Kelet Magyarország, 2016. október (73. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-21 / 248. szám
2016. OKTÓBER 21., PÉNTEK 8 Környezetvédelem Interjú vajda Péterrel, a Phylazonit Kft. egyik tulajdonosával A talajt unokáinktól kaptuk kölcsön Számos előnnyel kecsegteti a gazdálkodókat egy nyíregyházi családi vállalkozás termékcsaládja. nyíregyháza. Környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági és gazdaságossági szempontból is a jövő egyik meghatározó technológiája lehet a növénytermesztésben a baktériumtrágyázás. Minderről Vajda Pétert, a nyíregyházi központú Phylazonit Kft. egyik tulajdonosát kérdeztük. Hogyan jellemezhető manapság a hazai termőtalajok állapota? Melyek az okok és a következmények? VAJDA PÉTER: A fenntartható, környezettudatos és hatékony növénytermesztés megfelelő talajélettel rendelkező talajon valósulhat meg. Az intenzív növénytermesztési technológiák elterjedésével megnőtt a műtrágyák, növényvédő szerek, gyomirtók, talajfertőtlenítők, érésgyorsítók, illetve egyéb vegyszerek használata, amelyek pozitív hatásaik mellett a talajélet csökkenését és a talajok elsavanyodását is magukkal hozták. Ennek következtében jelentősen növekszik a tápanyagok oldhatósága, így csapadékos területeken egy részük kimosódik a talajvízbe, szennyezve a felszín alatti és felszíni vizeinket. A sava- nyodó talajokon fokozódik a toxikus nehézfémek felvétele is, ami terméscsökkenéssel jár - a növények kevésbé lesznek ellenállóak, megnőnek a védelmükre fordított költségek. Visszaszorulnak a talajban élő hasznos baktériumok, ennek következtében nem megfelelően bomlanak le a gyökér- és szármaradványok, amelyeken megtelepednek a kórokozó gombák, áttelelnek a kártevők, nem szolgáltatnak megfelelő mennyiségű tápanyagot, tovább savanyodik a talaj, romlik a szerkezete, levegő-, víz-, és hőgazdálkodása, humuszképzési folyamata. Mindez befolyásolja az élelmiszer-minőséget és -biztonságot is? VAJDA PÉTER: A talajlakó baktériumok áttételesen a táplálkozásunkra is hatással vannak. Az intenzív termesztés következményeként- a növények egyre több mikroelemet vonnak ki a talajból, utánpótlásuk azonban csak akkor megoldott, ha célirányos mikroelem-trágyázást folytatunk. Ez a hiány kihat az élelmiszerlánc egészére, a növényi és az állati eredetű Vajda Péter FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM táplálékainkra is. A következményekkel nap mint nap szembesülünk: erősödnek, terjednek a civilizációs betegségek (allergia, stressz, immunrendszeri problémák) Miként lehetünk úrrá a fenti problémákon? vajda Péter: A talajélet helyreállítása a műtrágyák okszerű használatával, a mikrobák irányított alkalmazásával valósítható meg. A baktériumtrágya egy szerves, élő baktériumokból álló készítmény, amellyel nem közvetlenül a növényt, hanem a talajt kezeljük. Nem nitrogént, foszfort, káliumot vagy más tápanyagot juttatunk ki, hanem olyan baktériumtörzseket, amelyek egyrészt a tápelemeket a növény számára felvehetővé tudják alakítani, másrészt képesek bontani is a talajban lévő növényi maradványokat, ezzel ugyancsak tápelemeket szabadítva fel a növények számára. A baktériumtrágyák illeszkednek a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat követelményeihez, nem terhelik káros anyagokkal a talajt: az egyébként is jelen lévő baktériumok számát növelik meg. A talajban élő mikroorganizmusok hozzájárulnak a talaj kémiai, biológiai és fizikai tulajdonságainak alakításához, így teremtve optimális feltételeket a termesztett növények számára. A baktériumtrágyák felhasználásával a műtrágyázás mértékét csökkenteni, hatékonyságát növelni lehet, ami gazdasági előnyt is jelent a felhasználóknak. Hogyan lett Szabolcs-Szatmár- Bereg megye a baktériumtrágya fellegvára? VAJDA PÉTER: Édesapámmal, Vajda Sándorral húsz éve ismertük meg a baktériumtrágyázás módszerét. Tanácsadóként vágtunk bele abba a munkába, amely