Kelet Magyarország, 2016. október (73. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-21 / 248. szám

2016. OKTÓBER 21., PÉNTEK HHHM '■ v. “v KELET özénél Kopácsi Józsefné vásárosnaményi olvasónktól: Naponta nő és tágul a világ:, tegyétek tökéletesebbé tehát! Mert ha jobb és tökéletesebb lett, benne mindenki otthont lelhet! GOETHE WOLFGANG Postaládánkból Kitűnően szerepeltek a szabolcsiak Nemrégiben rendezték meg Nyíregyházán az országos tár­sasági ultibajnokság döntőjét. A hosszú sorozat végén a budapestiek és a debreceniek mellett végül ll szabolcsi ver­senyző indult a megmérette­tésen. A versenyt a szövetség elnöke és Nyíregyháza al­polgármestere nyitotta meg. A délelőtt nagy csatákat és szoros eredményeket hozott, délután viszont Mészáros Károly, a Kisvárdai Ulti Club versenyzője mind a 4 fordu­lót megnyerve, szokatlanul nagy fölénnyel győzött. Ezzel a teíjesítménnyeí visszasze­rezte az országos ranglistán február óta őrzött első helyét is. Az első hat helyezett közé bekerült két tiszaberceli játé­Mészáros Károly ultibajnok FOTÓ: OLVASÓNKTÓL kos: Oláh László bronzérmes, Gégény Tamás 4. helyezett lett. Az országos csapatbaj­noki döntőn megyénket két kisvárdai és egy nyíregyházi csapat képviseii majd. SZEREGNYI LÁSZLÓ Olvasónk írja Immár a tarpai művészetkedvelők is megismerhetik Fülöp Sándor életét, munkásságát fotó: egyesület Festői kép: Tarpán talált rá élete nagy szerelmére tarpa. Mátészalkát követően októberben Tarpán is látható Fülöp Sándor festőművész állandó kiállítása a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Ház galé­riájában. A településhez sok szép emléke fűződik a mű­vésznek: pedagógus pályafu­tása kezdetén Tarpán ismerte meg élete párját, Uzonyi Ma- tildot, akivel 60 évet töltöttek boldog házasságban. Diákjai rajongásig szerették, akiknek pályájához életre szóló indít­tatást és útravalót adott. Az erőfeszítéseknek hála lehető­vé vált, hogy a tarpai lakosság szélesebb köre is betekintést nyerjen Fülöp Sándor festmé­nyein keresztül az ő alázatos és mértéktartó munkásságába. FÜLÖP ISTVÁN, A REFORMÁTUSOK SZATMÁRÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ELNÖKE Olvasóink íiják Koldulni kell... Már egy éve szaladgálok mindenkihez, de senki nem segít rajtunk. A férjem rokkant nyugdíjas, 47 éves, „éles” listán van, szívátültetésre vár. Kevés a jövedelmünk. Sokba kerül a gyógyszere, az utazás Pestre, Debrecenbe. A rezsi sem kevés, most jön hozzá a j fűtés is. Én ápolónő vagyok, de nem tudok dolgozni, mert többször elájul a férjem, nem tud sétálni, főzni, mosni, takarítani. Én nem magamat sajnálom, csak őt. Ki tudja, meddig él, bármikor összeom­lik a keringése. Szó szerint koldulnunk kell, hogy előte­remtsük a szükséges minimu­mot. Mi nem iszunk, nem do- j hányzunk, nem is kávézunk, mégis itt tartunk, akár éhen is halhatunk. A hivatalok sem támogatnak, mivel a férjem 60 ezer forint nyugdíjat, én pedig 25 ezer ápolási díjat kapok. Mit akarok én, hisz mindket- J tőnknek van jövedelme?- 1 mondják a döntéshozók. Abba [ nem gondolnak bele, hogy ez mire elég és mire nem. NÉV, ClM A SZERKESZTŐSÉGBEN Az összetartozás ereje élteti őket a következő találkozóig fotó: olvasónktól Két napon át nosztalgiáztak Több mint fél évszázada léptünk ki iskolánk kapu­ján: 55 éves általános iskolai találkozónkat ünnepeltük néhány hete mi, a tarpai ál­talános iskola 1961-ben vég­zett diákjai. Oly nagy volt az igény a viszontlátásra, hogy kétnapos eseményt szerveztek társaink (Varga Erzsébet, Sütő Kálmán, Var­ga Ferenc), s tették mindezt szívvel-lélekkel, fáradságot nem kímélve. A református lelkész, Németh Péter hála­adást tartott a tiszteletünkre a templomban. A temetőben virágcsokrokkal üzentünk a fentieknek. Végtelen be­szélgetések, esti szórakozás, másnap a tarpai hegyen kö­zös sütögetés tarkította a kö­zös együttlétet. Az összetar­tozás ereje éltet bennünket a következő találkozóig, mert a gyökerek kötnek, a gyö­kerek éltetnek. Ady Endre gondolataival búcsúztunk: „Én iskolám, köszönöm most neked,/ Hogy az eljött élet-csaták között/ Volt min­dig hozzám víg üzeneted.” MADAI JOLÁN — Események képekben Csapatépítő tréninget szervezett