Keleti Ujság, 1921. január (4. évfolyam, 1-14. szám)
1921-01-12 / 7. szám
Szerda, 1921. januáríus 12. Kto£rrnm& 3. oldal. Ma indul a pesti gyors Közvetlen vonatok Arad—Tövisen át Bukarestből Budapest—Bécsbe és vissza — Csatlakozás a párisi és osztendei expresszit — A vonatjáratok pontos menetrendje (Kolozsvár, ián. 11. Saját tud.) Több Ízben jelentettük mér, hogy Románia, Ausztria és Magyar- ország hosszabb időn át tanácskozásokat folytattak az államközi vasúti forgalom felvétele tárgyában. Ezek a tanácskozások nagyjában már befejezést is nyertek, sőt számos részletkérdésben is sikerült a három állam szakembereinek megállapodásra jutni. A tárgyalások rendén a tervbe vett csatlakozó és átmenő vonatok menetrendjét, díjszabását, mozdony és kocsiszükségletét, az útlevél- és számvizsgálat helyeinek és módozatainak, továbbá a levél- rs részben postaszállitásnak a feltételeit állapították meg. A letárgyalt vasúti összeköttetések a következők fennének: 1. Budapestről Nagyváradon és Kolozsváron át egy közvetlen háló-, egy- és másodosztályú kocsi járatása Bukarestig és fordított irányban mindennap. A vonat indulna Budapestről este 8 órakor, Nagyváradra érkeznék délben 12 órakor és Bukarestbe másnap reggel fél 9 órakor. Fordított irányban Bukarestből indulna délután 5 órakor. Nagyváradra érkezne másnap délután fél 3 órakor és Budapestre érkezne reggel 8 óra 35 perckor. 2. Budapest—Szeged—Temesvár—Orsóvá—Bukarest közt és vissza naponta két I, és II. osztályú személykocsi közlekedne, mégpedig a következő menetrenddel: Budapestről indulás reggel 8‘30 órakor, Szegedre érkezés délután 3.45 órakor, Orsovára reggel 10.30 órakor, Bukarestbe este 8.10 órakor. Ellenkező irányban Bukarestből indul reggel 8 órakor, Szegedre érkezik érkezik másnap délután 2.25 órakor és Budapestre este 9.30 órakor. 3. Budapest—Arad—Brassón át két I. és II. osztályú személykocsi, amelynek menetrendje a következő : Indulás Budapestről reggel 7 órakor, érkezés Aradra este 6.30 órakor, Budapestre másnap este 11.25 órakor. Az ellenkező irányba indulás Bukarestből reggel 6.30 órakor, érkezés Aradra másnap reggel 9 órakor, Budapestre este 8.15 órakor. 4. A párisi, illetve osztendei expressz és luxusvonatok csak Bécsig közlekedvén, azok folytatására egy közvetlen, úgynevezett nemzetközi polgári gyors vonat beállítását határozták el, mely Budapest— Arad— Brassón át Bukarestbe és fordított irányban közlekednék. E vonat a mai naptól kezdődőleg — mivel a párisi, illetve az osztendei luxusvonaíok uj menetrendjét a napokban Budapest, Lökösháza, Arad, Tövis, Brassó, Predeálon át már életbe léptették, — meg is kezdi közlekedését. A nemzetközi polgári gyorsvonatok hetenként háromszor közlekednek és pedig: Bukarestből indul kedden, csütörtökön és vasárnap, Lökösházára érkezik szerdán, pénteken és hétfőn ; Budapestről tovább indul Bécs felé kedden, csütörtökön és szombaton. Becsből az ellenvonat indul vasárnap, kedden és csütörtökön; Budapesten van hétfőn, szerdán és pénteken; Lökösházára érkezik hétfőn, csütörtökön és szombaton; Bukarestbe érkezik kedden, pénteken és vasárnap. Az expressvonatok menetrendje, melyekhez aztán a polgári gyorsvonat csatlakozása van, a következő: Indulás Párisból, illetve Osztendéből este 6 órakor, érkezés Bécsbe másnap este 10 óra 35 p-kor, indulás Bécsből 11 óra 20 perckor, érkezés Budapestre reggel 6 