Keleti Ujság, 1921. január (4. évfolyam, 1-14. szám)
1921-01-12 / 7. szám
4. oldal. wmmmmmmmmmmmmmmmmmmrnmmHmammmeaam—a A horvát képviselők megtagadták a hüségesküt (Becs, jan. 11.) Zágrábi jelentések szerint a Radfcs- és Korosec-párt és a bunyevécok megtagadták a hüségesküt a Karagyorgyevics-dinasz- liától. A szociálista párt elhatározta, hogy ellenzékbe megy át. A kormány helyzete súlyos. (Dtü.) * * Változások az angol kormányban (London, jan. 11.) Lord Millner lemondása bizonyos. Helyét Amery ezredes, gyarmatügyi államtitkár foglalja el, akinek utódja Chamberlain lesz, Montagu pedig Egyiptom kormányzói székét kapja. Valószínűleg lord Vaite, az admiralitás első lordja is lemond. (Dtü.) Szélhámos járásorvos Eltűnt, mert a diplomát nem tudta felmutatni (Arad, január 11. Saját tud.) Bemard Shaw, a kiváló angol szatirikus, aki nem egyszer vette éles toliéra az orvosokat és tudományukat, bizonyára hálás anyagot találna az alábbi történetben, amely mulatságos jóizüségével is jellemzően tükrözi a szomorú erdélyi közegészségügyi állapotokat. Egy nagystílű szélhámos orvosi képesítés nélkül, a hatóságok félrevezetésével Aradmegyében körorvosnak csapott fel és a megye legnagyobb és legnépesebb járási székhelyén, Nagyhalmágyon egy évig praxist folytatott, kezelte a betegeket, akikre — és itt volna szükség Bemard Shaw szatirikus tollára — kitűnő hatással volt gyógyítási módszere. Kisebb operációkat is végzett jó eredménnyel, ojíásokaí előszeretettel alkalmazott, mert azokért többet számíthatott fel a pénzes falusi parasztoknak. Egy év alatt tekintélyes vagyont gyűjtött a köpenicki csodadoktor, aki végül mégis csak rajtavesztett szélhámosságán, de mielőtt letartóztatták volna, nyomtalanul eltűnt. Kobliszeg Emil — igy hívják a köpenicki doktort — egy évvel ezelőtt megjelent az aradmegyei tiszti főorvosi hivatalban, előadta, hogy magyarországi menekült orvos, aki álláshoz szeretne jutni. Kapva kaptak az ajánlatán, mert Aradmegyében állandóan nagy orvoshiánnyal küzdenek. A nagy- halmágyi járást bízták reá, noha orvosi diplomát nem tudott felmutatni, de elfogadták mentségül azt a kifogását, hogy okmányait Magyarországon hagyta s igy csak utólag lesz módjában igazolni orvosi képesítését. Az elegáns, rokonszenves külsejű férfi egy csapásra meghódította a reá bízott megyei járás népét. Rendelője állandóan tele volt betegekkel, akik elragadtatással beszéltek a kitűnő doktorról. Sikerei növelték vakmerőségét s ez okozta vesztét. Néhány hét előtt vérhasjárványt fedezett fel a faluban, bizonyára azért, hogy megijessze az embereket és szaporítsa pacienseinek számát. Arra nem számított, hogy hozzáértő emberek fognak kiszállni a hely színére a járvány ellenőrzése végett, akik megállapították, hogy Kobliszeg doktor ur tévedett: a „vérhasban“ szenvedő betegeknek egy kis gyomorrontásnál egyéb bajuk nincs. E súlyos tévedés arra indította a nagyhalmágyi doktor felettes hatóságait, hogy érdeklődjenek a diplomabemutatás késedelmének okai iránt. Talán ebből a kellemetlen helyzetből még kivágta volna magát a zseniális szélhámos, de pechére magyar- országi ismerősei is felhívták régebbi viselt dolgaira az illetékes körök figyelmét. A nagyhalmágyi áldoktor kifinomult szimatjával megérezte, hogy itt mér befellegzett neki, szépen indult orvosi karrierje derékon törött: angolosan tovább állott. Tudósítónk kint járt Nagyhalmágyon, a köpenicki doktor betegei között, akik még ma is kétségbe vonják, hogy Kobliszeg nem volt orvos. —- Semmi panaszunk nem lehet a doktor urra — mondják a betegek — ha nem jól éreztük magunkat, alaposan megvizsgált bennünket és az orvosságai használtak. Nem is