Kelet-Magyarország, 2017. június (74. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-14 / 136. szám
2017. JÚNIUS 14., SZERDA Meggyre fel, magyarok! Bevallom, az én szívem csücske a szilva. Ám ha meggyről esik szó, akkor is büszkén húzom ki magam, méghozzá több okból is. Az egyik, hogy hazánk az EU-ban a lengyelek után a második legnagyobb meggytermesztő, s ezen belül megyénkben terem a legtöbb ebből a rendkívül egészséges, bíborszín csonthéjasból. Abból a gyümölcsből, amelynek fajtái közül például az Újfehértói fürtös a nyíregyházi Pethő professzor áldásos nemesítői munkásságának is köszönhetően immár közkedvelt világfajta a tengerentúlon is. A meggy tehát afféle hungarikumnak (pálinkaként a szilva és alma társaságában) megyénk büszkeségének számít. Magyar érdek versenyképességének a növelése. Igen ám, de az elmúlt idők meggyszezonjai botrányoktól voltak hangosak, főként a becsületes összefogás hiányzott, a termelők közt éppúgy, mint a kereskedők, feldolgozók között. Egy törvénymódositás- nak köszönhetően mostantól talán javul a helyzet a hazai meggypiacon. Az új szabályozás szerint már a friss meggy Magyarországon történő értékesítése is szerződési kötelezettséggel jár, melybe bele kell foglalni az árakat is. A bimbózó meggytermesztői összefogás példája, hogy egyik szervezetük javasolja tagjainak a nettó 280 forintos értékesítési árat, mivel a tárgyalások alapján az őket a napokban megkereső német és lengyel vevők ezt az árat elfogadták. Reméljük, széles körű ösz- szefogással az eddig gyakori meggypiaci botrányoknak az idén végre búcsút inthetünk. bela.galambos@kelet.hu Devizaárfolyam (2017.06.13) PÉNZNEM ______árfolyam változás Euró _________307,09 -0,56 USA dollár 273,87 -0,18 Svájci frank 283,25 -0,06 Angol font 347,79 -1,10 Román lej ______67,28 -0,13 Ukrán hrivnya ____10,54 +0,03 Horvát kuna ____41,47 -0,07 A migránsokat márpedig el kell osztani az EU országai között... A kvótával dacoló országokkal szemben lépett az Európai Bizottság. BRÜSSZEL, STRASBOURG. KÖte- lezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság (EB) Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést - jelentette be kedden a brüsszeli testület. Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos strasbourgi sajtóértekezletén közölte: úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldenek Budapestnek, Varsónak és Prágának, és így megindul az eljárás a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az EU-tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében. A közleményben írták: az elmúlt hónapok során ismételten felszólították azokat a tagországokat, amelyek eddig egyetlen menedékkérőt sem vettek át, valamint azokat, amelyek több mint egy éve nem vettek át senkit Olaszországból és Görögországból. Sajnálatos módon azonban ennek ellenére Magyarország, Lengyelország és Csehország még nem hozták meg a szükséges intézkedéseket, és ezzel megsértik a tanácsi határozatokból eredő jogi kötelezettségeiket. Avramopulosz hozzátette, ugyan ez nem büntetés, „nem ő most a legboldogabb embere a Földön”, de már minden más módszert bevetettek a tanácsi döntés végrehajtatása érdekében. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz vagy az érintett országok olyan észrevételeket tesznek, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az EB úgy dönthet, hogy az eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld ki. Ezután - ha szükségesnek ítéli - a bizottság az uniós bíróság elé viheti az ügyet. Bár Magyarország mellett Szlovákia is megtámadta az EU bíróságán a kvótahatározatot, a bizottság tájékoztatása szerint Pozsony februárban több menedékkérőt is befogadott Olaszországból és Görögországból, májusban pedig újabb felajánlást tett, így az ország ellen nem indult kötelezettségszegési eljárás. Mindenki magadönti el- A magyar kormány nem enged a hatáskörein jóval túlterjeszkedő Európai Bizottság zsarolásának. Kifejezetten európaiatlan magatartásának tekinti, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kíván indítani azon tagállamok ellen, amelyek nem hajlandóak végrehajtani az illegális bevándorlók kötelező betelepítéséről szóló kvótadöntést - jelentette ki Szíj jártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: még az Európai Bizottság sem veheti el a tagországoktól azt a jogot, hogy mindenki maga döntse el, kit akar beengedni a saját országába, kikkel akar együtt élni és kikkel nem. Szijjártó Péter szerint a bevándorlási válságnak a kiváltó okait kell kezelni. A legfőbb kiváltó ok az Iszlám Állam terrorszervezet, amellyel szemben rendkívül széles körű nemzetközi ösz- szefogás jött létre. mti Határozott lengyel és cseh ellenérvek- A lengyel kormány tiszteletben tartja, de nem ért egyet az Európai Bizottság döntésével - reagált Varsóban Rafal Bochenek lengyel kormány- szóvivő. Emlékeztetett: Beata Szydlo kormánya kezdettől fogva a migrációs válság rossz megoldásának minősítette a menekültek kényszerű átirányítását. Minden újabb döntés a migránsok átirányításáról emberek újabb ezreit, sőt millióit arra biztatja, hogy Európa felé elinduljanak, hajókra és csónakokra szálljanak, kockára tegyék életüket - állapította meg Bochenek.