Keleti Ujság, 1920. november (3. évfolyam, 254-261. szám)
1920-11-24 / 257. szám
/ Előfizetési árok: !&£&•*"•— S.‘rui iwfycuévro • • • • iw ■ isr........wrF élém Sate ta Egyem szám ára 1 Leu Politikai napilap Felelő* BMerkeutős ZÁGON1 ISTVÁN Megjelenik minden reggel Szerkeuiós««: Unió-utca 3. Kiadóhivatal: UniÓ-utCfl 3. Telefonsáén 884. Közleményetek utánnyomása tikit Megszakadtak az orosz—lengyel béketár gyala »ok Népszavazás dönt az elűzött király visszatéréséről II magyar külpolitika és a kis antant A magyar igazságSgyi tisztviselők sorsa Zsidók konferenciája Elfogták a budapesti rendörgyilkos- ság föbfinösét Magyar akció A román politikai pártok egyik kolozsvári orgánuma megtiszteli a „Keleti Újság" testvér- lapját, a „Napkelet“-et azzal, hogy egyik szá- mának cikkeiből kivonatokat közöl és sorok kiemelésével siet felhívni a figyelmet a sorok mögött elhelyezett pokolgépre- Arról ne is beszéljünk, hogy egy szerelmes versben az abszolutizmus allegóriákba csomagolását véli felfedezni, mert ez a felfedezés nem rejt veszedelmeket magában sem mireánk, sem az „Infratirea“ népére. De nyilván magyarázatra szorul a revü „Magyar kötelesség" című vezetőcikkéből kiemelt nehány sor, mely idézetükben igy hangzik: „Az egész erdélyi magyar sajtó utánozni akarva a budapestit most is az onnan jövő megbízhatatlan verziókhoz alkalmazkodik, elmulasztva, hogy a magyarság akciójának programmját az uj államban formulázza meg." Bár a kivonatolás ilyen értelemben nem tökéletes, mi igy is állunk elébe s ha e sorok kiemelésével a román laptárs, mint fajának őrszeme kivánt rámutatni a veszedelemre, mi segítségére leszünk és kiterítjük elébe a „veszedelmet" a maga teljességében, minden háleó gondolat minden reservatio mentalis nélkül Tehát a magyar akció a fenyegető veszedelem? Mert eddig a magyar passzivitás volt I az- Tehát a budapesti irányítástól magunkat függetleníteni akaró törekvés a veszedelem, holott eddig Horthy volt, aki az irredentái táplélia az erdélyi részeken? A magyar mintára való buzdítás a veszedelem, mely az idézet végén szintén felkiáltójellel vagyon kiemelve, holott eddig ez volt a baj, hogy a magyarság kivonta magát az épitő munkából? És épen ilyen jóakarattal nem nagyon volna feltételezheíő magyar lapról, hogy magyar akcióról és magyar munkáról beszélve, nyílt akcióról és nem földalatti munkáról cikkezik, hanem a magyar tetterőnek termelő munkára szervezéséről, akcióról, mely ezt a munkát irányítani és támogatni fogja. Mert a magyar lap véletlenül ilyen értelemben emelte fel szavát s aki egy szerelmes versből nem a nemlétező nacionalista allegóriát olvassa ki, de művészetet, az a veszedelmes cikkben sem fog látni semmi veszedelmet, egyszerűen azért mert pusztán belemagyarázzák azok, akiknek kenyere a belemagyarázás, akiknek a saját lelkiismeretük nem tiszta. Mi számot vetettünk magunkkal, nekünk már nincsenek hátsó ajtóink, ismerjük gyengeségünket, de ismerjük az erőnket is, itt állunk Románia testében, nincs kardunk acélból és nincs kigyóbőrrel vont pajzsunk, de van ezer- egynéhány itt leélt esztendőnk, van teheísé- günk, van-szorgalmunk, van két izmos karunk a dologra. Vegyünk. Vegyünk, létezünk, élünk számszerűit is számosán, kétmiiliónyi tömegben, amely már mennyiségre sem lebecsülhető tény. A megnövekedett Románia kisebbségei közt a legnagyobb lélekszám a mienk, minket kötnek e földhöz a hagyományok ezernyi ezer szálai a legrégebbtől óta. a mi kultúránkon ezer év patinája zöldéi s a mi munkánk, eddig végzett munkánk eredményei beszélnek, el nem vitathatók. És ha itt vagyunk, ha itt élünk, velünk Csehország belső bajai A dolog ott kezdődött, hogy a büahorai ü kőzet után a hajdani dicsőséges cseh királyiéi. Libusa és Psemsyi öröksége véglegesen Habsburg kézre keiü.t. E Dilianaítóí