Keleti Ujság, 1921. január (4. évfolyam, 1-14. szám)

1921-01-11 / 6. szám

Kedd, 1921. jenuárius 11.

K&xrMin&G

A Magyar Nemzeti Kisebbség minden irányú politikai képviselete és kisebbségi jogainak érvényesítése céljából minden külön párt- és osztályérdeken felülálló és Románia területén lakó minden magyart (székely, csángó) magába foglaló

Magyar Szövetség

szervezését szükségesnek tartja, ennek kolozsvári és koloz8vármegyei tagozatát megalakítja és ideiglenesen központi bizottságot küld ki, egyfelől a kolozsvári és kolozsvármegyei tagozat megszervezésére, másfelől az egyetemes szervezet előkészítésére.

Kimondotta az értekezlet azt is, hogy felhívja a Magyarországtól Romániához csatolt területen lakó magyarságot n szövetséghez való csatlakozásra és evégből arra, hogy a meglevő társadalmi intézmények, ■ valamint a különböző foglalkozási ágak és osztályok képviseletének bevonásával tartson vármegyénként előkészítő értekezletet, az előkészítő értekezleten válassza meg az illető vármegye területén a szervezés előmunkálatainak elvégzésére, úgyszintén a vármegye magyarságának a hatóságoknál való átmeneti képviseletére az előkészítő bizottságot, ezenkívül a vármegyei magyarságot a Kolozsvári ezután kitűzendő határnapon tartandó alakuló gyűlésen képvisel megbízottait minden megkezdett 20.000 lélek után egy megbízottat számítva és a megbízottak nevét legkésőbb a nagygyűlés napjáig jelentse be.

Tudomásotokra hozzuk ezeket a tényeket, ezt a felhívást és kérünk, alakítsátok meg velünk együtt a Magyar Nemzeti Kisebbség egyetemes politikai szervezetéi és legális képviseletét, amelynek joga és meghatalmazása lesz a magyar nemzeti kisebbség minden ügyében eljárni.

Emelkedjetek felül ebben a munkában minden kicsinyes ellentéten, minden egyéni érdeken. Omoljanak le közöttünk — ha vannak — a választó falak. Ne ismerjünk sem pártbeli, sem osztály, sem foglalkozási, sem világnézeti különbséget magunk között. Dolgozzunk komoly együttérzéssel és becsületes együttakarással az egyetemes szervezés munkájában.

így, de csak így érhetjük el azt a belső egységet, amely működésűnk sikerének első, talán egyetlen feltétele.

Tudomásotokra hozzuk, hogy az illetékes hatóságoknál eljártunk a szervezést előkészítő értekezlet megtartásánakáitalénos engedélyezése végett, továbbá hogy a szervezés egyöntetű menetének biztosítása céljából az ideiglenes központi bizottság mellé sajtó- bizottságot alakítottunk, mely az összes magyar lapokat ellátja a szükséges értesítéssel.

Végül tudomásotokra hozzuk azt is, hogy az előkészítő értekezlet az ideiglenes központi bizottságot a vidéki előkészítő bizottságok által kért felvilágosítások megadására utesitoita. Ezért ha bárminő irányban közelebbi tájékozásra van szükségetek, forduljatok az ideiglenes központi bizottsághoz.

Álljatok mellénk hasonló odaadással és a cél nagyságának megfelelő lelkesedéssel.

A zsidóság csatlakozása

Farkas Mózes dr.: Mélyen tisztelt uraim! A meghívást a mai értekezletre a dolog természetéből folyónak tekintettem, mert hiszen én, mint zsidó, magyar földön születtem, magyar kultúrában nőttem fel. Amint az urak nem tartották, úgy mi magyar zsidók sem tartottuk időszerűnek a szervezkedést. Kijelentem a magam nevében, minthogy megbízásom még nincs, hogy a magyar kultúra fenntartásában és továbbfejlesztésében az eddigi lelkesedő munkával részt akarok venni. (Éljenzés.) Hogy miként fogunk benne részt vehetni, későbbi megállapodás tárgya.

