Keleti Ujság, 1921. február (4. évfolyam, 22-41. szám)

1921-02-24 / 41. szám

SZÍNHÁZ és zene HETI MŰSOR: \ Csütörtök: Troubadour. (H. Fekete Aranka föllépésé­vel Előadás kezdetén a nézőtérre vezető ajtókat bezárják.) Péntek: Cseregyerekek. (Operette-ujdonság először.) Szombat d. u.: Cigány. (Hatodik ifjúsági előadás, rendkívül olcsó helyárakkal. Szentgyörgyi István föllépésével Előadó r'Pélfi Márton.) Szombat este : Cseregyerekek, (Másodszor.) Vasárnap d. u.: Hófehérke és a hét törpe. (Gyermek előadás, mérsékelt helyárakkal.) Vasárnap este: Cseregyerekek. (Operette-ujdonság 3-adszor.) • Hétfő: Cseregyerekek. (Operette-ujdonság, A edszer) * A mimikri. Tabéry Géza tragikomédiájá­nak a Mimikri nevet adta, azét az állatéi, amely környezetének változásai szerint tudja megvál­toztatni a saját testének szineit is. Az izgalmas tragikomédia főhőse egy szép asszony, aki ezt a tulajdonságát hallatlanul kifejlesztette önmagában s általa mindig felülmarad a harcban. Az igaz irodalmi értékeket csillogtató s rendkívül hatásos dráma bemutatójára a legnagyobb gonddal ké­szül a színház. * A színházi iroda közleményei. A legritkább szenzációk iráni tapasztalható olyan érdeklődés, amint most á „Cseregyerekek“ bemutatását megelőzi. A han­gulatos, szebbnél szebb ének- és téncszámokkal tarkí­tod uj opereite olyan sikert Ígér. mint az „Iglói diákok", mely már a hatvanadik előadását érte meg, vagy a „Túl a nagy krivánon“ mely 30 előadást ért meg. A színháznál általános a vélemény, hogy a „Cseregyere­kek“ Farkas Imrének a legsikerültebb operettje. Négy egymásutáni estére, azután a jövő hét szerdájára •ötödszörre van kitűzve a „Cseregyerekek“ — A „Ci- gánv" szombat délutáni ifjúsági előadásra a jelent­kező iskolák ifjúsága már az első napon elvitte a je­gyeket. Igen sok iskola, rendkívül sok tanuló szorult •gy ki az előadásról. Erre való tekintettel a színház­ban szombaton március 5-en délután 3 órakor meg­ismétlik az ifjúság számára a „Cigány“ előadását a szokásos rendkívül olcsó helyárak mellett. A szom­bati rendkívüli ifjúsági előadás jegyei a titkári hiva­talban hétfőn, 28-án átvehetők. * Filmszínházak hírei. A második rész a „Tíh- Minh"-ből vasárnapig megy az Egyetem-mozgóban. Hétfőn már a harmadik rész látható. Ez s az ezután következő többi részek csak 3—3 napig mennek. — „Vádat emelek“ reprize sorrakerül az Urániában. Az egyes részek'csak két napig fognak menni. — „Vi­pera“ címen a jövő héten az Uránia filmremeket fog játszani. — A majpmfilm szombat, vasárnap az Apol­lóban, vasárnap délelőtt az Egyetem-mozgó gyermek­előadásán látható. — „Az élet bábszínháza" az Urá­niában csütörtök, pénteken utoljára megy. — Az „Út­vesztő“ pénteken utoljára az Apollóban, szombat és vasárnap az Urániában látható. KÖZGAZDASÁG Japán üzen Erdélynek Külkereskedelmi kapcsolatot keres — Az eszperantó nyelv, mint a világgazdasági érintkezés eszköze (Kolozsvár, febr. 23. Saját tud.) Japán, a misztikus legszélsőbb kelet magas öntudatának a hordozója, a világ'^emelkedő, megtámaszkodó, rohamokra ruganyos sarkának is mutatkozik. Mindenesetre sok lendítő erő halmozódott fel a kelő nap országában, minek csak egyes egzoti­kumairól, meg esetleg háborús készülődéseiről szoktunk tudomásokat venni. Pedig az şzsiai forrongás gazdásági és politikai kialakulásainak, 3 uj ^megállapodásokra való lehiggadásainak a majdani rendszerezője ott keresendő Japánban. Ott az európai műveltség és áttekintés az ázsiai