Keleti Ujság, 1921. január (4. évfolyam, 1-14. szám)
1921-01-11 / 6. szám
2. oldal Kedd, 1921 januárius H. És röviden, mi van a román alkotmányban? terjedelmes törvénycikk némely kisebb és későbbi módosítással nagyban és általában nem egyéb mint az 1831. évi belga alkotmánynak 1866-ban történt ájvétfele, mert a mai Románia aránylag még nagyon fiatal, alig 1858-ban megindult ujabbkori állam. Az alkotmány egyéb közjogi Intézkedések mellett magában foglalja: az individuális jogokat, u. m. a lét és személyes szabadság biztosítékait, hogy törvénytelenül senkit sem szabad letartóztatni, a lakás szent és sérthetetlen, jogos biráitól senki el nem vonható, költözködési és telepedési jog, lelkiismereti és vallás- szabadság ; a társadalmi vagy polgári jogokat, u. m. a munka és tulajdon jogát, a szellemi tulajdont, a szólás és levelezés szabadságát, gyülekezési és egyesületi jogot, tanszabadságot; a politikai szabadságokat, melyek a fenntiek biztosítékai, u. m. a választó és választhatási, valamint az esküdtszéki és állampolgári jogot, sajtószabadságot, politikai párt alakithatását, közhivatalba juthatást és a kérelmezést jogot, magától értetődve, hogy arra érdemileg és igazságosan válaszolni kell. Aztán a törvényhozás, közkormányzás és igazságszolgáltatás, a királyi haialom stb. biztosítékait. Attól függ azonban minden, hogy mint Dissescu, a legnagyobb román közjogász mondja, mind e szép jogokat és szabadságokat hogyan hajtják végre, mert angol mondás szerint, nem az intézményekben és törvényekben, hanem a keresztény tan szerint az emberekben és egyénekben, a közvéleményben, miként Angliában és az Unióban és a néplélekben van az állam tartós és állandó ereje. Es függ attól, mennyire lesz erőnk a készülő alkotmányrevizióra progresszive és kiterjesztőleg befolyni és azt a békeszerződésben biztosítóit emberi, társadalmi, politikai és nemzeti jogok irányában fejleszteni. Egy minden esetre megjegyzendő, az, hogy Belgium a maga alkotmányát angol szellemben gyakorolja, mely utóbbi vallásos és individuálisan szabadságszerető alapjellegéhez a magyar jogfejlés, szellemi és történelmi adottság annyira hasonlatos s mely szellemben valójában az emberiséghez és az akkor még uralkodó magyar nemzethez intézetten kelt az 1918. december 1-i gyulafehérvári román nemzetgyűlés amaz örökre emlékezetes határozata, amely szerint: 1. Teljes nemzeti szabadság az összes együttlakó népek számára. Mindenik nép a saját nyelvén fogja vezetni magát a saját kebeléből és számaránya szerint választott egyének által. 2. Felekezeti egyenjogúság és teljes vallásszabadság az államban. 3. Tiszta demokratikus kormányforma végleges megállapítása. Általános, közvetlen, egyenlő és titkos szavazati jog mindkét nem számára, minden 21 éven felüli egyén részéről. 4. Teljes sajtószabadság. Minden emberi gondolat szabad propagandája. 5. Radikális agrárreform. össze fog íratni minden birtok, különösen a nagybirtok (ami Erdélyben alig létezik), megszüntetve a fidei commissumokat és a latifundiumok (?) megkisebbiíése végett lehetővé tétetik bárkinek (tehát a magyaroknak is), hogy maguknak szántóföldet, legelőt stb. alkothassanak. Vezető gondolat a társadalom nivellálása és a termelés fokozása (minek nyomai nem látszanak.) 6. Az ipari munkásság úgy fog kezeltetni, mint a nyugati leghaia- dottabb államokban. Bár velünk szemben az önkormányzati és önrendelkezési jog világos kijelentéseit tartalmazó e gyulafehérvári határozatok egyetlen pontja sem tel- jesiítetett, mégis hinnünk kell a történelmi erkölcsi igazságok és a népek sorsa és jövője fölött őrködő Gondviselő Isten erejében és a speciális konvenció és a román alkotmány szellemében meg kell nyi- tanunk azt a fejlődési lehetőséget és távlatot, melyhez természetes, ha mint egységes, oszthatlan és azonos magyar, székely és csángó nemzet, az élő t 'og minden erejével váltig ragaszkodunk. Hogy a )ivide et impera, az atomizáció és pulverizáció ó- és középkori gyűlöletes elve félretéíelével teljesedjék, amit az összes ujabbkori közjogászok mondanak, hogy az alkotmány lelke, az állam célja az összes polgárok és népek boldogsága, aminek feltétele az erény. És teljesedjék, amit a békekongresszus a Nép- szövetséggel kapcsolatban a magyar békeszerződés homlokára irt: Hogy a nemzetek közt közös munka, béke és biztonság legyen, a döntések jövőre az igazságra és becsületre aiepittassanak, a nemzetközi jog «őirésai (tehát az ünnepies deklarációk is) pontosan betartassanak és a földön — az emberszeretettel és méltányossággal párosult — igazság uralkodjék! A szervezés módja Az általános lelkesedéssel fogadott megnyitó beszéd után Sándor József elnök felkérte Grandpi- erre drt a szervezkedés módját körvonalozó előadói javaslat előterjesztésére. Dr. Grandpierre Emil: Magyarországtól lecsatolt részeken levő magyarságnak szervezetbe tömörítésére ez alapgondolat az, hogy mi egyrészt a wil- soni elvek alapján, másrészt a magyar békeszerződés alapján, azonfelül a kisebbségek biztosítása tárgyában 1919 dec. 9-én kelt kü ön nemzetközi szerződés alapján, mint uj közjogi fogalom, mint nemzeti kisebbség kívánhatjuk elhelyezkedésünket, tehát ennek megfelelően egy olyan szervezetet kell alkotnunk, mely felül áll minden külön politikai pártfrakción, amelynek van központi szervek mely adott esetben megadja az utasításokat s a magyarság egyeteme azokat az utasításokat feltétlenül követi. Ha méltóztattak figyelemmel kisérni az erdélyi és magyarországi magyar sajtót, észrevehették, hogy mindnyájan Kolozsvárról várták az irányítást. Ebből a szempontból is kötelességünk, hogy az első lépést mi tegyük meg. Végeredményében Kolozsvár, mint ősi magyar város, mint nem mesterséges magyar telepítés, hanem mint a kalotaszegi magyarsággal, az aranyosszéki magyarsággal és a délvidéki magyarsággal közvetlenül geográfiái összefüggésben levő központi hely, hagyományainál fogva, történelmi múltjánál fogva és magas kultúrájánál fogva, mely a nagy ügyekben mindig kizárta köztünk az érdekellentétet: hivatott a magyarság vezetésére és a szervezés megindítására. Ennek folytán gondolatunk az, hogy itt megalkotunk egy központi szervet, mely programmot dolgoz ki az alakuló közgyűlésre, mely azután meg fogja adni azt a célkitűzést, mely minden szervezkedés alapfeltétele és amely addig is, amig a végleges szerv kialakul, ideiglenesen eljár a nemzeti kisebbségeket ért és ez idő szerint is érő sérelmekkel szemben. Utalnom kell arra a lakásrendeletre, melyet az 5-ik lakásbizottság adott ki és amely némaságra kárhoztatja a ház tulajdonosát, annak a háznak a birtokosát, amely a román alkotmány értelmében is szent; utalnom kell a legújabb vízvezetéki díjszabásra is, mely a törvények meg nem tartásából indult ki; végül utalnom kell a kolozsvári háztulajdonosokat a pótadó törvénytelen kirovásával ért sérelemre. Ebből a szempontból szükséges, hogy már legyen egy szerve a magyarságnak, amely eljárjon. Ennek folytán ez ideiglenes központi bizottság a mai előkészítő értekezlettől felhatalmazást nyer arra, hogy amig a végleges szerv kialakul, a helyi és általános sérelmek ügyében eljárjon. Ez volna a központi szerv. Ezenkiyül megyénként és városonként mindenütt külön meg kell a magyarság szervezetét alkotnunk. Ennek előkészítésére küldünk ki bizottságokat, melyeknek feladata a magyarság egyetemét mindenütt egységes szervezetbe összehozni. Mivel az alakuló gyűlés határidejét tárgy- sorozatunk 6-ik pontjával ellentétben ezidőszerint nem tűzhetjük ki, mert kérésünknek az a része, hogy általánosan engedélyeztessék az előkészítő szervezkedéshez a gyülekezés, — még elintézve nincs, — esetleg el kell