kezdve a «eh főnemesség végtag einémeíesedeít, a cieh ipari munkásság kivándorol, Bécsire. vagy osztrák üzemekbe széled! el és már-már olt tartott ez a pár milliónyi kis nép. hogy véglegesen eltűnik ez európai népek tömegében. Dr körülbelül 20-30 évvel ezelőtt egy uj reneszánsz indult meg. melynek határjelző állomása nem egy szépirodalmi mü volt, hanem történelmi munka, Palacki a „Csehek története" dm3 nagy könyve  történeti müveknek a nép- szabadság érzőnek kifejlesztésére minden időben meg volt « maga raoiórikuí ereje. Nîm csalódunk, ha Jorga Nemzeti íöríéneiemre gondolunk vagy a Gretz féle zsidó történelmére. Palachi újból felébreszti a cseh nemzet öntudatát. Megalakulnak a Socol tomaegyesüietek egyelőre defenzív célzattal. A fel ut.karó politikusok orientálódást keresnek. Marearyk O/orezomágba költözik és felesége révén a iegeiőkelőbb társadalmi körökben P'ODagálja a szláv ős ‘zetartozendóság gondolatét. 1905 ben „Zlala Preha* ban mér pánszláv kon gresszus van. E kongresszust megelőzőleg és köve- töleg végig harsog ejész Bohómián a nyelv és iskola kérdés. A cseh munka mied mélyebb rétegekből éa mind hatalmasabb erupcióvől robban ki. A cseh nyelvterületek már valóban cseh területek. CsaW itt ott szaturálva és kiegészítve az osztrák közigazgatás hivatalos alapszínével. Jő a világ háború. A cseh nép vezérei nyíltan hangoztatják, hogy a kői pinii háború rém az ő háborújuk. Mrfssaryk künn van Amerikában, Klofec, Krsmarz lecsukva. Néhányan in contumaciam halálra ítélve. S mig o monorkia r.égyoldalról vérzik, a cseh Rádió-állomás Prágából tiikos összeköttetést tart Párizzsal. A c;eh nép műd bátrabb és báirabb élet — megnyilvánulással kerül előtérbe. Saját színeivel, dalaival indul a harctérre és ott — megadja magét. Prágában Húsz János megégetésének négyszáz éves évfordulóját ünnepük. Az a kárpit, mely a városház téri Húsz János szoborró’ lehull, immár nyilvánvalóvá trszí a cieh elint árazást. Étre a népre nem lehet számítani, ha ez antant győz. A defenzív szerveze'ek immár ofíenzivek, egyenesen a monarkia szíva ellen irányulnak. A Hred- zsin köré uj legendák szövődnek és földalatti szálak kábele szalad szél a felsőmagyarorszégi vármegyékben. Az osztrákok érzik, tnj van. Hermann Bahr osztrák iró egyre másra írja cikkeit a „Neue Rundscbaulz'-ba, hogy több jogot kell adni a cseheknek. le kell vezetni a feszültséget, mert e két nép nem állbaí meg egymás felett, csak egymás melleit. Ausztria már-mér autonómiát ad. Két 6. Jön a nagy összeomlás. Csehország kiemelkedik halottjaiból és Prága, mely geografiailag is Európa közepére esik, Középeurópa értelmi és gazdásági centruma lesz. Azok a politikusok, élükön Mt-ssarykkal. akik összekovácsolták ez uj Csehországot, ten útnak a múltból. Csehszlovákia csak demokratikus köztársaság lehet és csak úgy maradhat fenn, hn a nemzetiségi egyenjogoaifést mindvégig respektálja. Egy helytelen lépés, összeomlik az egész ország, Politikusai ezt is tudják. H j Franciaország kihúzza Csehország alól a gyékéni, összeesik. Természetes ir. Lengyelország, Ausztria, Magyarország, Németország saját testüket kSnyaritoíták oda a falánkságnak és jaj. ha rmgror.íjék tőlük a gyomrukat. Ssinte tragikus a küzdelem, hogy hogyan kell befelé legyőzni a minduntalan felágaskodó érdek- j ellentéteket Benes külügyminiszter pedig kifelé jj jobbra balra kapkod, hogy a „kis" antantot össze- * hozza. Miért? Meri a „nagy" antantnak kezd nem í fontos lenni Csehország. És ha a. nagy antant | bizonyos desinterresementtei visszavonul, akkor Csehország kátyúba reked és a szomszéd államok visszahúzzák szájától a falatot. Külpolitikái sakk- húzásokban nem lévén a titkos diplomáciának tagjai, nem vagyunk beavatva, da mint az események kombináló!, észre kell vennünk bizonyos számot kell