ős-szellem hűségeivel párosulva, uj emberiségi erővé és- alkolóvá sűrűsödik. Ott a hűbéres úri, rend rétege a néplömegek és alsóbb rétegek vi­lágjáró uralomvágyával szintén küzködésbe ke­rült, a régi rend és a szociális forrongás uj ren­dért való éhségé szintén bírókra kelt egymással, de egymást nem fogja letörni. Mert ott a régi rénd is dolgozik, épít, fejleszt, sőt rohanva fej­leszt. Ha tehái forradalmi akarásokkal birkózásra kényszerül, ez a birkózás a dzsiku-dzsiku csönd­jével megy végbe és az egymás ellen küzdő izmok egymásba mélyülésével és egymásba fo- nódásáva! fog végződni. Japán multérzéseihez képest nagyobb dolog volt ott az európai művelődésnek és minden „európai fejlődésnek az ottani néptársadalomba való beolvasztása. De a beolvasztás megtörtént, 3zinte hangtalanul, olyan hangtalanul, amilyen Japánban minden sokadalom, minden mozgalom ss minden élénkség. Úgy át fog hasonulni ott a szocializmus minden viharverő ereje és alaku­Csütörtök, 1921 febmárius 24. lása is a japán nép szervezeti erejévé. Ott a nemzetköziségek mind csak újabb megerősitői és megsokasitói az ősi faji szellemnek. Ott például a világnyelvet is beiktatták a íajközi gazdasági áramlások hathatós tényezői közé s ezen a nyel­ven Japán már mindenfelé üzen, hogy a maga szigelsévjához, vonzza a világ minden táját. Üzent ide Erdélybe is az eszperantó nyelv­szövetség itteni egyik exponensének, Amon Ottó újságírónak, „Japana Esperanta Komerca Kor­poráció“ (Japán Eszperantó Kereskedelmi Testü­let) a címe annak a gazdasági alakulatnak, mely igy Erdélyen keresztül eszperantó nyelven Romá­niában elhelyezkedéseket keres. Az üzenethozó levél európai értelemben modern és Ízléses kül­sejű, finom hártyapapiron választékos, habár egy­szerű fejléccel ellátva, melynek egyetlen dísze a cég cime fölé piros alap köré nyomtatott zöld eszperantó csillag, a közepén egy fehér „J“ betűvel. • A cégnek a cimirás szerint Tokióban és Ja­pán más nagyobb városaiban is vannak fiókjai. A levél különben 1920 dec. hó 14-én Jokohama- ban kelt s bevezetésül Ámon odaérkezett levele­zőlapjára hivatkozik, aztán mindjárt jelzi, hogy a cég mindennemű japán terméket és gyártmányt, u. m. nyers selymet, selyemszövetféléket, kötött árukat, porcellánt, celluloidféiéket, kenderfonásu dolgokat stb. exportál. Kéri is, hogy itteni ma­gyar lapban közöljék a következő kommünikét: „A Japán Eszperantó Kereskedelmi Társa­ság Jokahamában összeköttetéseket keres ro­mániai export és import cégekkel. A társaság mindennemű japán kereskedelmi cikket szállít előnyös bizományi feltételek mellett és a leve­lezésben az eszperantó nemzetközi nyelvet előnyben részesíti. Ez a társaság tulajdonképen eszperantó vállalkozás; komoly és előkelő ja­pán kereskedőkből alakult, akiknek az a meg­győződésük, )iogy nemzetközi kereskedelmi nyelvvé az eszperantónak kell válnia, amely nyelvnek gyakorlati értelemben van meg a (gyakorlati jelentősége. A társaságnak szép hi­vatalos helyiségei vannak Jokahama kereske­delmi utcájában és már tetszetős külsejével is magára vonja a japán kereskedők figyelmét, akik mind nagyobb és nagyobb számmal sze­reznek meggyőződést a nemzetközi nyelv szük­ségességéről. A társaság pusztán az eszperantó nyelv segítségével már több mint tiz országban szerzett uj összeköttetéseket.