Keleti Ujság, 1920. november (3. évfolyam, 254-261. szám)

1920-11-20 / 254. szám

Szombat SiJfl. november 20. Maguknak kell (éhét előbb felsiabadiíaniok magukat ennek a félelemnek a hatásé alól. Anglia most lem rabszolga láncokat ajánl Iroiszégnek. hanem a világ legnagyobb hatalmában megillető helyet. HÍREK Kiket engednek át a határon ? Megszorítják a repatriáltak útját ■— Vissza kell fogadni a be cem engedett repatriátfakat (Kolozsvár, nou. 19. Saját tud.) Mennek, men- aek a repatriált vonatok, a szomorú bizonytalan* •ágba, a vagonlakások, téli fagy felé s mos* mér nemcsak mi mondjuk marasztaló, rzivhől jövő szó* val: ittmar&dni, de a magyar kormány is szüksé­gesnek látja, hogy kemény Intézkedésekkel vissza­küldje azokat eredeti lakhelyeikre, kiknek száméra sincs lakás, nincs megélhetés e csonka Magyaror­szágon. Budapesti távirataink szerint ugyanis kormány* rendelet lépett életbe, amely ellenőrző kirendeltsé­geket állít fe! a határállomásokon. Az egye» kirendeltségek két-két tagból Allénak és ezek hivatottak eldönteni, hogy ax illetőket be­enged k-e az országba. Feltétlerüí esaks ezeket a családapákat engedik be. akiit nek családjuk van Magyarországon, vagy azokat a családokat, amelyik­nek feje már átköltözött. Beengedik továbbá azokat a diákokat és főiskolai hflHgrtákt, akik tanulmá­nyaik folytatása végeit mennek Magyarországba. A közalkalmazottak esek akkor mebe'nek át, hogyha mér alkalmazási rendelet birtokában van- j neü és így ez á’köhözés a már meglevő állás el- fogialásárn történik. Azokban az esetekben, ha va ' lakit az utódállam a katonai, vagy polgári hatósága kiutasít, ezt az illetőnek nemesük okmánnyal kell Igazolnia, de azt is elfogadhatóvá kell tennie, htgy a kiu'aritás nem csupán formai, nem csupán az illető kérésére törtért, hanem ez ténylegesen ez utódállam valamely megtorló intézkedése. Méltány­landó esetekben ezek elől nem zárják el a határt. !De minden más esetben is a legnagyobb rtgorozi- tással járnak majd el. mert a már repatriállak szo­morú sorsán csak usy lehet némileg enyhíteni, ha a további vfs?z »költözésnek gátéi veinek. Éppen ezért csak azoknak a vagonjait továbbiba az or­szág bel 8 ej a felé az ellenőrző bizottság, akiknek be­költözését jóváhagyták. Mindazoknak a kocsijait ellenben, akiknek be- köliőeésát megtagadták, a határállomásra feü'dik vissza. A határátlépő állomásoknak tiltva van mind addig újabb repatriáló vonatokat elfogsdnfok, amis? a szomsz^dállsm a visszautasított repatriálni ekarék vagonjait vissza nem fogadja. íme tehát a magyar kormány részéről hangza­tos szólamok helyett, a helyzet kényszerítő hálás« alatt, ilyen szigorú intézkedések váltok szükségesssé, csakhogy az utódállamokban maradt magyarság életerejét annyira soivasz‘6 repatriálást rRSgszün- tesse. Meg kell tehát gondolnia mindenkinek, mi* előtt biztos otthona elhagyására haiérozná ét magát A matrysr állam kénytelen lesz ezeket a határról visszaküldeni és akkor régi otthonéi elvesztve, uj *(lhcn nélkül utcára kerülnek a tél nyomorúságéba. Épo*n ezért ne engedje magái senki érzelmei, vagy m:s motívumoktól túlságosan vezetetni, meri a magyar kormá- y ak ez az intézkedése nyih bi­zonysába annak, ho;y a csonka Magyarország több repatriáltál már nem képes befogadni. — A reszortok á költözése. Ma érkezeit meg a likvidáló bizotSs.