Keleti Ujság, 1920. szeptember (3. évfolyam, 206-214. szám)
1920-09-29 / 214. szám
5. Csütörtök Î920- szeptember 30 gg^geíy^a.vak» v * !!iuj|i»j«i*^iJ?í!."jL"'‘j. s’á'usgyü’és ra^szkodóssal nyilatkoztatta Ki, hogy Jósika bárónak az elnöki é!lá»ba való visszatéréséi V éri. Jósika Samu bé ó je iái te. hogy egy s esetekben eg®sz egyéniségével rendel; ezésére éli a •'éufn>ik. d- eißhsl’doti k<v» miatt s,z einóeiía *:ly i.ruí»j*.-g*osn riszt nem v hét. E?re Majlá h püspök k>j*!ede!fe, hogy e eá usgyíi és ez ölelnök sz-wé’yéSen ol an munkaerőt fog álli'ani, aki e világ; elnököt az adminisztráció gondjaiban és foly>‘onoaaágáS*tn állandóan he'yetteriteni ludjs. E megnyugtató fal világosi fást Jósika fcé/ó is ha Iga 6 lag tudomásul vetta a így a s'á'usgyülés egyhsn^u ir.egnyila’kozéss fo'ytán a vi ági elnök le mondája elfogadásra nem. került. A tizenötöt b'zottjég további Hőtfresz'ései között rz-reoett még Msj á h püspök fegyvere# őrizetbe vételén«!#, az ü <y-, mely ellen akkoriban az igazgsió-anác# panaszt lett o kormányrólarécsrét, de e>re elinlé^é»t ram k:p: Î. A üzenő ös bizottság javasolta, hogy a méltó és megnyuttta ó elintézésért maga a ntátusgyülé# fordu lón a felette« kormány- hatóságokhoz A javaslattal szemben maga M#jlá<h indítványozta, hogy az üsy felett térjenek napirendre mert az illető vdáki közeg, aki a he.tal- rrifjskcdíst elkövette, amúgy ts mér eihalyeiődctt G‘ul~feftárvárró. Különben is « magasabb kor- mányhetóségokban jóakarat mutatkozik az el’enté- les kiéleződések elkerülésére. Érzel kapcsolatban azonban szükségesnek lá‘ja a püspök a slétussyü- lés etesz nyilvánossága előtt art a kiiclentésf. hogy nem helyes ez a heélíités, mintha 6 utjóbsn állma az ui álk mhdyzet konszolidálódásának s az 6 ellenkező egia órius tevékeny* ‘ve miatt kell papjainak a az egyházi intézményeknek és iskoláknak szenvednie k. Ha éretném — úgymond a püspök — hogy csakugyan bennem elfogultságok és akadályozó indulatok volnának az uj helyzettel ét tényleges állapotokkal szemben, akkor magam allanék félre De nem uyy van. S nnte két év óta járok híveim körében, hocy a háború okozta lelki megrokkanásokra vigasztalásokat vizyek. Hí ez idő alatt a hatalom ellen egi'éltsm volna, annak fel kellett volna törnie és a hatalomnak felire joga lehetett volne, hoty útjaimban mecekadályozzon. 1‘yen jelenségek azonban le) nem merülhettek, meri se szavam, se fettem nem voll, «mi a tényleges hetalom figyelembe vé'eléí m® lőzta volna. Számoltam azzal is, hogy igenis az uj állam részére esküt kell tennem, mert hiszen itt akarok maradni hiueim köreben. De eskü tevésem függ attól hogy a pápa őszentsége feloldást adjon volt államom iránti hűségesküm alól s volt élíamom is a békeszerződés jóyaoasyásóvaí a {eloldozást megadja. Eo ezt tiszfeietteiiesen tudomására adtam a román kormánynak s remélem ennek a bejelentésemnek igazán megértő tudomásul vételét. Ezután még ki?me:fe a püspök, hogy az egy- házi és iskolai íüggőheiyzetek ügyében a kormány nyal vaió tárgyalásuk megkezdődnek 8 bizonyéra megkönnyebbülő és megfcönnyebbifő események fognak e tárgyalások folytán elkövetkezni. A státus gyűlés több*, ö • kifejezést adott e bejelentésekkel való együttérzésének. Az igezgfcíóianécs belső