Kelet-Magyarország, 2016. november (73. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-21 / 273. szám
4 Megyei tükör Panyola rubintja Innovációs Díjat kapott Bán Ferenc az egyik legismertebb épülete előtt fotó: sipeki Péter A nemzet nyíregyházi művésze lljabb elismerést vehetett át Kelet-Magyar- ország emblematikus építőművésze. NYÍREGYHÁZA. - Ma elismerjük azokat a művészeket, akik életükkel és műveikkel az egyetemes magyar emlékezet, a nemzet kincsestárának elidegeníthetetlen részei lettek - fogalmazott a Nemzet Művésze díjak átadása előtt a Pesti Vigadóban Balog Zolán, az emberi erőforrások minisztere. A díjazottak között ott volt Bán Ferenc, Kelet-Magyarország emblematikus építőművésze is. „A Magyar Művészeti Akadémia Nemzet Művésze díj Bizottsága a Nemzet Művésze címet adományozza építőművészet művészeti területen Bán Ferenc Kossuth-díjas építőművész, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére, a kortárs építészeti kánon részeként értelmezhető, plasztikus formavilágot megjelenítő, progresszív szellemű életmű és építészgenerációkat kiművelő oktatói pályafutása A Nemzet Művésze díjat a művészeti díjak egymásra épülő rendszerében csúcsdíjként alapította a magyar országgyűlés 2013-ban. Azok a 65 év feletti, Kossuth-díjas alkotóművészek kaphatják meg, akik saját elismeréseként és nagyrabecsüléseként” - olvasható az indoklásban. Izgalmas feladat- Nagyon jó érzés - válaszolta Bán Ferenc arra a kérdésre, hogy milyen volt bekerülni Magyarország legszűkebb művészeti elitjébe. - Váratlanul ért az elismerés, ugyanis azt területükön jelentős értéket hoztak létre. A díj odaítéléséről a tizenegy, Kossuth-díjjal kitüntetett művész alkotta Nemzet Művésze díj Bizottság dönt. A címet egyidejűleg legfeljebb hetvenen viselhetik. hittem, hogy az életemben már lezárult a kitüntetések sorozata; egészen idáig a Kos- suth-díj volt a legmagasabb rangú. Különösen megnyugtató, hogy a felterjesztésemről az építészszakma képviselői döntöttek - titkos szavazáson, de úgy tudom, szinte teljesen egyhangúlag - tette hozzá.- A szülővárosomban, Tokajban tervezik felépíteni a történelmi borvidék leendő központját, afféle városházát, bár a finanszírozást biztosító pályázatot még nem bírálták el. A műemléki környezet, a félig hegyoldalba tervezett épület bonyolult, de éppen ezért izgalmas feladatot jelent - árulta el Nemzet Művésze, milyen kihívás foglalkoztatja mostanság. KM-HP A művészek csúcsdíja Debrecen. Észak-Alföldi Innovációs Díjat nyert a Panyolai Szilvórium Zrt. Az elismerést Lakatos Gergely vezérigazgató vette át szerdán Debrecenben a magyar tudomány napjának ünnepi konferenciáján. Az MTA Debreceni Területi Bizottsága, a Hajdú-Bihar, a Szabolcs-Szatmár-Bereg és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közösen kiírt pályázatán megyénként egy - az innovatív technológiában és/vagy termékfejlesztésben kiemelkedő - vállalkozást díjaztak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből a Panyolai Szilvórium Zrt.-t ismerték el, konkrétan a társaság rubinmeggypálinká- ját. Az Innovációs Díjat átvevő Lakatos Gergely vezérigazgató kifejtette, a pálinkafogyasztásnak nagy hagyománya van, éppen ezért mindent megtesznek azért, hogy ez a Hunga- rikum külföldön is népszerű legyen. A Magyar Tudományos Akadémia húsz éve minden novemberben különböző programokkal készül a tudomány napjára. A Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) ezért rendezte meg a „Mennyire hallatszik a tudomány hangja? Sóhajok vagy vészcsengő az éghajlatváltozás hatásainak kivédésére” című tudományos tanácskozást. A konferencia remek alkalom volt arra is, hogy átadják a tudományos újításokra kiírt pályázat díjait. Gergely Pál, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke elmondta, a tudomány nem ér semmit, ha azt nem ültetik át a gyakorlatba. A pályázatot összesen három megyében, Haj- dú-Biharban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Jász-Nagykun-Szolnok megyében írták ki. A nyertesek képviselői a díjátadás után egy-egy rövid prezentációban mutatták be a cégüket. km Külföldön Is népszerűsítjük hungarlkumunkat, mondta az Innovációs Díjat átvevő Lakatos Gergely vezérigazgató (balra) fotó: hbn A konyhában csaptak fel a lángok A tarpalak megfeleltek a vizsgán fotó: katasztrófavédelem Karambolok, súlyos sérültek nyíregyháza. Sajnálatos, hogy szombaton délelőtt is volt munkájuk a mentőknek. Két autó karambolozott a 41- es főúton, a 27-es kilométer- szelvénynél, a baktalóránthá- zi elágazásnál. A balesetben ketten súlyosan, ketten pedig könnyebben sérültek. Szintén két személygépkocsi ütközött össze Fehérgyarmat és Zsarolyán között, a cé- génydányádi elágazásnál. A balesetben egy ember súlyos sérüléseket szenvedett. km • http://www.szon.hu Hírek. A régió és a világ hírei. A tarpai önkéntes tűzoltók is bizonyítottak és megfeleltek a vizsgán. tarpa. Az önállóan beavatkozó Tarpai Önkéntes Tűzoltóknak éves minősítő gyakorlatot szervezett a napokban a Fehérgyarmati Katasztrófavédelmi Kirendeltség a településen lévő idősek otthonában. Decemberben lesz két esztendeje, hogy a Tarpai Önkéntes Tűzoltó Egyesület megkezdte önálló beavatkozását. A civil szerveződés gyökerei 1935-re nyúlnak vissza a településen, majd a 200l-es árvíz idején szerveződött újjá az egyesület. Jelenleg harmincegyen tagjai az egyesületnek, közülük harmincán jogosultak tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátására. Összesen öt település (Tarpa mellett Be- regsurány, Beregdaróc, Hete- fejércse és Márokpapi) mentő tűzvédelmét látják el önállóan, négy és fél ezer lakos biztonsági érzetét növelve. A tarpai egyesület tagjainak évente minősítő vizsgán kell bizonyítaniuk. Ez most a helyi idősek otthonában volt, ahol egy feltételezett tűzesetnél kellett beavatkozniuk: az épület konyhájában csaptak fel a lángok, az ott dolgozókat pedig ki kellett menteniük. A minősítő gyakorlatot Leskovics Zoltán tű. alezredes, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltósági főfelügyelője megfeleltre értékelte. km Házi áldás után ízletes vacsora kisszekeres. Közel tíz éve hagyományként ünnepük az idősek napját Kisszekeresen. A napokban a képviselő-testület és az IKSZT közösen színes műsorral kedveskedett a jelenlévőknek. A sokszínűséget bizonyítja, hogy színművész, amatőr énekes, óvodások, gyerek és felnőtt szavalok is megcsillogtathatták tehetségüket. A műsor közben ajándékként a házi áldást kapta meg minden jelenlévő. Az ízletes vacsora után zeneszó és nótázás varázsolta még hangulatosabbá ezt az estét. KM A Kelet arcképcsarnoka Rádi László, fafaragó népi iparművész Kihozni a fából annak rejtett szépségeit akár kisbicskával is Nagyon sok szükséges szerszámot maga készített magának. nyíregyháza. - Jó apám, aki fakitermelő volt az erdészetnél, olykor hazahozott székelyi lakásunkra egy-egy érdekes, kisebb fadarabot, s jól emlékszem, én mindig azt lestem, hogy abból mit lehetne faragni, esetleg egy széket, netán egy fakanalat. Mióta az eszemet tudom, mindig csodálattal tekintettem bármilyen fára, nagyobbacska koromban már úgy, hogy vajon mi rejlik benne, milyen érdekes tárgyat lehetne belőle kiszabadítani faragással vagy egyéb megműveléssel - mondja első kérdésemre Rádi László, aki tavaly januárban töltötte be a hatvanadik életévét, s aki ennél sokkal fiatalabbnak tűnik. Hacsak tehette, előkapta kis éles bicskáját, s máris valamilyen hasznos, érdekes tárgyat faricskált ügyes kezével. Tanult is társaitól Különben akkortájt ő még nem dédelgetett iparművészi álmokat, ám amikor Kalocsán volt katona, igencsak megakadt a szeme a kerítésekre felfuttatott kobaktökre, aminek megszedte a magvát, és hazajövet elvetette az almáskertjükbe. Négyszáz almafán díszlett ez a formás tök, amit ő felvitt Pestre és nagyon jó áron értékesített. Kellett is a pénz, hiszen közelgett a nagy nap, amikor örök hűséget fogadtak egymásnak Tarjan Anikóval 1980-ban.- Ekkortól már a párom is kíváncsiskodni kezdett a fafaragás iránt, még a Népművészeti Múzeumot is felkerestük, megtudni, mi iránt érdeklődnek leginkább a látogatók. Részt vettünk a Népművész Ifjú Mestere pályázaton, de az anyagunkat akkor nem fogadták el, mert tartósító anyaggal bekentük, hogy még szebb legyen. No, de ami késik, az nem múlik: nemcsak ő, a felesége is elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. László közbeveti, hogy bár csak egy évig dolgozott a pesti Kertészeti Egyetem arborétumában, ám ott is sok tapasztalatot sikerült szereznie. De az igazi és bonyolult képzés a gépi logisztikai tudnivalók elsajátítása volt Ferihegyen. Az ott szerzett tudást hazajövet tizenhat évig kamatoztatta az itthoni repülőtéren. S tekintettel arra,hogy „repülőskorában” sem szakadt el a fafaragástól, amikor a kilencvenes évek elején jött itthon is a szanálás, a leépítés a reptéren is, Rádi László nem jött zavarba: 94-ben vállalkozó fafaragó lett, tehát önállósodott. Nagyon sok szükséges szerszámot maga készített magának, saját műhelyt hozott létre Sulyánbokorban, ahol egyébként nyolc szakmai tábort szervezett már. Értelmes feladat a gyerekeknek Az is mai életéhez tartozik, hogy sok gyermeket tanít a fafaragás tudnivalóira a Kölcsey utcai Valdorf-iskolában.- Ha értelmes feladatokat kapnak a gyerekek, csodálatosan készítik a hajókat, kis repülőket, egyéb használati tárgyakat. Szép családja is van Rádi Lászlónak. Marian lánya bőrdíszműves, az ő férje kovács népi iparművész, két gyerekük van. Fia, László faipari technikumot végzett, pár évig restaurátorként is dolgozott Pesten, s tizennégy éves korától szinte Rádi László FOTÓ: SIPEKI PÉTER valamennyi fafaragó versenyen dobogós volt, s ő is már 7 éve fafaragó népi iparművész - ők most egy öt hónapos kislány unokát nevelnek. Hobbi? Idősebb Rádi László Sulyán- bokorban nemcsak a műhelyben időz, hanem az ott lévő tágas telken is sokat dolgozik, hogy meglegyen az egyre nagyobb családnak a jóféle zöldség és gyű mölcs. ANGYALSÁNDOR KELET 2016. Nn-'EMBER 21., HÉTFŐ