óra 7 perckor, indulás Budapestről reggel 8—9 óra között, érkezés Lökösházára 2 óra 45 perckor és indul 3 óra 55 perckor, Aradra érkezik reggel 5 óra 2 perckor, Brassóba érkezik este 6 óra 28 perckor, tovább indul 6 óra 48 perc- or, Bukarestbe érkezik másnap délelőtt 11 óra J perckor. Bukarestből Bécs felé indul este 6 óra 25 perckor, Brassóba érkezik éjfélkor, tovább indul 1 óra 7 perckor, Tövisre érkezik 7 óra 36 perckor, tovább indul 7 óra 50 perckor, Aradra érkezik délután 1 óra 28 perckor, Lökösházára 3 óra 25 perckor, Budapestre érkezik este 7 óra 20 perckor, indulás Budapestről 8 óra 24 perckor, érkezés Bécsbe reggel 6 óra 30 pe.ckor, indulás Bécsből Paris, illetve Osztende felé 7 óra 40 perckor. A vonatokkal három háló, három I. és II. oszt. szalonkocsi, két podgyászkocsi, Budapest és Bukarest között két háló-, egy étkezőkocsi, há om I. ü3 II. oszt. személykocsi, továbbá egy podgyászkocsi közlekedik. Az útlevél- és határvizsgálat a Bécs—Budapest —Bukarest között közlekedő közvetlen különleges gyorsvonatnál magán a vonaton fog eszközöltetni a másik három vonalon magyar és román részről a magyar, illetve román határállomásokon, nevezetesen Biharkeresztesen, Kétegyházán és Szegeden. Menetjegyek e vonatra Bukarest, Ploieşti, Brassó, Arad, Budapest és Bécs állomásán kaphatók csak és huszonnégy órával az indulás előtt megválthatok, A jegyek számozottak és meghatározott üíő helyre szólnak. Ezek a jegyek csak ezen a vonaton érvényesek. Érdekelni fogja még az utazó közönséget a kötött megállapodás ama rendelkezése, mely szerint az Osztende és Páris felől jövő expresst csatlakozás céljából minden esetben be kell várni, a „nemzetközi polgári “ gyorsnak. Menet azonban az express nem vár a csatlakozásra. Ha a nemzetközi polgári gyors késni találna, utasai az expressről feltétlenül lemaradnak. A CFR. igazgatóságánál arról értesítenek, hogy a szükséges mozdonyok és kezelő személyzet készenlétben tartására a határállomások minden szükséges intézkedést megkaptak. A magyar szövetség ellen A „Patria“ alaptalan vádjai — Demokrácia és szociális haladás (Kolozsvár, jan. 11. Saját tud) A „Patria“ hosszú cikkben foglalkozik a magyar szervezkedéssel. Mindenekelőtt pártpolitikailag igyekszik azt kihasználni, amikor a gyűlés engedélyezése miatt Mihályi Tivadart „jámborsággal és gyengédséggel“ vádolja. (Általában a „Patria“ sohasem, még egyetemes érdekű dolgokban sem tudja visszatartani magát attól, hogy a nacionálista párt érdekében propagandát űzzön. Ezzel természetesen komolytalanná teszi egész álláspontját.) Ezután újólag azt hangoztatja, hogy a magyar szövetség közjogi abszurdum. Tessék előbb pártot szervezni, egyet vagy többet (ugyebár — lehetőleg többet?!) és azok küzdjenek a magyar kisebbség jogaiért. Azt állítja, hogy a magyar szövetség közjogi szerv akar lenni a békeíeitételek teljesítésének ellenőrzésére. Pedig erről szó sem volt sehol, a szövetség programmja még el sem készült, a szervezet meg sem alakult s máris olyan célokat importál neki a „Patria“, amelyeknek ürügyén meg akarja fojtani. A katonai hatóságokat hívja fel arra, hogy „ne tűrjék ezt az állam érdekeire káros szervezetet.