP^SZÓiitÓ Erdély legrégibb bor­sőr-, és azesznagy- kereskedé*e, likőr-, ,,, , , I j 1 . , ruşi és cognac gyárai erdélyi kereskedelmi rt Speci.ii8 urad ,lm) Cluj-Kolozsvár reidinínfra; fajborok, külön eges 3 $ (volt Ferenc J*zsel-ut) &&& mmok és likö ők I

Next

/
Thumbnails
Contents