Kelet Magyarország, 2017. október (74. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-30 / 253. szám

2017. OKTÓBER 30- HÉTFŐ KELET Interjú Győrffy Balázzsal, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége alelnökével „Soha ekkora összefogás nem volt” FOTÓ: MAGÁNARCHfVUM Tizenhét szakmai szer­vezet támogatásával indul az agrárkamarai választáson a Magosz. hajdú-bihar. A szövetség al- elnöke, Győrffy Balázs sze­rint a választás tétje az, kik és milyen felhatalmazással képviselhetik a következő öt esztendőben az agrárgazdaság és az élelmiszer-gazdaság sze­replőit. Alig egy hét múlva lesznek az agrárkamarai választások. Miről döntenek november 3-án a választásra jogosultak? GYŐRFFY-BALÁZS: Eltelt egy ötéves ciklus és most másodszor van a tagságnak lehetősége arra, hogy köz­vetlen módon befolyásolja, milyen irányba induljon el a gazdasági önkormányzat. A Magosz listáját tizenhét másik szakmai szervezet, érdekképviselet, termékta­nács támogatja. Soha ekkora összefogás nem volt még az ágazatban. Én ezt úgy hívom, az összefogás listája. Ezzel szemben a társas vállalkozá­sokat képviselő Mezőgazda- sági Szövetkezők és Terme­lők Országos Szövetségét (MOSZ) - aminél nyilvánvaló a baloldali elkötelezettség - úgy gondolom, nem véletlen, hogy egyetlen szakmai szer­vezet sem támogatja. Miből nyilvánvaló a politikai elkötelezettség a MOSZ-nál? győrffy BALÁZS: A személyi összefüggésekből egyér­telműen látszik. A kamarai választási bizottságban a MOSZ-t ugyanaz az ember képviseli, aki 1994 és 1998 között az Országgyűlés Me­zőgazdasági Bizottságának volt az elnöke, szocialista or­szággyűlési képviselő. Maár András főtitkárhelyettes pedig a Gyurcsány-kormány- ban volt szakállamtitkár. Önöknél is sokaknak van kapcsolata a politikához. Ön is országgyűlési képviselő. GYŐRFFY BALÁZS: Igen, viszont a Magosz nyíltan felvállalta, hogy egy polgári értékrend alapján azzal a politikai erővel kötött szövetséget, amelyik partnerként kezeli a gazdatársadalmat. A MOSZ kampányában önkéntes kamarai tagságot ígér, ami nagyon csábítónak tűn­het. A kötelező tagságról a kamarára vonatkozó törvény határoz, tehát azt politikai akarat nélkül önkéntes tag­sággá változtatni nem lehet. Nyilván az nagyon népszerű dolog, hogyha azzal kampá- nyolunk, hogy valami nem kötelező vagy nem kell érte fizetni. Nincsenek illúzióink, hogyha az embereket arról kérdeznénk meg, hogy sze­retnének-e adót fizetni, akkor ez a népszavazás érvényes és eredményes lenne. De miért szükséges tagsági díjat fizetni? győrffy BALÁZS: Hogy fejlesz­teni tudjunk. Ami a leginkább számszerűsíthető pozitívum, az a jégkármérséklő rendszer. Körülbelül egy évvel ezelőtt határoztuk el, hogy ebben ak­tív szerepet vállalunk. Ez egy kétmilliárdos projekt, ami egy jelentős beruházás, még akkor is, hogyha ehhez uniós forrás áll rendelkezésre. 2017. október 26-án megkaptuk a Miniszterelnökségtől a támogatói okiratot a Vidékfej­lesztési Programban benyúj­tott pályázatunkra. Ebből a forrásból 1,8 milliárd forint áll rendelkezésünkre a rendszer kiépítéséhez. De ezt meg kell előlegezni, és mindig vannak el nem számolható költségek. Tehát ezzel 200 millió forint biztosan terheli a jövő évi költségvetésünket. Ha egy szervezetnek nincs egy fix, tervezhető tagdíjbevétele, ekkora beruházásba nem tud belevágni. Holott ez nagyon látványos eredményeket hoz. Nagyságrendileg minden év­ben az éves kamarai tagság­nak a tízszeresét, azaz ötven milliárd forintot tud termelési értékben megóvni a magyar vidék számára. Emellett mi arra tettünk Ígéretet, hogy a kamara által nyújtott szolgál­tatások egy része