Keleti Ujság, 1920. november (3. évfolyam, 254-261. szám)

1920-11-20 / 254. szám

4 «tat*

Szombat »fit* november 20

Taslauanu miniszter Románia gazdasági céljairól

A romín kivitel 6s az államjövedelem A szabad kereskedelem felé-—Szabad a fakívitel

A „Die Börse* Bácsben megjelenő közgazdasági lap munkatársa hosszabb beszélgetést folytatott Taslauanu kereskedelemügyi miniszterrel a román közgazdaság politikei céljairól és útjairól. Az általános iniervjut, mely a legszélesebben fogja össze a jövő feladatait, teljes leried símében itt adjuk:

— Hogyan tegozódik Románia gazdasági és ipari helyzete az uj területek bekapcsolódása u'én ?

— Az uj terüljek beolvasztásával Románia a leggazdagabb európai államok sorába lépett. A régi Románia, mely túlnyomó részben agráróll-m volt, a Bánátnak és az ipartelepekben oly gazdsg Erdélynek megszerzésével legieijeaebb kiegészítési talált. EUő és legszorgosabb feladatunk m ndenek- előtt Románia iparát még megasnbb nívóra emelni. Első sorban ■ löldgáziparra fordul tekintetünk. Már a magyar állam is kidolgozott egv program- moi, hogy a főldgázipert ki'ejiessze. Mi a magunk részéről intézkedjünk, hogy a s üksége« csővezeté kék a s’üíséglet rendelkezésére át jenek. Másod so»b«n Románia a földgáz vidékein nagyszabású fegyver gyár at akarunk létesíted. H rmadszcr dina- mitgyárat létesítünk a fogarasi vidéken, mely még a jövő nyár folyamán üzembe kerül. Sok gyár-alapítási tervünk van, melyek nr g raíórttasa természetesen 1—2 évet venne igénybe. Az erre vonatkozó törvény már előkészítés alatt áll. Ez a körülmény alkalmat ad majd néhány négy osztrák gyárnak, hogy képviselőit elküldje, néhányen már jelentkez tek is és e jelentkezéseket a kormány nagy érőmmel vette tudomásul. H* prec z ajánlatokat kapunk, akkor azokat én a legrövidebb időn belül elimé- zem. Az osztrák iparnak is nagy érdekében fekszik

, a vasutak helyreállítási munkálataiban részt venni. Remélem, hogy rövidesen Bécsbe utazok és tárgyalásokat folytatok gazdasági és kereskedelmi Polliikat kérdésekről.

— Hogyan Ítéli meg a miniszter ur Románia jövő gazdasági helyzetéi?

— Románia abban a helyzetben van, hogy nagy kontingenseket, jelesen búzát exportáljon. Mfg a tavalyi aratásból maradt 3000 vagon feleslégünk, melyet a régi központi hatalmak államai kapnak meg. Az idei aratásból mintegy 80 ezer vagon felesleg remélhető, melyet mi kész mozdo nyok fejében cserülünk el. Egyébként Amerikában rendeltünk mér uj mozdonyokat is. Egyébként eddtgelé 12000 kocsit exportáltunk.

— Milyen kulcs szerint szántják a kiviteli Illetéket? Milyen mag&s bevételre számit ez illetékekből az állam?

— Az illeték mértéke egy 20—25 százalékos kulcs szerint történik ed vulorem. Az állam számára mutatkozó bevétel igen tekintélyes, amint ezt az előző eredmények is mutatják. Hogy egy példát mondjak: Mátfél hónapon belül az állam 600 miüió lejt kapott tisztán. Az igy befolyó állem- jöyedelmet egy gezdasági évre 1 —2 miiliárdra lehet számítani.

— Szándéka van Romániának a kiviteli tilalmat hosszabb időre fenntartani. így áí szándékozik térni a szabad kereskedelemre.

— Célunk a szabadkereskedelem, de erre néhány évig várai kell. Jelenleg tárgyalások folynak oly irányban, hogy a tarifa kedvezőbb megoldást találjon.

— Hogyan állunk a petróleum-kivitellel?

— A petroleum termelés a háború alatt sokai szenvedett. Mig a háború előtt 200 ezer kocsit termeltünk, mely kontingens csaknem egészében kivitelre kerüit. Addig Románia petróleum kapacitása, tekintettel arra, hogy Romániának nincs meg a szükséges furőanyaga, nagyon csekély. Nohány lap félelmének adott kifejezést, hogy az entent Romániára egy speciális intézkedést akar rékény szeri: eni e tekintetben, de ez szóba sem lőhet. Romania számára a petróleum kérdésében teljesen szabad kéz biztosíttatott. Nem szabad befolyásol latnunk meguntál a külföldi petroleum piacoktól, annál is inkább, mert a Duna forgalom szabályozása következtében oly kedvező helyzetbe kerülünk, nogy a szomszéd államokat a legkönnyebben elláthatjuk petróleummal.

— Hogy áll a fakivitel ?

— A fakivitel szabad. Mintegy 400 ezer kocsi a termeiéi, e b >1 lUO rzer kocsi esik exportra.

— Ml ytn lesz Románia gezdasági helyzete a többi áliamo hoz, különösen Németországhoz?

— Románia Németországgal a kereskedelmi és gazdasági kftucsoimokai a legrövidebb időn beiüí felveszi. Ez Romániának érdeke is. Németországban gazdasági kiviteli álliiun fel, bo y mindkét Allen* cit gíeiidíitseii lebonyolítsa. Németországtól gépet ckarunk, motort, furókészüléseke, adunk helyette gabonái. A lisztkiviiel természetesen szoros összefüggésben van a malomiparral és a lisztet rekompanzáciőképen e malomipar helyreállítására fordítjuk.

— Románia felveszi Bulgáriával is a vonatkozásokat 7

— Még eddig kezdeményező lépés nem történt. Előbb utóbb azonban minden szomszédos állammal felvesszük a forgalmat. Ausztria volt az első állam, m*l yel gazdasági egyezményt kötöttünk. Legközelebb Cseh-Szlovákiával és Németországgal állapodunk meg. A cseh kormánnyal már érini- kezésbe is léptünk petróleum, só, gabona, erre van főüiwjpsége Jugoszláviának és Csehszlovákiának. Rolniénak kimeríthetetlen bősége van e javak ban és ez érintkezés felvétele ez államoknak is létérdeke.

Miniszteri tervezet az iparkamarákról

A cernovici iparkamara meglepetést keltő átirata — Ipari és kereskedelmi kamara iparosok és kereskedők nélkül — A kamarák mozga- lomkezdése a tervezet ellen

(Kolozsvár, nov. 19 Salát fűd.) A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara ma egész véletlenül, a csernovici kamara egy átirata révén szerzed tudóméi! az ipari és kereskedelmi minisztériumnak arról ez elhatározásáról, hogy a kamarák szervezetét gyökeres reformnak veti elé. A csernovc kamara átirata ugyanis arról tudósit, hogy a ke renkedclmi minésziéiium még julius heb tn terve zetet adott ki a kamarák újjászervezése felől s ezt a tér vezetet a csernovici kamara már alaposan meg is vitatta, A megvitatás eredm ínyeképpen pedig ez a m- ggyőződés alakult ki, hogy a miniszteri tervezet a kivitelre semmikép nem elkel más, mert az ipar és kereskedjem érdekeit érzékenyen sértené.

A tervezet ugyanis az újonnan csatolt területek érdekeire és viszonyaira semmiféle tekintettel nincsen és az uj szervezet alapvető munkálatainál csupán a régi királyságbeli törvényeket és szabályokat veszi alapul.

A tervezet egyik pontja például odairányul, hogy a kamarai képviseletben csak a bejegyzett cégek vehetnének reszt. Ez valósággal kiszorilaná az uj területek ipari és kereskedői érdekeltségéi a kamarákból, mert hiszen úgy a cernovici kamara területén, mint más uj területeken a szabad ipar elvéből folyóan csak a nyilvános számadásra kő teleseit válláratok kötelesek törvényszéki cégbe jegyzésre, egyéb ipari és kereskedelmi működés hez elég az iparhatóság tudó más vétel. Fejteti állami rendszerben ez nem is lehet másképen, mert a forgalmi életet zavarná minden cégnek a törvényszéki iajsítomozása. A miniszteri tervezet azonban ez uj területeknek erre a fejlett rendszerére tekintettel nem léven, az ipari és kereskedelmi kamarákat csak a nyilvános számadású vállalatok érdekképviseletévé tenné, holott ennek az intézménynek az ipar és kereskedelem minden alakulatét fel kell ölelnie a igen erősen a kisipart és kiskereskedelmet is.

További újítása még a (elvezetnek, hogy vármegyei és helyi bizottságokat alakit s ezekre ruházza a kamarai jogkörön bizonyos részét. A kamarába is a megyei gazdasági bizottság küldene képviselőket, ami pedtg a közvetlen kamarai vá lasztáaok megszüntetését jelenti és végeredményében arra vezet, hogy a kamara testületéi egyes helyi érdekeltségen alkotnák,

— A cernovici kamara átirata a tervezet teljes elejtését 8 a Kamarai szervezet átalakítása érdekében az összes kamarák előzetes meghsilgaiását kívánja. Ez átirat folytan a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara is azonnal sürgős beadványt intézett az ipar es kereskedeiemügyt miniszterhez, a maga részéről is kérve, hogy a minisztérium ezirar.yu lépéseit mindaddig hagyja a&oa, mig minden kamarának medja nem nyiiik arra, hogy az öt közi Írói érdeklő ügyben véleményéi nyilvánítsa. Egy- utcai pedig a kolozsvári kamura egy átiratban a rarskamarákat is felszóiitotia, hogy a törvénytár- tervezetre vonatkozó részletes véleményüket hozzá juttassa* el.

Egyelőre a magunk részéről is meg kell jegyeznünk, hogy ilyen nagytenicssAgu szervezetnie, dosi- fasüoz a nyilvánosság és az érdekeli szakkörön beható resavéiels szükséges. Hogy egy erd .lyi kamara csak a bukovinai kamara átiratából értesüljön fi mega jóvei.dó sorta felöli komiánytervezesekrői. az igen rostul hangi in. Bevegzeti tények elé, pláne rosszul meggondolt bevégzéseik elé mégse szabad aiiiiani az uj térülőién ipari és keresne deli érdé - ej »égernek a kep-ise'osei.

Eredeti, kétszer főzött, 50°/o oa alma, szilva, törköly

pálinka hekwLS eladó, Paulini Testvéreknél

Nagyenyeden. Ugyanott raktáron vannak ktsebb-nagyobb

pálinkafőző-üstök.

sárgarezet, angol cint keresünk vagontetelben.

Lloyd George a kárpótlásról, az ir és orosz kérdésről

Anglia és a külpolitikai konfliktusok — Enge«,íréit eny hangok Németországhoz — A sinn-feinistá* ellen

(Kolozsvár, nov. 19. Saját tud) Lloyd George, a t ikiika n^gymes ere. Jeenlegi beszéde is ilyen taktikai fogás, amellyel részint Nemerországban aker hatást elérni, részint az en^ol politikát akarja igazolni. Tulajdonkép >en azonoan semmi olyant nem merd, amely lényeges haladást je.entene egy igazi bek-, politika felé. Sőt beszédéből inkább az tün k ki, h jgv Franciaország kOny. r.eíen álláspontja medé fog aiiani, meg ha béküiést birds ő szavakba butk.iija is ezt. Szomorú az is, hogy Írország tekintetében az angol kormány teLenen elu asitó magatartást foglal el. Hrata indokolja az Írországi politikát azzal, hogy az íren re.tel ts küzdenek szabadságukért, az eg t sz világ elismeri, hogy ez lr népnek joga önmagéról rendelkezni. Htaoa ajánl fel nekik az angol Kormány bármit, bármilyen helyet a brit! világbirodalomban, ajánlatának az érdeme elvész azáltal, hogy az ir nép kéteégbevonhatatlanui független koztáisasigo! akar alko.ni,