tudjuk megérteni, hogy nem ért a mesterségéhez. — Kobliszeg egy világfi műveltségével rendelkezett, aki nem is volt a mi kis sárfészkünkbe való, — mondott az álorvosról véleményt a nagyhalmágyi intelligencia egyik tagja. Hanseros Imre nagyhalmágyi gyógyszerész szintén csak jót tud mondani az áldoktor „orvosi működéséről“. — Meggyőződésem, hogy Kobliszeg, ha nem is végzett orvos, de rendelkezik némi orvosi gyakorlattal. A receptjei szabályszerűek voltak, melyeken nem látszott, hogy laikus irta. Valószínűnek tartom, hogy Kobliszeg a háború alatt mint ápoló szerezte orvosi prakszisát, amelyet most kamatoztatni próbál. Sokat mesélt nekem arról, hogy a háború kitörése Angliában érte, ahol előbb internálták, aztán annak ellenére, hogy „orvos“ volt a Suez-csatornán cirkáló hadihajók egyikére osztották be betegápolónak. Alighanem innen ered orvosi tudománya. A gyógyszerész még elmondotta, hogy az áldoktor társaságáért valósággal versengés folyt a nagyhalmágyi intelligencia közt, mert mindenkinek imponált Kobliszeg nagy műveltsége. HÍREK vvo Gidóffalvy islwán halála Egy negyedszázad óta szerepelt a kolozsvári magyar közélet minden megnyilvánulásában a Gidófaluy István dr. neve. A politikai küzdelmekben is, de főképen és tulajdonképen a szociális tevékenységek terén. Huszonöt év óta élt Kolozsvárt. A maga erejéből, a maga értéke és érdemes munkássága alapján helyezték őt ide királyi közjegyzőnek s Kolozsvárt töltött évei csak növelték és szélesebb körre terjesztették’ iránta azt a szeretetek amelyet nemes és értékes emberi tulajdonságaival mindenütt meg tudott szerezni, ahol csak megismerték. Csupa szivjóság és emberszeretet volt. Az emberekbe vetett hite s ebben törhetetlen optimizmusa még a háború szörgyü évei alatt sem csökkent s ha akadt valami, ami szomorú homályt vont egy időre e fényes hitére, az élete utolsó félévében a maga sorsa volt. Már-már úgy látszott, hogy lelketlenül kitaszítják pályájáról és abból a környezetből, melyhez huszonöt év ezer emlékszála és sokféle értékes kulturmunkája kötötte. De mintha a sojs jutalmazni kívánta volna hitét : itt is megadta neki azt, hogy a jobb emberi belátás megkímélte őt a rázkodtatástól s most a halál megváltotta minden szenvedéstől. Gidófalvy István Kolozsváron állásánál és egyéniségénél fogva sokféle társadalmi és egyházi mozgalom tényezője, sokszor lelke és igen gyakran megindítója volt. Különösen a közgazdasági és szociális munkásság volt kedves foglalkozása. Már Kolozsvárra is ilyen érdemei segítették. Szászrégeni közjegyzősége alatt egész sorát szervezte meg a marostordai hitelszövetkezeteknek, hogy a falusi népet kivonhassa a városi bankuzsora karmai közül és takarékosságra szoktathassa. Működése sikerrel járt s nehány év múlva Kolozsvárra kerülve, az itteni szövetkezetek megalkotásában is oroszlánrésze volt. A szövetkezeti eszme terjesztésében lapokban, folyóiratokban, önálló füzetekben és könyveiben egész a világháború kitöréséig állandóan dolgozott s e téren egész Erdélyből fölkeresték s igénybe vették tanácsait és támogatását a gyakorlat emberei is. Másik kedvenc munkaterét az egyházi életben találta meg. Szászrégeni közjegyzősége idején a görgényi református egyházmegye jeles papságával élénk szellemi életet teremtett. Háza találkozóhelye lett a vidék legértékesebb embereinek. Ebben az időben kezdődőit Szabolcska Mihállyal kötött állandó meleg barátsága is. A görgényi egyházmegye egyik gondnoki állásával megtisztelve jött Kolozsvárra s itt is élénk szerepet vitt a református egyházban. Szász Domokos püspök egyik legmeghittebb embere volt s különösen a Szeretetház megalkotásában fáradozott tollal és