ügykezeléséről szóló I elentésrésal »* során elfogad a a siáiuegyülés Bt>ch .or Mihály doktornak egv indítványát, mely arra vonatkozott, hogy a s á us az igazgatótanács szakszervéül egy úgynevezett auci-Iis bizottságot alakítson, ebben a tagok egyhermedréfze arányéig a nők is legyenek benne, egyébként az egyházi éa világi rend egyformán legyen képviselve a bizottságban. Érnek az alakulatnak legyen faledaía minden szociális kérdésnek és kiélezett helyzetnek a felkarolásé, megtanulmányozttsa és ms gfelelő vidéki *z°rvezetekkel való épolé?a. Az elnöklő pü?pök ig n jelentős glosezát fűzött ehhez a határozathoz. Szükséges — mord >ita —, hogy a szociáldemokratáktól elválasztó mély űrt is áthidaljuk s találni tudjunk velük együtt közösen az emberi aégi fejlődés irányában összefoglaló kibontaho- zásokat Miklós hívén kanonok egyházmegyei főtan- felügyelő jelentést tett a s átus kezeléseben levő elemi és polgári iskolák elmúlt két é-i helyzetéről. Az elemi iskolákban 30 ezernél több gyermek kapott lanttá««, a polgári iskolákban pedig 3303 volt a tanuló. Beszéli n fő;anfelögye!ő a iani.ó; körrel való örazhcRg ápolásairól is, de egyúttal követelte, hogy az isko'ák további fenntartásához u?y a tanítók, mint méginkább a közönség részéről a dó zaikészség szükséges. Jósika Samu bx, a gyakorlati irányú nevelésre hivta fel a ügyeimet. Budai János főesperes iskolafenntartó pénzintézetek alapítását hozta javaslatba. Mindiét ligvelmezietécre az elnök megnyuíta’ó küeleniást telt. hogy ezek tekintetében a munkálatok folyamatba kerülnek. Orbán János a székelyek kutturképességeii méltatta s ezek további ápolása érdekében é csik- scmlyói tanítóképzőnek a zonnali megf ! -lő felszerelését es berendezését sürgette. Gál Endre, a esik- megyei mngánjavak igazgatója kijelentette, hogy ezen a megyei vagyonok időközben bizonyos konszolidált helyzetbe kerültek s iskolai célú jövedelmez tetősük biztosítottnak látszik. Elnetározta még a siétu-.gyülés, h >gy az íske lék nyilvánossági joga érdekében és azok bejáratára ellen a kormanyhatéségoknál való eljárás I megtörténjék.  tanári kar fizetési igényei tekintetében és a családi pft ékokra és a helyett siiétd díjakra nézve m*gnyugtísíéan mila* kozott. — Küldöttség Arerescunát az erdélyi állaootsk i miatt Dszskni s ociili ui kép I elő vereté^vtl egy I ssocÜJI ta kt döitríg Ja eot mes a izlihetrrslsöatat, I hogy az erd*iyi hatóságok mig írríá;» miatt :,gsn:ssz- r kidjik is éttalá'.cc tá'r;j,ot helyezett klUtáttM, ha a t kormány ns« I«elt » helyzeten. -- Tjtloanu Ibarf^yl I mlnlczttr elutazott Érd lybs as a B-aitba aa ipari vt- § áiiak taDUlmlryosísa végett. — A munkabér kel nem tudják megállapi- í tani A mun .asoknas és e muikalretoiţha% a pé -z- ? bev<áa idején köteti kölcsönös egyezsége a munka I bérek kifizetési «rányánnk végleges msgéllapEását I az árak megszilárdulásától tette függővé s addig m hivatalos pénz bevallási ku'cao\ az 1 :2 arányt fo gadta el. A munkáltatók egv csoportja az 1 :2'90 arányt kívánta a munkássággal eifagtíd atni, b muna«- vokped a ugyanakkor«* 1.1 art nyhoz ragaszkodnak. Tegnap déieiőtt ismét gvülekezíek a munkaadók é« a munkások képvise'őt. végleges meeegyez^sr« azonban most se ti ju;ottak. Tóbb hozzászólás