Keleti Ujság, 1920. szeptember (3. évfolyam, 206-214. szám)
1920-09-19 / 206. szám
Vasárnap, fffft szeptember 19. Küimtírsm $. o lefe ményeiket. Mi csak a társadalmi béke szükséges helyreállításának a fon’csségára utalunk, amely béke a termelő é3 a fogyasztó közönség érdekeinek kiegyenlítésében a munkásság becslésében és szabadségának biztosításában kívánja a kormányzat bölcs intézkedéseit. Agráráram létünkre főleg egy bölcs körültekintéssel irányítót», a többlerme’ést elősegítő, a gazdasági egzisztenciákat és a földbirtokra bazirozott kultúrintézmények fennállhatását biztositó olyan agrár-reformmal, mely nélkülözze az olyan kirívó nemzetiségi tendenciát és az orszég minden részében és minden polgárára nézve azo nos elvek alapján azonos módon és mértékben azonos eredménnyel legyen keresztül vive. Az iskolák Amire még kiterjeszkedni akarunk, ami nekünk egyik legfontosabb — a magyar kultúra kérdése. Éz a mező volna az e őszakos pcliiikßi befolyástól leginkább megóvandó s nekünk e téren ván leg több sérelmünk, panaszunk, mely gyors orvos’ás után kiált. Ez a kultúra főleg felekezeti alapokon épült és fejlődött és a felekezeti különbségek versenye csak előnyére vélt, mig az ál'ami nivellirozás és vallás mentesség elszakította a népélettől, kiszámíthatatlan kárára az egészséges és (g>séges népkulturénak. Részint e veszedelem meglátása, részint a történelmi fejlődésnek méltánylása, részint az állam teherbiróképességével való számolás és egyebek vitték arra a román imperium második kultusz reszotfőnökét, Branişte Veiért, hogy a felekezeti oktatás programrojá! tegye magáévá és a kisebb- ségek kulturigényeinek biztosítására vonatkozó rendelkezések kielégítéséi is ez u!on eszközölje. Az ő intencióinak is megfelelően indították meg a magyar egyházak, részint elhanyagolt, részben élle mi kezelésbe adott iskolaügy üka.ik reorganizálását a mult tanévben. S amit akkor, apróbb, helyi akadékoskodásoktól eltekintve, nagyjában zavartalanul teljesíthettek; ezávben váratlanul Programm» szerű géncsvetés veszedelme fenyegeti, a magyar tannyelvű romén állami iskolák érdekében. Prie államtitkár ur ugyan a mult heti tárgyalások során mérsékletet ígért a magyar egyházek képviselőjének, mig a napokban a Bukarestben folytatandó tárgya lések a kötelező állami, vagy felekezeti oktatás iskolaügyi poliiikéjában irányt jelöl: de ez nem változtat azor>, hogy súlyos sérelemként ne említsük fel a következőket: a) összes egyházi és iskolai államsegélyeinket közel két év óta nem kapjuk s folyósításuk olyan feltételhez (a püspökök hivatali hüségesküjéhez) van kötve, amely az állam és ez illető egyházak viszonyénak rendezése sorén lesz szabályozandó; de addig a lelkész, tanító és tanéri kar alig elhordozható nyomornak van kitéve. b) Dacára annak, hogy az egyházak a magyar állemmal kötőit iskolai szerződéseket a román állammal nem tartják fenn : a magyar államnak átadott egyházi iskolaépületeket, telkeket, felszereléseket, a romén kormányzat vissza nem adja s igy sok helyt saját iskolaépületeikből ki vannak zárve. c) Újonnan feSáiiitoti elemi iskoláiktól a nyilvánossági jogot megtagadják s más okokon is működésüket akadályozzák. d) A magyar egyházak kultúrintézményeinek helyiségeit román iskolák céljaira rekvirálják el. (Szászvárosi ref. kollégium internáluaa, máramsros- szigeti és szatmári rótn. kaih. gimnázium