nemrégiben az Őrösért Közéleti Egyesület, az első állomásuk Tárcái volt fotó: szécsi józsefné Új csoportszobával bővült az Ajaki Rozmaring Óvoda és Bölcsőde. Az ünnepélyes átadáson az ovisok színes, lát­ványos műsorral kedveskedtek a vendégeknek, így dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek, Kozma Péter megyei kormánymegbízottnak és Kerekes Miklósnak, Ajak polgármesterének FOTÓ:HEGEDŰS CSABA Rendhagyó osztályfőnöki órán, dr. Hajnal Attiláné Jutka nénivel közösen idézték fel diákköri emlékeiket és számoltak be egymásnak az elmúlt 30 év történéseiről a nyíregyházi Kereskedelmi Szakközépiskola (ma Sipkay) 1986-ban végzett tanulói fotó: bojtiné magyar Julianna Több mint százötven vendéget vonzott a nyíregyházi Alvégesi Művelődési Házba nemrégiben a helyi nyugdíjas klub szüreti mulatsága, melyen a tánccsoport és népdalkor is színvonalas produkcióval lépett közönség elé FOTÓ: MIKÓ DÁNIELNÉ A felvásárlók túl olcsón, mi túl drágán kapjuk a gyümölcsöt Pénztárcabarátabb piaci árakkal növelni lehetne a lakosság gyü­mölcsfogyasztását. nyíregyháza. Szinte min­den egészségügyi bajunkra „orvosság” a gyümölcs, er­ről számtalan helyen olvas­hatunk, hallhatunk. Mi kell ahhoz, hogy hozzájussunk a vitaminforrásokhoz? Pénz, aztán érdemes elmenni a pi­acra, és ott vásárolni belőlük, minél gyakrabban. Én és a nejem megfogadtuk az orvosok, életmódszakér­tők tanácsát, miszerint min­dennap együnk meg legalább egy almát, mert ezzel külö­nösen jót teszünk a szerveze­tünknek. Tettük ezt egészen a tavaszig, a kenyér mellett ez volt a „mindennapink”. Tavaly az első szeptemberi al­mát ötven forintos kilónkénti áron vettem, azután lassan emelkedett az ára, áprilisra már elérte a kétszázat. Jelen­leg már ezt is túlszárnyalta. Mennyi lesz a téli hónapok­ban? Ki tudja, talán darabja, nem pedig kilója lesz ennyi! Szolidabb áron több fogyna Tudom, hogy a tavaszi fa­gyok és a jégverés is okai a drágulásnak, ahogyan azzal is tisztában vagyok, hogy a termesztőktől nagy tételben nyomott áron veszik meg a nagykereskedők. Azt is hal­lom, hogy a lengyeleknél Egy fillérrel sem olcsób­bak a piacon, mint a zöld­ségesben. DOMBÓVÁRI ISTVÁN bő termés mutatkozik, ami szintén lenyomja az itthoni árakat. Csak azt nem értem, hogy a piaci árakban, itt, bel­földön miért nem jelentkezik ez a hatás? Példának okáért a nyíregyházi Búza téren miért adják ilyen drágán az almát? Volt, hogy a léalma minőségű gyümölcs kilójáért sem res­tellt elkérni a kofa no forintot! Nem vagyok közgazdasági szakember, de kérdezem én, ha nem külföldi vagy belföldi nagybani felvásárlónak érté­kesítik az almát, akkor miért ne lehetne növelni a belföldi fogyasztást pénztárcabará­tabb piaci árakkal? A híradásokból az tűnik ki, hogy fagykár ide, jégverés oda, almából így is több ter­mett, mint amennyit a ma­gyar emberek megesznek. Nosza rajta, árulják szolidabb áron, és hátha megnő a ke­reslet rá! Ennek híján az idén télen mélyebbre kell majd nyúlnunk a pénztárcánkba, ha almára fáj a fogunk. Más gyümölcsből is ke­vesebbet látok, a csökkenő kínálathoz növekvő árak társulnak, nézzük csak az őszibarackokat! Egyik-má­sik ráadásul csalóka: szép, tetszetős külleme ellenére nem az igazi. Napok múlva is kemények maradnak, aztán megromlanak. Zsákbamacska így barackot venni, az (azon­nal) ehetőket hamar elkap­kodják a piacon, a diónagy- ságúak pedig nem érnek 300 forintot. Fix árakat diktálnak Emlékszem, amikor Ameriká­ban jártam a lányomnál, ott évszaktól függetlenül mindig változatlanok voltak a gyü­mölcsárak, nem függtek attól, hogy hol milyen termés volt. A „piaci kesergőmhöz” hozzátartozik az is, hogy a mi piacunkon a zöldség és a gyümölcs egy fillérrel sem olcsóbb, mint a város zöld­ségboltjaiban. Ráadásul azt tapasztalom, hogy a nyír­egyházi vásártereken (a vi­rágok kivételével) alkudni sem szoktak a vevők, mert fix árakkal dolgoznak a terme­lők, kereskedők. DOMBÓVÁRI ISTVÁN A híradások szerint fagykár ide, jégverés oda, almából így is több termett, mint amennyit a magyar emberek megesznek. Ha kedvezőbb áron árul­nák, vevőbb lenne rá a lakosság - véli olvasónk illusztráció: km-archív

Next

/
Thumbnails
Contents