Kelet-Magyarország, 2016. december (73. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-12 / 291. szám
2016. DECEMBER 12., HÉTFŐ KELET Üzenet Fibiné Deme Ágnes nyíregyházi olvasónktól: Karácsonykor könnyű szeretni. De mi van azzal a sok hétfő reggellel? PARTI NAGY LAJOS A nap előfizetője Már a szülei is hűséges Kelet-előfizetők NYÍRTELEK. Ez alkalommal Mankó Istvánnénak kedvezett a szerencse, olvasói hűségét ajándékcsomaggal jutalmaztuk.- Nyírteleken, a Startnál dolgoztam mint raktáros, onnan jöttem nyugdíjba. Három gyermekem van és öt unokám. Nem unatkozom, ho- zom-viszem a gyermekeket a bölcsődébe, az iskolába, és végzem a ház körüli teendőket. Készülünk a karácsonyra, tervezzük az első napi ebéd menüjét. Az ünnepi asztalt kilencen fogjuk körülülni. Karácsony viliáját a lányomék- nál töltöm - mesélte A nap előfizetője.- Már a szüleim is előfizetői voltak a lapnak. A Keletet kora reggel megkapom, átolvasom a fontosabb híreket, megyei történéseket. Egyik kedvencem a Fórum oldalak Fogadónap: kedden és pénteken Továbbra is várjuk olvasóinkat észrevételeikkel szerkesztőségünkben! Ügyfélszolgálati időben, lehetőleg minden kedden és pénteken 10-14 óráig Dankó Mihály újságíró fogadja az aktuális probléma- felvetésekkel, információkkal érkezőket Nyíregyházán, a Dózsa György utca 4-6. szám alatt, az első emeleten. Mankó Istvánná a szerkesztőségünkben FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR bölcs „üzenetei”, de érdeklődve figyelem a Mikor, hová oldalak eseménybeharan- gozóit is. Szombatonként az ízvilág jobbnál jobb receptjeiben mélyedek el, többet is kipróbáltam már, a családom nagy örömére - mondta, km Olvasóink írják Alex „közbenjárói” Futótűzként terjed egy állítólagos szegény sorsú kisfiú, Alex levele a világhálón. Sajnos, az elmúlt évek tapasztalatai bizonyították, hogy töméntelen mennyiségű kamuhír terjed a közösségi oldalakon, csalók százai igyekeznek hasznot húzni a segítő szándékú emberek jóindulatából. Azt tanácsolom mindenkinek, hogy semmilyen alapítványnak, magánszemélynek ne adjon adományt, ha azt állítja, ő a kapcsolattartó, felajánlásgyűjtő „Alex-ügyben”. Az igazi Alexnek, már ha egyáltalán létezik, kell és jár a segítség, de ne üljünk fel a manipulativ csalók meséjének! Tucatnyian írták eddig, hogy ők Alex közbenjárói. Ezzel a hazug trükkel így, karácsony környékén könnyebb adományt gyűjteni, kicsalni az emberektől, mint bármi mással, olyan visszhangot kapott a neten. TÓTH PÉTER, NYÍREGYHÁZA „Mint egy kanál méz a keserű teát” A Kelet-Magyarország november 30-ai számában megjelent „Nővérekre szükség lesz” című írás késztetett arra, hogy én is tollat ragadjak. Bizony, óriási szükség van és lesz is mindig az ápolókra! A korom és egészségi állapotom arra kényszerít, hogy fél évenként feküdjek be kórházi kezelésre. A robotnak nem meleg a tekintete, nem bársonyos a simogatása, nem pótolhatja az embert. A lelkiismeretes, szorgalmas nővérek teszik elviselhetőbbé Arra kérték az ajándékhozót, jövőre is látogasson el hozzájuk fotó: egyesület Gitárt pengetett a Mikulás A nyírbátori Nyugdíjas Értelmiségiek Egyesületébe is ellátogatott a nagy szakállú Mikulás. Puttonyából minden jelenlévő tagtárs számára előkerült egy-egy kis csomag, amelyet nagy szeretettel adott át. Mi közben elénekeltük a „Hull a pelyhes