ţg elnökségéhez a miniszter­tanács határozata, > mely elvben elrendeli a reszor­toknak Bukarestbe velő átköltözését, egyelőre *zon- ban e határoz- végrehajtásét felfügse3zíi. A bu­karesti lakáéi, ség <>> a költözködés egyéb nehéz­ségei miatt a reszort, k átköltözésére a tél folyamán SBár nem ts gordolhainak, — A kivándorlók útlevelei. A bizonytalan pénz­ügyi viszonyok nemcsak a gazdasági létalapot teszik tönkre, de legjobb munKüaanyagéiói fosz'jék meg az országot Az ipari munkássága redut éli üzemek, az építkezések Hánya miatt — amelyeknek egyik fő- eka a vasút tehetetlensége — kénytelen máshol munkát tt-lesni, egyszóval kivéndoról arról a te­rűiéiről, amelyen különben az ipari fejlődés min­den elképzelhető eszkő adva volna a természeti források gazdaságában. Már hűekkel ezelőtt meg* emlékeztünk arról a kivándorlási epidémiáról, mely külör csen Érdél- ben pusziit. Amerikát most is az Ígéret fMdlének hiszik, csalja, csábítja azokat, akik nem ják iit egzisztenciájukat biztosítva. Koránt sem u oriunk tk! or, amikor naponta átlag két­száz írre «-tik azoknak számát, akik Amerikába térte- ix. te z I *. Valóságos népvándorlás ez. Min­den individu s felfogástól, aktuális politikai hely­zettől el hintve is. rengeteg az a gazdasági kár,amely akár a kivándor rs, akár kivándorlás egy másik ne­me : a repatriáló' utján az országot éri. Végre a hiva­talos fórumok is észrevették, hogy a kivándorlás mér olyan nagy mérveket öltött, hogy ez egyenesen ka!B8z?ró é’ s lehet az ország iparára nézve. Amíg azt hitte, hogy cs k más nemzetiségűek, különösen pedig a zsidók azok, kik utleveiebet kértek Ame­rikába, nem igen törődött vele a kormány. Mos! azonban látja, hogy a romén • lakosság között is igen nagy a kivándorlók száma. Ezzel nug/eréz- haló meg a bukaresti kormánynek a belügyi re- szorhey érkezett szűkszavú távirata, mely a kiván­dorlóknak való útlevelek kiállítását — mely eddig a rtszolhoz tartozó utlevélcsz'ély, illetve legutóbb mér a sfgurarta ut«evé?osztály feladata volt — beszfinlefi és ez engedélyek megadását a buka­resti belügyminiszter kizárólagos hatásköribe u üja. E távirat értelmében a mai nappal már megszün­tették Kolozsváron a kivándorlók részére szolgáló útlevelek kiadáséi és ez elintéieilen ügydarsbokat egyenesen a belügyminisztériuminak kuídötíék fel. A jövőben a kivándorlási útlevelek a prefektustól közvetlenül a belügyminiszterhez kerülnek elinté­zés végett. — Súlyos büntetés a vasúti jegybliccelőkre, A CFR a vasúti jegynálkül utazó utasokra nézve a legújabb rendelkezések szerint a l<övetkező sza bilyok léptek éleibe. Aki jcgynéilüi, vagy ér­vénytelen jeggyel utazik, köteles a megtett u ázás útvonalának valamint ez igénybevett vonatnak és kocsiosztálynak megfelelő ^nsuH jasy dijának két­szereséi fizetni meg, ami 24 lejnél kevesebb nem lehet. Ha felszállásénak állomásét nem lehel meg- állepitani. a kétszeres büntetést a vonat éltei men­teit egész útvonal után kell számítani. Az az utas, aki megváltott jegyénél magasabb kocsiosztályban utazik Asz égisz mrg'ett u>vonal u‘án a magasabb és'alacsonyabb kccaiosz'ély dija közti különbözet kétszeresét köteles megfizetni, ez azonban szintén nem lehet kevesebb 24 lejnél. Ha pedig a felszál­lás állomását megállapít ni nem lehel, a különbö­zei kétszeresét a vonet e 1 al megtett egész vonalra, vagy ha a vonet külföldről érkezik, a határállo­mástól kell magfizetni. — Megsemmisítették a Tisza-pör Ítéleteit. A .Neue Freie Preisa“ írja : A budapesti hedosztály- bíróság T»fe8 Is'vón vyukcseicak pőréken tudva­levőleg Sztankovszky Tibort és Dobó litvánt ha­lálra, Hüttner Sírdort pedig 15 évi fegyfeézsa Ítélte. Dobó és Sztenkcvszhy védői felebbeztek az Ítélet étién. A fetebbezésrek szenzációs eredménye van: a legfelsőbb katonai törvényszék megsemmi­sítette a hedoszíálybiróvég ítéletét és a pór ui tár­gyalását rendelte el A polgári pörben még mindig folyik a vizsgálat. U,-;y a vád, mint a védelem sok uj tanút jelenteit be, ezek sereiben szerep írek cagyszémbnn azok is, akikre Friedrich hivatkozik ennek igazodására, hogy a tragédia napjaiban be- feíegesked itt és ezért ki sem mozdulhatott mátyás­földi líkásébó1 A hét végén beidézi a vizsgálé- k iró Friedrich Isi vént is. A befejezett vizsgálati anyag jelenleg a -lédíenécs előtt fekszik, nsert a védők úgy a bűnösség, mini a misőtítés kérdésé1 ben kifocáeokot adtok be, A vádlanács ebben az ügyben a jövő hátén dönt, úgy, hogy a polgári pór főíérgyalésára valószínűleg dicembssbon ke­rül £or. — Kétnyelvű utcarevek Nagyváradon. Emlé­kezetes, hogy hónapok előtt meg i-mt e#y korznány- rendeiet. mely ez utcák neveit a- illető község lakosságénak enyanyelvén is V töltetni rendeli. A rendelet végrehej ésában eiső f c;keként Nagy várad váró* takácsa jár elől jópéldával. Nagyvára­don tegnap valamennyi romén feiiráeu utcatábla alá azonos nagyságú magyar feliráau táblát helyez­tek el. Érdemes volna utánajárni, hogy a kapcsolt részek többi magyar városában miért késik a ren­delet végrehajtása. — A 40 százalékos bonok beváltása. A Banca Naţionala temesvári fiókintéze -f-u-u nz igazya’ója. Dobroviceacu a „Temesvarer Zriiung" munkatárs» előtt nyilatkozott a 40 százalékos bonok beváltává ról. Kijelentette, hogy s 40 százalékos bonok be* váltási, a dekrétum által megállapított három hó,:*» határidőn belül okvetlenül meg fog történni. Azon- i ban a 3 havi határidőt nem szeptember 1 tő), hi­nein a pénzbeváiiás utolsó napjától szeptember 10 tői : kezdve kell? számítold. Másrészt a beváltás technikai- I keresztül vitele is nem egyszerre, hanem folytaiéi«- gosan fog történni. E sősorban a kispénzűek bon­jai kerülnek kiűzetésre; legalább is a Natíonaib ck ilyen irányban tette a kormányhoz az előterjesn» tésb melyben elsőse ban a 2000 iejig terjedő bonot beváltását kívánta. Es a banknak biztos is a kilá­tása, hegy ezt az előterjesztését teljesíteni fogják. — Sakkverseny Kolozsváron. A kolozs­vári sakkozók elhatározták, hogy mint tavaly, úgy az idén is főversenyt tartanak. A verseny előkészítésére és rendezőségére bizottságot ala­kítottak, melynek elnökévé Székely Mihály fő­mérnököt. az ismert aviatikust kérték föl. Az előkészítő bizotlság tagjai: Gheorghiu Kon­stantin, Rosescu Jenő, Koppándy Lajos, Filediu Anastasiu, Muníian Liviusz, dr. Erőss Vilmos. A verseny 29-én este 6-kor kezdődik a Park kávé­ház külön termében. A verseny ideje 6—10 óra között és a jelentkezés számától függ, hogy egy vagy kétfordulós. Benevezési dij 50 lej, mely vagy a New-York kávéházban adható át, vagy 5. oléatj Székely Mihálynak beküldhető (Hosszu-u, 21.) A versenyben résztvevők első összejövetele szombaton este fél 8 órakori lesz a Park-kávé- házban. Az uj kényszerbérleti rendelet végrehajtása. Megemlékeztünk már ez uj kényszsrbérieírendeíetröl, melynsk végrehajtása ellen Erdíly pazdaközönsége máris felemel?« «savét. Bár ez államtitkárság informá­lása «crin? ere rendelet egyedül a:S céloz?-«, hogy bevefeíien föld r.e maradjon, aligha hisszük, hogy ezt a célt ezekkel ez eszi)Őrik el lehe'ne elérni. Az uj rendelet egyöntetű v^greoajtása vége!! az orszé gos ag!árbizo‘«4g, illetve Peíriní föidmsvelésügyí államtítkár a megyék gazdasági tanácsosait e hó huszadikéra, szombstra értekezletre hívta össze. Ezen az ér'ekez een beszélik meg a rendelet kivi­telének további módoz&tsíL — Kegyei m egy halílreitUt mozdonyveze­tőnek. Gimte? József a m&v. mozdony vezetők egy®- KÜidire.). veit tz elt.öke akkor is, mikor a kom­munizmus kezdődött. Elnökségé* megtartotta n ilye« minőségben folytstot! tevékenységéért a kom­munisták elleni bünpőrök során Gletlert is halálr»- itéiíék. A kivégzés! azonban nem hajtották végre • nem is fogjés végrehajtani. G’attemek — amint a D.'O. budapesti távirata jelenti — a kormányzó megkegyelmezett. — Frmci: ország összeköttetése a Vatikán­nal Páriából jelentik: A frencia kamerában meg- kejd3dö!l a vita » Vatikánnal való diplomáciai érintkezés felvételéről. A Cíámsr.ceau által terem­tett párt, a blae national, ez összeköttetés felvétele melleit van, emeiyet a klerikálisok és az arisztok­rácia :s (émogeteek. A jsvasiaiot az első vita «!- kalav^vd Noblemf ire képv<pe!ö védte, kt Isífarolta előnyeit javaslatot « radikális czodéLsták nevében Hinie támadta. * Az Európa megnyitása. Ma cytilk meg Bonepé- lyess« s- újonnan átsiaWtotí és berendegett .Európa“ mgy revéhéz. Reggelig cyitvs. Sritnîociknţ és clşţiny- csostar létráit** trri!?ver,e :ysz. Kltflaő etelek w's Ita­lok, rscild ink ér figyelmes kl«*ol$?élia:>al kedveslie- d«ta íl.síelt vendégeimnek. Srives párttoiíst l-ér Kassai, tulajdonos. * Lőrinczy-féle leghíresebb és legrégibb „Sséteiy Nap(ir'-t Benkó László toll. kCnyvcycmdvj^bói rendei- j en Maros Vásárhelyről. iziffHÁzss mm ■rara n' »*vr Szombat d. a.: Vén bakancsot i* fia a knaaár. fElsi Ifjúsági elitedé«. Rendkívül olcsó áelyárskxaL Elé­idő tanár: Peréiy! Jőzsaf.) Sxoabat esta: Angyalka. (Operette-ujdonság 8-adaser, V. Hegyi Llil vasdégjálémvaL) Vasárnap d. n.: Mégcás Miska.(68-adszor. Pintér, Berky, Sflmeglvel. Rendes helyírnkcul.) Vasárnap este: As ember tragédiája, (106 od*zor. EIS­adás kezdetén a uésőtérrn vozstő ajtóit bezárják,) ét fő: Esüatsíriiy. (Uldor.ság 8-adssor.) * Kí biös Tek-cs és Kollár ham:vers: nye a theológián. M:kor Köblöd Ferenc ez év éprilisábaa első önálló hengvesecnyét tartotta Koiozsváron, megírtuk róla, hocy játékénak legresyt cb hibája bizonyos hidegség, smelye* poropá: fechnikáía egyálfelábsn nem takar. Szerdai hángversertya u?án ítélve, a leíoíyt félév eleit Köblö t ebben a tekintetben crodáteíoa fe' ődési ért el éa megtett« azi az utat, ?;n*.e!y a virtuózt tv \a'cdi művésztől elválasztja. Elhatározó lépés volt ez és elhetáreto ez a fézis jó oldaléival és egy-két síükstégképani togyatékc?s:' á r t a későbbi fejlődéure. Ennek az átmenetnek iu <. Jdonitha!ó, bár része văn benne egy kis indiszposiciínak is, hogy szerdán Köblös jáié kán hellvel-közzci némi bátortftlsnsfig volt észíel- hstő. külftr.öí,en az elíő számban. Beeihcwea FrOchüng c. svor.éfefe.ban. A fölényes biztosság hidegsége után si-osban ez a hiba éppen fejlődés- képességre vall és Köblös nagy tudását tehin ve, csakis átmeneti lehet A későbbi számoknál ezután ez fokozatosan el is tűrt. Ezen a hangversenyen vettük épzre, hogv nem hiányrik Köblös művésze­téből'a komolyság, az élet mélyebb mélységeire utaló érzés scan. Sarasaié F.?ust fentádéia némely részének előadása rer> e* t».ú vo’i. Píiíanatokr* éreztük a zenének, h-> n-m i* » dvrní^óai e?ţy»- lernen lét érlelmá-en veü v gfe'enjéi, h nesn vágy- bó. örönr.ból é «-jdelombói álló életünk mérhetet- le - m%sé«^t» Áriában véve Köblös még nem név i e *!>*<.- a problémáit Művészete míg f i- lód -bín, o-r-ó-n ven. Szerdai előadásán azon* ban oly< n fu! do e «okról telt tanuságo*, melyek alapján biztosra vehetjük negymér ü fe l dósát. Takács Imre roélyérzésü, nf.gyíudésu nríüvéez. Háifajáfékának feheljetszerű finomsága, éíérsert- sége, nséiyféi« e:,észen kivé'eles. A tűnődés ko- mo'yságától a testetlen táncok könnyedségéig, mes* ieriieg fejezi ki az éizeinsek legváliozato»' bb eká- leiét Kollár Pál tehetséges zongoraművész. A szerdai előadáson azonban kísérlete ueâ.?osan őn ál’óvá lenni ióte.iede!*, ami az ősazjóié’* rrak karára volt. Egyébként iáéhénak értékes kvalitásai var «ék, emeiyek a hangversenyen éivénye«il­lek is. I

Next

/
Thumbnails
Contents