munkával egyaránt sokat. Egy- ideig főgondnoka volt a kolozsvári reí. egyházközségnek s utoljára haláláig a református theologiai fakultásnak is. De ezeken kivül résztvett szívvel, tettel, áldozattal minden magyar társadalmi munkában. Azonban sohasem volt elfogult ember sem egyházi, sem nemzetiségi tekintetben. Mindenütt a munkát tartotta igazi értéknek s ezt különbség nélkül mindenütt és mindenkinél megbecsülte. A szegény embert meleg szeretettel támogatta. Szegény ügyfeleknek ingyen végezte a boldoguláshoz legszükségesebb közjegyzői munkát is és irodájában a régebbi években mindig nagyobb személyzetet tartott, mint amennyire múlhatatlan szüksége volt, hogy becsületes munka után ezzel is megélhetést és támogatást nyújthasson. Régi háromszéki székely családból származott. Demokrata gondolkozásának életelve volt: mindenkit annyira becsülni, amennyire értékével reászolgált. Külső életpályáját röviden a következőkben vázolhatjuk: Nagyszebenben, 1859-ben született, hol hasonlónevü atyja akkor a kir. főkormányszék tisztviselője volt. Édesanyját, d’Andreé Matildot, az egykori hires batizi kőedénygyár igazgatójának leányát ott veszítette el. Atyja Kolozsvárra helyeztetvén, Gidófalvy István itt, a református főgimnáziumban kezdte, majd Budapesten folytatta és végezte középiskolai és egyetemi tanulmányait. Fiatalon, 26 éves koréban nevezték ki Szászrégenbe közjegyzőnek, hol nőül vette nagyborosnyói Bede Idát, kivel 36 évet élt boldog házasságban. Innen jött Kolozsvárra s itteni huszonötéves működése összeforrott a város és ennek magyar társadalma 25 éves múltjával. Közszeretet és becsülés vette körül. Betegsége érelmeszesedés és ebből származó vizkórság volt. Már régebben gyengélkedett, de csak az utolsó negyedévében fogyott az életereje. Ezelőtt négy nappal feküdt le végleg s tegnap délután félöt órakor halt meg. Temetése ma délután 3 órakor lesz a lakásáról. A boldogult emlékére, gondolkozásának megfelelően, a kolozsvári református szeretetház javára koszorumegváltási alapot létesitnek. Ehhez eddig hozzájárultak: őzv. Gidófalvy Istvánná, ifj. Gidófalvy István és Etelka, dr. VályiGáborné, dr Künnle Tivadar és felesége, dr, Bodor Ferencné, dr. Gidófalvy Béla, Czecz Rózsika, Pataky Sándor és felesége, dr. Barabás Béla és Kelemen Lajos 10Ö—100. összesen 11ÓÖ lejjel. — Megint nincs utlevélkönyvecsí. e. A közönségnek még mindig emlékezetében var, hogv nemrégiben hónapokig kellett várni az útlevél kiéiliíá- sára, mert nem volt nyomtatvány. Az utlevél- könyvecske-mizériát akkor rendezték és pár hétig rendesen ment a munka. Most hogy a prefektura átvette az útlevél kiállítását, tőle független okokból ugyan, de újra felmerült az utlevél-nyomtatványhiány, Napok óta küldik el az embert a hiva'alból azzal, hogy várjon, mig nyomtatvány érkezik. A prefektura sürgönyileg fordult Bukarestbe könyvecskékért, de még ezideig semmi intézkedés nem történt. m — Rendelet a tartalékos tisztekről. A bukaresti lapok értesítése szerint a hadügyminiszter a tartalékos tisztek pontos és állandó ellenőrzése végett elrendelte, hogy 15 napon belül a tartalékos tisztek jelentkezzenek a hadkiegészítő parancsnokságnál, amelynek területén tartózkodnak. A rendelet szerint postai levelezőlapon tudatni kell az illető vezeték és keresztnevét, születési idejét, rangfokozatát, a csapattestet, melyhez tartozik. A hadkiegészítő kerületek nyomban bevezetik a tiszteket az U.. L. G. nyilvántartásba, melyet szabatosan kei! vezetni. E rendelettel kapcsolatosan a városi katonai ügyosztályhoz fordultunk, ahol a következőket mondták : E rendeletről mi nem tudunk még semmit. A tisztek nyilvántartását a