Keleti Ujság, 1920. szeptember (3. évfolyam, 206-214. szám)

1920-09-19 / 206. szám

2 olüat iŰSl&TiUi&XG Vasárnap szeptember l9 Memorandum a magyar sérelmekről A kiutasítások, a lakás-ügy, tisztviselők dolga, is­kolák sérelme} egyházak panasza — Hol van a telje* jogú állampolgárság (Kolozsvár, szept. 18 Saját tud.) Arge főiem belügyír-inisz er * gy msgy r küldöttségtől r degen elnagyolt sorozatét h i'lotia ma a r.egy síre!erek­nek. At, a mim<van.dun, am:! a megvár kü dottrég vezelője, Nagy K\roty református püspök adott ét, kifejezettel csík egy részéi emii'i fii a legégetőbb jogséefmeknek. Ha mitdeo felhozott panaszra mélyebb gondot fo diíanak, ha a msgyer kérdést tényleg rendezni kívánják, akkor ez a memoran­dum épen elegendő adifot tarialmfiz a komoly munkának a megkezdésére. A memorandum szövege a következő: A bék3*zer;6dás köveike?ménye Excellencád kolozsvári tartózkodása kfd-'ező filkamst kinil arre. hogy az it! élő magyarság ré­széről, a fajunkat jellemző őszintesévg-l és jóhisze­műséggel egy pár olyan dohog'•a hívjuk fel figyel­mét, emelveknek nyílt el nondá-éval — u y érez zük — tartozunk nemcsak végsőkig elgyötört faj- testvéreink 8 envedéssinek, hannm amek a köz­pont kormányzatnak is amely ezekért az állapo­tokért Isten és a müveit emberiség elölt a felelős séget hordozza. Amint halijuk Exoellenciad nemcsak mini belíiryi szakminiszter, de mint a minisder* elnök ur megb zotlj * is vígzi körútját. Bá'r k le­szünk azért több olyan kérdésre kiíe/jeszked ;i, a melyek a belügyi resiort kören !U más kormány zati ég k: *, sőt ez egész kormányzati szelleme! is érinti arra hérve Exiellerciádat, hegy panaszos sé reítneinkel a miniszterelnök u ral is lözöin\ orvos fásukra lel kérni és azor liözrerounkál ni kegyes­kedjék. Azt e szörnyű végzetet, melyet a gondviselés reánk zúdított, vérző szívvel bér, ds egy müveit néphez illő férfié* nyugodsággaí fogr-d uk. Magunk- tarté8éf a n"mze:i becsü'ef, tisztesség és önérzet irányiloita Felemelt fővel fogadtuk, viseltük a vele járó megpróháítatásoV.ab szenvedések»!, várvén mig az Európa sorsét irányító nagyhatalmak végzése tisz'a helyzetet teremt számunkra Ezt á tiszta helyzetet a nspvhMatmsk és Románia közt Paris­ban 1919 d»c 20 án aiékr! szerződés s i ü’őnősen annak 3 szakasza tmm'eUe meg, om-ly minket Romániához csatólt teiü’etek állandó lakóit „'pso fec‘o“ R >mánia !e)je*jogu á'tampolgáraivá telt. H így ezt a végzést a romén kormány mind máig nem hozta hivatalosan és kellő pubíici'ással az érdekelt lakosságiak a tudomására s ez által a bizonytalanságból folyó összes zavarok, erősze- kosságo1/ és szenved -sek terhét zúdította a lakos Ságra: ez a mi egyik legfontosabb paneszutk és sérelmünk. Ehhez azt a tiszte'.et'e’jes kérésünket fűzzük, mél Ó2tassfk jövőre ez élhm polgárokéi éri tő összes n-mvetkőzi v gv bel öü jogerős szerző dere et, iö vény rke*, vrgv r *nd letekst Irvstaios hite! i-ség- el és kellő publicitása*) ez el'em pol­gároknak iudomizára hozni, hogy a kormány' zst irá ü b zalorn kif jlődhéssék s » tö véry tiíz'eió polgárok cilulan zek’iláia megelőz tessék. A nagysére'mek Orvoslás' sü'ge'ő séseímeink iov'Abi eaész hosszú sorozata mind abbéi a f írrésbó! fakad, h gy a masy r kiatbbség tsgjiinek .teljes iosu* állampolgársága folytonos és rends 'eres sérelmet szr nved. N m akarjuk lel rmlegttii most népünknek a hadiállepot ke-onai d ktníuráia etet i m -rhetttVn szenvedéséi. Cs-.k azokról a po'g&ri kormányzat kö ébe tar o ő sérelmek egy részéről kívánunk megemlékezni, amelyek a ári mos! is n^öiűnk, A kiutasítások E-nók legelkesnriőHb ezek közö l a 3125 s-, kriályi dakré um o .Kényszersitdepités'ől és be szá 'á olásról" E rendeíe'h z fűződő sérelmeink két csoportra oszlanak : /t) magában a rendele b-n levők és !) a végrehajtáshoz fűződők, Migában a.rendeietb-n levő sérelmek ez egyé­neken hmsriüi sérelmesek : a tiisebboé.