után a gyűlés úgy határozott, hosy a munkások és a munkéttalóimak négy-négy dílegáÜjábó! összeállítóit bizoíSeésot küld ki ez ér>k fariulményozásóra, sf. iiíífik-i edetok gyűjtésére. A végleges megegyezésig 1:2 mered a fizetési eránv. A munkások és munkáltatók megbízottai október 6 án isméi értekezletet t r^nk s a bizottság által gyüj ött adatok alapján fognak végleges haiározatot hozni, — Take Jonescn beszámol Rómában terveiről R«ím4b6' jelínttk: Take Jonsrcu tlsztet*táre s roarn kövstiég b?nket et rende ett rr.etyon Sfor. a, Tttto'it á a fraoc'a *s »psnyol ébretek Is résit •»e-.tsk. Ta«e Jorescu pobáriőiíBíitőJéhen b!ito»liot:a Olssíoraiigot, hogy Rom írttá minden köritimények kötőit oldalán marad. SüKta váiaszíi'sa arersne é - ek mondta K*ráb hogy a testf»rn«m:et hlrrs k-pvh.iőjít üdrőzöhetl és a kát nép őrök egyséb e ürítette poharat. (Dtl) — A Budapest bukaresti vonat Kolozsv áron át. Budspfs rő! jíiettíK: A R m«ni&v«l v io köz veden személyforgelcm s a nemzstköd forgalom Magyarországon ái v .ló vrzeíése dolgában folyhatott térgyslésokat Horvái Ká’olv ál'emttíkár elnökletével ínciották meg. A iértyoláson a tervbstveit vesuti fsiz költ« tésrk a következők lennének. 1. Niponi int Budapettről Nagyváradon és Kotovs váron át Buk«r?s=ig és vissza ejy kőzve'len háió H egy I és II oeztábu »zemólyVoc*! ié.rafésa. 2 Budapest—Ared—B eöíói ét két I. II osztályú személykocsi járatása. Ezen! Ívül járna a keled expressz. Az ősszel ötletes t-kín'etében a magyar á* romén kormányok, illetve vatubk közt folynak most a rargyí-dáBok s a megegyezés útin kezdik meg a forge Imit. — A református theotógia anya>l gondjai. A Lo- lozeváM reformítus the «óc iát ínya^l téren az örsieo»- tás vetiáiye fary gélt. Eddi.; li cras a tsgnsgyobb körű iekl3té35el tudta migat. úgy ahogy fenntartant, de e Koitanl nehéz Időibe:) nstdö joyed Imi forrásai ragyon is ssegipídtah, valóban v ál «ágon hdy eíbe kerttt. Ebből a nahés helyzetből akarja kíenrlnt a thaológlit a theoiőgla tanért hrra é; uj tg^zgaiója Ragasz Li«ló dr. akkor, a mindenkor a közönség r.;do--aikás*s igére apei- láiva, egyes városokban, nagyobb fttrskaana tolozivárl raf. fheclógla és urnák ; onvtk usa ja'ár* mös:ros estélyek racdízésáf, ce.. ka.önbsc templomi rdományok gyultssét hsLro.ta rl As első ilyen mü&oros esíéiy a jö .6 hónap foiyucán Kotorí réron I*sz a raf. tseolsgti dísztermében. Ravasz László Igazgató vasét égével a rét. iheolósls nallgatói előre iáthatélag a reformáció emlékünnepén Tordán s esetleg egyt.e űleg A?snyo%y íresen t i sJtadíkjünak g.flsor s .ciíéiytkeí r nde n! r^rlel rasist Tor dm S*v»-z tgazggtó, Aranyosgyére.-ea pedig Kecj- kcméíby István úr. tbeológtsl tápár fogja tartani. A többi feöíremiuödő pedig a tbeülógta űatlgatólből kerül ki. — Erdély és a gazdasági likvidálás. A Ke reskedelmi es Iparkamarához bö űvtny ér azeti enyik icrdai rénz'n'é:ettől, mely igen iontcs kér dé*:e hívja fel a kf msra figyelmét. A békeszerző dés ugyanis úgy intézkedik, hosy a Magyarország ér az osííozó sliar^ok közötti kö-efelések ts »arto z>ísok az 1918. évi november Ví-IuMris viszonyok alspán egyeniitendők ki, ami Erdélynek már a pevsltásssl is tuiyoBöR érintett %;a-dasági életét esetleg katasztrófába eodorhatt'a. A beadvány fölött a kereskedelmi kamarán taţtptt bankközi é«ekez!e‘en hosszas viia volt, Vieicu iikv, biz, főűtkár rész vételével. Az értekezlet háromtagú bizetteégo’ küldött ki a béire?ze?ződés gazdaság! intézkedíaeinek alapos áíiar u'mányozására és rnegbtsia esryuUai a bizottságot, hovy október 12 ig gyüiisön öas^e min d m ed ttot, welyet az aksober 15 én B ukarestből irduló l kv déló bizottság sz f rdelyi gazd-.