hadkiegészítő parancsnokság intézi, melyhez a jelentkező tartalékos tisz'ek benyújtották a román felvétel iránti kérésüket. Lehet, hogy a rendelet csak azokra a tisztekie vonatkozik, akik a román hadseregben már szolgáltak, illetőleg fel lettek véve. A hadkiegészítő parancsnokság majd módját fogja ejteni, hogy azokkal a tisztekkel közölje a rendeletét, akikre az vona kozik. Mindenesetre azt, aki még nem tudja, hogy tartalékos tiszt-e a hadseregben, vagy sem, e rendelet közelebbről nem is érintheti. — A kolozsvári román egyetem memoranduma. Az „Orient“-ben olvassuk: A kolozsvári és a cernoviízi egyetem tanácsai fellebbezést intéztek a közoktatásügyi minisztériumba, hogy hasson oda, miszerint az egyetemek álfal kiállítóit oklevelek legyenek egyenértékűek a régi királyságbeli egyetemek diplomáival. E hir meglehetősen érdekes, mert eddig azt hittük, hogy Románia minden főiskolába egyazon joggal van felruházva. — Lengyel Menyhért Newyorkban. Budapestről jelentik: Lengyel Menyhért jelenleg Newyorkban tartózkodik, ahol egyik darabjának előadását készíti elő. Amerikai lapok nagy elismeréssel foglalkoznak a magyar Íróval, aki világszerte ismer! nevet szerzett magénak színműveivel. Valószínűleg még ebben az évadban két darabját fogják adni a newyorki színházak, a Sancho Pansa királyságát és egy uj darabját, melynek Marion a cime. — A magyarországi tanítói kar kiáltványa a kormányhoz. Budapestről jelentik: A nagy szénhiányra való tekintettel a fővárosi iskolák legnagyobb részében hetek ó!a nem tartanak előadásokat. Ez a hosszú szünidő a tanítóság amugyis siralmas anyagi helyzetére nagy hátránnyal van, azért a magyar tanítók és tanárok nemzeti szövetsége kiáltványt intézett a kormányhoz, amelyben gyors és gyökeres orvoslást kíván. A kiáltvány részleteit a cenzura nem engedte nyilvánosságra hozni, de hogy nagyon súlyos argumentumokat tartalmazott, azt abból következtetjük, hogy Sipőcz polgármester, mint a „8 Órai Újság“ irja, azonnal egy és félmillió korona karácsonyi ajándékot utalványozott ki a fővárosi tanitó- személyzet részére. — Szabadlábra helyezések a lakáspannmák ügyében. Néhány héttel ezelőtt az ismert kolozsvári lakáspanamák ügyében letartóztatták Szuhomer Már- gitot, dr. Barbu ügyvéd, volt lakásügyi kormánybiztos irodakisasszonyát és Szabó Józsefet, dr. Baibu irodavezetőjét. Az ügyészség elrendelte a három hónapos vizsgálati fogságot, de a határozat ellen a gyanúsítottak felfolyamodással éltek. Az Ítélőtábla helyet adott a felfolyamodásnak és a két terheltet szabadlábra helyezte. Az ítélőtábla ez intézkedése csak a vizsgálati fogságot szüntette meg, de az eljárás a két vádlott ellen tovább folyik. — A jogi oktatás rendje a kolozsvári egyetemen. A „Monitorul Official“ január 2-iki száma rendelelet hoz a joghallgatók tanulmányi és vizsgarendjéről a kolozsvári egyetemen. Az eddigi négy éves jogi oktatás három évre redukálódik. Minden évben alapvizsgát kell tenni. Vizsgaidők júniusban, szeptemberben és februárban vannak. Fokozatok -. abszolutórium (megfelel a francia oktatási licencia- túrának) és a jogi államtudományi dokturátus. Az abszolutóriumot egy negyedik vizsga után adják csak ki. A doktorátus megszerzéséhez még két évi jogi tanulmány és minden évben egy doktori vizsga letétele szükséges. Doktor csak az lehet, aki az abszolutóriumot megszerezte. Minden tudorjelöltnek írásbeli értekezést kell összeállítani és egy bizottság elé terjeszteni. Az írásbeli értekezést ki kell nyomat- tatni és megküldeni az egyes művelődési intézményeknek. — Magyar-francia kereskedelmi kamara. Budapestről jelenti tudósítónk, hoav Chelard francia keSzerda, 1921. ja nudrius 12.