í jogokra nézve, e-ek intézményeir*, köztük ez egyházakra és iskolaikra, a magyarság minden fársedilri osztására és f >gtalko7óei á.^á‘a. A kisebbségi jogok szemportiából sereimss, hogy a rendeletnek külön intézkedései vernsk ez .idegen nemzetiségű-k'e“, amel ek őkel háfrányo san msei ü 5nb5z*e ik a román nemzetiségű »kiöl, min' .nem id genek" tői. Kédezrünk kell: hogyan fgvez’ethető ez össze ez .inas fsc’o" romén éllam- po’gárokké löt maayirok „t-ljasjogu“ (tehát a romát! Remjeliségöeké/el mind -nben ozono*) pol­gárjogával ? H ez .idegen nemzetiségűek" kü ön hé'ránioi elbi'étás alá esnek, hs náluk p'. „the őségi“ jorot kö ’t telnek, horv egy váró b *n, vegy kö.ségban mörí.dhissan9k, rria a .nem idegen“ románoktól — nem: ez az eljárás oviidén olyan magyar in'éz m^nyt m-gfosz h-ii nou ikásaiiól, ame'y ti»u ikás it nem szerezheti a saját községe (erükéről, vagy ?z illetékesség tekintetében lő’vénye« kedvezménye’rke! b ztori ot'a sré helyén maradáeukat —t:hit ez isko’ékst iená ai'ól, tnnitóstói és v-idáki rsöven iékei lő’, eaihizakat papjai ók Hdíonli módon és alapon ulesithatók ki ille­tőségi helyűkre n különböző társadalmi rrunk-j­Arra a I érd ;sre, hogy' miért szükséges épen olyankor fogadni a reménybeli vőlegény láfoga'á- sait, mikor az egész ház alsz k, büobOnőani s egy­ben piru va rebegíe Lánika, hogy ő bizory szé- gyeite anyjs és nődére élőit szerelme késői fedán golását nyilvánossá tenni s ezért a tegm pi — általa mélyen siégyelt — lá'oso‘ős:g, Schuszter ur­nák csak az u’cáról volt imgengedve őt szeretni, az esthomályban az ablakclattról, még mielő t a kigyulladó Detról- u nlámpik áruló fényüket rávet­hetnék ártatlan id-.i jükre. Azonban tegnap, véle'le nül, vacsora u'áo is erre felé vezete t a Schu izter ur utia s midőn vékony lábai már igen elfáradtak a folytonos á'ldoáálásban, de csak úgy éjfél falé s akkor is igazén csak pár pillanatra, hivta be és ültette le pihsrni. Ezek után tehetnek vele, emit épen akarnak, ő egyebet nem tud, mint végtelenül szeretni továbbra is Szhisz'er urat és végtelenül sajnálni tegnapi meggondolatlan tettéi. Anya es nővér szédülten hallga ták e váratlan leleplező vallomást. Juhari bácsi, már min1 ha a vé*e felé oda se figyelt volna, egyre járt az ebiektől a kályháig s bár arca — ezt feszülten figyelte Lánika — fokonként enyhült, közbe közbe a bajusza alatt félhangos monda'okai mormolt: — Olyan, m nt ez éjszaka I .. . M lyen bistelen bajusza ven, te Isten . ,. Mi v féle utódéi lesznek ez ilyennek ? stb. sib. Séta \ ö .ben ugyanis azt hányta ve’etfe, hogy alapjában minden :ól megy, elvégre egy árvaszekí ülnök nem megvetendő parti egy nyo'cgyermeKes tanító lánya számára, csak ne volna az egész em bér olyan deformisen csúf. Keskeny csirkefeje olyan nevetségkeltően ül araszos vállai felett, mintha gémeskutra veder helyeit iccésbögrét tett volna va­laki tréfából. Hanem azért Lánika, most mér két­ségtelen, ehül az Ur jóvoltából, mintahigy a kapa nyél ia e’sülhet, ha ő akarja. Ahogy gordolateib