*ági ér dek«k védelmére felha^z^álhet. 4 bizotts g faRjaivé B cs -nczy Lá'z'ót, Hirsci Ödönt és Pap Jórsef dr t kérték fei. Vlaicu föttikar kilátásba helyezte, hogy a bizottságot munkájsbsn támogatni fogja. — D-schanel különös balesetei, Most már pon- to abb é tesülésrk lett ek nyiiváno sigr* arról a bil- ejetről, ameiy Ds^c a nett, a francia köztársaság volt elcörec rambüülilettl parijában árts Az elnöi regjei hat órakor hojzá.arioict tudta nilkfll elhagyta szobiját. A kastély pa-kjáhtn sítttt níttiny perc’g, majd ah’ o; a Hs cmtircáhos ment, amely birtokát k-rr-8 tett. E v'k s -olgsi* éppen horgás-.oit As elnök néüáiy saoilis s>.6t váltóit vei., s szerencsét klírán»* neki to ébb ment. Nera okára aiocb*« a asolgs, 1-guagyobb bátrulatüra a^ elaökö’ a csatorna közerőn v;ite «sire. A vfs sz exűk mejiétg ért és u-y lttsaott, hogy a? el ökaek ni csen iogsiEt 4r ól, hoyr milyen hrlyretben van. A Sío’ga segítségért klsltott, Descnantl 6 &:eg&u!Iotta a segéyiiiltásnlrtt ís a* »dákhoz rohant, ahonnan moi- dnlatt sai állva iát;a a férjét a csatornában. A- e é»s g'.sta -ly.et * b Iliit azlnhslyére futott, ahol a halászó la*a wár seíegáíolt a cwtorrJos, mslynek a i !n itt ejy ir.é'er 80 cm magas. Á'tlílta a* rltölíöt és pár rá ke itt, hocnsn hss.»r a szobájába M áillíották. Az eicök síotstiűd hígy a magát le etk-utttrtt s csak mikor ágyba fektet ik ajóialt mag httkan: .Milyen hideg van mai* Mikor aroebtn baísiete falói kédrzóttő tez !^«giepQtesssl vábBiO ts, hogy semmire sem emlnksaik. ítrsőnes sriotohat hívtak, aHk koeataiáltá., hogy d ící r jta semmi seb, vagy Ités nyoma. Az orvosoknak asyhsacáán az a élemén tik, hogy az elnök egy hirtele* vátüigaak, akarata hir.el n mezgemmlsútiitoek ee- véa áldozatul, bezusfint, vagy bem nt a vtzhe, aaélkVl, hogy észrevette vclne. Ezek altit a krUi'.ek alztt a betas: képtelen a legkisebb idegreakciőra is és ki van téve a legkisebb baleset, a* uion tatéit legkisebb akadály VBSiéiyésak, — A kastély személyzetet megiértétr, hojy halgatva el a balesetet, amely ssegfzméttődése a Moa arslsnil történt esésnek, amelyet az elnök nam tudott megmagyarázni. Az elnök már akkor abban a be- tegiiţbcn sseavedett, amely statt az elnökségről lemondani kényszerűit. - Moit már a hivatalos körök azt se tf'koljás, hogy Deschanet még a mcn'brlíont utazna elölt egy mis re,ísisn?s esetnek Is sz áldotta volt. Daicsanel reggel a zalrttgermitn! erdőbe vitette magét ru^ot obiion. Verttérennél megáthtottí a kocsit, hogj gyalogiétát tegyan Máaíd óra < ulva teljesen nedvesen karait vissza. Ásóinál o Iczisvitstte magét azEiytéibe, hot senkinek se tudta magmatysrázni, hogy m!;y körfll- raenyek köpött esbatett egy tóbv, vagy árokba. — Bankok az aprópénzhiány enyhítéséért. A kolozHvcri pánz»niézetek me délutáni t tiekezic'én a mirdirkái