a kamarai tagdíjból leírható legyen, például a telekommunikációs szolgáltatásnál. Tehát ha va­Győrffy Balázs, a szövetség alelnöke laki sok kamarai szolgáltatást vesz igénybe, adott esetben nulla forint lehet a tagdíja. Mi pedig azon dolgozunk, hogy olyan szolgáltatásaink legyenek, amelyeket a tagok örömmel vesznek igénybe. Az emberek többségének az agrárvilág egyenlő a földekkel és a földvásárlásokkal. Ebben az ügyben mit terveznek tenni? győrffy Balázs: A törvény úgy rendelkezik, hogy a föld­bizottságok döntenek arról, hogy jóváhagyják vagy meg­vétózzák az adott adásvételt. Mivel nem álltak fel ezek a földbizottságok, a kamara megyei elnökségei jogosultak ezeket a döntéseket meghoz­ni. így arról kell dönteniük a megyei tagjainknak, hogy a helybeli gazdálkodók és az ő képviseletük legyen jogosult ezeket a döntéseket meg­hozni, vagy a társas vállal­kozásoknak a képviselője, akik nem egy esetben a volt tsz-elnökök. Mely eredményekre a legbüsz­kébb az elmúlt öt évből? GYŐRFFY BALÁZS: Az idén indí­tottunk egy villamosenergia- tendert, ahol az volt a cél, hogy minél több villamos- energia-igényt összegyűjtve tudjunk fellépni a szolgálta­tók irányába. Érezhető volt a tagság együttműködési hajlandósága. A következő évben ugyanezt földgázra is szeretnénk elindítani. Emellett is nagyon sok szol­gáltatást kínálunk: például biztosításközvetítő rendszert működtetünk, tápanyag-gaz­dálkodási tervet készítünk. Ezeket a szolgáltatásokat akkor tudjuk fejleszteni, ha mögötte egy stabil tagság van. Nagy fegyverténynek gondolom továbbá, hogy a kamarai tanácsadó hálózatot és a falugazdász hálózatot sikerült egy egymás mellett működő hálózat helyett egy összeolvasztott rendszerré formálni. 2014. január elseje óta egy kamarai falugazdász hálózat működik, ami hat­százötven főből áll. Nagyon komoly energiát fektettünk abba, hogy egyrészt szakma­ilag felkészültek legyenek, másrészt a kellő infrastruk­túra is rendelkezésükre álljon. Az eredmény pedig kézzelfogható: 2014 óta 1000 milliárd forint lehívásában segítették a tagjainkat. Félreértés ne essék, ez nem egy ajándék a gazdálkodók felé. A kamarai falugaz­dász hálózat költségeinek egyharmadát a kamarai tagdíjból finanszírozzuk. Az elmúlt években elért siker az őstermelő igazolványok megreformálása is. Amióta a kamara feladatkörébe tar­tozik, azóta nem kell fizetni érte. Ez 1 milliárd forintot jelentett összességében a legkisebbeknek. Emellett a papírigazolvány helyett egy plasztikkártyát osztottunk ki, ami azt is jelentette, hogy egy komoly informatikai rendszert tudtunk mögé tenni. Megszigorítottuk az igazolvány kiadásának feltételeit is. Ezzel az volt a célunk, hogy az ál-ősterme­lőket kiszorítsuk a piacokról. Az idén harmincezerrel keve­sebb igazolványt állítottunk ki, mint az elmúlt évben, ami azért számottevő csökkenés. És ez nem azt jelenti, hogy ennyien hagyták abba a termelést, hanem ennyivel kevesebb ál-őstermelő van. A kamarai tagoknak pedig a továbbképzés lehetőségét is igyekszünk biztosítani. Idén nyár elején a mezőfalvi I. NAK Szántóföldi Napok rendezvénnyel is kísérletet tettünk erre. 40 hektáron tudtunk mozgógépeket és állógépeket bemutatni és faj­tabemutatókat tartani. Nagy örömünkre két nap alatt 15 ezer szakmai érdeklődő jött el. Arra pedig különösen büszkék vagyunk, hogy ez egy úgymond „vegytiszta” szakmai rendezvény volt, tehát valóban a szakembe­reknek szólt. Ha minden a terveink szerint halad, jövőre ezt Mezőhegyesen tartjuk, ahol a kapás növények lesznek a fókuszban. Arra ké­szülünk, hogy minden évben lesz Szántóföldi Napok, és itt olyasmiket tudunk megmu­tatni, ami