“ Eddig a kommüniké, nehány szives szó az eszmetárshoz az itteni összeköttetésben való segítségért, aztán aláírva a társulat „Sidajani“ p. p. »cégjegyzésével. Az egész egy üzleti levél 'és egy világnyelv propagálása, s egy egész világ gazdasági összefüggése fölépítésének az előre­vetett sugárkévéje. Mikor öreg Európában nyel­vek és fajok keserűen vívódnak és beteggé rág­ták magukat, szétzilálták a piacukat, összehaso­gatták egymás eseményeinek a lobogóit, akkor igy üzen Japán egy pár keresetlen szóval s eb­ben a tohubohuban eirendezkedően helyet keres magának. Az eszperantó még itt nálunk aféle ábrándos ideálizmus, Ázsia vezető népe pedig megkapta már benne a maga gazdasági terjesz­kedésének praktikus eszközét. A világnyelv mint gazdasági tényező. Erről a témáról japán irt Á legkifejezőbb tanulmányt ebben a párszavas Íz­leli levélben. Kereskedelmi összeköttetés Románia és Németország között. Hetekkel ezelőtt Románia kereskedelmi államíikára, Deleanu Bécsben az osztrák-román kereskedelmi egyezmény ügyében folytatott tárgyalásokat s ugyanakkor Németor­szág kormányköreivel is hasonló célú tárgyalá­sokra készült. A „Keleti Újság“ bécsi tudósitója előtt akkoriban Deleanu részletesebb felvilágosí­tást adott a román és »émet gazdasági közele­dés előkészületeiről. Jelezte, hogy Romániának elsősorban való érdeke a Németországgal volt régi kapcsolat felvétele. Evégett meg is tette az előkészületeket s több előzetes tárgyalás is folyt a kérdés körül. Már meg is állapodtak mult év augusztus végére tett időpontban, mikor egy né­met bizottság jött volna Bukarestbe. Azonban a német bizottság bizonyos személyi okok miatt elmaradt. Közben pedig folyt Svájcon keresztül félhivatalos jellegű tárgyalás is, mely az egyez- ményi alapok kontúrjait némileg ki is alakította. Eszerint Németország késznek nyilatkozott, hogy a Banca Generala által-kibocsátott német ere­detű lejbankjegyek fedezetére megfelelő tőkét ad Románia rendelkezésére. Románia kormánya viszont késznek nyilatkozott, hogy a Romániabeli német vagyonok kisajátításától eltekint, illetve a már kisajátított német vagyonokat visszaadja. (A földgázmezőkön is tudvalévőén nagy a né­met érdekeltség.) Azonfelül román részről nemcsak a Banca Gerierala-féie baakjegyadósság terje­delméig, hanem a Romániában levő eavéb n«­___________________5. oldat. >SBKXsxacmm!XHmEmmeasammmamimataasEaaiiaimsa met adósságokra vonatkozóan is megvolt az a készség, hogy ezek kölcsönös beszámítások alá kerüljenek a Romániát terhelő német követelé­sekkel s az ebből támadó különbözet az illető fél javára csak feliródjék, mint árurendelések kiegyenlítésére szolgáló tőke. Minden romániai párt egyetértett az ebben való készség tekinteté­ben, még a szocialisták is hajlandóknak nyilat­koztak, hogy ezt a kiegyenlítést pártolják. Miveí azonban Németország a maga bizottságának az elküldésével késett, azért Romániában is az a nézet kezdett előtérbe jutni, hogy a németek tárgyaló készségét nem lehet komolyan venni. Ebben a helyzetben látta annak idején Deleanu az állapotokat s erről a holt pontról való ki- mozditás érdekében kivént hatni. Megjelölte, hogy Románia elsősorban lokomotivokaí, gépe­ket, hídszerkezeteket, petróleumvezetékeket, vil­lamos gépeket szeretne Németországtól, viszorfit kész Németország részére élelmiszereket, gabo­nát és olajárukat szállítani. Az összeköttetés fel­vételének az elmaradását különben az államtit­kár csak ama bizonyos német delegáció kése­delmére vezette vissza. Könnyű átlátni azonban azt is, hogy a német külkereskedelemnek Romá­niába való irányozódását az antaital