Lioyd George beszédéről a köveik sző londoni jelentés számol be:

A londoni lordmajor beiktassa alkalmává! Lioyd George bei- és küípaiiiikai vonatkozású nagy beszedet mondott. Lioyd G.orge beszéde a következő :

— A béke felé vezető utón még sok s veszedelem, mégis a vikgon iassanktnt mindenütt helyre- álinak a rendes állapoton és a dolgon jurafordul- aak. A világnak a békére kedvező legaórre van szüksége. De még sok a gyűlölködés mindenütt. Szét kell foszlatni az eióit deleket es a gyűlöletet, különben Europa ennek az általános gyűlölködésnek az aidozaavá váix.

Nem lehet ingtdoző alapokon teremteni újjá a világot, vagyis a világnak igazi bénere van szüksége es Pfcd g minél hamarabb. Cselekedni kell tehát, hogy tűnjön el úgy a nyugati államok, mint a kőrépeurópai államok meghasonlaga. A brit! kormány i* belebonyoiodott több effele konííikiusoe, d,- mindannyiszor erőfeszítést fejteit ki a békesség érdekében, mert meg volt győződve, hogy legnagyobb szüksége békére van a nemzőinek.

Azok között az okok közölt, amelyek zavarólag hatra* jelenieg, első helyen állnak azok a kérdések, amelyeket Németorsz g és a szövetségesek köpött szabályozni kell. Ezek közölt is első helyen áll a hadsereg leszerelésének a kérdése. A leszerelés lesz legnagyszerűbb oizonyitérca annak, hogy Németország tényleg teljesíteni akarja a béke feltételeket.

A német hadiflotta eltűnt teljesen. A nagy némát hadsereg, amely állandó tenyegetés volt a világ békéjére nézve, százötvenezer főre ap sztó* doti és nemsOKéra cs.k százezer emberből fog áiieni. A nemet hadsereg ágyúinak a szövetségesek által megkívánt számra való csökkentése pedig már meg is történt. Igen sok fegyver van még ugyan a lakosság kezében, de a leit intézkedések megfelelnek a békefelteieíek iehe.ö legjobb módon való végrehajtása szempontjának.

A második zavaró ok a kárpótlás kérdése. Németorsság hajlandó javaslatokat terjeszteni elő kötelezettségeinek teljesítésére nézve. A magam részéről örömmel fogadom azokat. A nemsokára megtartandó konferencián ezek majd megjavítás alá kerülnek. 0 vendeies dolog látni, hogy Németország első kötelességének isjueri a nemet had sereg áltál elpusztított területek helyreállítását és hogy keresi azokat az eszközöket, amelyek révén emek eleget tehet. Itten a módról, az eljárásról van szó.

Oroszországra nézve is szeretnék kedvező kijelent ísenet tenni es reményeket fejezni ki az állapotok javulásában. Bizonyos, hogy ostoba kormány annyi, mini semmiféle kormány. A bolseviz- mus ostoba elmélete kmheieiien. Hisszu életre nincs kilátása, de követheti az anarhia, mely va* 8zeiyezteihe,i az egesz világot. Esért el vagyunk tökéivé folytatni erőfeszítéseteket, hogy békét te remisünk Öioszorazagoari, különösen, ha olyan emberekkel van dolgunk, akin nem tartják fontosnak kőteiezeti88goik tiszteidben tartását.

Ezután belügyi kérdésekre tért át Lloyd Georgs. Az írországi kérdésekről szóivá, kijelentette, hogy szelidebb eljárásra az írek mindaddig ne számítsanak, mig az összeesküvések es gyilkosságok meg nem szűnnek. A terroristáknak nir-ca joguk panaszkodni, ha háborús törvényénél alkalmaznak ellenük. Az akóházban kijelentettem voit, hogy bármely személyiség, aai jogosítva van Írország nevében beszélni, javaslatukat tehet. Hsa haboiu folyamán Németországhoz intéztünk volna hasonló felhívási, az megszervezz tette volna a maga feltételeit. Írországhoz marra intéztünk hasonló felhívást, senki sem felelt rá. Miért? Mert meg vannak félemliive,