Gombos Benő: Mélyen tisztelt értekezlet 1 Farkas Mózes ur kijelen'ése után nekem külön kijelentésem nincs. A magyar zsidóságnak az a tagja vagyok, aki a magyar kultúráért minden áldozatra kész voltam eddig és a forradalom után is és semmi néven nevezendő választófalat magyar és magyar zsidó között nem ismerek. Kérem munkakészségemet tudomásul venni. (Éljenzés.)

Ezután Favasz László dr. egyhangú elfogadásra ajánlotta az előzetes megtárgyalások alapján készült előadói javaslatot és indítványára az értekezlet egyhangúlag az elfogadás mellett döntött.

Fekete-Nagy Béla indítványozza, hogy az előkészítő munkáért köszönetét szavazzanak Grand- pierre Emilnek, amit az elnök indítványára jegyzőkönyvre venni határoz az értekezlet.

Az impozáns lefolyású értekezlet Sándor József rövid, meghatott zérószavai után déli tizenkét órakor véget is ért.

Franciaország nem szállja meg — a Ruhr-vidéket

Washingtonból jelentik: Az Egyesült-Államok kormánya nyilatkozatot kapott a francia kormánytól, amely kifejti, hogy az elterjedt hírekkel szemben Franciaország nem szándékszik megszállni a Ruhr-vidéket, de föltétlenül ragaszkodik, Németország teljes lefegyverzéséhez. Ha Németország vonakodik ezt végrehajtani kényszeríteni kell rája.

a i m a g^ae*c»r> s agán átadása nem időszerű

A magyar kormány biatik a népszavazásban és a békés megegyezésben A nagykövetek tanácsának jegyzéke

Válságban az osztrák kormány

(Budapest, dec. 10. Saját tud.) Nyugatmagyar- ország átadásáról szóló antant-jegyzék az első pillanatban megdöbbentette a magyar közvéleményt, de ma már nem látják olyan kritikusnak a helyzetet. Az antant-jegyzék szószerinti tartalma alkalmat ad Ausztria és Magyarország közötti tárgyalásokra és e tárgyalásokat az osztrák kormány is elfogadja, mert részéről is nagyjelentőségű kötelezettségeket kel! teljesítenie. A magyar kormány a tárgyalások megkezdése előtt előreláthatólag jegyzékben kéri az antantot, hogy ejtse meg Nyugatma- gyarországon a népszavazást. Hivatalos körök azt hiszik, hogy e népszavazás Magyarország számára dönt. A két ország közötti tárgyalásokat komplikálja az a tény, hogy az osztrák kormány belpolitikai zavarok miatt lemondani készül.

A nagykövetek tanácsa a következő jegyi zéket intézte a magyar békedelegáció elnökéhez:

Elnök ur I

A nagykövetek tanácsénak figyelme felhivatott azon félté elekre, melyek szerint foganatosítandó a nyugatmagyarországi területek átadása.

Ezen szerződések szerint Ausztriának azon joga, hogy említett területeket bekebelezze, nem jelent Magyarország részére kötelezettséget, ellenben kötelezettséget jelent a szövetséges hatalmak számára Magyarország azon kötelessége, hogy említett területeket átadja. E kötelesség Magyarországot a trianoni békeszerződés életbelépésétől kezdve terheli.

A nagykövetek tanácsa, hogy a békeszerződés életbelépésekor a szóbanforgó területi határozmányok végrehajtását megkönnyítse, elhatározta, hogy az Ausztriának Ítélt területek először a főbb szövetséges hatalmaknak adassanak át, amelyek azokat Ausztriának újból átengedik. A kétszeres átadás a soproni nemzetközi bizottság közvetítésével és felügyeletével foganatosittatik. Ézen bizottság köz- igazgatási hatáskörrel nincs felruházva. Leygues s. k.

