Kelet-Magyarország, 2016. december (73. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-12 / 291. szám

2016. DECEMBER 12., HÉTFŐ 6 Utazás ■■■■■■■■■■ mm ■HMM Röviden névváltozás. A spanyolorszá­gi Baleár-szigetek fővárosa, Palma de Mallorca neve ismét egyszerűen csak Palma lesz - döntött az autonóm közösség parlamentje. A város neve hosszú idő óta vita tárgya a bal- és jobboldali pártok kö­zött, és lényegében attól füg­gően változtatják meg négy­évente, hogy éppen ki van hatalmon. Tipikus japán utcakép FOTÓ: JAPÁNSPECIALISTA A legbiztonságosabb helynek számít Japán nyíregyháza. Képzeljük el, hogy utánunk küldetik elha­gyott pénztárcánkat, vissza­kapjuk metrón, vonaton felej­tett táskánkat! Nem könnyű elhinni, hogy ez megtörténjen, igaz? Bizony, létezik egy hely, ahol mindez a hétköznapi va­lóság. Japán sok szempontból kiérdemelte jó hírnevét, de a közbiztonsága messze földön híres, sokan egyenesen a világ legbiztonságosabb országá­nak tartják. A Japánspecialis­ta utánajárt, mik teszik olyan megbízható hellyé, hogy akár nőként, egyedül is bátran ne­kivághatunk az utazásnak! A biztonság igen fontos szempont egy utazás során, akár családdal, kollégákkal tesszük, hát még ha egyedül kelünk útra. Amennyiben nő­ként úgy döntünk, hogy egye­dül szeretnénk felkeresni egy távoli helyet, Japán bizony a lehető legjobb választás. Ott ugyanis a biztonság, a becsü­letesség nemcsak legenda, hanem a mindennapok szer­ves része, viselkedésük alapja. Olyannyira hivatalos ez, hogy a The Economist tavaly a világ legbiztonságosabb városának Tokiót választotta. A metrón nem kell a zsebesektől félve értékeinket szorongatni, az utcákon nincsenek kéregetők, tolvajok, félelem nélkül lehet a sötét helyeken is mászkál­ni. Természetesen azon sem kell folyamatosan aggódnunk, hogy hol fognak átverni min­ket, amikor vásárolunk. Ja­pánban a bűncselekmények száma alacsony, az utóbbi 10- 12 évben gyakorlatilag nem romlottak a statisztikák, km Fenyőszálak rózsaszínen Ésik Sándor világjá­ró sorozatának 134. epizódjában oregoni élményeit idézi fel. OREGON. Nem sokat gyötrőd­nek az amerikaiak, ha egy helyet el kell nevezni. Vagy átveszik az őslakosok által adományozottat, és jószeri­vel senki sem tudja, hogyan kell kiejteni (hát még leír­ni...), vagy körbenéznek, és látják, sok itt a rododendron. Legyen hát Rhododendron. Még gyom helyett is rododendron nő... FOTÓK: A SZERZŐ regni a haragoszöld fenyve­sek völgyeiben. Jó magasan járhattam, amikor először feltűntek a pünkösdi rózsa színében pompázó bokrok. Előbb csak mutatóba néhány, később pedig már annyi, mint itthon a bükkösben a mogyoró. Lej­jebb érett a málna és virágzott száz virág, itt pedig áztak-fáz- tak a rododendronok. Vagy csak én gondoltam úgy? Hiába a fagyos pára, a majdnem ónos eső, egy szirom sem volt csapzott, egy virág se zárta össze ma­gát. Csuromvíz lettem, amint beljebb törtettem. Hittem is, nem is, hogy az út szélétől beljebb haladva ugyanannyi van belőlük. Rózsaszín pár­nán állnak a fenyőszálak. Hányszor elhatároztam már, hogy felkeresem a jeli arborétumot. Ha Rábafüzes- hez közeledek, és meglátom az útbaigazító táblát, mindig azzal mentegetőzöm: majd ha visszafelé jövök, betérek. Visszafelé pedig: majd leg­közelebb. Aztán az itthoni tv nemrég meglepett egy szép filmmel. A fotelből néztem végig a jeli rododendronokat. Oregonban egy fajtát láttam, igaz, élőhelyén, és természe­tes környezetében. Itthon kétszázat láthatnék, és olyan messze sem kellene repülni. És nem láttam volna Rho­dodendron városát, ami semmiben sem különbözik a többi Kaszkád-hegységbe- li hegyi településtől. Jó ré­szüktől még abban sem, hogy május végén egyik körül sem kell majálishoz feldíszíteni az erdőt. Rózsaszín minden, mint amikor flamingók százai állnak egymás mellett. Flo­ridában láttam egyszer egy ilyen helyet. Kitalálják, hogy hívják? Flamingó - na, ugye... legközelebb erről írok. km Beszédes a helynév Mint bükkösben a mogyoró Azt nem tudom, hogy mit láthattak a Nagy Szellem gyermekei - mondjuk - Sas­katchewan környékén, és