in ideé:kezett, engesztelő mosolyka rajzolódott ki zerdon széjaszé'ére, «mi kétség és remény kő?.t ingadozó leányának halvány reménysugarat lopott egtfötíó, szerelmes szivébe. ójakban fo Isda'os „id-aen n-m-ei-»ágűek". kiket íruokeaikalrru kö! JÍ>et'Ö»égi helyüktőí kü!6n''öző heiviSíégakb', ol. ipa’osók, kéri k-d ók, mu tfeások, nvugd jasov, cSSté’édfek^ stb., mig a románok ilyen ro írtéi4* e é nem esnek, az egyen ő ] '<gu állam- poljférség ra<r-obb di:‘őssgére. \ H jrn n vette fo áhb> e rendelet c) pontja a kiűraíitási fii pof bzok' a' s a nken, a ik irásb n kijelenté fék. ho.y n»m ó'ji anek román állam- ro gársSgra cp élni ? S k-o: ed a végrehajtásnak el po’ erra, hogy i yennek minős (sík a nem e célzat érd-bábén »«Jf rge-íe«-.’» nyi'«' -ozatot ? Vé>«re II b) é II cl p mtok rlatti kiu’esüási jogalap: .aMnek i !l.-té) a közé d k nem teszi ki véna'cs'iá“, sl ető’eg „akinek ninc-en éllandő fog lalkozésa* : te!j s n ez fg.i'ti ftnl-énynsk szolgál­tatja ki különben m:nd -n t-sztsIeT.n méltó c-o'gárok exziazíenc ejá! és szabad Acó*, nn'yel pedig a mo dern éihm a nvin ie pikíí-1 Aíiagyars a k ufa-itís történik Dí hs már aiígs a renda'et annyi ré-elmes minÖBiíé.>t h.rtalm z: a v'gr hajtás egyenesen a tör ényen kívüli állepotlg f koz a n jogbizo^ytatan- ságoi G mayyerság-e nézte Mî:t a végrth j ás — leg-dább a kolozs/âri pyikortst szer ni — minden körviiiekintés nélküli, emennyi -en a h-Iyzel (bár a rsrdelk-ííésre álló hiva elcs ad- o; alepián sem mMeéeii előzőleg;! srándé^os zaklaíén és elkese ri'és g'anuját kel ő, m’rt mii d n m^gkQţfinbi'z'etâs nélkül, majdnem mindm magyar tikost kiuasü, ho«v fellebbezésre kenyszerKvé, nők fárad sig és kői sík érán « kíutasitoüai bizory tieaon, írásban, közismert tényeket. A végreh-jiés iogkcb ó tend-ndâiu, amennyi­ben olysn nyilitkozatra kár.^-zen'eíte ez emberek egé-z tömegeit, amellyel meg» őzni és mevhiu ntnni Lyekez'ek az 1919 dsc. 23 iki szrződé« 3.4,5 s a M igyaforizá^gel való oeke*zirrőd«s 83. 76 pont- j«>b n tiztositoít cp'álási jog->t éi a nak szabad gvakoríésát Ez a tendencia ervémeiü! az uj őssze- i éi a’ almábói készült hiva'alcs jegyzö!<önyv fcl n<e»ék ro/atéban is. A III pont szerinti fellebbezés ered nényét i'lu zóriussá tessi ez az. eljá’és homr ha a kíu'esi árt nnm is mosdják k’, az egész lakást elrekvirálják az illetőtől, — mér hí sjjat !u(a;d:>na ís — uj la­kás oed g nem edoak számára. Végre minden j -gehet kigu tyolő bt az eljárás, hogy az első fokon intézkedő niva'alnok, a felieb lezési fóruTi referense, kimk s!6:d 8) sem a szenvedő fél ielerdéte, sem a nyilvánosság által Járgyilegosságébsn nem elenőrizhetaz ilyenre hivatott .nem e isézi feépviseiő'ag“ ot p'd g — amint a ko’orsrá.i péd* mutatja — ha lelkii mé­retesen fe’jesiti felada'át egyszerűen rövid ufon ki* cserélik. Nim áll jobban a d »log a beazállásolési el- !éré8«al sem A nádi állapot alatti kaionsi rekvirá- láfokról nem beszélünk, csak erra a gyakorlafi visszaélésre ufa'unk. hogv a k-stonák számára rek virólt bu'o-o’o t szobákat c vibkoek játszák át, akik jíikbér és bu orha <zné!