Ami a jegyzék hatását illeti, az a két konfliktusba került országban a következő. Ausztriában a külügyi bizottság ülésén Mayer osztrák kancellár expozét tartott, hogy Ausztria követeli a nyugatmagyarországi terület súrlódás nélküli átadását és hogy a békeszerződésben már végleg eldöntött ügyet illetőleg érdemi tárgyalásnak nincs helye. Az átadást oly módon kell foganatosítani, mint a ka- rintiai területek átadását. Ami a magyarországi álláspontot illeti, úgy vélik, hogy a magyar kormány Ausztriával okvetlenül tárgyaljon és az ösz- szes függő kérdéseket együttesen oldják meg. Az élelmiszer szállításának beszüntetését Ausztria nyílt ellenségeskedésnek tekinti, tehát békés megoldásra van szükség. Megállapítható, hogy káros és elhamarkodott volt felizgatni a magyar közvéleményt, mert az antant nem követeli Nyugatmagyarország azonnali kiürítését, csak olyan intézkedésekre gon- dott, me'yekre csak a békeszerződés életbelépte után kerül a sor. A válaszjegyzék szövegezését egyébként a külügyminisztériumban megkezdték.

A jegyzék felvilágosító válasszal fog szolgálni az antant bejeleniésére, hogy Nyugatmagyarországot annak idején az antantnak és nem Ausztriának kel! átadni, másodszor utalni fog a békeszerződés Magyarország javára szóló és még végre nem hajtott pontjaira, amelyek Ruszka-krajnáról, Baranya kiürítéséről, a magyar műkincsek visszaszolgáltatásáról intézkednek.

Soproni jelentés szerint Sopronban senki sem hiszi, hogy Nyugatmagyarországot Ausztriához csatolják. Ausztria eljárása is ingadozó. Ha most népszavazatot rendelnének el, Sopron és Nyugatmagyarország sohasem jutnak osztrák kézbe. E véleményt megerősíti Sigray Antal Nyugatmagyarország volt kormánybiztosa, aki kijelentette, hogy Sopron feltétlenül ragaszkodik Magyarországhoz. A kormány szándéka, hogy a válaszjegyzéket, mely békés megoldást ajánl, a legrövidebb időn belül eljuttassák Párisba.

Grétz Gusztáv bécsi követ, akinek külügyminiszteri kinevezése küszöbön áll, egy újságírónak kijelentette, hogy Ausztria és Magyarország közötti kötelezettségek kölcsönösek, mert Magyarországnak a békeszerződés Ausztriával szemben igen nagyér- tékü követeléseket biztosított és Magyarországnak tisztában kell lenni, hogy a követelések teljesítése tekintetében milyen álláspontra helyezkedjen. Ezen álláspont helyességét az osztrák kormány is elismerte és beleegyezett, hogy e kérdésekről a legsürgősebb tárgyalások induljanak meg. Apponyi Albert is kijelentette, hogy az antantjegyzék szószerinti tartalmának ismerete nyitva hagyja az utat újabb megegyezésre, mert hiszen nem rövid időn belül teljesítendő követelményről van szó. A tárgyalásokat egyébként megnehezíti — avagy megkönnyíti — az a tény, hogy a Mayer-kormány helyzete tarthatatlan és a kormány azonnal le akar mondani az aníaníbirák gazdasági és pénzügyi elzárkózottsága és a szakadatlan sztrájkok miatt.

Január 19-ikén lesz a miniszter- elnökök konferenciája

(Bukarest, jan. 10.) A szövetséges államok újra elhalasztották kormányelnökeik konferenciáját, meri Lloyd George akadályozva van a konferencián való megjelenésben. Lloyd George ugyanis kijelentette, hogy mindaddig, amig a munkanélküliség kérdése nem lesz megoldva Angliában, nem utazik a kontinensre. Jelenleg a munkanélküliek száma Angiiéban meghaladja az egymilliót. Más oldalról azonban azt a hirí terjesztik, hogy a konferenciái az egyre zavarosabbá váló keleti kérdésre való tekintettel halasztották el újra. (Kurír.)

(Páris, jan. 10.) A miniszterelnökök konferenciáját január 19-ére hívták össze.

Ostromállapot Jugoszláviában

iilitarizálják az üzemeket — Horvátország izolálása — Szigorú intézkedések a kommunisták ellen

(Kolozsvár, jan. 10. Saját tud.) A jugoszláv kormány a nagyszerb eszme nevében megkezdte a harcot a jugoszláv állam lakosainak nagy tömegei, falán többsége ellen. A kommunisták kétségkívül a lakosságnak csekély, bár tevékeny töredéke, bármennyire is el van terjedve a kommunizmus Jugoszláviában, a köztársasági mozgalomnak azonban hive az uj tartományok lakosságának a többsége. A kormány intézkedései nem hagynak fenn kétséget á jugoszláv állapotok iránt: a szerb szupremáciára alapított államot az erőszak tartja össze. A kommunisták elleni küzdelem csak alkalom arra, hogy a kommunistaság bélyegét rásüssék azokra, kiket a kormány eltávolítani akar; a jugoszláv államot azonban nem a kommunizmus, hanem a szerbek uralma alá került tartományok autonóm és szeparatista törekvései fenyegetik. Ezért az erőszakosság politikája aligha fog sikerre vezetni. Ezeket a tartományokat eddig is az idegenítette el a jugoszláv állameszmétől, hogy a szerbek hegemóniára törekedtek a közélet minden terén. Ha most ehhez még erőszakoskodás is járul, a helyzet csak jobban elmérgesedik, akár sikerül ezáltal a szerbek hegemóniáját biztosítani, akár nem. A jugoszláv állam súlyos belső válságot él át.

Távirataink a jugoszláv állapotokról a következők:

A kommunisták üldözése

(Zágráb, jan. 10. M. T. /.) Jugoszláviában e választásokon a* kommunisták az ország legkülönbözőbb területein számos választókerületben többséget kaptak. A nemzetgyűlésbe is több kommunista képviselő került bele. A kommunista mozgalomtól függetlenül a köztársasági párt és szeparatista mozgalom képviselői többséget kaptak az uj tartományokban, amiből kitűnik, hogy ezek népe a szerbek uralma ellen van.

A jugoszláv kormány, amelyben a nagyszerbek többségben vannak, most elhatározta, hogy erőszakkal vet véget a kommunista és köztársasági mozgalom terjedésének. A horvát parasztpárt több vezérét, amely párt önálló horvát köztársaságot követel, letartóztatták és számos intézkedést tettek a parasztpárt működésének megakadályozására. Most aztán a kommunistákra került a sor, kik ellen a kormán> kíméletlen erőszakossággal jár el.

A kormány rendeletet bocsátott ki, mellyel ea összes kommunista szervezeteket feloszlatja és e kommunista lapokat beszünteti. Elhatározta továbbá a kormány, hogy a kommunista tisztviselőkéi megfosztja állásuktól és a kommunista agitátorokai kiutasítja az ország területéről. Már eddig is több tisztviselőt felfüggesztettek állásuktól. Számos letartóztatás történt. Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy intézkedései jogtalanok. Egyébiránt e kormány a kommunizmus elleni védekezés szükségét csak ürügyül használja fel arra, hogy a nek! kellemetlen elemektől megszabaduljon és ezérl kommunizmus vádjával akar lehetetlenné tenni olyanokat is, akik a kommunizmustól tényleg távol állanak.

Ostromállapot és militarizálás

(Belgrád, dec. 10.) Az alkotmányozó nemzetgyűlés tárgyalásainak tartamára egész Jugoszlávia területére kimondották az ostromállapotot. A katonai hatóságok egyes üzemeket militarizáltak, igy elsősorban a szlavón és bosnyák bányákat. Az alkalmatlan idegeneket tömegesen utasítják ki az országból. A kormány azzal indokolja meg rendkívüli intézkedéseit, hogy nagyarányú bolsevik! összeesküvést fedezett fel, azonban ennek részletei! titokban tartja. (Kurir.)

A kormány intézkedései a horvátok ellen

(Belgrád, december 10.) A kormány rendkívül szigorú intézkedéseket tesz a külföldi sajté

termékei terjesztésének megakadályozásá-a. Românie és Bulgária felől laookat eaváltalában nem ieh<