“ Bezzeg a szász, vagy a dédelgetett cionista nemzeti szövetséget nem kifogásolta a nacionálista pártlap. Sőt ellenkezőleg. Nyilvánvaló, hogy ezek után nem vehetők őszintének azok a kitételei sem, amelyek a kisebbségek iránt való rokonérzéséről szólnak. Bevezetése után igy folytatja a „Patria“: „A kolozsvári magyarod vasárnap megtartott gyűlésén nem választás utján delegált, hanem egyénenként meghívott egyének voltak jelen. Grand- pierre Emil, aki a Magyar Nemzeti Tanácsban Apáthy helyettese volt és e minőségében még a magyarok rokonszenvét is eljátszotta kétszínű magatartásával, eredetileg francia származású, azonban teljesen el van magyarosodva. Azok egyike gyanánt ismeretes, "aki* Horihyval cimborái és ő vállalkozott arra, hogy a gyűlést megnyissa. Egyidejűleg megállapította, hogy a magyar munkások nem lépnek akciójával szolidaritásba s azért megtagadták delegátusaik elküldését a gyűlésre. A kolozsvári szocialisták szerve, — irja a „Patria“ — a „Küzdelem“ vezető cikkben sorolja fel azokat az okokat, amelyek miatt a magyar munkásság nem vehet részt a magyar grófok és zsentri mozgalmában. Az akció élén álló magyarok, akik a becsületesség és a demokrácia nevében nyilatkoznak, valamennyien a múltban kompromittált politikusok, akik egyedüli okai Magyar- ország összeomlásának. Javíthatatlan reakciósok és soviniszták és most a demokrácia és szabadság apostolai gyanánt nyomulnak előtérbe. Grandpierre Emil üdvözölte a zsidó testvéreket is, „akik jelen voltak“ jóllehet csak hárman voltak jelen; a nagy többségük nem érdeklődött ez iránt a szervezkedés iránt. A jelen volt három zsidó közül egyik, Gombos Benő, életre-halálra szóló testvériséget jelentett be a magyarokkal, azonban a kolozsvári Renner-bőrgyár tulajdonosa, Farkas Mózes később megállapítandó feltételek mellett csatlakozott.“ Végül újra azokhoz fordul a „Patria“, akiknek kezébe az ország jövője van letéve, hogy tegyenek meg a szervezkedés következtében minden intézkedést. Nyilvánvaló, hogy a Grandpierre ellen emelt vádja is alaptalan a „Patria“-nak. A Károlyi-kormány által kinevezett kormánybiztos, aki a bírák közül elsőnek lépett a forradalmi cselekvés terére, bizonyára nem a reakció embere. Sőt jóhiszeműen csak azt lehet feltételezni, hogy ő éppen az októberi forradalom alapján áll s hadat üzen azoknak a tendenciáknak, amelyek javára a feudális és klerikális csoportok akarhatnák kihasználni a magyarság akcióját. De különben sem lehet a magyar szervezkedést néhány ember személyével azonosítani. Aki antidemokratikus irányban akarná vinni, azt úgyis háttérbe fogja szorítani a magyar nép akarata, amely csak szociális tartalommal mélyen telitett szervezkedést tud elképzelni. És éppen azért nem fog sikerülni az sem, hog> a munkásságot és a zsidóságot elriasszák a magyai szövetségtől. Éppen annak demokratikus irénva iesr garancia e csoportok számára is, hogy csatlakozzanak hozzá. S a románság valóban haladó elemei is meg fognak győződni arról, hogy népüknek javéra szolgál a magyarság haladó irányú megszervezése. Konferencia Németország lefegyverzéséről Olaszország pacifista irányzatot fog képviselni a párisi konferencián — Újból kezdődik a brüsszeli konferencia — Szilézia kérdése és a lefegyverzés (Kolozsvár, jan. 11. Saját tud.) Németország végrehajtotta a hadsereg létszámának leszállítását, de ellenszegült annak, hogy a polgárőrséget (Einwohnerwehr) és a Sicherheits polizeit feloszlassa Ez az a kérdés, amelyben miniszterelnökök fognál* konferenciázni és amelyért a vérmesebb imperiális- ták már a Ruhr-vidék megszállását követelték. Az ügy megint csak a legyőzött ellenség fölötti tóm- bolés, mert hiszen sem a polgárőrségek, sem s Sicherheits-polizei, amelyeknek nehezebb harci eszközeik, ágyúik, gépfegyvereik stb. nem is voltak nem jelenthettek veszélyt a milliós hadsereggel rendelkező Franciaország száméra. Hogy mégis ilyen kérdésben összeül a főtanács, mutatja, hogy menynyire él és mennyire egyedül él a háborús szellem a nyugati hatalmak vezetőiben. Mit enyhít az, hogy Olaszország mérsékelt álláspontot fog képviselni, mikor a konferenciázás maga a legtágabb értelemben vett pacifizmus legelemibb követelményeivel is ellenkezik ? Nyugaton a nagy háború után két évvel is háborús politikát folytatnak s nem lesz csoda, ha az általuk elvetett gyűlölet meg is termi véres gyümölcseit. Ennek a politikának a láncszeme a duma összeülése is. Németország bekerítése nem teljes addig, mig Lengyelországot keletről is ellenséges hatalom fenyegeti. A szövetségesek ezért mindenáron támogatják az orosz ellenforradalmat, amelyben, uralomra juttatása esetén, engedelmes eszközre számítanak. Az a tény pedig, hogy a régi véres kezű orosz reakció napjaiból ismert alakok, Wran- gel és összes más vezéreik veresége dacára se vesztették el reménykedésüket, beszédes jellemzője a nyugati államok politikájának. Jelentéseink a konferenciákról a következők Lloyd George utazása (Lyon, jan. 11.) Lloyd George az angliai zavaros állapotok miatt csak rövid időt akar Párisban tölteni. Londonból való elutazásának napja 18-ika. A miniszterelnökök konferenciája előreláthatólag négy napig fog tartani. (Radio.) (Berlin, jan. 11. M. T. 1.) A párisi tanácskozások tartamára Nollet francia tábornok is Németországból Párisba utazik, hogy személyesen fejtse ki véleményét Németország lefegyverzése kérdésében. A tábornok a Németországban működő és ellenőrzést teljesítő antantmissziók parancsnoka, mely missziók már nem egyszer léptek fel Németország könyörtelen lefegyverzése érdekében. A brüsszeli konferencia uj ülésszaka (Nauen, jan. 11.) Berlinben olyan hírek vannak a politikai körökben elterjedve, hogy a brüsszeli konferencia január 15-ikén kezdi meg újból tárgyalásait. A Reuter-ügynökség egy jelentése arra mutat rá, hogy az angol közvéleményben az a felfogás alakult ki, hogy a felsősziléziai népszavazás kérdését a kártalanítás kérdésével kapcsolatban kell tárgyalni. Brüsszelből jelentik, hogy az „Indépendance Beige“ szerkesztője és a helyreállítási bizottság egyik tagja megbízást kaptak, hogy jelentést készítsenek a Felsőszilézia és Németország, valamint Felsőszilézia és Lengyelország közt fennálló viszonylatokra vonatkozólag. Kifejtve azt a tényt is, hogy Sziléziának Németországhoz való csatolása lehetetlen lenne addig, amig Németország a kívánt kártalanításnak elegei nem tesz. (Radio.) Olaszország álláspontja (Lyon, jan. 11.) Az olasz sajtó a közeledő párisi nemzetközi konferenciáról Írva, arra utal, hogy Olaszország Németország jelenlegi álláspontja kérdésében Franciaország és Anglia között a békés irány érdekében fog közreműködni. Úgy mondják, hogy Giolitti nem fog a tanácskozáson résztvenni. Olaszországot Sforza gróf fogja képviselni. Csak egy ut vezet a páratlan h&tásu HIGIEA SÖSBORSZESZ Kapható mindenütt ! Gyártja: „H1GIEA“ Kozmetikai és íVegyészeti Gyár Cluj (Kolozsvár) ’semege és fűszeráruk legolcsóbban * PÁLMAI és FORlS-cégnél kaphatók.