-«t dolgában a kstonákat megillető előnyök t u-'urpáliáv. mely lakbér még a villany uj bbi é át sem frdi.i. M r-dazonéha' ez r p >i tekintély épségben far'á^Rra iránvu’ó igvekezoltel szükség-snek vélte előbb a lányok erkölcsein-k szigorúbb szemmaltartására vonatkozó, némely, de már ig n rrtegciilli p--doH csengésű u asitá*t edni Juh iri mamárak jövőbeni miheztartás végeit. A melyen megrendült anya ez intelmeket sürü könnyhu'atésok és fpgedkozások közép-ite vette íudomásu1, ohannylra, hogy végül Juheri bácninek a.mu y ii érzékeny szive mecesMt rajta 8 szelíd szavakkal vigasztalni oróbálta har­minchét esztendíje kipróbált hüséíü é eliérsét. Erek után a kit gyereket kiparancsoliák a konyhába játszani s a je enlevő'« azonnal craládi tanáccsá alakúnak ét, mely hivatva volt hítérozni a megtévelyedett idősebb r-ővér jövendő sorsáról. A tanács során lefolytatott beszé'gatés rk hossza djlmas és száraz hírásával nem akarnám terhdni önöket, miért is csupán esőknek rövid sommáját van szerencsém a iövetkezőkben közölni: L»gelsőíorban is a Schusztsr ur és Lénika kö zöit fennálló, kétségkivül már eddig is j'ozgal ji gyességoek navrzhalö viszonyt nyilvánosság a kell hozni, hogy további rosszindulatú telélpatasoknak erzel egyszersmindenkorra vége sreksdjon. Ma péntek, tehát „Közjava“ című, he'enként ké'szer megjdenő helyi lep vasárnapi száma, ha hol tép idején leadnák, már hozha né is a szenzációs hi msnhH. S -jfirungról, esküvői termirusiól ezu én is ráérnek tanácskozni, da az holtbiztos, ho^y i yas mikre Juhari bácsinak nine; most kidobni való pénze. Határozat után ezyéb tárgy hiányában az ül-s feloszőtt s Jubari b4csi, a»cin e’égedett derűvel, megcsókolta hirminckét észtén lej» hűséges élet­társát és igy bucäurott házanépétöl: — Erre a váratlan örömre csak megihet az ember egv spriccert, nem’e? — s leszakedván mint mh'-z kő a család és főiént Lánika szivéről, 8 egyerdetesen gycsuló sebességgsi sietett vissza I az Oroszlánba n Koseuthokhoz. t (Po'yb kör.) I A íc-rekvirált lakások Ds a polgári lakásrekvirálásoknál e tulajdonos, Ş vapy törzslaUó jovos cs-iládi igé-oyet is telje er rnel- ţ Üzletnek a beszárásoít navyok kényelméért, a lak* ] bérek vegy nem, vagv a sz bid fo-galmi árhoz í képest rc/etiégegen al;c*ony«n él apibatnak rr.eg, * '"héíeínek a m gáihriég f-;líé*e'eit k/pez-5 lakr*szrk ; (hivatsii he'y.ség, holt, műhely, orvosi read-lő s b.) ► m é tál az ii'eőret koldusbotra juttatják; a ki- kényszeritelt közős konvhn ht-sználatlel pedig a tár- íadálmi gyűlölködés csiráit tenyésztik. A tisztviselők A mag/sr ügy gemyedá seb», a volt magyar állami tisztviselő« kérdése. Ezek a minden tiszte­letre. méltó rrunkésok, közéletünk e-kö!c*i oszlopai, mihelvt nemze közi hs'yzeünk és éllem1 kepcscla- tu ik kérdése tisztázottnak Iá szőri, a minisztertená- c:i felhívásra es ü-e j^'e Ikaztek, hogy az állam­háztartásban o'yan fontos — s ma hiányát oly ke­servesen érzett — munkáikat folytassak és saját egzisrienciájukat is a péHá’lsn nélkülözések után biztosi sók Hónapok teltek el azóta és sem alkal­mazást nem nyertek még mindig. s»m javadé mai­kat nem folyós t itták. N *m tudhatjuk, hogy mi en­nek az oka; de azt udjuk. hogy úgy az államház­tartás konszo'idációja mint a lelkek megnyugvása és békéj • su’yos árat fizet a hahsztásért. Az állam­férfiul bölcsesség meg kell, hogy ta’áija e i-érdés sürgős rendezését, kel ő tapintattal és méltányos­sággal. A t5ke és a munka Gazdasági életünk megbénuló’ ánsk, majdnem csődbe julásáhak, a pénzügi i pomika rettenetes válségamBk, ezek nyoPábsn járó már már elvisel­hetetlen drá-rsségnak és az éhmság rémének fe­nyegető veszrdelmei elhárításának sürgős szüksé­gére é3 a bajok or-osési módjára hivatott testüle­tek bizonyára elmond ák sosszor m gujtfo't véle­\

Next

/
Thumbnails
Contents