Kelet Magyarország, 2017. március (74. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-20 / 66. szám

2017. MÁRCIUS 20., HÉTFŐ KELET Kellene még két kéz - önkénteseket keresnek NYÍREGYHÁZA. Március végén ingyenes önkéntesfelkészítő tanfolyam indul a megye- székhelyen az Otthon Segí­tünk Alapítvány nyíregyházi koordinátora, Róka Mari ve­zetésével. Olyan Nyíregyhá­zán élő szülőket és nagyszü­lőket várnak, akik heti egy-két alkalommal ingyenes, baráti, gyakorlati-lelki segítséget nyújtanának kisgyermekes családoknak. Az önkéntesek legfőbb ismertetőjelei: értő figyelem, két dolgos kéz, ön­zetlenség. KM O További információkat az otthonsegitunknyhaza@gmail. com e-mail-címen és a www. facebook.com/otthonsegitunk- nyiregyhaza oldalon kérhetnek az érdeklődők. Kvízmegfejtés Hol állt a Kokot-vár, amely egy erődítmény volt, s valószínűleg a Hontpáz- mányok itteni ága lakta. Nevét egykori tulajdonosáról, építőjéről kapta. c) Pusztadobos @ Kúsztak, lőttek, mentettek a jövő honvédéi Baktalórántházán, a Vay-középiskolában tartották meg szombaton a Honvédsuli szervezésében a Honvédelmi sportnapot, melynek keretén belül lövészeti, katonai önvé­delmi, tájékozódási és egészségügyi ismereteket szereztek az általános és középiskolások. fotó: pusztai Sándor A vendég: Böjté Csaba nyíregyháza. Nagyböjt, az új- fél 5-től Böjté Csaba a megyei rakezdés lehetősége! címmel könyvtárban. Csaba testvér tart dedikálással is egybekö- árváinak a helyszínen adomá- tött előadást március 24-én nyokat is elfogadnak. km A tiszalöki erőmű védelmében Akcióban a Jégvirág IV. Tokaj térségében fotó: racskó tibor Lezárta az idei jégvéde­kezési szezont az Orszá­gos Vízügyi Főigazga­tóság. NYÍREGYHÁZA. A jeges árvi­zek rendkívül veszélyesek, ugyanakkor szerencsére rit­kák is. Az elmúlt télen - hosz- szú idő után - ismét kiala- j kultak jeges árvizek, ennek apropóján a védekezési sze­zon végén Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgató­ság szóvivője összefoglalta a történteket. Flotta születik- Az 1956-os dunai jeges ár­víz különleges volt a hazai árvizek között; magassága és | vízhozama is minden koráb- { bi jeges árvízét meghaladta, s utána jelentős fejleszté­sek indultak meg a vizügyi ágazatban. Döntés született arról, hogy a jégrombolás ha- j tékonyságának növelése ér­dekében jégtörő hajókat kell alkalmazni, a flottát 1959- I 1988 között hozták létre.- Összesen 32 különböző méretű és technikai felsze- reltségű hajó épült, ma 23 van szolgálatban, ebből 13 a j - A Jégvirág I. és Jégvirág X. I jégtörő hajók feladata a Ti- szadob-Tiszalök közötti fo­lyószakaszon folyosónyitás, a jégelvezető folyosó fenntar­tása és a tiszalöki vízlépcső alvízi oldalán jégmentes sza­kasz kialakítása volt.- Ha nem készítették volna elő a jégmentes szakaszt, il- I letve a levezetéshez szüksé­ges folyosót, a jég feltorlód­Tiszán - adott történelmi visz- szatekintést a szóvivő.- A 2017-es tapasztalatok szerint a jégveszély elleni vé­dekezés a jégmentes árvizek elleni védekezéstől eltérő beavatkozásokat, felszerelt­hatott volna a vízlépcsőnél és jelentős károkat okozhatott volna, továbbá ha a vízlépcső egy kilométeres környezeté­ben állt volna össze a jég, a robbantási feladatokat nem lehetett volna elvégezni az erőmű biztonsága érdeké­ben - tekintett vissza a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei eseményekre Siklós Gabriel­la. séget és szakmai felkészültsé­get követel meg. Széles körű és sokrétű szakmai tudást kíván, hiszen a hidraulika, hidrológia, hidrometeoroló- gia tudományágak ismerete mellett robbantási és hajó­zási szakértőket követel, így a mérnökök, technikusok, vizügyi szakemberek mellett nagy feladat hárult a robban­tómesterekre, hajóskapitá­nyokra. Nemzetközi jelentőség- A jeges árvizek kialaku­lása hazánkban elsősorban folyóink jégjárásával függ össze. A megelőzés és a jég biztonságos levezetése első­sorban folyószabályozással, mederrendezéssel érhető el. A jégkár elleni küzdelem főbb módszerei a jégtörő ha­jók jégrombolása és szükség esetén a robbantás. Nagyobb folyóinkon a jégtörő hajók bevetése bizonyult a legered­ményesebbnek. A vízügyi ágazat jégtörőhajó-parkja nemzetközi viszonylatban is jelentős, ezt bebizonyította most is, amikor a Tiszán kí­vül a szerb Duna-szakaszon is szükségessé vált bevetése, és küldetéseit sikerrel teljesítet­te. KM Ajég elleni védekezés sokrétű szakmai tu­dást kíván. SIKLÓS GABRIELLA Robbantás és Jégvirágok A Kelet-Magyarország régi számaiból tallóztunk Narancs reményében terhesnek álcázta magát, de lebukott „Koszorúzás a nyíregyházi Szamuely-szobornál a tanácsköztársaság kikiáltásának 58. évfordulóján” - írtuk 1977-ben fotók: km-archIv Összeállításunkban fel­idézzük, miről számolt be lapunk évtizedekkel ezelőtt ezen a héten. Hetven éve írtuk 1947. március 22., szombat A villanytelep ünnepnapja Immár két és fél éve inasza- kadtáig dolgozik a munkás­ság, hogy eltüntesse a háború rombolásának nyomait, újjá­építse az üzemeket és magát az országot. Ebben a rohanó munkában a villanytelep dol­gozói csütörtökön megálltak egy pillanatra, felöltötték ün­nepi köntösüket. Ötvenéves fennállását ünnepelte a nyír­egyházi villanytelep. Délben díszközgyűlést tartottak, este a Korona szálló feldíszített ter­mében 260-an gyűltek össze. Radványi István, a villanyte­lep főmérnöke meleg szere­tettel üdvözölte munkatársait és a vendégeket. Beszédében visszapillantott az elmúlt öt­ven év munkájára, a németek 1967-ből: „Itt a tavasz! Gyermekko­csik és újra pompázó Vénusz-szo- bor a nyíregyházi Benczúr téren” dúlása utáni idők újjáépíté­sére és a villanytelep fejlődé­sére. A vacsora megkezdése után a felköszöntők sorát Fa­zekas János polgármester nyi­totta meg, vacsora után pedig táncra perdült a fiatalság. Hatvan éve írtuk 1957. március 22., péntek Mi újság a tiszalöki erőműnél? Berki elvtárs, a tiszalöki Erőmű Vállalat igazgatója so­kat bosszankodik amiatt, hogy az áradás miatt nem lehet üze­meltetni az áramot adó turbi­nát - minden három nap kie­sés a termelésből egy irodaház építési költségeivel azonos. Munkazajtól cseng-bong az erőmű, a Ganz-gyáriak a Il-es számú turbina összeszerelé­sén dolgoznak. Szabó István napi négy-öt órát dolgozik - hét méterre a viz alatt. Meg­szokta és szereti ezt a munkát, csak a folton-folt búvárruha miatt panaszkodik - bizony, neki is kedves az élete. Most a gerebenrácsok szigetelésén dolgozik, zavaros a víz, csak tapogatással lehet csinálni. Szabó István telefon-összeköt­tetésben van a felszínen ügye­lő váltótársával, de a biztonság végett jelzőkötél is kíséri. Temettek-e tetszhalottat? Néhány napja különös érdek­lődéssel beszélnek az embe­rek a városban, úton, útfélen, üzletekben, villamoson egy szenzációs esetről. Sokak sze­rint Nyíregyházán eltemettek egy lányt, aki mindössze ti- zenhatszor látta meg a tavaszt. Egyesek megesküsznek, hogy a lány csak tetszhalott volt, mert amikor felbontották a sírt, ruhája össze volt tépve, haját kitépte kínjában. Az egész város pletyka- és rém- mesekedvelőivel sajnálko­zással kell közölnünk, hogy a história egy élénk fantáziájú ember rémálma csupán. Dr. Biró Béla városi tisztiorvos elpukkantotta a buborékot, kijelentve, hogy semmilyen exhumálás nem történt, mert tetszhalottat sem tettek sírba mostanában - a modern orvos- tudomány gondoskodik erről. 1957. március 23., szombat Narancsláz Nyíregyházán A narancsláz, amely a fővá­rosból szivárgott ki, városunk­ban is szedi áldozatait. Hétfőn tekintélyes embertömegen lehetett tapasztalni a narancs­láz kétségtelen tüneteit. A déligyümölcsre kiéhezett em­berek korukra és nemükre, vallási felekezetűkre és cipő­nagyságukra tekintet nélkül estek egymásnak a Csemege előtti harcmezőn. Háromszor fordult a mentő és tíz rendőrt küldtek a járványba esettek segítségére. Egy hölgy oly mó­don akart gyümölcsöt vásárol­ni, hogy úgy tett, mintha göm- bölyödne, azonban amikor átlépte a Csemege küszöbét, kiesett a kispárna és leleple­ződött a csalás. A jelen lévő betegek a legközvetlenebb összefüggésbe hozták őt és valamennyi fel-, lemenőit, ol­dalági és vér szerinti rokonait. 1957. március 24., vasárnap Ásatások Tiszabercel határában A Ráctemető alig kiemelke­dő domb Tiszabercel és Gáva között, a Tisza árterületén. A földjét szántó ember nem is sejtette, miért csikordult meg az eke vasa, amikor a dombon halad keresztül. A Jósa András Múzeum ásatásai kimutatták: 4000 éve, a bronzkor kezde­tén település állt itt. Mivel a víz és a szél a domb felszíné­ből már sokat elhordott, csak a szemétgödrök tartalmát tud­ták feltárni. Találtak edénytö­redékeket, kőből pattintott, állatcsontból csiszolt szerszá­mokat. Később nagy meglepe­tés következett: az ásó emberi csontokon koccant. Összesen 28, ékszerekkel, ruhákkal, fegyverekkel, egyéb tárgyak­kal teli sírt találtak a honfogla­lást követő időkből. Ötven éve írtuk 1967. március 22., szerda Szabolcsi jonatán a kólához Tíz vagon almasűrítmény in­dult el kedden Kanadába a Nyíregyházi Konzervgyárból. A kiváló minőségű szabolcsi jonatánkoncentrátumot a megrendelők Coca-Cola gyár­tására használják. 1967. március 23., csütörtök Behajtani tilos Más városok példájára szüle­tett meg Nyíregyházán a hatá­rozat: a városközpontban nem közlekedhetnek lovas kocsik. Áprilisban már ki is helyezik a tiltó táblákat. Természetesen a közlekedési szakemberek arra is gondoltak, hogy ez a rendel­kezés ne korlátozza a piacok forgalmát, ezért lovas kocsik­kal továbbra is be lehet men­ni a Búza téri piacig, azonban csak a meghatározott utcákon. Negyven éve írtuk 1977. március 25., péntek Úttöró'múzeum Vaján A magyar úttörőmozgalom egyik jelentős eseménye lesz ősszel egy múzeum fel­avatása: Vaján az októberi forradalom tiszteletére meg­nyitják az úttörők országos hagyományőrző múzeumát. A múzeum alapítását a Sza- bolcs-Szatmár megyei úttö­rőelnökség kezdeményezte a megye párt- és tanácsi ve­zetésének támogatásával. Az anyag összegyűjtése nem kis feladat, de az úttörőcsapatok, őrsök már példát mutattak megyénkben a lelkes gyűjtő­munkára. KM 1977-ből: „Nagykálló főtere. Ide érkeznek a tanyákat a járási székhellyel összekötő autóbuszok”

Next

/
Thumbnails
Contents