- A cseh kormány továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy nem vesz részt a migránsok elosztásában, amelyben az Európai Unió tagállamai egyeztek meg - jelentette ki kedden Prágában Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök az Európai Unió jövőjével foglalkozó nemzetközi konferencián. Csehor- szágnak megfelelő érvei vannak, amelyekkel álláspontját a kötelezettségszegési eljárás során meg tudja védeni. Egyeztetés az osztrákok elnökével Alexander van der Bellen osztrák köztársasági elnök koszorúz a Hősök Emlékkövénél, Budapesten kedden fotó: mti/balogh zoltán Az ausztriai cégek csaknem nyolcvanezer embernek adnak munkát. Budapest. Gazdasági kérdésekről és a Nyugat-Balkán stabilitásáról is tárgyalt egymással Orbán Viktor miniszterelnök és Alexander van der Bellen osztrák köztársasági elnök kedd délután az Országházban - tájékoztatott Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. A megbeszélésen kiemelték a magyar-osztrák jószomszédi kapcsolatok fontosságát, és a két ország gazdasági együttműködésének továbbfejlesztéséről is egyeztettek. Ausztria Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere, osztrák cégek pedig csaknem 80 ezer magyar embernek adnak munkát.- Határon átnyúló együttműködési lehetőségeket rejt az e-mobilitás - mondta Alexander van der Bellen az osztrák-magyar gazdasági fórumon, ahol kifejtette: az európai uniós tagság megfelelő keretet nyújt ahhoz, hogy a két ország közösen nézzen szembe az előttük álló politikai, gazdasági és környezet- védelmi kihívásokkal. Hozzátette, a klímaváltozás és a gazdaság területén Magyarország és Ausztria továbbra is nagyon egy irányba húz. A két ország kapcsolatáról elmondta, fontos a kiszámítható környezetet, amelyben semmi nem veszélyezteti a termelést. A Magyarországon működő osztrák cégek jó munkáltatók, hosszú távon gondolkodnak. mti EzígyTaigetosz- törvény lenne?! Budapest. A köznevelési törvény közelmúltban elfogadott, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket érintő módosításának hatályon kívül helyezését kezdeményezte az LMP az Alkotmánybíróságnál. Szél Bernadett, az LMP társelnök-frakcióvezetője kedden Budapesten, az Ab épülete előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, a „Lex Taigetosz” néven elhíresült törvénymódosítás megsemmisítését kérő beadványukat az MSZP, a Jobbik és hét független képviselő is támogatta. Úgy fogalmazott, az osztályozás használata az érintett gyerekek esetében nagyon súlyos következményekkel járna, „egész életüket megnehezítené. mti Civilek és a külföldi pénzek Szabó Tímea független képviselő mutatja a Nonrág Alap által támogatott civil projektekről összeállított listáját fotó: mti/kovács attila Erősebb lesz a magyar katonai misszió Irakban Elfogadták a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. Budapest. Az Országgyűlés keddi ülésén az indítvány 130 igen, 44 nem és 24 - job- bikos - tartózkodó szavazatot kapott. A jogszabály alapján a törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, azaz 7,2 millió forintot. Nem kell viszont beszámítani ebbe az összegbe azokat a támogatásokat, amelyeket az Európai Uniótól származó forrásként költségvetési szerven keresztül kapnak. A Velencei Bizottság észrevétele alapján rögzítették a törvényben azt is: nem kell közzétenni a külföldi támogató személyes adatait, ha az általa nyújtott támogatás egy év alatt nem éri el az 500 ezer forintot. mti Döntött a parlament BÜNTETŐELJÁRÁS. Elfogadták az új büntetőeljárási törvényt kedden. A jövőben az ülnökök részvétele az ítélkezésben csak szűk körben marad meg, a kihallgatásokhoz, meghallgatásokhoz telekommunikációs eszközöket is igénybe lehet venni. A bűncselekmények felderítése, bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés szabályait is ez a jogszabály tartalmazza. TITKOS. A parlament elfogadta a titkos információgyűjtés szabályainak módosítását. Az új büntetőeljárási törvényben rögzítették: a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés olyan különleges, leplezett tevékenység, amely a büntetőeljárásnak képezi szerves részét, vagyis információk mellett eredendően bizonyítékok megszerzésére is irányul. JOGTANÁCSOSOK. Be kell lépniük az ügyvédi kamarába azoknak a jogtanácsosoknak, akik a jövőben jogi képviseletet vagy okiratok ellenjegyzését kívánják ellátni. Budapest. Meghosszabbítja és növeli hozzájárulását a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni nemzetközi koalíció munkájához Magyarország. A Magyar Honvédség nemzetközi fellépésének további részvételéről szóló határozati javaslatot 133 igen 61 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el a Ház kedden. Az Országgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Honvédség az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíciós műveletek elősegítése érdekében egy legfeljebb 200 (váltási időszakban 400) fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingenst állomásoztasson az Iraki Köztársaság területén. A kontingens partnerképesség-építé- si, katonai segítségnyújtási és tanácsadási, őrző-védő és csapatkísérő feladatokat lát el 2019. december 31-éig. A terrorszervezet elleni harcban az iraki kormány 2014 júniusában fordult az ENSZ tagállamaihoz segítségért. Magyarország az Egyesült Államok felkérésére - az Országgyűlés döntése nyomán - 2015-ben csatlakozott a többnemzeti misszióhoz. A döntés egy legfeljebb 150 (váltási időszakban 300) katonából álló magyar kontingens iraki állpmásoztatásáról szólt, 2017. december 31-éig tartó mandátummal. MTI 2 Mindenfelől 1(011 Egy katona bezárja a kaput a járőrautó behajtása után a magyar-szerb határon álló biztonsági határzáron, Kübekházánál illusztráció: mti-archív/ujvári sánpor