fehér hó...” és a „Télapó itt van...” című dalokat, ő pedig - miután befejeztük az előadásunkat - gitárt vett a kezébe, pengetni kezdte a húrokat, és ifjúkori emlékeinket felelevenítve énekelte a szebbnél szebb retro dallamokat. Búcsúzáskor arra kértük, jövőre is látogasson el hozzánk. Távozása után tovább kortyolgattuk a finom teakülönlegességeket a frissen sütött vajas pogácsával. Jó volt egy kicsit nyugodtan, kötetlenül, „csak úgy” beszélgetni, témánk szerencsére mindig van bőven! TÓTHÁRPÁDNÉ EGYESÜLETI ELNÖK az idős betegek életét. Egész nap talpon vannak, etetik, itatják, öltöztetik, fürdetik, gyógyszerezik, pelenkázzák az arra rászorulókat. Mégis többször hallottam egyik-másik szobából, ha első hívásra nem tudott ott teremni a nővérke, a betegek trágár, nyomdafestéket nem tűrő minősítéseit. Ne felejtsük el, hogy a kórházi műszak után lehetséges, hogy a családban is akadnak gondok: lázas óvodás, arrogáns, lázadó kamasz, nyűgös, beteg szülő, nekik itt is, ott is helyt kell állniuk. Kedves betegtársaim, tudom, hogy a fájdalom eltorzítja sokunk lelkét, gondolkodását, de legyünk kicsit belátóbbak, viseljük terheinket emberi méltósággal, és becsüljük meg azokat, akik megédesítik napjainkat, mint egy kanál méz a keserű teát! DUDÁS JÁNOSNÉ, VÁSÁROSNAMÉNY így esett az eset Kerékpárral tekertem át a minap Nyíregyházán, a Kossuth téren. A földön futó kábeleket védő, csúszós fémburkolathoz érve a biciklim kereke megcsúszott, én pedig hatalmasat estem. Köszönöm a két arra járőröző rendőrnek, Szabó Attila és Márton Sándor főtörzsőrmestereknek, hogy azonnal a segítségemre siettek! KAPLONYI PÁL, NYÍREGYHÁZA Események képekben Miután az ovisok és az iskolások előadták műsorukat, a falu Mikulása aján- a közelmúltban Ésik Árpád agrárszakember és Dudás István kisvárdai dékokkal kedveskedett a gyerekeknek Kocsordon fotó: önkormányzat önkormányzati képviselő fotó: olvasónktól Alex talán nem létezik, de a probléma igen A gyereknek az a dolga, hogy a Télapót várja, amíg csak lehet, elhigy- gye, hogy ez a világ nem olyan szörnyű hely. nyíregyháza. Az interneten napok óta kering egy kisfiú, Alex levele, amit a Télapónak címzett. ír a szegénységről, arról, hogy tudja, hozzájuk nem megy majd, mert szegények. Lehet, hogy kamu ez a levél, lehet, hogy nem, de arra mindenképpen felhívja a figyelmünket, hogy nagyon sok gyermek él olyan körülmények között, hogy akár ő is írhatta volna ezeket a sorokat. Ahogy olvastam Alex levelét és a hozzá írt kommenteket, elfogott a szomorúság. Nem csak azért, mert egyetlen gyermeknek (és felnőttnek sem) lenne szabad azt megélnie, hogy nincs télen tüzelő, nincs elegendő étel, csak reménytelenség és nélkülözés van. Azért is, mert még mindig zsigeriről jönnek olyan reakciók a hozzászólásokban, amik előtt teljes értetlenséggel állok. Az egyik kommentelő például jól megmondta a tutit, hogy ha internetre futja nekik, akkor tüzelőre és kajára is! Nem illik a szegénységképbe? A napokban egy másik mélyszegénységben élő családról szóló cikk alatt is sorakoztak a megjegyzések, hogy biztos nagyon nélkülözhetnek, amikor a gyereken márkás pulóver látható, a gázon meg ott a fazék, feltehetően nem üresen... Ilyenkor mindig elgondolkodom, hogy ezeknek a „bölcseknek” vajon van egy „szegénységi képük” (amit, ha jól sejtem, a