vetnie, amikép számot kellett a múltban vetnie mindenkinek, aki szuverénitá- sát fölénk kiterjesztette. Mi, kétmillió dolgozni akaró, adózó, anyagi és szellemi értékeket termelő polgár: nagyszerű erőgyarapodása vagyunk Romániának. De mi, kétmillió dolgozni nem akaró, improduktív, gyűlölködő, munkát alatfomban akadályozó belső ellenség: súlyos és gyógyíthatatlan fekély vagyunk Románia testén. Nem rajtunk áll, mije leszünk mi Romániának ? De nyiltan és őszintén bevalljuk, mindentó értse nyiltan és őszintén, akit csak illet: inkább építők szeretnénk lenni, mint rombolók, inkább akarunk barátok lenni, mint ellenségek, inkább megbízható polgárok, mint alattomos géncsve- tők, kutmérgezők. Ám ebben az akaratunkban testvéri kezekre van szükségünk, de önzetlen testvéri kezekre, hogy akaratunk meg nem másítható elhatározássá szilárduljon- És ez elhatározásunk alapjául meg keli kapnunk — nem koldus alamizsnaként — azt a minimumát a jogoknak, melyet a gyulafehérvári határozatok szelleme és tartalma már megközelített egyszer a román nép spontán fakadt elhatározásából. Amit mi ma a magunk számára akarunk, amiért talán holnap a küzdelem porondjára is kiszállunk és holnapután már szenvedünk is: ez a magyarság autonómiája a ha román és szász testvéreink is nyíltan és őszintén meg mernek majd nyilatkozni a mi nyíltságunkhoz hasonló lepl^zetlenaéggel, magunknak külön- külön és együtt kifogjuk vivni Erdély értékeinek védelmét az adott szuverénitás alatt. Mert Erdély történelmi, földrajzi, kullárálís, sőt etnikai egység. És Erdély élni fog, ha az itt élő magyarok valami varázserő parancsára véletlenül el is tűnnének földje színéről, mert élő és szerves élet, rendeltetés. íme a magyar akció célja, ime a magyar munka feladata. dolgok kö7Öiti összefüggést és valószinüsithetünk dolgokat. Valószínűsítésünk léryegí az, hogy Csehország nem áll azokon a békés elapokon, melyek megléte még néhány hónappal ezelőtt fennforogni látszott. Egy dokumentum, melyet ez „Arbeiter Zriíung" közöl a magyar követség titkos aktáiból. E „szigorúan bizalmas" jelentés egy része így hangzik: A francia hivatalos körök az ottani pénzemberek hatása alatt a mi politikánkat ma mér nyilvánosén is támogat}Ak éa ennek ez uj hangulatnak irányítására a párisi hivatalos és félhivatalos lapok és más sajtóorgánumok is utasítást kaptak. Sikereinket csak fokozza ezzel szemben, hogy az antant ma mér teljesen elfordul kedvencétől, Csehországtól s amint ez antant szimpátiája Csehországot létesitettet úgy fogja megaziinteini ezt az államot az antant szimpátiájának elvesztése. Csehországban nagyon jól ismerik ezt a hangulatváltozást és ennek a hangulatváltozásnak az ered mér, ys már Banes politikájának irányváltozása. Banes a cseheknek a mi és Ausztria testéből megszerzett koncnak az elvesztésétől méltán tart s mert régi protektorát elvesztette, ezzel ma természetszerűleg uj Protektor után kell néznie. l?y önmagától adódik az a gondolat, hogy a pánszláv gondolatot újra fel fedezte t szláv rokonsági kapcsolat révén akar ma egy po, litikai blokkot teremteni. A tescheni kérdésnek a csehekre nézve kedvezőtlen elintézése folytán Be- nesnek a tekintélye nagyon csökkent és sikereit ez a nagy balsiker feledésbe vonta, "amit ma feltétlenül rep&rálni akar s erre nagyon kedvező poliikai fogásnak tekintené a Beígráddal, Béccsel való szövetséget. Csehország élén Banes bizonytalanságában és félelmében annyira megy, hogy ma már keresi az ósszeköt’eíést ősiégi ellenségeivel, a németekkel is, csak azért, hogy a talaj végképpen ki ne csusszon'a lába alól. Renner Benes- nek a politikáját a maga részéről a leghathatósab- ban támogatja, természetesen azzal nem törődik, hogy mit szól ehhez a politikához Ausztriának a lskdssága és mit felel erre a mi pólitikánk. Mi ezeket