mi­ért lett az a neve, Oregonban viszont a fenyőerdők alja ro­dodendronnal van beterítve. Csoda hát, hogy egyszer csak megérkeztem Rhodendron városába? Ha kivándorolt ma­gyarok laknák a települést, akkor Havasszépe állna a táb­lán. A Kaszkád-hegységben korábban csupa verőfényes napom volt, így nem esett jól felhőből ki, felhőbe be teke­Éslk Sándor A kormány rövid időn belül a nyírségi márkát is felépíti Új irányt ad a turizmus fejlesztésének a frissen elfogadott törvény. Budapest. Új irányt ad a ma­gyar turizmus jövőjének a minap elfogadott turizmus­fejlesztési törvény. A törvény szerint a turisztikai fejleszté­sek tervezési alapegységei a jövőben a turisztikai deszti- nációk lesznek, és megjegyez­ték, hogy ezt a megközelítést több szomszédos országban is sikerrel alkalmazzák. A törvény a kormánynak felha­talmazást ad arra, hogy kije­lölje Magyarország turisztikai desztinációit, ezek között a ki­emelt fejlesztési térségeket. A kormány célja, hogy Budapest és a Balaton mellett már rö­vid távon Sopron és Fertő-táj, valamint Tokaj, Felső-Tisza, Nyírség, középtávon pedig még további 16-20 piacra vi­hető desztináció márkaépí­tése kezdődjön meg. A desz- tináció-központú szemlélet alapgondolata, hogy az utazá­si döntés befolyásolása szem­pontjából nem egy-egy attrak­ció önmagában meghatározó, hanem egy adott térség egy­máshoz közel lévő természeti kincsei, épített öröksége, ren­dezvényei, programjai, gaszt­ronómiája, szálláshelyei, a tér­ség hagyományainak színes kínálata jelent igazi vonzerőt. Ezért olyan egyedi kulturális tartalmat is hordozó térségi brandek felépítése szükséges, melyek márkastratégiáját az adott desztinációban elérhető szolgáltatások összehangolt tervezésével lehet sikerre vin­ni. MTI A nap babái A nagyhalászi Kor­mány Benett 2016. július 22-én született. Édesanyja: Szentpé- teri Szabina, édesap­ja: Kormány László. A fotón testvérével, Dominlkkal Venczel Dominika 2016. augusztus 17-én született Kisvárdán. Édesanyja: Mester Henrietta, édesapja: Venczel Levente. A nyírbélteki Kecs­keméti Zoé 2016. április 4-én született. Édesanyja: Kecskemé- tiné Kondás Szabina, édesapja: Kecskeméti Zoltán. A nagyhalászi Szanics Léda 2016. augusztus 21-én született. Édes­anyja: Móré Gabriella, édesapja: Szanics István. A berkeszi Gyü- re Tamás József 2016. március 3-án született. Édesanyja: Mälzer Anita Andrea, édesapja: Gyüre Tamás. A nyírbátori Papp Zselyke 2016. április 7-én született. Édes­anyja: Kertész Kitti, édesapja: Papp Tibor. Mindössze ennyit kérünk, és a gyermek képe ingyenesen megjelenik a Kelet-Magyarországban! Küldjön nekünk babafotöt! Egy gyermek érkezése a legnagyobb boldogság a család életében. Arra biztatjuk a büszke szülőket, nagyszülő­ket, küldjenek nekünk egy hagyományos vagy digitális képet az új családtagról (legfeljebb egyéves korig), mellékelve hozzá a legfontosabb információkat: a gyermek és mindkét szülő nevét, a baba születési helyét és idejét, pontos lakcímét és telefonszámát. A fotókat akelet@russmedia.hu e-mail címre vagy a szerkesztőség címére (4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 4-6.) várjuk. A nyírteleki Kovács Panna Liliána 2016. szeptember 22-én született. Édesanyja: Kovácsné Szabó Edi­na, édesapja: Kovács Mihály. Aszamoskérl Nagy Hanna Olga 2016. június 22-én született. Édesanyja: Nagyné Kiss Olga Mária, édes­apja: Nagy Zoltán. A nyíregyházi Pál Luca 2016. június 13-án született. Édesanyja: Pál-Dankó Nóra, édes­apja: Pál Gergely. Székely Llnett 2016. október 28-án Kisvárdán született. Édesanyja: Méhész Andrea, édesapja: Székely Zsolt. A felsősimái Tóth Bence 2016. április 26-án született. Édesanyja: Ignéczi Anita, édesapja: Tóth Norbert. A magyarszerdahelyi Ormándl Erik 2016. január 31-én szüle­tett. Édesanyja: Kiss Tünde, édesapja: Ormándl Ádám. A paposi Kozma Dóra Hella 2016. októ­ber 2-án született. Édesanyja: Paplncsák Dóra, édesapja: Koz­ma Krisztián. A besztereci Berki Léna 2016. július 30-án született. Édes­anyja: Galambos Kitti, édesapja: Berki László.

Next

/
Thumbnails
Contents