a világ újdonságai­hoz hozzátartozik. Miért érdemes elmenni szavaz­ni? GYŐRFFY BALÁZS: Az ágazat érdekérvényesítő képességét alapvetően meghatározza, hogy milyen mértékben akarja a saját sorsát befolyá­solni. Az, hogy most kilenc megyében van választási lehetősége a tagságnak, az egy komoly előrelépés az öt évvel ezelőttihez képest. Mi mind a 19 megyében szeret­nénk megkapni a választók többségének a bizalmát. Ez olyan mandátumot jelentene számunkra, ami érdemben erősítené a lehetőségeinket. Az, hogy nagyon sok ágazat szerepel a MAGOSZ listáján, egyfajta felhatalmazás is ne­künk, hogy képesek vagyunk ellátni azt a feladatot, amire vállalkozunk. ÉKN A falevelek összegyűjtéséhez minden kézre szükség van ILLUSZTRÁCIÓ: INTERNET Egy zsák zöldhulladékot ingyen elszállítanak » AZ ELŐFIZETŐ M KÉRDEZ A KELET VÁLASZOL NYÍREGYHÁZA. A napokban több olvasónk is megkereste szerkesztőségünket, és arról érdeklődtek: az összegyűj­tött falevelet ki lehet-e tenni fekete zsákban a kuka mellé, ugyanis korábban lehetőség volt erre. A Térségi Hulladék-Gazdálko­dási Nonprofit Kft. illetékesé­nek tájékoztatása szerint az őszi lombhullásra tekintettel a biokuka mellől - annak tar­talmán felül - egy zsák vagy köteg zöldhulladékot térítés- mentesen elszállítanak. Ennek az a feltétele, hogy a zöldhulladékot „rakodha­tó” állapotban, tehát zsákban vagy kötegelve helyezzék ki a lakosok. km Tizenhárom kerékpárt lopott el két hét alatt nyíregyháza. Szabálytalanul kelt át a többsávos úttesten Nyíregyháza belvárosában egy 60 éves nyíregyházi férfi, a helyi körzeti megbízottakban pedig azonnal felmerült, hogy azonos lehet azzal a férfival, akit a nyomozók kerékpárlo­pások miatt kerestek. Gyanú­juk beigazolódott, hiszen a férfi ruházatának átvizsgálása során egy kombinált fogót és egy gazdátlan kerékpárlámpát is találtak. A nyomozók gyanú­sítottként hallgatták S. Bélát, aki beismerő vallomást tett: elismerte, hogy az elmúlt két hétben 13 kerékpárt lopott el a városból. A leggyakrabban lép­csőházakból, de volt, amikor forgalmas belvárosi kerékpár- tárolóból vitte el a bicikliket. Rendszerint hamar túl is adott rajtuk, a pénzt azonnal elköl­tötte. A Nyíregyházi Rendőr- kapitányság Bűnügyi Osztálya a vele szemben lopás elköve­tésének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást, a szabálytalan átkelés miatt külön szabálysértési eljárás is indult ellene. <§> Apás nap az oviban Tökfaragásra hívták az apukákat a nagykállói Brunszvik Teréz Tagóvoda Miki egér csoportjába. fotó: sipeki Péter A 36-os főúton ellenőrizték a járműveket fotó: police.hu Röviden ELLENŐRZÉS, A rendőrség a pol­gárőrséggel együtt átfogó köz­lekedésrendészeti ellenőrzést tartott a 36-os főút Nyíregyhá­za és Tiszavasvári közötti sza­kaszán pénteken. A rendőrök ellenőrizték a járművezetésre jogosító okmányok meglétét, a járművek műszaki állapotát, a passzív biztonsági eszközök használatát. Kisebb súlyú sza­bálysértések miatt a helyszí­nen figyelmeztetést adtak, két forgalomból kivont jármű ese­tében a sofőrökkel szemben szabálysértési eljárást kezde­ményeztek. PÉNZTÁRCÁT LOPOTT. A Nyír­egyházi Rendőrkapitányság lopás miatt folytat büntető- eljárást egy 48 éves román állampolgár ellen. A meg­alapozott gyanú szerint a nő október 28-án a Tokaji úti piacon vásárlás közben ellopta egy nő táskájából a pénztárcáját. Rövid időn be­lül kihasználva, hogy egy másik vásárló éppen ruhákat nézegetett, ellopta az árusító hely asztalára letett táskáját a benne lévő értékekkel együtt. A nőt a Nyíregyházi Rendőr- kapitányság nyomozói tetten érték és elfogták.

Next

/
Thumbnails
Contents