halasztanunk a kitűzendő alakuló közgyűlést. Ezért azt meg lehetne tartani parlamentáris formában olyképen, hogy minden megyei tagozat a népesség számarányában húszezer lélek után egy képviselőt küld ki Kolozsvárra. Ebbe a bizottságba Kolozsvár és Kolozsmegye is megválasztja a maga képviselőit, amennyiben százezernél több magyar lakik Kolozsvárt és Kolozsmegye területén. E három bizottság megalakítása is feladata volna a mai előkészítő értekezletnek. Ezek után felolvasom a javaslatot, megjegyezve azt, hogy nemsokára az első pontban fogjuk hallani a „székely“ és „csángó“ szókat. E két szó zárójelbe van téve, mert valamennyiünk előtt köztudomású. hogy ezek külön nincsenek. Ilyen irányban különbséget tenni senki sem jogosult. Előadói javaslat I. Mondja ki az értekezlet, hogy a Magyar Nemzeti Kisebbség minden irányú politikai képviselete és kisebbségi jogainak érvényesítése céljából minden külön párt- és osztályérdeken felül álló és Románia területén lakó minden magyart (székelyt és csángót) magába foglaló Magyar Szövetség szervezését szükségesnek tartja. Ennek a kolozsvári és kolozsvármegyei tagozatát megalakítja, ideiglenes központi bizottságot küld ki az egyetemes szervezet előkészítésére és előkészitőbizottságot a kolozsvári és kolozsvármegyei tagozat megszervezésére. II. Felhívja az értekezlet a Magyarországtól Romániához csatolt területen lakó magyarságot a szövetséghez való csatlakozásra s evégből arra, hogy a meglevő társadalmi intézmények, valamint a különböző foglalkozású ágak és osztályok képviselőjének bevonásával tartson vármegyénként előkészítő értekezletet. Az előkészítő értekezleten válassza meg az illető vármegye területén a szervezés előmunkálatainak elvégzésére az előkészitő- bízottságát, mely egyúttal a vármegye magyarságának érdekeit a végleges szervezet megalakulásáig képviseli és védelmezi. Ezenkívül válassza mpg minden megkezdett 20,000 lélek után egy megbízottat, számítva azokat a megbízottait, akik a vármegyei magyarságot a Kolozsvárt az ideiglenes központi bizottság által később meghatározandó időben tartandó alákuló gyűlésen képviselni fogják és e megbízottak nevét legkésőbb az alakuló gyűlés napjáig jelentse be. III. Mondja ki az értekezlet, hogy az ideiglenes központi bizottság tagjaiul megválassza: dr. gróf Bethlen Györgyöt, dr. Dózsa Ferencet, Ferencz Jó-, zsef unit. püspököt, dr. Grandpierre Emilt, dr. Grois Lászlót, dr. Haller Gusztávot, dr. Hirschler Józsefet, dr. Kolszsvári Bálintot, dr. Költő Gábort, Kirch- knopf Gusztávot, Ferenczi Gyulát, Nagy Károly ref. püspököt, dr. Paál Árpádot, dr. Papp Józsefet, Sándor Józsefet, Szász Endrét, gróf Teleki Arvédet, dr. Dálnoki Kovács Áront, dr. Zégoni Istvánt. A kolozsvári és kolozsvármegyei bizottság tagjaiul pedig: Dr. Bartók Györgyöt, Fekete-Nagy Bélát, dr. Gabánvi Imrét. Hevesi Józsefet. Hirschfeld Károlyt, dr. Nagy Jánost, Kovács Kálmánt, Nemesi Ferencet, dr. Óvári Elemért, Kovács Gézát, Koój Károlyt, Szele Mártont, dr. Váradí Aurélt, dr. Jenei Aladárt, Kisfaludl Árpádot, Lichnovszky Ferencet, Makkai Józsefet, dr. Albrecht Lajost, Bárdos Pétert. Császár Gábort, Csiszár Gyulát, Barcsay Tamást, dr. Erdődy Imrét, Dósa Endrét, Ferenczy Lajost, Hankó Veress Károlyt, Naláczy Istvánt, Szentiványl Józsefet. IV. Utasítsa az értekezlet a kolozsvármegyei előkészítő bizottságot a megjelölt területen lakó magyarság szervezési munkálatainak megkezdésére. V. Utasítsa az értekezlet az Ideiglenes központi bizottságot arra, hogy: 1. Az alakuló gyűlésre szakemberek bevonása val dolgozza ki a Magyar Szövetség végleges szervezeti szabályainak és működési programmjánal részletes tervezetét; 2. bizza meg az értekezlet az ideiglenes központi bizottságot azzal, hogy a végleges szervezel megalakulásáig a magyarság képviseletében eljárjon, érdekeit védelmezze és közös érdekű kisebbségi ügyek egyöntetű elintézésének biztosítása végett a megfelelő szervekkel tárgyalásokba bocsátkozzék. 