Kelet Magyarország, 2016. október (73. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-21 / 248. szám
2016. OKTÓBER 21., PÉNTEK HHHM '■ v. “v KELET özénél Kopácsi Józsefné vásárosnaményi olvasónktól: Naponta nő és tágul a világ:, tegyétek tökéletesebbé tehát! Mert ha jobb és tökéletesebb lett, benne mindenki otthont lelhet! GOETHE WOLFGANG Postaládánkból Kitűnően szerepeltek a szabolcsiak Nemrégiben rendezték meg Nyíregyházán az országos társasági ultibajnokság döntőjét. A hosszú sorozat végén a budapestiek és a debreceniek mellett végül ll szabolcsi versenyző indult a megmérettetésen. A versenyt a szövetség elnöke és Nyíregyháza alpolgármestere nyitotta meg. A délelőtt nagy csatákat és szoros eredményeket hozott, délután viszont Mészáros Károly, a Kisvárdai Ulti Club versenyzője mind a 4 fordulót megnyerve, szokatlanul nagy fölénnyel győzött. Ezzel a teíjesítménnyeí visszaszerezte az országos ranglistán február óta őrzött első helyét is. Az első hat helyezett közé bekerült két tiszaberceli játéMészáros Károly ultibajnok FOTÓ: OLVASÓNKTÓL kos: Oláh László bronzérmes, Gégény Tamás 4. helyezett lett. Az országos csapatbajnoki döntőn megyénket két kisvárdai és egy nyíregyházi csapat képviseii majd. SZEREGNYI LÁSZLÓ Olvasónk írja Immár a tarpai művészetkedvelők is megismerhetik Fülöp Sándor életét, munkásságát fotó: egyesület Festői kép: Tarpán talált rá élete nagy szerelmére tarpa. Mátészalkát követően októberben Tarpán is látható Fülöp Sándor festőművész állandó kiállítása a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Ház galériájában. A településhez sok szép emléke fűződik a művésznek: pedagógus pályafutása kezdetén Tarpán ismerte meg élete párját, Uzonyi Ma- tildot, akivel 60 évet töltöttek boldog házasságban. Diákjai rajongásig szerették, akiknek pályájához életre szóló indíttatást és útravalót adott. Az erőfeszítéseknek hála lehetővé vált, hogy a tarpai lakosság szélesebb köre is betekintést nyerjen Fülöp Sándor festményein keresztül az ő alázatos és mértéktartó munkásságába. FÜLÖP ISTVÁN, A REFORMÁTUSOK SZATMÁRÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ELNÖKE Olvasóink íiják Koldulni kell... Már egy éve szaladgálok mindenkihez, de senki nem segít rajtunk. A férjem rokkant nyugdíjas, 47 éves, „éles” listán van, szívátültetésre vár. Kevés a jövedelmünk. Sokba kerül a gyógyszere, az utazás Pestre, Debrecenbe. A rezsi sem kevés, most jön hozzá a j fűtés is. Én ápolónő vagyok, de nem tudok dolgozni, mert többször elájul a férjem, nem tud sétálni, főzni, mosni, takarítani. Én nem magamat sajnálom, csak őt. Ki tudja, meddig él, bármikor összeomlik a keringése. Szó szerint koldulnunk kell, hogy előteremtsük a szükséges minimumot. Mi nem iszunk, nem do- j hányzunk, nem is kávézunk, mégis itt tartunk, akár éhen is halhatunk. A hivatalok sem támogatnak, mivel a férjem 60 ezer forint nyugdíjat, én pedig 25 ezer ápolási díjat kapok. Mit akarok én, hisz mindket- J tőnknek van jövedelme?- 1 mondják a döntéshozók. Abba [ nem gondolnak bele, hogy ez mire elég és mire nem. NÉV, ClM A SZERKESZTŐSÉGBEN Az összetartozás ereje élteti őket a következő találkozóig fotó: olvasónktól Két napon át nosztalgiáztak Több mint fél évszázada léptünk ki iskolánk kapuján: 55 éves általános iskolai találkozónkat ünnepeltük néhány hete mi, a tarpai általános iskola 1961-ben végzett diákjai. Oly nagy volt az igény a viszontlátásra, hogy kétnapos eseményt szerveztek társaink (Varga Erzsébet, Sütő Kálmán, Varga Ferenc), s tették mindezt szívvel-lélekkel, fáradságot nem kímélve. A református lelkész, Németh Péter hálaadást tartott a tiszteletünkre a templomban. A temetőben virágcsokrokkal üzentünk a fentieknek. Végtelen beszélgetések, esti szórakozás, másnap a tarpai hegyen közös sütögetés tarkította a közös együttlétet. Az összetartozás ereje éltet bennünket a következő találkozóig, mert a gyökerek kötnek, a gyökerek éltetnek. Ady Endre gondolataival búcsúztunk: „Én iskolám, köszönöm most neked,/ Hogy az eljött élet-csaták között/ Volt mindig hozzám víg üzeneted.” MADAI JOLÁN — Események képekben Csapatépítő tréninget szervezett nemrégiben az Őrösért Közéleti Egyesület, az első állomásuk Tárcái volt fotó: szécsi józsefné Új csoportszobával bővült az Ajaki Rozmaring Óvoda és Bölcsőde. Az ünnepélyes átadáson az ovisok színes, látványos műsorral kedveskedtek a vendégeknek, így dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek, Kozma Péter megyei kormánymegbízottnak és Kerekes Miklósnak, Ajak polgármesterének FOTÓ:HEGEDŰS CSABA Rendhagyó osztályfőnöki órán, dr. Hajnal Attiláné Jutka nénivel közösen idézték fel diákköri emlékeiket és számoltak be egymásnak az elmúlt 30 év történéseiről a nyíregyházi Kereskedelmi Szakközépiskola (ma Sipkay) 1986-ban végzett tanulói fotó: bojtiné magyar Julianna Több mint százötven vendéget vonzott a nyíregyházi Alvégesi Művelődési Házba nemrégiben a helyi nyugdíjas klub szüreti mulatsága, melyen a tánccsoport és népdalkor is színvonalas produkcióval lépett közönség elé FOTÓ: MIKÓ DÁNIELNÉ A felvásárlók túl olcsón, mi túl drágán kapjuk a gyümölcsöt Pénztárcabarátabb piaci árakkal növelni lehetne a lakosság gyümölcsfogyasztását. nyíregyháza. Szinte minden egészségügyi bajunkra „orvosság” a gyümölcs, erről számtalan helyen olvashatunk, hallhatunk. Mi kell ahhoz, hogy hozzájussunk a vitaminforrásokhoz? Pénz, aztán érdemes elmenni a piacra, és ott vásárolni belőlük, minél gyakrabban. Én és a nejem megfogadtuk az orvosok, életmódszakértők tanácsát, miszerint mindennap együnk meg legalább egy almát, mert ezzel különösen jót teszünk a szervezetünknek. Tettük ezt egészen a tavaszig, a kenyér mellett ez volt a „mindennapink”. Tavaly az első szeptemberi almát ötven forintos kilónkénti áron vettem, azután lassan emelkedett az ára, áprilisra már elérte a kétszázat. Jelenleg már ezt is túlszárnyalta. Mennyi lesz a téli hónapokban? Ki tudja, talán darabja, nem pedig kilója lesz ennyi! Szolidabb áron több fogyna Tudom, hogy a tavaszi fagyok és a jégverés is okai a drágulásnak, ahogyan azzal is tisztában vagyok, hogy a termesztőktől nagy tételben nyomott áron veszik meg a nagykereskedők. Azt is hallom, hogy a lengyeleknél Egy fillérrel sem olcsóbbak a piacon, mint a zöldségesben. DOMBÓVÁRI ISTVÁN bő termés mutatkozik, ami szintén lenyomja az itthoni árakat. Csak azt nem értem, hogy a piaci árakban, itt, belföldön miért nem jelentkezik ez a hatás? Példának okáért a nyíregyházi Búza téren miért adják ilyen drágán az almát? Volt, hogy a léalma minőségű gyümölcs kilójáért sem restellt elkérni a kofa no forintot! Nem vagyok közgazdasági szakember, de kérdezem én, ha nem külföldi vagy belföldi nagybani felvásárlónak értékesítik az almát, akkor miért ne lehetne növelni a belföldi fogyasztást pénztárcabarátabb piaci árakkal? A híradásokból az tűnik ki, hogy fagykár ide, jégverés oda, almából így is több termett, mint amennyit a magyar emberek megesznek. Nosza rajta, árulják szolidabb áron, és hátha megnő a kereslet rá! Ennek híján az idén télen mélyebbre kell majd nyúlnunk a pénztárcánkba, ha almára fáj a fogunk. Más gyümölcsből is kevesebbet látok, a csökkenő kínálathoz növekvő árak társulnak, nézzük csak az őszibarackokat! Egyik-másik ráadásul csalóka: szép, tetszetős külleme ellenére nem az igazi. Napok múlva is kemények maradnak, aztán megromlanak. Zsákbamacska így barackot venni, az (azonnal) ehetőket hamar elkapkodják a piacon, a diónagy- ságúak pedig nem érnek 300 forintot. Fix árakat diktálnak Emlékszem, amikor Amerikában jártam a lányomnál, ott évszaktól függetlenül mindig változatlanok voltak a gyümölcsárak, nem függtek attól, hogy hol milyen termés volt. A „piaci kesergőmhöz” hozzátartozik az is, hogy a mi piacunkon a zöldség és a gyümölcs egy fillérrel sem olcsóbb, mint a város zöldségboltjaiban. Ráadásul azt tapasztalom, hogy a nyíregyházi vásártereken (a virágok kivételével) alkudni sem szoktak a vevők, mert fix árakkal dolgoznak a termelők, kereskedők. DOMBÓVÁRI ISTVÁN A híradások szerint fagykár ide, jégverés oda, almából így is több termett, mint amennyit a magyar emberek megesznek. Ha kedvezőbb áron árulnák, vevőbb lenne rá a lakosság - véli olvasónk illusztráció: km-archív