épülete, a kolozsvári kereskedelmi akadémia) s ezzel azoknak működését bénítják, A kolozsvári ref. nőnevelő helyiségei pedig női bujakorosok céljára van már két éve lefoglalva. e) Az iskolák fenntartására szolgáló alapítványi földbirtokokat kényszerbérletre elveszik, kisajátításra még erdőket is kijelöinek (nagyenyedi, kolozsvári, mezt medarasi, ujioidai ref. iskolák, a róm. kath. radnóti, megy bajomi, váralmási sib.; ladamosi’ bányabükkí, buni unitárius iskolai birtokok) s a lelkészek földjeit sok helyen a törvényrzabta 32 holdon alól is elveszik. A magyar egyetem f) Az egyházak a magyar egyetem ügyében hiába várnak választ beadványukra, hasonlóan hiaba a magyer gazdasági akadémia ügyében ; g) sőt még a szorosabb értelemben veü kultur ügyekbe is beavatkoznak: lelkészeknek különböző alkalmakból szolgabirák, jegyzők, fslusbirák, csend őrök rendelnek el istentiszteleteket a ha a püspök rendeleie hijján kőtél esség szerűen megtagadják, hurcolják, bántalmazzák Őket. h) Arról, hogy a kisebbség magyar nyelvhasználati jogában a hivataloknál korlátozva van, ismét több példa szól (cégfeliratok, emléktáblák, szobrok rongálása stb.) Jöjjenek a tények De elég a sok sérelemből, panaszból; habár ezek csak izelüők, Excellenciás Ur I Az erdélyi magyarság — élén a még ma is 75 százalékban magyar lakosságú Kolozsvárral — állandóan a leg- példásabb önfegyelmezéssel és önuralommal hordozta súlyos megpróbáltatásainak és sokféle sérelmeinek keresztjét, bér az ellene való animozifás — kétségtelen. Az egyenjogú romániai állampolgárság tudatában kérjük most már Excel lenciádat s általa a kormányerők urat: kegyeskedjenek végre a kormányzat szellemének a magyar kisebbség iránti méltányos megváltoztatására s annak tényekkel való éreztetésére. A magyarság számolt immár megváltozott helyzetével e földön. Jogos és méltányos kezeléssel tegyék v*gre lehetővé, hogy testvéri érzületét*— — mint a múltban — megtarthassa -e föld román népével szemben, sőt kiterjeszthesse az ország többi részein lakókra is. Súlyos sérelmeink gyors orvosláséval tegyék meg az uralom bútokéban levő erkölcsi kötelességével és kormányzati bölcsességével az állami konszolidáció, a társadalmi megértés és lelki béke utján ez első komoly lépést, hogy sebeinket nem szakgatva, de gyógyítva könnyebbé tegyék a sorsunkkal való kibékülést. *>***************>*>*******************tli,i,tieiavii*i(vii¥(¥»viwvyvvvvviivvvvvvvi Argetoianu belügyminiszter Kolozsvárt A jogegyenlőség biztosítása — Panaszok az evakuálások ellen — Leintett román kereskedő-küldőttség — Autócenzura a hadizónában (Kolozsvár, szept 18. Saj. lad.) Argetoianu belügyminiszter erdélyi kőrútjában tegnap érkezeit el legfontosab állomására Kolozsvárra. Ma délelőti a kihallgatásokat fogadta, a kővetkező napokon pedig a legfontosabb kérdések kerülnek belső megvitatásra. Argetoianu belügyminiszter pénteken ő óra után autóval érkezett Kolozsvárra, ahol Ghilesan Livius dr. képviselőnél szállt meg. Este szükebb körű vecsora volt, melyen néhány meghívott vett csupán részt. A hivatalos fogadtatások szombaton délelőtt kezdődtek. Legelőször Lukéciu jövedéki igazgatót fogadta a belügyminiszter, aki az aprópénz hiény- ró! - tett jelentést. Autócenzura a hadizónában Utána ez Újságírók Közpon'i Szervezete névé ben Székely Béla ügyvezető alelnök a cenzúra ügyében interveniált. Kérte a cenzúra felfüggesztését a hadizónába eső területekre nézve is. Arge toianu belügyminiszter kijelentette, hogy ezeken a területeken mindenütt bevezetik az autccen- zurát, vagyis, hogy a lapok saját magukat cen- zu ázzák s ennek eredményétől függ majd a további. Felemlítette, hogy tudomása szerint is egyes városokban igy Aradon a cenzura több napon ét visszatartja a kolozsvári lapokat. Ez ellen már intézkedett is. Az evakuálások kérdését most tanulmányozza s ennek keretén belül, majd arra vonatkozólag is történik sz intézkedés, hogy újságírót ne utasíthassanak ki. A CFR nemzeti szindikátus levelére, melyben szeméjyes biztonságában fenyegették meg a „Keleti Újság“ szerkesztőjét, a belügyminiszter kijelentette, hogy az államban jogbiztonság mindenek felett ált, itt felelőtlen, nem hivetalos elemek ténykedéséről van szó, akik ellen ez ügyészség teljes védelmet log nyújtani. Végül Székely felhívta a miniszter figyelmét Petelei Isván, a nagy erdélyi iró özvegyének ügyére, kit ki akarnak dobni abból a lakásból, hova magyar irodalmat a kegyelet minden szála fűzi. Argetoianu belügyminiszter a legmelegebben tette megáévá az ügyet és kijelentette, hogy a matróna nyugalmát nem fogják háborgatni. Ezt Bucsán államtitkár előtt magéval Peteleínável is közölte. A kereskedők sérelmei Jósika Samu báró feltűnően hosszú kihallgatása után több magassbb funkcionárius jelent meg, majd a kereskedelmi és iparkamara, valamint a Sfatul Negustoresc nevében Hevesi József vezetésével egy kisebb küldöttség. A kereskedelem sérelmét Jahoda Károly mondotta el, különösen kiemelve az evakuálásokat, valamint a koronabeváltás folytán keletkezett rendkívüli helyzetet. A miniszter hangsúlyozta a kereskedelem és ipar rendkívüli fontosságát és kijelentette, hogy bár még nem tanulmányozta a kiutasítások kérdését, máris megígéri, hogy a bizottságban helyet kap a kereskedelmi és iparkamara és a Sfatul Negusloresc egy megbízottja, ekinek beleegyezése nélkül kereskedőt és iparost nem lehet kilakoltatni. A 40 százalékos nyug'ákat a legrövidebb időn belül beváltják, úgy, hogy egyáltalán nincs aggodalomra ok. Az eprópénz hiányon máris segítenek s Erdély valósággal el lesz árasztva apró pénzjegyekkel. A kereikedelmi cikkek 1; 3'50 es arányban való számítását újból megtárgyalják és lehetőleg a for- rásná1, tehát a termelőnél igyekeznek az ármeximá- léssai a drágaság ellen küzdeni. Kolozsvár város és a megye tiszlikarának agyüt tea tisztelgése után a magyar küldöttséget fogadta a belügyminiszter. A küldöttséget Nagy Ká roly református püspök vezette, aki egy memorandumot nyújtott át, melye! lapunk más helyén közlünk. Nagy Károly a köve'kezőket mondotta: — A kolozsvári és • Romániához csatolt magyarság nevében kivánok pár dolgot elmondani, melyek a memorandumban is benne vannak. Igazában csak arra szeretnék utalni, hogy e bajok orvoslása nekünk is, a román kormányzatnak és a dinasztiának is javára szolgál. A magyarok beszámoltak azzal a helyzettel, mely rájuk nézve előállott: ipso fdcto romén állampolgárok leltek. Nem kívánunk egyebet, mint ennek a román éllampo'gárségnak teljességét, a melyben ez állampolgári hűség is természetszerűleg kapcsolódnék össze. Különösen kél ügyben várunk orvoslást: a kiutasítás! rendelet és az egyházakat ért sérelmek ügyében. Méltóztassék ezeket különös figyelembe venni és ezeknek orvosláséval mind a kormányzat, mind a magyarság háláját kiérdemelni. Argetoianu erre tornán nyelven a következő válaezt adta: — Mindenekelőtt az alap princípiumokra nézve kivánok válaszolni. A román királyság százados politikája szerint, a románság által hozott gyula- fehérvári ha’ároza'ok szerint, továbbá a békeszerződés paragrafusaihoz mérten a mi politikánk nem 8cvini8ziá, hanem minden nemzetiséggel a békés megegyezésre törekszik. A mi ideálunk a svájci állapotok megvalósítása, ahol egymás melleit a legteljesebb harmóniában éi a francié, német és olasz lakosság. Ennyit az alapelvről. Rendkívüli időket élünk. Egy uj átszervezés van előttünk. Mindenkinek türelemmel kell várni», hegy a dolgok megállapodjanak. Ami az egyházak ügyét illeti, a legrövidebb időn belül el lesz intézve. A kiutasitások ez átmenet egyik következménye, nagyon kicsinyes és nagyon nehéz kérdés, melynek megoldását a helyzet parancsolja. Mindkét részről egész sereg panaszt kaptam és még ittlétem alatt törekedni fogok arra, hogy a helyzeten javítsunk. Nagy Károly megköszönte a kapö't választ és csak azt kérte, hogy a gyakorlatba az előbb kifejteit princípium érvényesüljön. Ugrón István volt belgrádi nagykövet franciéul beszél. — Legkevésbbé se kételkedünk abban, hogy Bukarestben yelönk szemben jóindulatot akarnak mu’atni, azonban sajnos, itthon nem ezt tapasztaljuk, mert mig a rendelet Bukaresiből ideig eljut, a sok kanálison keresztül azt a bizonyos jóindulatú színezetet teljesen elveszti és a msgyarség a hatóságoknál gyakorta határozott ellenszenvvel találkozik. Továbbá a hatóságok részéről nem mindig mutatnak elég erélyt a magyarságon esett sérelmek megtorlásában. így például pár nap előtt történt a Mátyás szobor megrongálása, azonban a mai napig se történt semmi megtorlás. Szóváieszi azután az agrérreform körül kifejtett választási kampányt és figyelmezteti a belügyminisztert, hogy bár ez agrérreformra szül:ség van, de gondolni kell arra, hogy a várost a nagybirtokok látják el. Kéri, hogy itt is a régi királyságbeli egráuörvényt hozzák be. A magyarok küldöttsége után ez Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség küldöttsége jelent meg kihallgatáson. A zsidók ős a kiutasítások A zsidószöveíság küldöttségét Glatner Mózes főrabbi vezette, akinek üdvözlő szavai után Fischer Tivadar dr. memorandumot olvasott fel. A memorandum biztosiíj j a román állémot ä zsidóság állampolgári hűségéről. A kilakoltatások lábbal tiporják a román alkotmányt, amennyiben a polgárait két kategóriába : román és idegen nemzetiségű, osztja. A rendelet legsúlyosabban a zsidóságot érinti, mivel a forradalom következtében sokat üldöztek el a faluból s most itt teremtettek egzisztenciát maguknak. A miniszter kérésére Bucasn államtitkár kijelent-, hogy idegenek alatt a nem a moşteni romén területen szüieteiteket érti. Argetoianu biztosítja a zsidóságot, hogy nem ismer csak egy fajta állampolgárságot. Különben az evakuálásokról panaszkodik mindenki. Az alantasabb hivatalnokok hibájából eok térelem érhette a lakosságot, de a kormányzat intenciója teljesen tiszta és becsületes. A leintett romín kereskedők A reszortok főbb tisztviselői jelentek meg azután a belögym niszter előtt. Argetoianu a legnagyobb elismerésének cdott kifejezési. Útjában meggyőződött, hogy a tisztviselői kar erején felül teljesíti kötelességét.