3. Mondja ki az értekezlet, hogy az ideiglenes központi bizottság irányítja a vidéki szervezés előkészítő munkálatait és az azok által kért felvilágosításokat megadni köteles. VI. Mondja ki az értekezlet, hogy a magyar sajtó egyöntetű közreműködésének biztosítása végett az ideiglenes központi bizottság mellé sajtóbizottságot alakit s ennek tagjaiul dr. Balogh Arthurt, Kovács Jenőt és Olajos Domokost megválasztja, akiket felkér, hogy az ideiglenes központi bizottság által kebeléből e célra kiküldendő bizottsági taggal egyetértve a szervezés ügyét a sajtóban állandóan tartsák nyilván és lássák el az összes magyar lapokat a szervezés egyöntetű vitele céljából a szükséges értesítésekkel. VII. Mondja ki az értekezlet, hogy Kolozsvár város és Kolozsvármegye magyarságának az alakuló közgyűlésen való képviseőiül: dr. Bartók Györgyöt, Szele Mártont, dr, Várady Aurélt, Sillay Istvánt. Matskéssy Pált és Bárdos Pétert választja meg és küldi ki. Az ideiglenes központi bizottság tagjai hivatalból tagjai az alakuló gyűlésnek is. VIŰ. Az értekezlet az alakuló gyűlés határnapjának kitűzésével az ideiglenes központi bizottságot bizza meg. Megjegyzések: Ad III. Megemlítem, hogy a bizottság huszonegy tagra van tervezve, két bizottsági tagsági helyet üresen hagytunk, mert zsidó polgártársaink, okik a mi szervezetünkhöz csatlakoztak, ebben a tekintetben a személyekre vonatkozólag nem döntöttek, ennek folytán méltóztassanak kimondani, hogy megadjuk megbízásunkat arra, hogy két megbizottukal kiválasztva, a központi bizottságba kiküldjék. Ad Ilí., 2. bekezdés: A felsorolás nem megkötött, amennyiben kiegészítésre van szükség, megless a bizottság felhatalmazása arra, hogy saját magái kiegészítse. Ad IV. Az idő rövidsége miatt a kalotaszegi magyar nép képviselőit nem tudtuk meghívni, mert csak pénteken tudtuk a meghívókat postára tenni, tehát onnan nem jelentkezhetett senki. Azonban minden vidékről a vezető, illetőleg befolyásos urak be vannak választva és ők ki fogják egészíteni a népből választott tagokkal a bizottságokat, mert természetesen, az osztálykülönbségek eltűnnek és a nép érdekelt kívánjuk képviselni. Âd VI. Az egységes sajtó irányítása minden szervezkedés alapfeltétele. Ad VII. Kolozsvár város és Kolozsvármegye magyarságának az alakuló közgyűlésen való képviseletében arra voltunk tekintettel, hogy minden társadalmi fokozat és minden foglalkozási ág képviselve legyen. Felhívás a vidékhez A többi törvényhatóságokban lakó magyarsághoz a következő felhívást intézi az értekezlet a helyi szervezetek megalkotása és a nagygyűlésre kiküldöttei megválasztása és bejelentése iránt. A trianoni béke ratifikálása a Magyarországtól Romániához csatolt terület magyarságát uj helyzet elé állijotta. E helyzet felismerése kötelességünkké teszi, hogy annak minden következményét nyíltan és becsületesen levonva a változott viszonyok között, elhelyezkedjünk és létünket biztosítsuk. Az elhelyezkedés módját a békeszerződésnek é3 a nemzetiségi kisebbségek jogait meghatározó külön szerződésnek az a rendelkezése mutatja meg, amely megalkotta a nemzeti kisebbség uj fogalmát, biztosította és nemzetközi védelem alá helyezte annak jogait. Ez a szabályozás szükségképen maga után vonja egy oly politikai szervezet létesítését, melyhez az illető nemzet minden tagja hozzátartozik. Természetes, hogy ennek a szervezkedésnek az állam törvényei szerint az állam szuverénitása alatt az állam érdekeivel egybehangzóan, tehát nyíltan, a törvényes hatóságok tudtával és hozzájárulásával kell történnie. Kolozsvárt 1921 január hó 9-én a Magyar Nemzeti Kisebbség megszervezésének megindítása céljából előkészítő értekezletet tartottunk, mely kimondotta, homr:
