Kelet Magyarország, 2017. március (74. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-20 / 66. szám
2017. MÁRCIUS 20., HÉTFŐ KELET O’H.«"? -^üR iliiiiP“" .Tiszteletet érdemel az a pedagógusi kar, amely a partnerség jegyében kifejezte szándékát az elvárt energia befektetésére” - mondta (apunknak Palkovics László FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Interjú: Palkovics László oktatáspolitikáért felelős államtitkárral Már nincs krétagond az iskolákban Beszélgetőpartner Nyéki Zsolt Célirányosabbaknak kell lenniük az egyetemeknek, a hallgatóknak és a cégeknek is. nyíregyháza. Az oktatási rendszernek és a vállalkozói szférának össze kell fognia, ha elegendő és jó szakembert szeretnénk adni a gazdasági szférának - nyilatkozta az államtitkár lapunknak. A munkaerőhiány leküzdésében Ön vissza is dobja a labdát a munkaadói oldalnak. Mit vár el tőlük? PALKOVICS LÁSZLÓ: KÖZÖS a felelősség a foglalkoztatói oldallal, hiszen nem elég csak kiképezni egy szakembert. Egy egyetemnek ma már sokkal célirányosabban kell segítenie a hallgatóit a pályára lépésben, az elhelyezkedésben, s ezt csak a munkáltatókkal szoros kapcsolatrendszerben teheti meg. A pályaválasztók számos szakmában nem látják világosan a követelményeket és lehetőségeket, ilyen a műszaki, informatikai, természettudományi, matematikus-, fizikus-, de a tanári és agrárpálya is ide sorolható. Ezeket az a tévhit övezi, hogy nehezek, ezért a fiatalok nem szívesen választják. A vállalatoknak az oktatási intézményekkel és a politikával együtt újra kell pozícionálniuk ezeket a szakmákat. Meg kell mutatniuk, hogyan lehet érvényesülni Magyarországon, mondjuk egy jó gépészdiplomával - ehhez szükség van a vállalatokra is. Ahogy a duális képzésben is - ez miként váltotta be a reményeket? PALKOVICS LÁSZLÓ: A felsőoktatási duális képzés egyértelműen sikertörténet. A Kecskeméten két évvel ezelőtt meghirdetett pilot évfolyam tapasztalatai alapján az egész országban elindítottuk, s az első évben több mint 500 hallgatót vettek fel a felsőfokú oktatási intézmények, a második évben a vállalatok már 3000 konkrét helyet ajánlva segítették a felsőfokú beiskolázást, s 2300 hallgatót fel is tudtak venni. Ez minden szereplőtől pluszenergiát követel meg, a hallgatónak is szakítania kell a kényelmes egyetemi életformával, de ott az eredmény: a diploma megszerzése után rögtön egy jó pozícióba kerülve kezdheti a munkát. Az oktatási rendszer átalakításának új eleme a 9. osztály -ettől mit vár? PALKOVICS LÁSZLÓ: A magyar iskolarendszer gondjainak orvoslását az alapozásnál kell elkezdeni, az ugyanis nem a szakközépiskola hibája, hogy az oda jelentkező gyerekek nem tudnak olvasni. Az átalakítás első eleme a kötelező óvoda bevezetése volt, ennek eredményei már megmutatkoztak. Most, több ország gyakorlatát megvizsgálva, tervezünk az óvoda és az iskola közé beilleszteni plusz egy évet, mely hatékonyabbá teheti, javíthatja a gyerekek későbbi tanulási képességét, előkészít az iskolai tanulásra. Ennek tematikáját, rendjét szakemberek dolgozzák majd ki. A Nemzeti Alaptanterv újratervezése is napirenden van. Itt mi a koncepció? PALKOVICS LÁSZLÓ: A cél az, hogy azokra az elemekre helyezze a hangsúlyt, amelyekre a továbbtanulásnál vagy a munkaerő-piaci elhelyezkedéshez leginkább szükség van. A tudásanyag és készségfejlesztés helyes arányával adjon egy keretet, benne a pedagógusok felkészítésével a jelenségek tanítására is. Egy matematika- vagy fizikatanár ne csak a szabályokat és definíciókat magyarázza el, hanem azt is, hogy az élet különböző területein megmutatkozó jelenségekben azok hogyan jelennek meg, hogyan segítik annak értelmezését. Az oktatási reformokat demonstrációk is kísérték az év elején, ám a Tanítanék Mozgalommal szemben hitelességi aggályokat fogalmazott meg. PALKOVICS LÁSZLÓ: Igen, mert nyilvánvalóan politikai, s nem szakmapolitikai motiváció van a háttérben. Nem vettek részt a Köznevelési Kerekasztal munkájában, azon a szakmai fórumon, amely az elmúlt egy évben rendkívül feszített munkát végzett. Csak azzal lehet együttműködni, aki eljön, elmondja a véleményét, javaslatait. Ha demonstráció, akkor a rendszerváltás óta mindig téma volt a pedagógusok bére, de furamód most először ez nem merült fel. PALKOVICS LÁSZLÓ: A kormány 2013-as döntése alapján 2017 végéig a tanárok garantált illetménye ötven százalékkal emelkedik. Ez év szeptemberétől lesz még egy 3,5 százalékpontos jövedelemnövekedés, ezzel teljesül az ígéret. Ilyen bérkorrekcióra nem volt példa, s a kormány nyitott rá, hogy a bérrendezést folytassa, de felmerül a kérdés: a bérnöveléssel hogyan javul az oktatás hatékonysága? Mit tesz a tanári szakma, hogy eredményesebb legyen a tanítás, hogy növelje saját tudásszintjét? Tiszteletet érdemel az a pedagógusi kar, amely a partnerség jegyében kifejezte szándékát az elvárt energia befektetésére. A veronai baleset is tragikus reflektorfényt vetett az iskolákra. Milyen mozgástere van ebben a szaktárcának? PALKOVICS LÁSZLÓ: Internetes konzultációt indítottunk az iskolák biztonsági kérdéseiről. Maga az iskola biztonságos környezet, de van, amikor ez nem annyira garantált, mint például ha hosszú, több országot érintő útra indulnak az osztályok, a busz éjszaka is megy, s a gyerekek benne alszanak. Mi azt mondtuk: nézzük meg, megfelelő-e itt a szabályozás, a szerződésekben egyértelmű-e a felelősségi helyzet, kellő figyelmet kapnak-e a gépjármű techniPalkovics László oktatáspolitikáért felelős államtitkárnak felvetettük azt is: különféle hírek kelnek lábra a Nyíregyházi Egyetem tagozódási folyamatáról, integrációjáról, jövőjéről. Adott a kérdés: marad önálló az intézmény?- Ebben sincs semmi újdonság: a magyar felsőoktatásban 2014-ben született megállapodás öt stratégiai kérdésben, az egyik a tanárképzést érinti, s ebben a Nyíregyházi Egyetemnek komoly szerepe van. Itt folytatni kell a tanárképzést, mert a hatása regionális, és szükség van a klasszikus tanárképző főiskolai szak- módszertannal felvértezett kai-műszaki feltételei. Mást ne említsek: ma már rendelkezésre áll olyan technika, automata fékező rendszer, hogy a busz akkor is megelőzheti az ütközést, ha a sofőr elalszik. Tart a konzultáció, szakmai egyeztetés, de meglepődnék, ha nem az lenne az eredménye, hogy szigorítsunk az előírásokon. Vita tárgya a kötelező nyelvvizsga az egyetemi felvételikhez. Ebben is volt konzultáció? PALKOVICS LÁSZLÓ: Ez 2014- ben megtörtént, s mindenki - azok az ellenzéki pártok is, amelyek most kritizálnak - egyetértett, így abszolút konszenzusos döntés született. Mégpedig elkerülendő azt a helyzetet, hogy nyelvvizsga nélkül hallgatók ezrei nem vehetik át a diplomát. Hat év állt rendelkezésére mindenkinek, s 2020-ig még mindig van négy év. A szakma véleménye egységes: a középiskola befejezéséig 1100 nyelvi órát ad a magyar iskolai pedagógusokra - illette elismeréssel a nyíregyházi képzési paletta egyik pillérét, annak eredményeit az államtitkár. S mi a helyzet az agrárképzéssel? Folyton Debrecen, Gödöllő árnyéka vetül ránk... - merült fel a kérdés a másik szakterületet érintően.- Az agrárképzés országos viszonylatban nincs jó állapotban, s mára eljutottunk oda, hogy a középiskolás diákok 3 százaléka szeretne agrárpályán tanulni, míg bölcsésznek, tanárnak harmada menne - miközben Magyarország agrárország. Az okok és felelősök keresésében messzire mehetnénk, rendszer, s a szakértők azt mondják, nulláról kezdve 500 óra alatt el lehet jutni a középfokú nyelvvizsgáig. Az iskolákban kiváló nyelvtanárok dolgoznak (nem egy esetben őket foglalkoztatják a nyelviskolák is), adott a megfelelő óraszám, az oktatás kisebb csoportokban folyik - de kell a gyerekek szándéka is, amivel a tiszteletet érdemlő kivételt leszámítva gond van. Hogyan tekint vissza a KLIK-korrekcióra? PALKOVICS LÁSZLÓ: Ha összeveti a tavalyi február-márciusi sajtóban megjelent híreket, ma már nem cikkeznek olyanról, hogy nincs kréta, vécépapír. Januárban vettük át az iskolák működtetését, s a konzultációk után elvégeztük a szükséges változtatásokat. Persze van még teendő jócskán, ezért az elkövetkező két évben 90 milliárd forintot fogunk elkölteni vidéki iskolákra. de csak egy jelzésértékű adat: a magyar agráripar elenyésző összeget, 5 müliárd forintot fordít kutatás-fejlesztésre, s ez az egyetemek képességére, az agrárhallgatók tudásszintjére is visszavezethető. Agrárképzés is lesz Nyíregyházán, reméljük, növekvő hallgatói létszámmal, de ez már a fiatalságon múlik, amely úgy tűnik, nem túlságosan motivált e téren. Képzési specializálódásra szükség van, de hogy az egy intézményen belül vagy intézmények között, az eldől, de az együttműködés nem kerülhető meg - utalt elvárásokra és feladatokra Palkovics László. Nem maradunk felsőfok nélkül, de...
