Keleti Ujság, 1920. november (3. évfolyam, 254-261. szám)
1920-11-24 / 257. szám
Szerda, lilâ november 24 0Í&MÍ mSSm Veszélyben a lengyel-orosz béke f Megszakadtak a tárgyalások — Lloyd I George a« angol«orosz keneskede- | lemről — Danzig veszélyben (Kolozsvár, nov, 23. Sál. tud) Az orosz kor- 1 mény csapatainak a krimi félszigeten elért sikerei | sck irányban hatást keltettek. Most már bizonyos- f nak látszik, hogy Anglia megkérdi a kereskedést | Oroszországgal és Angliát nyomon fogja követni | Amerika, a kereskedelmi összeköttetést pedig a | politikai összeköttetés. Az orosz kérdés rendezése f tehát Franciaország minden erőlködése dacéra | sikerülni fog és a francia kormány magéra marad | háborús politikájával. Wraogel veresége nagy ere- f pás rá nézva a hogy mennyivel kellemetlenül J érinti, ezt bizonyij* a .Temps“, a kormány féihi- § veta'osa, mely el g közöl valamit Wrangel v? r.sé- Ş gérő!. Pedig ez a vereség a francia kormány egész | orosz politikáját elvakult kalandnak minősül. E»yre rosszabb hirek érkeznek azonban ez | orosz lengyel frontról. Az első p»rc!ő! kezdve bi* 1 zonyos volt, hogy a lengyei mili'árizmus esek a \ kényszerűség nyomása alatt fog beleegyezni a bé- I kébe. Most aztán minden erejét meglesni. hogy a i háborúi újrakezdhesse. A fegyverszüneti feltétele- i kei Lengyelország nem teljesitatte. Az orosz ellen- | forradalmárokét percre sem srünt meg támogatni. I Az országban minden előkészület megtörténi a 5 háború folytatására. Ilyen körülmények között io- | gosultak azok az aggodelmak, amelyekkel az * orosz-lengyel béke elé néznek. I Távirataink a következők: Megszakadlak a lanovel-orosz béke- tárgyalások (Budapest, nov. 23. SaJ tud.) Varsóból jelenük, | hogy ez orca? békedelegáció megszakította e len- - gyetekkel a békefárgyalésokat, meri a lengyelek a f fegyverszüceü szerződés világos rendelkezései da- | cérs se vonták viasza a front déli részén a had erőiket. A lengyelek rosszh’s.iemüsége mindinkább ţ nyüvénvaló. (Ezt a hirt még nem erősítették meg. f Szerk) I (Bukarest, nov. -23.) Prágából jelenük, hogy a lengyel kormány semmiféle előkészületei sem tesz | arra nézve, hogy a fronton levő csapifait vissza- Î vonja. Ezzel szeírben nyÜtan támogatja a Szovjet« I Oroszország ellen küzdő Petiiurét és Balabovicsol. § Pózeni jelentés szerint e leagyel hsdvezeiőség | elrendelte őeszee közegeinek, hosy Petliura embe- | reit ne hátráltassák szabad mozgásukban, hanem | legyenek mindenben segítségükre. (Kurír.) * (Bern,* nou. 23.) Az ukrán központi saj’óiroda \ jelenti: Püzudazki mrrsall meglátogatta főhsdszál- % a dolgokat a kellő időben Parisban ital fedeztük ... I atb. sib. Nem érint bennünket e kérdés. Da jellemző, \ hogy hivatalos, diplomáciai tényezők Iá nak igy. * Nekünk nincs propaganda szolgálatunk de a prog- f nozta megâilapitâsăra van egy más jobb dokumen- , tumunkt ez .ébredő“ csehek munkája. A mai Csehorzzáaben meglazult a rend, az eddigi kormányok kiegyenlítő, bár sokszor erőszakos munkáját felváltja ez anarchic. Eddig legalább a jog látszatéi őrizték meg. Most? A nyilt jogtalanságot, a hataimi tábolyt szeretné egy pólóikéi csoport uralkodó elvé tenni. Azt, amit a németek sohasem tettek, a Narodni Divadloval, ma megteszik a csehek. Bántják a németeknek a saját színházait. Amit az osztrákok nem tettek meg a Narodni Listijvd. sem a Narodni Obranávtl, azt mod a csehek teszik meg a Prager Tagbiattal és a Bo- hemiával. Az egyetemi tüntetések újból megkezdődnek. Az elnyomottakból elnyomók lesznek és immár a szokásos recipe szerint a pogrom is rávetül borús árnyékát a kőrutakra. A helyes nemze- ; tiségi eiv helyet’, melyet a cseh politikusok oly sziesen hangoztattak, hogy a nemzeteknek egymás mellett és nem egymás fölött van a helyük, az el- keserités tragikus politikáját folytatják. Egy uj Kolonie? politikát, melynek komikuma, hogy sokszor szociális burkolat alatt folyik le. Ilyen szociális olsjcsepp például, hogy Csehország nagyüzemeit szociálizáira- Nem nagy kunszt. Az összes nagyüzemek csaknem mind német kézben vannak, Így hát német kézből kivitelük nem jöi rosszul a cseh államnak. De ez politikai fogás volt a látszólagos jognak ácsolt keretei közöli. Ám most a cseh szenvedély es ség megmutatja igazi arculatát: könyvtárakat dúl fel, zsinagógákéi rombol le és kultúrákéi fojt meg. És ha íz Balkánon tóiténik, akkor nincs mit csodálkoznunk. Ds ez abban az államban történik, ahol hat százalék csak az analfabéta. Es ezért hisszük, hogy nagy bajok vannak külpolitikailag is Csehszlovákiában, hogy a belső excessusaknak bomlás és rothadás az indító oka és hogy e zavaroknak jelenlő* külpolitikai következményei lehetnek, L, E, lásán Petliura tábornokot és az antanimegbizoitak kíséretében kiutazott a fron’ra. (Ku;ir. Lloyd George bejelenti az angol-orosz kereskedelem megkezdését (Horsea, nov. 23) Lloyd George az angolaisó- ház ülésén kijelentette, hogy ez angol kormány elhatározta, hogv elvégzi ez utolsó simítást azon az egyezmény terv»z*tan am el. el még iuiusban az engol orosz kereskedelmi forgalom felvételére vonatkozólag k idolfostak Lloyd George reméli, hagy a tervezet néhány nap múlva már közölhető lesz ez orrsz kormánnyal. (Horsea nov. 23.) VandarSip amerikai bankór Révaiba érkezett, hogy a kereskedelmi forgalom felvételére vonatkozólag Oroszország és amerikai cégek között megegyezést létesítsen. Â tervezett egyezmény értelmében az Egyesült Á l írnok íoko- moiivokat és gépeket fognak Oroszországba szfti i leni. O 'oszor««ág nyersenyegokai és bőrt fog szállítani. Ríméin, hogy a forgatom január elején rcár javában fog folyri. Orosz jegyzők Angliához (London, nov. 23.) Â moszkvai kormány legutóbbi jegyzéke a britt kormányhoz egy rendkívül hsas- u okmány, emelvnsk hangja elejétől végig rendkívül heves. A szo/jeíkormány ezzrl vádolja Argliát. hogy mirdoni megtett a kereskedelmi tér- gyalásck meghiúsítására és P.r.siában és már hál oroszellenes támadásra bujtogdot1. Az argói kormány válasza még nem készüit el. Sir Robert Home, a Borrd tf Trede (kereskedelmi minisztérium) elnöke Oxfo dben beszédet tartat! az Oroszországgal való forgalom felvétele nielíeit. Beszédében a következőkéi mondta: — Tenr'üak kell valamit, hogy Oroszországot talpra állítsuk. A legjobb mód: változást idézni elő az orca* állapotokban, ha újból megkezdjük vele ez üzletkötést. Meg vagyok győződve arról, hogy Európa népei mindaddig nem lehelnek boldogok, amíg Oroszország a romlás szélén ált. Oroszország óriási erőforrásai iámét meg kell, hogy je’enjerek a világ pieciln. Enélkül folytatódni fog a nyugtalanság a munkésfomegefeben az élelmezési nehézségek folytán. Zeligomkl offenzivája (Budapest nov. 23. Saját tud) Londonból jelenük. hegy Zelgovszki tábor, ok offenziváí Indítói t Litvánia e>!en. O'fenziváj? e «igényes volt, mert sikerült a litván frontot ét örnie, (Versó, nou. 23.) A varsói „Rabotaik" irja, hogy a lengyel szociáldemokrata part a legesélyesebben tiltakozott Zwligovszki tábornok vilnai kalandja ellen. Követetik Vilr.a rögtöni kiürítését és helyi rai- licia szervezését. Vilne hovatartozásának eldöntésére követelik a népszavazási nemzetközi ellenőrzés alatt. (Kurír.) A lengyelek meg akarják szállani Danzigoi (Bukarest, nov. 23) Hágából jelentik, hogy az ango! flotta két egységes parancsot kapott, hogy menjen rögtön a danzigi kikötőbe. Azt hiszik, hogy a lengyele k Danzig eilen meg akarják ismé é ni a vilnai kalandot. (Kurír.) Franciák gondoskodnak a krimi menő- kUlOkrSI (Páris, nov. 23) A párisi külügyminisztériumban konferenciái tár óitok, amelyen részt vettek a tengerészeti miniszter, a hadsereg és a tengerészet vezérkari főnökei is, A konferencia tárgya tanácskozó« volt erről, hogy milyen módon lehetne élet mezni a Krímből elmenekült kilencvenezer oroszt. A konferencia foglalkozott azzal a gondol «Ital is, hogy ezeket a menekülő ve* Bulgáriában, Görögországban és Szerbiában osztja szét. (Lyon, nov. 23.) Konstanünáyolyba ötvenezer krimi meneküli érkezett. Mivel nem volt elhelyezésükre elegendő hely, nem lehetett őket kihajózni. Rímelik. ho*,y L«mnosz szigetén elhelyezhetik őket. 0-szeaen 100 000 orosz menekülői várnak. Legnagyobb részüket Algériába küldik. Á magyar külpolitika és a kis antant (Budapest, nov. 23) Gróf Csáky Imre feülügy- miniszcr.e- e?v ryu ikozaia jelent meg a .Magyar Hrtap“ tan. KJ leni Csáky gróf. hogy a kis entant altomat kézz-l fogható bízonyiiékát szolgál tátják o magyarság jogainak és érzékenységének e respektálására, ugv semmi akadálya nincsen annak, hogy Magyarom szág a kis antant államaival olyan barátságos v’s onybsn élhessen, amilyenben más államokkal én. óhajt. Hí Lengyelországa kis aritanu-i együiímüfeSdne. úgy ez Megyarorszégot m-a-ívuw'áeaal töítené eí, meri Lengyelország Ms- gvaiors/ág iránü tradfo onil s vonzalma kficessé- get n> ujíana arra, hogy a kis antant intenciói bé- kA-ek és nem irányúinak Magyarország ellen. (D.ü.) s • ] îi1 Népszavazás Konstantin király visszatérésérái A nagyhatalmak felosztották egymás közt Kisázsiát — Konstantin békás viszonyt kíván az összes szomszéd népekkel — A perzsák előnyomulása (Kolozsvár, ncv. 23, Saját tud) Görögországban népszavazás fog dönteni a kisebbség által forte lanul elűzött király visszatéréséről. Nem bizonyos ezonben, hogy a szövetségesek a népszavazás eredményét respektálni fogják. Konstontín rx'riráiy nyilatkozatokkal egyengeti útját a írónhoz és ezekben a nyilatkozatokban főleg a békés viszonyt hangsu'yozze, reiroak a tzövetségesekkel, hanem a törökökkel és bolgárokkal is. Eddigi álláspontját ismsrve, nyilatkozatait őszintéknek kell tartanunk és az általános béke szempontjából kívánnunk keli annak ez uralkcdónek visszatéréséi a trónra, ki egyedül emeli szól annak idején a háborús láz eilen. Anglia és Franciaország felosztották maguk közölt K'sázsiét. A felosztás ugyan egyelőre csak pla- tenikus értelmű, mert Kisázsia nagyrészt a felkelők hatalmában van. mégis n felrezíés nerry felháborodéi! keltett ez Egye ült Álfomokban. Itt egyre erősödik az az irányzat, eme'y keresztes hadjáratot hirdet ez anten'hataImák imperializmuia ellen. Írország és Egyiptom Amerikábc n találnak szószólókra. Az engol iínpe?sá!fzmui ellen a szenátusban rendkívül heves kiíakedárok hallhatók napról napra. A kísázsiai viszonyok tehát nemesek a görög események és Muszisfa Karnál győzelmei folytán bonyolódnak, hanem ez antant politikájára nézve rendkívül kellemetlen hatásuk van messze Amerikában is. Távirataink a görög és kisázsiai eseményekről a következői: Népszavazás Görögországban (Budapest, nov. 23 Saját tud ) Párisi szik»«- távir-t jelenti, hagy ez a’héni kormány hosszas tanácskozás után elhatározta, hogy Konstantin király visszatérése ügyében a n*peí késdfz meg népszavazás forctataban. A n pszavazás hiléiidfjét no- vemtter 28 Urára tűzték ki. Konstantin király pacifista nyi atluuata! (Páris, nov. 23.) Konstantin király kijelentette *z ujsáRÍirókr»a'<, hosy Görögország jövő póiiükájá- nek a Bulgáriával és S rerbiávai való megegyezést kell céloznia, továbbá Törökországgal békésen együ*t doboznia. Mindig az volt a véleménye, hogy Görögországnak Törökországgal és Romániával é legbf.rítaágosfbb vi^zonvban kell élnie. A béke- szerződés rendetkezéíeinek megvalósítása érdekében a kis aoton'taí va!ő egyWwüVödöst fogja polí- tikájeken sztm e:ö t tartani. vWolf ügyn.) Klsárs a felosztása (Páris, nov. 23.) A Reuter ügynökség jelenti; Franciaország, Ausztria és Ojaszorsrág között megállapodás jött létre AnefoÍiá;a vonatkozói -g. A megéllpcdás szstlrl O sszország éidekköráfce esik a Daidanellákiól e 37 lk fokia terjedő leiül-1, azután a francia érdekiőr következik a Tigris folyóig amelytől keletre ango! érdekkör következik. (Kurir.) Válság Perzsiában (Bukarest, nov. 23) Konstantinápolyból jelenük; A bole?: vikiek előnyomulása következtében a kormány helyzete su'yossá lett. Az angol megbizott követelte a hadsereg reorgnnizélását, mire a kormány beiderlei*« lemondásét. A ral közbelépésére válságot sike rült megoldani, am ennyiben á perzsa hadak élére uj pára csnok került, melléje pedig egy angol fisaiéi jdölíek ki A kormány lemondásét a sah nem fogadta el. (Kujir.) Az ir polgárháború Budapestről jelenti tudósítónk: A párisi Havas- ügynökség távirata.za Dublinből, hogy Írországban ismét nagy összeütkör ések voltak a sina feíntaták és az angol katonaság t öaö t A zavargásoknál ucd h-icra került a sor. A harcban tizenegy tiszt meghall é öt megsebesült. Az Írek a sporttelepre vomi’tek e onnan folytatták a tüzelést, mint egy erőd fölényből. A rendínég nagy erőkkel vonult ki, körülzárta a sporttelep«!, minek folytán rendes tüa- herc fejlődött ki. A harcben nagyon sokan meghaltak és megsebesültek. pentseh T estVIrcK Quj, Piaţa Unirii (v. . Mátyás király lér)26. szállítási vállalat.Gyűjtési forgalom minőén irányban teljes felelőség mellett. FUTÁRIG VÉL FELÜLVIZSGÁLATI IRODA,,