szegénységi bizonyítványuk mellé kapA világ nem attól lesz jobb hely, hogy csak osztod az észt! LENCSÉS BRIGITTA tak), amiben egy szegény család úgy fest, mint egy klasz- szikus Andersen-mesében? Elvégre, aki szegény, az hogy jön ahhoz, hogy legyen internete, telefonja, tévéje? Annak a gyereke legyen szíves szakadt rongyokban járni, este pedig sírva körülülni az üres fazekat a sötét és fagyos házban! Akkor talán majd megérdemlik azt a hatalmas kegyet tőlünk, hogy a szomorú szmájlira bökjünk a bejegyzés alatt, vagy megosszuk a posztot, hiszen mégiscsak empatikus és érző lények lennénk, és jó, ha erről értesülnek az ismerőseink is... Ha csak egynek is segíthetünk... Tudom, milyen az, amikor nincs, és a szülő inkább nem eszik, hogy a gyereknek megvehesse a csokit. Mert ő gyerek, akinek az a dolga, hogy csokit egyen, hogy a Télapót várja, és amíg csak lehet, elhiggye, hogy ez a világ mégsem olyan szörnyű hely. Tudom, milyen ez, ezért is dolgozunk ilyen családok megsegítéséért (hol egy szervezettel, hol magunktól, amennyire tőlünk telik), mert ha csak egyel több gyerek fekszik le tele pocakkal, akkor már tettünk valamit! A „szegénységszakértő” kommentelőknek, akik csak a hírfolyamban találkoznak a szegénységgel, annyit üzennék: a világ nem attól lesz jobb hely, hogy osztod az észt! LENCSÉS BRIGITTA, NYÍREGYHÁZA Vendégsorok Angyal Sándor A postás viszi A parlament legnagyobb frakciójának vezetője korábban állítólag úgy nyilatkozott, azért nem a postás viszi ki az egyszeri kényeztetést, nehogy a nyugdíjasok azt higy- gyék, hogy ez minden hónapban jár majd. Nem akarok magamnak ellentmondani, hiszen nemrég elismerően szóltam erről a karácsonyi ajándékról, meg a valamelyest megemelt jövő évi nyugdíjról, de a frakcióvezető úr szavai nálam kiverték a biztosítékot. Nemcsak azért, mert közben a kormány fontolóra vette a postai kézbesítést, hanem a sok tízezer idős ember megszégyenítéséért. A házelnök is nonszensznek nevezte ezt az idétlen megoldást, lévén, hogy az ő kedves feleségének is futárkodnia kellett volna, miután a járási hivatal vezetője. Ezután az illetékes miniszter megnyugtatta a szakszervezeti vezetőt: olcsóbb kézbesítést próbál majd kicsikarni a postától. Úgy látszik, a frakcióvezető még nem hallotta, hogy rengeteg idős milyen kevés nyugdíjból él, mondván: e téren Európa szégyene vagyunk, s hogy az időseknek nemcsak ez a tízezres utalvány járna évente egyszer, de sokkal több juttatás is minden hónapban, a munkás években levont járulékok után... Azon nem akadt fenn, hogy a filmügyi kormánybiztos a milliárdos kaszinóbevételek után egy fillér adót sem fizet, nyilván neki „ez jár”, különben nem tudna főúri életet élni, a fiatal feleségének gyémántboltot fenntartani, vagy az itthoni, zúzmarás hidegből kiutazni Amerika napsütötte, meleg vidékére, s barnára lesülve hazajönni. Közben a kis mellékutcák parányi boltjaiban minden tételt rögzít az online pénztárgép, utolsó forintig utalni kell az adótételeket az állambácsinak, mert „az nekijár”. És épülnek a sokmilliárdos stadionok a pár száz nézőnek, ahol lehet szabadon szotyolázni és szidni a bírót, ha kedvenc csapatunk ellen merészel ítéletet hozni. sandor.angyal@kelet.hu Az időseknek nemcsak ez a tízezres utalvány járna évente egyszer, de sokkal több juttatás is minden hónapban.