b türhf e lemé váló eprőpérzhiény leküzdése körűi élés k v ta fejlődőit ki. Az t p ópénz újra spekulációs kesrekbe került ée a munl-áfidók mind n *?ombefon kritikus helyzetbe kerülnek, men mu k *ak diétásé hr z a szükséges aprópénzt fethajtani kép e enek. A vitát oly elhatározással fejezték be, hogy meghízzák a Banca Agrárát, hogy a kolozsvári piac szükségleteit fedező epró> pénz mesiryleégett hetenkéiit szerezze be a régi l i- rályság területén, ahol kis cim-et koen állandóan nagy a bőség. Ez aránylag jóval olcsóbba kt- ül. mint a spekuláció révén beszerezh&iő aprópénz éa ily módon korkurret elét teremtenek a spekulációnak is, ..mely kénytelen lesz feladni « teret — Mint értesülünk, hatósági részről is e éiyt s lépések vannak folyamatban a spekuláció letörésére. ■— Kegyelmi kérvény a nagyvára dl halálraítéltek érdekében. A csgyvéraút pvr hüélrai élijdntk, C»écst N. gy Imre, Cserei Vilmos, Jankovlts Tihamér, Csapó Lor* .d és a ké yssermuniárc ittttt Lukács Ocöo goigir- »esUr és Siunyoj; Albert családjai kegyelmi kárvt-yt aduk be Mitía királyáéhoz. A ^ervéayt Sllbermsna dr. »egyész-tKérnex vitt- ei Buk»re»rbe s ott átadta Attta- nizlu belügyi áttamtitká'nar, ho»y Mária Hrilycé kezeihez Juttas«. —- A kereskedők és az üzletrekvirálás. A kolozsvári kereskedők szövetsége, kódce.i este Sc'rwanz Jr.kab el öklésável i yü ^s tartott a keres- kedeiasi es ip fk^m ra dísztermében. A gyűlés ety<k iegtöntoi&bb tárgya, az tvd uéló bizotfs és az üzielhe yiaág-k rskvirálását ellenőrző bizottság t.igjai 'aV megvölu-'ziesa volt Azevaku«ló bizot ság kercskec 6 mepbizottjáuí e gyuse» Kus Béla dr. kamarai I lkáit küldötte ki, ektt í-kadáiyotte tasa e*e án Sámuel J mö dr, vagy Pap Antal fog helyet esiteai. Az ü leihdyisígek rekvirálásérá voca kezóía? úgy h:i értt*oit a gyiilía, hogy a rekvrálásí eilerőrzó bízcíis'égok csak a kőveikezö fel érdek me- eu kü d tagot: Ciak szoknak a bolhelyiságét lehet ei rekviráiri, akiknek nincs ipars«*zolványa, vagy egyéb foglalkozást űznek, akiknek sem á uktáez- !e ük, sem személyzetük nincsen: akiknek több üzletük ven, vagy megbizhatatlanok. Az 19 í6 előtt szerzet? Üzlethelyiségek ne legyenek rekwiráihaick. Föltételeiket memorandumban közölték Gu>u kor rná yb z'osaai. .Az eüenőrs ő bizoiiaágbii Píp Sándort küldöttéi íi. Az alkaknazoiiskk&i vaió megegyezést a gyűlés a munkéítarók éí munkások tegnepi együttes értekealeíéra bií.;a, amelyről külön tudó- 3!ia bor. számolunk be. — Merénylet Cork parancsnoka ellen, Londonból jelesük : Cor* par. re mottó tábornoki eilen teoiver- «•nmyletet köreitek el, mely sisertelen maradt. A e- rétyUt Víló ülo&leg ccn msrtr.yiet oro at egyike, eteifnek sllfevetésévol ftcyegetáíttk tsegto Iá.ul ai r* a* es*tVe, ha a/, angol kormány Max Sweentyt, C.r* pcl- gá:mutterét a bOrtönbeu hiltt nagyja, — Sztrájkok Romínittban. A bukaresti vi,lamos varumAJ extrái* lö t ki a vezérigszgttóaag e< a személyzet közötti vis.'ály mlstí. P ossliben a vp.s- uti «zemélyzet sairájkba lépet?. kftveieive gazdasági elíéiésuk sxigo.u elienőrzísét. ;Diü.) * Kertész Jenő dr. ügyvédi irodáját a Féíér 19. szem alatt ujbf-1 megcyilotta. * A Newyork-étteremben a legjobb, leggyorsabb kiszolgálás. Kitűnő konyha. Minden este cigányzene.