ma az életünket jelenti. Tíz éve - üzleti partnereinkkel - megvásároltuk a korábbi forgalmazótól a kereskedelmi és szabadalmi jogokat. A termékcsaládot a besztereci üzemünkben fejlesztjük tovább több megyebeli szakember segítségével: egyikük dr. Balázsy Sándor, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a biológiatudomány kandidátusa; mellette két mikrobiológus, a nyiregyházi Korcsmár Gabriella és a mándoki Oláh Nikolett dolgozik. Legújabb termékünk, a talajregeneráló kifejlesztésének az ötletét j is egy megyebeli, tiszabez- dédi termelő adta. Azzal a problémával keresett meg minket, hogy néhol nem nő megfelelő méretűre a kukorica és borsó. A vizsgálatok egyértelműen kimutatták a talajban lévő hasznos mikroszervezetek alacsony számát és a káros gombák magas arányát, valamint a terület alacsony kémhatását. Ez az eset nem egyedi, ezért . fejlesztettük ki a talajregeneráló készítményünket. Ahogy a többi termékünket, ezt is környezetkímélő módon, a lehető legkisebb energiafelhasználással állítjuk elő, és minden készítményünk használható az ökogazdálkodásban is. KM-HP Névjegy: Vajda Péter Született: 1978. augusztus 6., Fehér- gyarmat. Végzettség: általános agrármérnök és gazdasági mérnök. Család: nős, egy 7,5 éves lány és 2,5 éves fiú édesapja. Hobbi: a munkája, amelynek révén igyekszik jobbá tenni a világot. Több műanyag lesz, mint hal Nagyobb a szemétsziget, mint azt korábban gondolták. hawaii. Az óceáni áramlatok Hawaii és Kalifornia között gyűjtötték össze a vízen lebegő hulladékok igen nagy részét, így jött létre a csendes-óceáni szemétfolt. Ezt most először felderítő repülőgéppel is megvizsgálták, és kiderült: a véltnél jóval vastagabb és nagyobb kiterjedésű. Több millió négyzetkilométer-Fél másodpercenként újabb és újabb hulladék került a szemünk elé. Csak pillanatfelvételeket tudtunk készíteni, ugyanis lehetetlen lett volna mindent lefotózni. Furcsa érzés ennyi szemetet látni ott, ahol az ősi, érintetlen óceánnak kellene lennie - mondta Boyan Slat, az Ocean Cleanup alapítvány elnöke.- A szeméttenger központi része nagyjából egymillió négyzetkilométeren terül el, és további csaknem 3,5 millió négyzetkilométeres területet érint a felhalmozódott hulladék problémája. A szeméttenger olyan gyors ütemben növekszik, hogy hamarosan a világűrből is látható lesz. Évente nagyjából nyolcmillió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba, rengeteg állat pusztulását okozva. Ráadásul intézkedések hiányában 2050- re több műanyaghulladék lesz az óceánokban, mint hal. mti ® http://www.szon.hu Hírek. A régió és a világ hírei. Szemétsziget-felderítés illusztráció: internet Az atomhoz kötik az országot? Szélerőmű Koppenhága partjainál - itt megéri fotó: hoványi Péter A kormány továbbra sem tartja optimálisnak a szélenergia alkalmazását. 8UDAPEST. A villamosenergiáról szóló törvény módosításának vitájában Sallai R. Benedek LMP-képviselő azt mondta, a kormány a huszonegyedik századi trendekkel teljesen szembemenve „hosz- szú időre az atomhoz kötné Magyarországot”. Kiemelte, hazánknak nincsenek meg az adottságai egy atomerőmű gazdaságos fenntartásához. Nap- és geotermikus energia Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában kijelentette, hogy a kormány elkötelezett a megújuló energiaforrások alkalmazása mellett, ugyanakkor a szélenergia hasznosítását nem gondolja optimálisnak. Példaként említette, hogy az ország területének mindössze hét százaléka lenne alkalmas a szélenergia hasznosítására, a meglévő ilyen típusú erőművek pedig csak kevesebb mint huszonöt százalékos hatékonysággal tudnak üzemelni. Kiemelte: a kabinet célja olyan módon biztosítani az ország energiaigényét, hogy az a lehető legbiztonságosabb és legolcsóbb legyen. A megújuló energiaforrások közül ezeknek a szempontoknak a nap- és geotermikus energia felelnek meg - mondta, mti „ÉL3ENA " ' MAGYAR SZABADSÁG! A HAZA! HIRDETÉS