való na­gyobb vonatkozások is lényegesen befolyásolták. Most vesszük különben a Damian-ügynökség bukaresti, febr. 22-iki tudósitását, mely szerirS Freyiag német követ Take Jonescunál látogatást tett és hosszabb tárgyalást folytatott. A tárgyalá­sok folyamán szó volt aktuális politikai problé­mákról is, de légióként a német-román kereske­delmi összeköttetés szerepelt megbeszélési anyag­ként. Tudósításunk szerint a német követ kon­krét javaslatokat tett az összeköttetés felvétele ügyében. így a régóta feszültségben álló kérdés közeledik ugyíátszik a megoldás felé. A termelő és a spekulációs tőke. A mos­tani itélet-idők a tőke különböző szerepeit magán a íőkeérdekeltségen belül is élesen szembeállít­ják egymással. Az erdélyi és bánáti munkaadó­szövetségek e hó 25-én — mint már jelentettük is — ismét kongresszusra gyűlnek össze Kolozs­váron. Ennek a gyűlésnek is főtárgya lesz, hogy a tőke spekulációs tuitengése ellen a küzdelem módjait kijelölje és az ilyen munkanélküli tőLs ellen a munka tőkéjét, a termelés íőke-érdekerl sikerhez juttassa. A kiegyenlítéseket kereső tár­sadalom bizonyos jó várakozást érezhet, mikor igy a tőkének a tőkével szemben való lelkiisme­reti megébredését és megkülönböződését észlel­heti. Értesülésünk szerint különben a munkál­tatók kongresszusa a munkásérdekek mély és őszinte felkarolásával is operálni kíván. A mun­kásrészesedések és a kollektiv szerződések idő­szerű problémáit is a másik fél megegyezéseinek teljes megnyerésével akarja megoldani. EvégeH egy teljes szociálpolitikai programm kidolgozása is tárgya lesz a kongresszusnak. Pénzügyi javaslatok versenye. Titulescu pénzügyminiszter tudvalévőén huzamosabb párisi időzéssel az ottani nagytőke és a világ egyéb pénzviszonyai irányában tájékozódott s ez ala­pon a romén pénzügyek helyreállításáról egész rendszert dolgozott ki. Némely hir sz^int e ki­dolgozott rendszer elfogadásához állásai is köti, más hir szerint ezt a dolgozatot csak megbeszé- lési anyagként összegezte s a kormány döntését fogja majd alkalmazni. Titulescu pénzügyminisz­terre! szemben Anghelescu képviselő is készíteti pénzügyi javaslatokat, amikről az újságírók előtt akként nyilatkozott, hogy ezek is a kormány e!őM tárgyalási anyagul fognak szolgálni. A kormány. ezeket a javaslatokat a pénzügyminiszter javas­lataival össze fogja hasonlítani s ilyen előzmé­nyek alapján dönt a pénzügyi politika irányai és részletei felől. Tőzsdei tudósítások. (A Damian-ügynökség febr. hó 22-iki jelentése nyomán.) Prágai tőzsde. Márka T30. Lei 107. Svájci frank 13'28. Francia frank 579. Font sterling 316. Dollár 78. Olasz lira 2‘89. Leva 0.91. Dinár 2.02. Oszirák ko­rona 010. Zürichi tőzsde. Berlin 1005. Newyork 604. London 2347.' Páris 4390. Milánó 2212. Prága 765. Budapest'117. Zágráb 425. Bukarest 8Î5. Varsó 75. Wien 130. Bécsi tőzsde. Márka 1F69. Lei 9'37. Svájci frank 11775. Francia frank 5U50. Font sterling 2760. Dollár 708. Olasz lira 25)65. Sokol 8'8o. Magyar korona 1 '36. Lengyel márka 0’81. Budapesti tőzsde. Márka 8‘50. Lei 6 70. 5v. frank 84‘50. Francia frank 38. Font sterling 2040. Dollár 506. Olasz lire 1870. Dinár 13‘40. Sokol 6'45. Osztrák korona 0 75. Lengyel márka 0‘61. Leva 6. Bukaresti tőzsde. Márka F23. Svájcifrank 12. Francia frank 5'25. Font sterling 277. Dollár 73'5D. Olasz lira 270. Dinár 2'05. Drachma 4’90. Ma­gyar korona 014. Arany 232. Bztist 3'24.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents