Keleti Ujság, 1919. április (2. évfolyam, 91-92. szám)
1919-04-29 / 92. szám
Kedd, 1919. április 29. 3. oldal íl pudlitó! az intendantiiraig Boltossegédből intendáns — Korbníy Bogdi karrierje — SzentgţSrgţi István mea a váltó Kolozsvár, április 28 Boltos-segédből intendáns: ez is kolozsvári speeiálitás. Nyomdász-inasból párisi nagykövet: ezt a csodás karriert Amerika produkálta már vagy másfélszáz évvel ezelőtt; de Magyarországon Wekerléé volt az első csodálatos politikai emelkedés és ez sem olyan tüneményes, — a mult század utolsó éveiben; habár a diurnistaségon kezdődött és a miniszterelnökségen végződött. Sokkal merészebb Ívben szökkent fel azonban a mult század nyolcvanas éveiben a kolozsvári „Nemzeti Színház“, ha nem is névleges, de tényleges intendánsának: Korbuly Bogdánnak a pályafutása, — a kiről Bánffy Daniné Nagyasszony (Dezső báró édes anyja) a színháznak patronája és állandó alsó páholy bérlője (címere is ott volt az ajtón!) akkoriban el szokta beszélni, hogy lánykorában hozzájuk „Bogdi“ vitte hónya alatt, zöld posztóban, a kiválasztandó szöveteket . . . Anikó nagyasszony azonban nem volt nagyobb Mecénása az általa különösen becézett színész-népnek, — mint ez a „Bogdi“-ja, pedig az életben — egyebekben — megmaradt igazi amerikai stilü üzletembernek, csakhogy a pudlit a mindenható bankdirektor asztalával cserélte fel; a kézdörzsölést és hajlongást pedig a többszörös milliomos „sic volo“- jával, ami akkortájt egyeduraságot jelentett a kolozsvári pénzpiacon. De furcsa! Ennek a szigorúan takarékos, ridegen számitó örménynek a szivében, mint a befagyott pezsgős palackban, maradt egy picinyke hely, egy kupicányi mámo- ritó fluidum, mely aztán egészen a nobel-spilzig, a színészet és színművészek szeretetének volt a forrása. A tünemény aktor-pályának pora leülepedett az ő szürke szakáiéra és szürke ruhájára; az ut szélén tönkrement versenytársak törött kocsikerekei, tönkrement uri- porták romjai heverhettek — de csodaszép virágok, vadrózsabokrok is nyíllak és neki volt ideje és szive rohantábsn megállani és teleszedni a márkát az isteni berkek nefelejtseinek, granátszinü rózsáinak illatozó csokrával . . . Színész-váltókról Én már csak a gazdag, jóságos mocolyu bankdirektort láttam, ismertem, aki sohasem tudott megtagadni egy 200 pengős váltót se Váradi Bercinek, az inasok legtökéletesebb alakítójának, sem valamelyik hősszerelmesnek és természetesen a hóditóan szép Kovács Gyulánénak sem . . . Mégis egyszer a tuleladósodott bonvivantnak a váltóját csak úgy akarta leszámitoltatni, ha egy „jó kezest“ hoz. — Ki legyen az ? — kérdezte a bonvivant szórakozottan. — Hát mondja meg az „öreg“ Szentgyörgyi Pistának — már akkor is igy hívták, hogy „öreg“, — de csak azért, mert kedélyes apákat adott — Írja alá ezt a váltót itt ni és mutatta a váltó hátlapját — akkor aztán leszámítolom. Pista bá’ már akkor takarékos jó gazda hírében állott. El is vitte a váltót Pisla bához a mi bonvivantunk, meg is mondta Korbuly üzenetét, mire az „öreg" ezt izente vissza: — Mond meg öcsém az „öreg“ Korbulynak, hogy írja alá ezt a papirost akárhol, aztán adok én érette akármennyi pénzt. Hát ez az örmény kereskedő egyszer azzal állott a legfelsőbb színházi hatalmasságok elé — valahogy akkor is „állami“ intézménynek nézték a kolozsvári „Nemzeti Színházat“, hogy ő kész megfogni kátyúba rekedt szekerének a rudját és ki is rántani onnan, — ha teljesen szabad kezet engednek nekie. Korbuly Bogdi intendáns lett Szerencsétlen balkezek kétkézzel kaptak az ő szerencsés jobb keze után és dehogy is nem adták meg neki azt a teljhatalmat. És igylön, hogy az egykori boltos segéd hozta össze a kolozsvári „Nemzeti Színház“ legkitűnőbb művész-társulatát. Nem, mintha azelőtt is nem lettek, volna itt egyes kiváló művész- egyéniségek. Hiszen régen tudva volt, hogy a pesti „Nemzeti“ gárdájának legfényesebb csillagai a kolozsvári szinlapokon bukkantak föl az ismeretlenség kaotikus ködéből. Egressy Tóth Soma, Prielle Kornélia, férje Szerdahelyi Kálmán, Kassainé—Jászai Mari, Földényi, Mihélyffy és még egy egész sereg művészi nagysága itt nőtt nagyra. De egy olyan társulat alapjait, melyet egyszerre en bloque lehessen áttelepíteni egy fővárosi színházba — a „Vígszínházba“ és ott is az első helyre, — csak az öreg Korbuly mecénás-hajlamai vethették meg. Úgy emlékszem, hogy az ő in- tendánssága idején, vagy igen röviddel az után, eredt meg a kolozsvári színtársulat hires bécsi Ring- szinházi szereplése is, — melynek az impresáriója a színháztól haláláig elmaradhatlan Ozoray Adolf volt. A pocakos, pittyedt ajkú, eydami sajt-képű öregemberben ennek a vendégszereplésnek hatalmas erkölcsi sikere — meg a naponként elmaradhatlan paprikásgulyás — tartotta meg vagy 70 esztendeig a lelket. De hát kik is voltak ezek a hi- res-neves kolozsvári színészek ? Erről máskor egy másik fejezetben... ízelítőül csupán egy nevet irok le ide, a szöghaju Napisten-arcu E. Kovács Gyula nevét. E körül a kiolthatlan ragyogásu Apolló körül — mert szebb férfi-alakot még színpadon soha se láttam — forgott a kolozsvári színpad egész planétavilága. Isac Emil az antiszemitizmus ellen * * Szózat a román politikusokhoz — Legyen vége a hipokrfzisnek! — Hz antiszemitizmus örök szégyen Kolozsvár, április 28 j Isac Emil kolozsvári román iró, : ezidőszerint Svájcban van, mint j Románia misszionáriusa. Innen I küldte a nagyszebeni „Adevérül“ f májusi ünnepi száma részére a következő becsületes szellemű írást: A remélhetőleg demokratikus uj román államnak egyik legnehezebb feladata: a zsidóke'rde's megoldása lesz, ha nem fog sikerülni a román vezető férfiaknak már most egy olyan megoldást találni, amely bennünket is, a zsidókat is kielégítené. Az uj román állam lakosságának Besszarábia, Bukovina és Erdély annektálésa utján Via. része zsidó lesz. Kétségbevonhatatlanul áll, hogy a kereskedelemre való különös hivatottsága, faji intelligenciája és vagyoni helyzete révén ez a nép vezető szerepet fog vinni a romániai kereskedelemben. Tagadhatatlan, hogy ha a román állam nem változtatja meg eddigi politikáját a zsidó-kérdésben, ha a junkerek, militaristák és sovinisták továbbra is követik régi antiszemita érzelmüket, a zsidóság nem lesz nagy hasznára Romániának, mert minden eszközzel igyekezni fog az amúgy is oly kevéssé szerencsés romanizmust a külföld előtt diszkreditálni. Tudom — és fájdalommal kell megállapítanom e helyütt is — hogy ma is vannak antiszemitáink. A szószékből hirdetett antiszemitizmus semmivel sem áll mögötte a sadagorai pogrom mentségére felhozott huligánizmusnak . . . Mi, Romániának uj férfiéi és különösen mi, szociálisták vagyunk felelősek az országunkban történőkért, mert minket von ezekért felelősségre a külföld is, saját lelkiismeretünk is. És nekünk, Románia uj embereinek kell hangoztatnunk azt az álláspontot, hogy a zsidókérdés nem az ország bélügye és magának a kérdésnek nagy hord- ereje kényszerít bennünket arra, hogy e kérdés megoldásánál egész Európa ellenőrzésének jogosságát elismerjük. Nem szabad ezért késlekednünk a zsidók részére ugyanazokat a jogokat biztosítani, amikben eddig egy nevetséges tradíció folytán nem részesültek. Századunk örök szégyene maradna és a román állam hipokrizise lenne, ha nem venné igénybe mindazokat az eszközöket, amelyekkel az európai közvélemény rokonszenvét megszerezheti és ha elmulasztaná megbékíteni a zsidó intelligenciát, amely igy,nekünk, országunk külföldi misszionáriusainak annyi akadályt gördít utunkba. Ha a román állam az igazi demokrácia alapjain fog felépülni és összes lakóinak nem. faj és vallásra való tekintet nélkül azonos jogokat fog biztosítani, akkor dr. Berger kopenhágai sajtóirodájának a támadásai, Klatzkin, Locker, B. Götschl, Weissmann, Sokoloff és Nuzisckin siralmai nem fogják többé Bécstől Versaillesig az európai politikát befolyásolni, a zsidók vak gyűlölete és kifakadásai engedni fognak — a román állam pedig szemben a türelmetlen sovinizmussal, amely ma már visszavonhatatlanul lejárta magát, érettségéről fog tanúbizonyságot tenni. Szívből kívánom, hogy a román kormány hallgassa meg kívánságomat, amely egyúttal az összes békés elemek kívánsága is, szakítson a zsidó-kérdésben elfoglalt elévült álláspontjával, igyekezzék ezt úgy megoldani, amely ha megoldatlanul marad, fenyegető hibája lesz az egész román rendszernek. Hirdetmény! Liszt ellenében fehér és barna kenyeret azonnal kiutalok, továbbá fehér liszt ellenében kiflit Zsur- szendvicsek. ünnepi, lakodalmi és keresztelői kalácsok készítése a leg- jutányosabb áron. r Tisztelettel „RoPpáf'-sütődB Unió-utca 13/a Szövethiány miatt fordításokat és alakításokat is elvállal elsől- rangu munkával Weisz József uriszabó Mátyás király-tér 24 szám (Jeszenszky felett az emeleten) Telefonszám: 608. El ÜVEG @ PORCELLÁN ÉS LÁMPA NAGYKERESKEDÉS KOLOZSVÁR, MÁTYÁS KIR.-TÉR |3b SZÁM Pálmai és Forizs előkelő fűszer- és csemsgeüzlete (volt Koronka Jenő és Társa cég) Mátyás király-tér Állandóan kaphatók a legfinomabb hentesáruk, deli- catesek, gyümölcsök, sütemények, bonbonok, színházi cukorkák, stb. f KRISTÁLY I I GőzmosóGYáR GYŰJTŐ-S KOCSIJÁT i MEGINDÍTOTTA. A GYÜJTÖKOCSI . | MEGRENDELHETŐ | FIÓKÜZLETEINKBEN ■ ! RUHA, «FESTÉS * ? ÉS 8EBYTISZTITÍÍS! ţ Ha bútort akar vásárolni, ne sajnálja az utat Marosvásárhelyre és tekintse meg Székely és Réti Erdélyrészi Bútorgyár Rt. hatalmas, gyönyörűen berendezett butortermeit Nagy választék egyszerűbb és egész finom bútorokban, jutányos árak, szolid kiszolgálás
